Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-26 / 174. szám

tstrt. joutjs k. napló-3 lengyel est a szabadegyetemen A. közönség Ingujjban Jött, • a hegedűművész is lavetette sötét zakóját. Pe­dig először látták egymást, lengyelek és németek, ro­mániai magyarok és cseh­szlovákok, a bemutatkozás­kor, ismerkedéskor, s ünne­pi hangversenykor szokásos formaságokat mégis minden­ki félretette. Kellemes nyá­ri este volt, és a TIT sza­badegyetemének neve is, célja is így szól: népek ba­rátsága. A hétfő esti hang­verseny közönsége és mű­vészei tehát levetettek min­den formai merevséget, csak Chopin muzsikája érdekelte őket, s ez jó premier volt a Népek Barátsága Szabad- egyetem rendezvény-sorozata számára. Tulajdonképpen a buda­pesti Lengyel Tájékoztató és Kulturális Iroda rendezte a műsort — Lengyelország felszaba­dulása 23. évfordulója al­kalmából szerveztük, és persze azért, mert sok len­gyel. érkezett a pécsi nyári szabadegyetemre — mondta Dorota Cieslik, a Lengyel Tájékoztatási és Kulturális Iroda munkatársat — Iro­dánknak ugyanis az a fő célja, hogy terjessze Ma­gyarországon a lengyel kul­túrát Ez esetben a lengyel muzsikát szeretnénk nép­szerűsíteni. Nem az első vi­déki rendezvényünk ez a mát *°k felé jártunk már programunkkal, melyben a legnagyobb lengyel zenemű­vészek közismertebb — leg­alábbis zeneértő körökben közismertebb — alkotásait mutatjuk be a szélesebb közönségnek. A műsor saerepIW: Olga Kozlova csehszlovák énekművésznő — aki Buda­pesten a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskolán tanult és Magyarországon 0 —, az­tán Kiss Ferenc hegedűmű­vész, valamint a varsói nem­zetközi zongoraverseny egyik győztese, Szendrei Imre zon­goraművész. A műsor első számaként ax egyik legismertebb, s legszebb Chopin-művet, a Forradalmi etűdöt adta elő Szendrei Imre. Majd Olga Kozlova énekelt magyarul két lengyel dalt. Utána Kiss Ferenc Chopin Esz-dur noc- tume-jét játszotta. A to­vábbiakban Chopin-, Wienl- aurskl-műveket mutattak be többek között Chopin Asz-dur polonaise-jét, valamint Wie- niawskl Legendáját. A kö-; zönség sok tapssal jutal­mazta Olga Kozlova kultu­rált előadásmódját, valamint Kiss Ferenc virtuóz hegedű­játékát, s Szendrei Imre rendkívül tiszta felfogású, magasszínvonalú zongora­szólóit A lengyel est vé­gül is jól illett a szabad- egyetem szellemébe, s hasz­nosan szolgálta annak célját Megkezdték a jégkárok kifizetését Az utóbbi hat év legpusztítóbb jégverése Augusztus 7-ig minden termelőszövetkezet kártérítést kap Másfél millió forint árvíz- és viharkár címén Mint ismert, Június 29-re virradó éjjel jégeső pusztított a megye jelentékeny részén. Két hét múlva, július 16-án újabb jégesőt jeleztek. A tsz- ek jelentései szerint csaknem 26 és félezer katasztrális hold területen okozott károkat a két természeti csapás. Bár az Állami Biztosító kár szakértői mind a 26 és fél­ezer holdat bejárták, meg­szemlélték (ami — tekintettel az Idő rövidségére — rend* kívül nagy erőfeszítéseket kö­vetelt meg tőlük), még most sincs teljes képünk a károk összegérőL Annyit azonban már most is megállapítanak, hogy az elmúlt hat évben egyetlen jégeső sem okozott akkora károkat a kalászosok­nál, mint az idei első. Akárcsak 1965-ben A Június 28—29-1 jégeső rendkívül hasonlított az 1965. július 18-1 jégverésre. Ez is a szigetvári járás nyugati ré­széről Indult el, g — csökkenő erővel bár — eljutott a Mo­hácsi-szigetig A legnagyobb károk Kistamási, Pettend, Zádor, Szörény és Kétújfalu körzetében Jelentkeztek. Ezen a vidéken helyenként totális kárt okozott a jég teljesen kicsépelte a termést. Az első jégkár 87, a máso­dik pedig 16 tsz-t érintett Az utóbbiak felében másodszor pusztított a jég A kalászoso­kon kívül kárt szenvedtek más növényi kultúrák is. Csá- nyoszrón és Kétújfalun any- nyira tönkrement a dohány, hogy el kellett rendelni a nö­vények visszavágását A Szi­getvári Konzervgyár kénytelen volt más megyékből nyers­anyagot kérni, mert a Sziget­vár környéki borsót is elverte a jég A helyzetet súlyosbítja, hogy a Szigetvár környéki tsz-ekben a tavaszi belvizek is számottevő kárt okoztak, illetve: a június 28—29-i jég­verés viharkárral párosult A két újfalusi tsz-nél rombadőlt — Borkóstolónak rendezik be azt a színes farostlemezből készült elárusító pavilont a Mezőgazdasági Kiállításon, amelynek prototípusát a Pécsváradi Járási Építő Ktsz gyártja. Ara körülbelül 17 ezer forint Bizonyára felkelti majd a termelőszövetkezetek figyelmét ez a nagyon prakti­kus kis építmény, amelyet há­romnegyed óra alatt bárhol fel lehet állítani és berendez­ni zöldség gyümölcs vagy bor árusítására. például egy nagy Ikergóré, s épületkárok keletkeztek Ró­zsafán, Hobolban és Szentlő- rincen is. Szerencsére a Július 10-i felhőszakadás okozta árvízkár nagyrészt elkerülte a sziget­vári járás —■' az idén rendkí­vül balszerencsés — vidékét. Kellemes meglepetés, hogy csak a komlói Mecsek Gyön­gye Tsz, illetve a bükkösdi és hetvehelyi tsz jelentett na­gyobb árvízkárokat. Magától értetődik, sok az egyéni ká­rosult is. Az első héten 4 millió forint Az Állami Biztosító Bara­nya megyei Igazgatósága az elmúlt héten kezdte meg a kártérítések kifizetését. 4 mil­lió 185 ezer forintot folyósí­tottak 3324 hold kalászost ért kár címén, az egy holdra esó kárösszeg tehát meghaladja az ezer forintot. A nemeskei tsz-nek 1,5 millió, a hoboli tsz- nek egymillió, a kétújfalusi tsz-nek pedig 450 ezer forintot utaltak ki. (Az utóbbi csak részkár.). Az említett össze­gekben benne vannak a más növényi kultúrákért — borsó, dohány stb. — fizetett kár­térítések is. Ezen a héten további mint­egy hárommillió forintot fi­zetnek ki a tsz-eknek. Az Ál­lami Biztosítónál közölték, hogy ha a közeljövőben nem ér bennünket újabb jégeső, akkor augusztus 7-ig minden tsz-nél rendezik a jégkárokat Csak ekkor, tehát augusztus 7. körül lehet teljes képet nyerni arról, hogy mennyi kárt okozott megyénkben a két jégverés. Az Állami Biztosító számí­tásai szerint a szocialista szektort ért viharkárok ösz- szege meghaladja majd a 600 ezer forintot, az egyéni vihar­károk ősszege pedig mintegy 800 ezer forintot. További 150 ezer forintot fizetnek ki a felhőszakadás okozta árvízkár címén. F. Kovács József bü- rüsi tsz-nyugdíjas 20 ezer, Keller Kálmán kétújfalusi tsz- tag 16 800, Kopasz István ho­boli lakos több mint 13 ezer forint viharkár utáni térítés­ben részesült. Ezen a héten vizsgálják meg, hogy mekkora kárt okozott a komlói Mecsek Gyöngye, illetve a bükkösdi és hetvehelyi tsz-ben az ár­víz. Csaknem 40 ezer forint kártérítést utaltak ki Grunda János hetvehelyi, 15 ezer fo­rintot Rituper Antal okorvöl- gyi lakos részére. Mindemel­lett számos személy részesül még kártérítésben, legkésőbb augusztus 15-ig kiutalják az összegeket. Mi a helyzet a kapásoknál? Közismert, hogy a két jég­verés alkalmával kisebb-na- gyobb károsodás érte a kapás­növényeket. elsősorban a ku­koricát is. A tengerinél azon­ban csak a termés betakarí­tása előtt lehet teljes bizo­nyossággal megállapítani, hogy mennyi kárt okozott a jég, illetve mi írható a jég számlájára. Az Állami Bizto­sítónál elmondották, hogy nem feledkeztek meg erről sem. Eddig azonban a gabona­károk felmérése kötötte le erejüket, mert az volt a leg­sürgősebb. A többire csak a későbbiekben kerülhet sor. A Hídépítő Vállalat ez év végére megtisztítja a Drávát • drávaszabolcsi híd maradványaitól. Képünkön: hatalmas híd­roncs a Dráva partján. Könnyűszívfi búcsúzkodás Költözik Akár úgy ta. címezhettük volna, hogy: költözik a költöz­tető. Ez jobban illene egy olyan vállalatra, amely napon­ta 640 tehergépkocsival, 450 autóbusszal és vagy 50 sze­mélytaxival költözteti, utaz­tatja Pécs és a megye örök­mozgó lakosait, s ezer tonna szám fuvarozza az építő és gyártó üzemek, kereskedelmi vállalatok árucikkeit, alap­anyagait. Most rajtuk a aor, őket költöztetik. Azaz, dehogy is költöztetik, hiszen ahogy Papp János, az AKÖV igazgatója mondotta: saját erőből, saját rezsiben végzik ezt a nem éppen kellemes, s mégis oly régóta, s oly nagyon várt, szin­te ünnepszámba menő műve­letet A „Tolt" igazgatói irodá­ban (az 500-as Iparitanuló Intézet Rét utcai épületének egyik szobájában) csak a sző­nyegek, valamint a falakról leszedett képek helye emlékez tét a tegnapi megállapodott- ságra, különben minden a könnyűszívű búcsúzkodás je­gyeit viseli magán. . Senkit nem zavarnak a hevenyében elhelyezett székek, a dosszié- tornyoktól roskadó Íróaszta­lok, mert amelyiken csak egy tenyérnyi szabad hely is van, az előtt műszakiak, adminiszt­rátorok ülnek és teszik a szokásos napi tennivalójukat tftását meg lehetne oldani, de •sak az építési költségeket fe­dezné, a * gépi beruházásét nem. És, ha a közeljövőt néz­nek, akkor a gondok hatvá- nyozódnak. Ugyanis tárgyalá­sok folynak arról, hogy a vál­lalat átveszi a Pécsi Sütőipari Vállalattól a szikvízgyártó részleget A sütőiparnak csak byűg a szikvízgyártás, beren­dezése elavultabb, mint bár­melyik megyei üzemé, s rá­adásul a termelés sem gazda­ságos. — A pécsi özem korszerfl- fcftése is időszerű, de itt már nagyobb beruházásra lenne Szükség. Hogy honnét kerí­tünk elő — még ha fokozato­san is — néhány éven belül öt-hatmillió forintot, arról fo­galmam sincs — jelenti ki csüggedten az igazgatónő. — Mégis átvennék? — Igen, ugyanis eddig Aba- figetet, Orfűt, Kővágószőlőst fcs környékét szigetvári üze­münk látta el. De a szállítási költségek nagyon magasak. Pécsről mégis csak jóval rö- Cidebb az út az említett hely­ségekig. Legalább évi 100 ezer florint szállítási költséget meg­takaríthatnánk. Ez as egyik előny. — A másik? — A piac. Siklóson gyártják két és fél­decis palackokban a Mecseki Vadócot, három százalékos — a szalon sörrel körülbelül azo­nos — alkoholtartalommal. Igazán jó zamatú, valóban üdítő, szénsavas, erdei gyü­mölcsökből készült Ital ez. Az elmúlt szombaton és vasárnap Harkányban 14 és félezer üveg üdítőitalt adtak el, ennek je­lentős része Vadóc volt. — Pécsett csak hallottak a Mecseki Vadócról, de nem árusítják. — Nem, sajnos, mert tavaly, ártatlanul ugyan, de „hitelét” veszítette a kereskedők előtt. Az történt, hogy a Mecseki Vadócot Horváth Sándor, a vállalat főmérnöke kísérletez­te ki, bejárta vele a szüksé­ges hatóságokat, el is fogad­ták, megkezdték a kísérleti gyártást. Az első széria azon­ban megromlott. — Mire kiderült, hogy a nagymarosi konzervüzem a hibás, mert nem megfelelő alapanyagot szállított — kár­térítést Is fizettek nekünk —, akkor már a pécsi kereskede­lem nem fogadta a következő szállítmányokat Ha a pécsi szikvízüzem át­kerül a megyei vállalat keze­lésébe, akkor a Mecseki Va­dóc pécsi forgalmazására Is jogot formálhatnak. Addig nem. Illetve... ismét tárgyal­nak a vendéglátó iparral és az élelmiszer kereskedelemmel, hogy a Mecseki Vadócra szer­ződést kössenek. Rónási Jakab, a siklósi üzem vezetője közben bemutatja ne­künk a vállalat másik termé­két, a harkányi gyógyhatású ásványvizet. Szénsavval dúsít­ják, ügyelve arra, hogy a természetes gyógyvíz ne ve­szítse el a benne lévő ásványi anyagokat. — A harkányi ásványvizet nem szállíthatjuk tíz kilomé­terrel távolabb a forrástól. — Miért nem? — Tiltja egy rendelet, amely még 1928-ban lépett életbe, de senki felül nem vizsgálta, hogy manapság van-« egyáltalán értelme. Ez a rendelet azt mondja, hogy tízezer literig kísérleti jellegű az ásványvíz töltése. dúsítása, f addig szélesebb körben árusítani tilos. Ha el­érik a tízezer litert, akkor már forgalmazható bárhol. — És most hol tartanak? — Talán tízezer liternél. Harkányban a forrás szín­helyén általában kevesen fo­gyasztják a palackozott, lehű­tött, szénsavas ásványvizet, még forlntötvenért sem, mert ott a csap, teleereszti a ven­dég a poharát és megissza. Ingyen. Ez érthető. De Pécsett már fogyasztanák — amint hírlik a vendéglátóipar is ér­deklődik — de oda tilos be­vinni, legalábbis addig, míg tízezer litert el nem adnak, Harkányban. Itt tehát bezárul a kör. Hogy is kezdtem? Kis vál­lalat nagy gondokkal, még na­gyobb lelkesedéssel. Ellenpon­tok ezek, de mégis összefügg­nek. A vállalat hadakozik be­ruházásért, ósdi rendeletek el­törléséért, piacért, új termé­keket produkálnak a bővebb választékért, és nem kétséges, hogy fáradozásuk végül is si­kerrel jár. Csak hát, mikor? Bab Az Igazgató és a vállalat gazdasági, műszaki vezetői egy terítetlen hosszú asztal körül, — mert az mutatja csak az ideigelenes állapotot, — az új irodaház térképe előtt tanácskoznak, melyik osztályt hova is helyezzék, hogy végre megvalósuljon az osztályok, részlegek oly rég­óta csak kínnal, bajjal meg­oldott kooperációja. Nemcsak a dupla költözködést akarják elkerülni ezzel, más céljaik is vannak. Idejében felkészül­ni a jövő évben hozzájuk is beköszöntő új reform fogadá­sára. Egy szobával odább, a vál­lalat vezetője jogtanácsosának, dr. Halász Gábornak éppen a lába alól húzzák ki a szőnye­get a rakodómunkások, ami­kor ráköszönök. Csak egy üres íróasztal és egy szék árvál­kodik az irodában, jelezve, hogy itt már nincs sürgős tennivaló, megkérhetném hát, hogy legyen kísérőm a többi hivatal készültségi szemléjé­ben. Nem olyan egyszerű a kérés, hiszen a várost kell nyakunkba venni a teljesíté­séért, ezért előbb foglalatlan kocsi után néz, s csak az­után indulhatunk. Hogy az Ipar utcai, a Rózsa Ferenc utcai, a Széchenyi téri hivatalok felpakolt dolgozói mi minden rosszat, kényelmet­lent hagynak majd maguk mögött az új székházba való költözködéssel, nem kell fel­sorolnom, s azt sem, hogy mi volt erről a véleményük. Néhányan közülük még fény­képfelvételeket is készítenek emléknek” a szűk, sötét, s többnyire plafonig salétromos szobákról. Ez többet mond minden véleménynél, kritiká­nál. Ezek után furcsának tűnhet, hogy szemleutunk végállomá­sán, a hatalmas, kívül-belül impozáns, új irodaház napfé­nyes szobáiban fogadtak „csu- paöröm” hangulatban a már átköltözött „akövösök”. Na, nem arról van szó, hogy pa­nasszal traktáltak bennünket, de néhány jelből ítélve úgy nézett ki, hogy egyelőre csak a fentebb említett „napfény” ablakon, falakon át beözönlő harmincegynéhány fokos hő­ség hevítette, hangolta olyan­ra, amilyenre a kedélyeket. Zavaró volt az is, hogy- a telefonálók eredménytelenül próbálták túlharsogni az ud­varon reggeltől napestig egy­folytában működő betonkeve­rőgépek zaját, de volt néhány apróbb „műhiba” is, ami toli­ra kívánkozott volna. Például a harmadik emeleten, — ahol 9 irodahelyiség van — a ter­vezők kifelejtették a WC-t Már jegyezném is a többi hi­ba mellé, amikor kísérőm helyesbíti észrevételemet. — Nem felejtették ki, csak annyi történt, hogy a harma­dik emelet másik szárnyába helyezték el, az pedig már a tizennégyes autójavítóké. — Majd ha ők is beköltöznek, megegyezünk velük.. Szóval megvédtek, nem hagyták kritizálni új munka­helyüket, büszkeségüket, sem a várományosok, sem a be­költözőitek. Mert kicsiség ez a probléma Itt, a sok újhoz, jóhoz, korszerűhöz képest. Ar­ról már régebben beszámol­tunk, hogy előkelő szállodák konyhájával, éttermével vetek szik az övék, nem is beszélve a közeljövőben átvételre ke­rülő „futó-javító” és szerviz üzemükről, valamint a hatal­mas. több száz gépkocsi el­helyezésére alkalmas parkoló helyükről, amit ők tréfásan és nagyon szellemesen „csil­lag” garázsnak neveznek a tetőnélküli, nyitott térség miatt. De így van ez a leg­korszerűbb vállalatoknál Is mindenütt, tehát ők sem kriti­kának szánták. Mintahogy azt sem, hogy az új irodaházzal koránt sem oldódik meg min­den problémájuk, mert jócs­kán maradt még szétszórt munkahelyük, hivataluk a vá­rosban. De úgy mondják, ha ezt a legfontosabbat ki tud­ták várni, akkor a többit már majdcsak kiverekszik ... P. Gy. Körtánc a szabadtéri színpadon A Kisipari Szövetkezeték Baranya megyei Szövetsége Körtánc címmel július 29-én, szombaton este fél 8 órakor a pécsi szabadtéri színpadon rendezi meg a magyarországi nemzetiségek és a világ népei nek barátságát kifejező ha­gyományos néptánc fesztivál­ját. A műsorban fellép a gyu­lai, a tótkomlósi, a mecsek- nádasdi, a mohácsi szövetke­zeti tánccsoport, az OKISZ Erkel Ferenc Művészegyütte­se, a pécsi Mecsek Táncegyüt­tes és a szolnoki országos szavaióverseny díjazott vers­mondói. A műsort Tamási Eszter a televízió bemondónője kon­ferálja. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom