Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-26 / 174. szám

mi JÜLIT7S K napló 5 Fél évszázados népeink barátsága A fehér arany országában Előadás Taskentban a baranyai öntözéses gazdálkodásról Nagy területen fertőz az aranka Meg kelt kezdeni az irtást! Br. FBMrárl Maca, • Ütegjei TuAa itnOklietyetteM Jtehu M. te M. között a Szovjetunióban Járt 6a előadótokat tartott a magyarországi Öntözéses gazdák odásróL Az 4 élményeiből idézzük tel aa alábbi részleteket. Elhagyták Moszkvát, Tea­ként íelé tartottak, háromezer Válómé teres távolság, több mint őtórás repülőút állt még előttük. Mit tehet az ember nyolcezer méter magasságban? Az alatta gomolygó felhőket nézi, aztán rájön arra, hogy örökké nézni még azt sem le­het. Ezért elővesz egy képes­lapot, beszélgetni kezd a szom­szédjával, vagypedig magába mélyed. A repülőjegy eredete Az «többit tette dr. Föld­vári János is. Van min elmél­kedni, amikor az ember hir­telen, egyik percről a másikra maga mögött hagy egy hét­milliós világvárost, ahol több napig járt, kelt és élt. Eszébe jutottak a bánd él­ményei is, hiszen nagyon friss volt azok közül egy emlék és összefüggött avval, hogy itt ült most, ezen a repülőgépen. Dr. Földvári János ugyanis röviddel elutazása előtt védte meg doktori disszertációját a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Alig száradt meg a tinta a díszes külsejű ok­levélen, amikor közölték vele, hogy a Szovjetunióba küldik, előadáskörútra és tanulmány­útra. Bel várd gyula nagyon mesz­ese esik Moszkvától, névtelen kisközség ilyen óriási távol­ságban, melyhez hasonló több százezer van a világon. Mégis, a repülőút előzményei ebbe az ismeretlen kis faluba nyúl­nak vissza, hiszen ott, a bel- várdgyulai völgyben létesítet­ték az első tsz-víztárolét, még 1962-ben. Ezt követte továb­bi húsz, nyolcszáz holdat bo­rítana be a víztükör, ha egy­más mellé állítanánk őket. Több mint hatezer holdat le­het öntözni a vizükkel, min­den évben „megterem” ben­nük vagy 32 vagon hal, nem beszélve a kacsákról. Az idén már félmillió kacsa úszkál ott, ahol korábban csak hasz­navehetetlen, vizenyős árkok, berkek voltak. Félmillió kacsa, 32 vagon hal és hatezer hold öntözött terület, nagyon nyomós érv egy doktori szigorlaton. Res­pektálnak egy olyan tanul­mányt, mely mögött ilyen ko­moly anyagi valóság van. Ezt jelképezte a doktori díszokle­vél és a Szovjetunióba szóló repülőjegy is. De térjünk vissza az CL— 18-ashoz! Rég elhagyták már a felhők övezetét, a végtelen kazah sztyeppék és homoksi­vatagok fölött jártak már. Több mint egy órán át nem láttak mást, csak ezt. Sehol sem volt egy falu, egy ház, mintha nem is lett volna oda­lent élet Végre, feltűntek az első üdezöld oázisok, s csak­hamar megérkeztek Taskent- be. Kissé kellemetlenül kezdő­dött az ismerkedés. Moszkvá­ban, amikor felszállt a repülő­gépre, olyan idő volt, mint nálunk május elején. Tavaszi kabátban járkáltak az embe­rek. Az IL—18-as légkondicio­nált fülkéje után szinte kibír- hatatlannak tűnt a 42 fokos hőség, a tikkasztóan száraz levegő. Kiszáradt a torka, úgy érezte, mintha nem lenne elég oxigén a levegőben. Üzbég vendéglátói azt aján­lották, igyék teát a légszomj ellen. Csakhogy a tea zöld- színű, keserű és forró volt Nehezen tudott hozzászokni, de megérte, mert később va­lóban nem kínozta a légszomj. Annál többet az Iszonyatos hőség. Azt még az őshonos üzbégefc sem szokhatták meg, hiszen délidőben azok Is az árnyas fák alá menekültek. Moszkvában éppen csak ki­hányta bugáját a zab, itt pe­dig már learatták az árpát Moszkvában darabszám mér­ték a paradicsomot és papri­kát, itt viszont kilós tételek­ben árusították. Tízszer ol­csóbb áron, mint odafönt. Szemléltető példák sokasága bizonyította, hogy Üzbegisztán valóban a Szovjetunió legme­legebb köztársasága. Előadás laskentben Taskent ma a nyelvek ka­valkádja. Több tízezer építő­munkás, mérnök és technikus sereglett ide a Szovjetunió I minden részéből, hogy hajlé- | kot építsen annak a 86 ezer I családnak, akinek otthonát romhalmazzá változtatta a ta­valyt földrengés. A testvér­köztársaságokból hozták ma­gukkal a gépeket, építőanya­got. Fogynak a romok, gom­bamódra nőnek ki a földből a földrengésbiztos, beton- és üvegpaloták. A taskentl utca magával ragadó látvány egy magyar számára. A nők szinte kivétel nélkül térden alul érő, s jó­val a derék felett összeszűkü­Vasárnap a tavak mellett 16, színes selyemruhát visel­nek. A férfiak öltözéke telje­sen európaias, csupán a már­tania* rajzokkal díszített, jel­legzetes üzbég sapka képez ki­vételt. Szinte mindenki a fe­jén hordja, ezt viselték a tas- kenti egyetem professzorai is. Vagy százötven egyetemi oktató sereglett össze dr. Földvári János előadására, maga a rektor elnökölt. Nagy figyelemmel hallgatták hogyan öntözünk mi Magyarországon, mindent tudni akartak, annak ellenére, hogy — száraz ég­hajlatú ország lévén — az ő öntözőkultúrájuk nagyobb múltra tekint vissza, mint a miénk. Az előadást követő kérdéseik felölelték az egész magyar mezőgazdaság helyze­tét. A mezőgazdasági szakok­tatás, a jövedelemelosztási formák, a nálunk használatos géptípusok, a terméshozamok és háztáji mind szerepeltek a kérdésekben. Különösen az utóbbit hallgatták nagy érdek­lődéssel, nagyon megnyerte tetszésüket a baksai tojáster- melési módszer, a nagyüzemi és háztáji termelés összehan­golása. Estebéd Szamarkandnál A varázslatos Szamarkand közelében fekvő Vörös Októ­ber Kolhoz meglátogatása járt az egyik legnagyobb élmény­nyel. Asztallap símaságú vidé­ken fekszik, a mértan iasan egyenes utcák már messziről elárulják, hogy a központ új telepítés. Valószínű sok palát bányászhatnak azon a tájon, mert palapikkelyek borítot­ták be még a házak falát is. A tetők tele voltak tv-anten- návaL Az üzbég is vendégszerető nép, az egész kolhozvezetőség kisereglett a fogadtatásra. Rö­vid tájékoztatót tartotak az irodán, majd átmentek a kol­hozelnök háromszobás lakásá­ba. Dúsan terített asztal várt rájuk, rengeteg gyümöccsel. Számtalan pohárköszöntő hang­zott el, majd felszolgálták a különböző salátákból álló elő­ételt. Ezt követte a leves, melyben akkora húsok voltak, hogy önmagukban is elegek lettek volna ebédnek. A leves után a kolhozelnök bejelentet­te, hogy most üzbég nemzeti étel következik. Kitűnő rizses hús volt, ez, amit különböző, fűszeres ízű salátákkal vegyí­tettek. Víz és fa Az estebéd után, napnyugta felé járták be a végtelen ki­terjedésű gazdaságot. Csak néhány számadatot!' A kolhoz területe 12 ezer hektár, de eb­ből csak négyezret művelnek. A négyezer hektárból is majd­nem kétezret foglal el a gya­pot. Ez a gyapotarány még nem is olyan magas, hiszen van olyan hatezer hektáros állami gazdaság is, ahol szin­te nem termelnek mást, csak gyapotot. Üzbegisztán a fehér arany országa. Bennünk, magyarokban olyan elképzelések élnek a szűzföldekről, hogy kijelölnek, feltörnek, illetve bevetnek egy területet, s a föld ettől kezdve minden különösebb emberi beavatkozás nélkül terem. Nos, a Vörös Október példája arra mutatott, hogy nem ilyen egyszerű a helyzet. A kolhoz­elnök elmondotta, hogy a „parlagon” fekvő nyolcezer hektár csaknem teljesen ér­téktelen számukra. Olyan ke­vés eső esik, hogy még fű sem terem ezen a vidéken. Nem hiába nevezték el Éhség­sztyeppnek ezt a földet, még ma is így jelölik a térképen. A virágzó, végtelen gyapot­táblák megmutatták, hogy mi terem itt, ha öntöznek. Ahhoz persze előbb ide kell vezetni a vizet, sűrű csatornahálózatot kell kiépíteni a földeken. Ami­kor a csatornák megvannak, fákat telepitenek, mert a fa is csak a víz partján él meg. Szinte elképzelhetetlen szá­munkra, milyen nagy becsben tartják itt a fát meg a vizet. Víz mellett teáznak, nyfltszíni csatornákkal kerítik körül a vendéglőket. Engedély nélkül kivágni egy fát, letörni egy ágat, a legnagyobb vétkek egyikének számít ezen a vi­déken. A magyarok emléke Amikor külföldön jár az ember, csak akkor veszi észre, hogy mennyire hiányoznak az újság, rádió és tv megszokott hírei. Ügy látszik tudta ezt dr. Földvári János tolmácsa is, mert minden nap reggel le­fordította az újságokat. Az egyik taskenti újság az internacionalistákról írt, ami- ■ kor ott jártak. A cikk elis­merő hangon beszélt a ma­gyarokról, akik 1917 után, a polgárháború idején azon a vidéken is harcoltak, a Vörös Hadsereg oldalán. A Szovjetunió a Nagy Ok­tóberi Forradalom 50. évfor­dulójának megünneplésére ké­szül, valószínű, ennek jegyé­ben fogant ez a cikk is. Na­gyon jól esik az embernek, ha azt hallja, hogy hazájától ötezer kilométerre a fiait di­csérik. Nem kevésbé jól eső érzés látni, hallani és tapasz­talni, hogy szinte nincs is olyan felnőtt üzbég, aki ne tudna a régi, magyar inter­nacionalistákról. Messzi idők­re, fél évszázadra nyúlik már vissza a két nép barátsága. Magyar László Takarmánybázisunk alap­ját képező lucerna és vö­röshere telepítések aranka­mentesítése a szálastakar- mánytermesztés elsőrendű feladata. Hazánkban két fajta a Cuscuta campestris (nagyaranka) és a Cuscuta trifolii (kisaranka) a legis­mertebb, amelyeket narancs sárga szárairól mindenki könnyen felismerhet. Szárai­val rácsavarodik a gazda­növényre, ahonnan szívó­gyökere rengeteg táp­anyagot von el. Az élős- ködés közben nagytömegű hajtást fejleszt és több ezer magot érlel. A megtámadott növény termése ezzel szem­ben kisebb lesz, kevesebb és rosszabb minőségű magot érlel. Erős fertőzés esetén 50 százalékos termésveszte­séggel is számolhatunk. Az arankakérdés fontos­ságára való tekintettel a 8A964. (VII. 25.) FM. sz. rendelet karantén gyomnö­vénynek nyilvánítja. Ugyan­ezen rendelet 3. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a mező- és erdőgazdasági ter­melőüzem (állami gazdaság, mg. termelőszövetkezet, ál­lami erdőgazdaság stb.) út (Közúti Igazgatóság) vasút (MÁV) csatorna, töltés fenn­tartója illetőleg kezelője, egyénileg gazdálkodó terme­lő és az aki földterületet használ illetőleg kezel, kö­teles az aranka ellen véde­kezni. A védekezéseket nem sza­bad kizárólag a szántóföl­dekre korlátozni. Számos gyomnövényben gazdanö­vényre talál, így utak, árok­partok és művelés alatt nem álló egyéb területek aranka­mentesítését is el kell vé­gezni. Uj telepítésre minden eset ben arankamentes vetőma­got használjunk. Akkor já­runk el helyesen, ha fém­zárolt vetőmagot vásáro­lunk. Ha nem garantált a vetőmagkészletünk aranka­mag mentessége, akkor az OVEF-től idejében kérjünk magvizsgálatot. A talajban elfekvő mag­vak a tény észidő folyamán optimális körülmények kÖ7 zé kerülve kicsiráznak. A táblák gyakori figyelésével a fejlődő arankafoltokat még idejében számoljuk fel. A foltokat ásónyomnyira forgassuk le. Minden eset­ben le kell forgatni a folt körül — 1 m-es szélesség­ben — az egészségesnek látszó részeket is a széjjel­kúszó arankaszárak elpusz­títása végett Fejlettebb foltok esetében a foltot és annak 1 m-es körzetét kaszáljuk le és pet­róleummal locsolt szalmával letakarva égessük fel! — Ügyeljünk arra, hogy az aranka magjai jól megsül­jenek! Vegyszeres kezelése a sze­lektív perzselőhatású gyom­irtószerek közül a Krezanit E-t és az Aretitet használ­juk. A foltot és annak 1 m-es körzetét Krezonit E- ből készült 2 százalékos tö­ménységű permetlével áz- tatásszerűen egyszer perme­tezzük meg. A permedéhez minden esetben 0,2 százalék Sandovitot (nedvesítőszer) keverjünk. A permetezést cirkulációs rendszerű gép­pel végezzük. Aretit használata esetén 3 százalékos töménységű per­metlével egyszer permetez­zük meg áztatásszerűen a foltot és annak 1 m-es kör­zetét. Az említett vegysze­rek erős mérgek, így hasz­nálatuk különös körültekin­tést igényel. Méhekre mér­gező, ezért virágzó növénye­ket ne permetezzünk. Hasz­nálat esetén a körzeti or­vosnak jelentsük be. Takács Béla növényvédelmi mérnök Karambolt okozott a kivilágítatlan lovasfogat Sok országúti gázolásnak, ka­rambolnak az okozói azok a hanyag és fegyelmezetlen fogato- sok, akik az esti és éjszakai órák­ban világító lámpa nélkül közle­kednek. Ilyen mulasztást, — amely súlyos tömegszerencsétlenséget is okozhatott volna, — követett el Balatonyi Ferenc, a Mecseki Er­dőgazdaság Zobák pusztai kocsisa, aki tűzifát fuvarozott Hosszúhe- ténybe kétlovas kocsiján. Este 20 órakor, amikor ittasan elindult hazafelé, a kocsilámpát állítása szerint meggyújtotta. A község határánál, egy kanyar­ban szembetalálkozott a Hosszú- hetény felé haladó és 30 utast szállító autóbusszal, de ekkor a kocsilámpa nem égett. A kanyar és a rossz látási viszonyok miatt az autóbusz vezetője az utolsó pillanatban vette észre a sötétben poroszkáló fogatot. A sofőr balra rántotta a kormányt és fékezett, de a kárából mégis bekövetkezett. Az autóbusz belecsúszott az árok oldalába, Balatonyi kocsijának a rúdja betörte a gépkocsi szélvédő üvegjét, amitől Wagnőder Károly, az egyik utas az arcán könnyebb sérülést szenvedett, a buszt pedig 1700 forint károsodás érte. A pécsi járásbíróság Balatonyft gondatlansága és ittassága miatt 5 hónapi szabadságvesztésre ítélte, de a vádlott büntetlen előélete és családi körülményeire való tekin­tettel, a büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. A Pécsi tó partját már pirkadatkor megszállják a horgászok. Asztalsor az abaligeti barlang bejárata mellett. Az abaligeti sátortáborban bográcsban főzik az ebédet. Szokolai felv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom