Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-26 / 174. szám
tstrt. joutjs k. napló-3 lengyel est a szabadegyetemen A. közönség Ingujjban Jött, • a hegedűművész is lavetette sötét zakóját. Pedig először látták egymást, lengyelek és németek, romániai magyarok és csehszlovákok, a bemutatkozáskor, ismerkedéskor, s ünnepi hangversenykor szokásos formaságokat mégis mindenki félretette. Kellemes nyári este volt, és a TIT szabadegyetemének neve is, célja is így szól: népek barátsága. A hétfő esti hangverseny közönsége és művészei tehát levetettek minden formai merevséget, csak Chopin muzsikája érdekelte őket, s ez jó premier volt a Népek Barátsága Szabad- egyetem rendezvény-sorozata számára. Tulajdonképpen a budapesti Lengyel Tájékoztató és Kulturális Iroda rendezte a műsort — Lengyelország felszabadulása 23. évfordulója alkalmából szerveztük, és persze azért, mert sok lengyel. érkezett a pécsi nyári szabadegyetemre — mondta Dorota Cieslik, a Lengyel Tájékoztatási és Kulturális Iroda munkatársat — Irodánknak ugyanis az a fő célja, hogy terjessze Magyarországon a lengyel kultúrát Ez esetben a lengyel muzsikát szeretnénk népszerűsíteni. Nem az első vidéki rendezvényünk ez a mát *°k felé jártunk már programunkkal, melyben a legnagyobb lengyel zeneművészek közismertebb — legalábbis zeneértő körökben közismertebb — alkotásait mutatjuk be a szélesebb közönségnek. A műsor saerepIW: Olga Kozlova csehszlovák énekművésznő — aki Budapesten a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskolán tanult és Magyarországon 0 —, aztán Kiss Ferenc hegedűművész, valamint a varsói nemzetközi zongoraverseny egyik győztese, Szendrei Imre zongoraművész. A műsor első számaként ax egyik legismertebb, s legszebb Chopin-művet, a Forradalmi etűdöt adta elő Szendrei Imre. Majd Olga Kozlova énekelt magyarul két lengyel dalt. Utána Kiss Ferenc Chopin Esz-dur noc- tume-jét játszotta. A továbbiakban Chopin-, Wienl- aurskl-műveket mutattak be többek között Chopin Asz-dur polonaise-jét, valamint Wie- niawskl Legendáját. A kö-; zönség sok tapssal jutalmazta Olga Kozlova kulturált előadásmódját, valamint Kiss Ferenc virtuóz hegedűjátékát, s Szendrei Imre rendkívül tiszta felfogású, magasszínvonalú zongoraszólóit A lengyel est végül is jól illett a szabad- egyetem szellemébe, s hasznosan szolgálta annak célját Megkezdték a jégkárok kifizetését Az utóbbi hat év legpusztítóbb jégverése Augusztus 7-ig minden termelőszövetkezet kártérítést kap Másfél millió forint árvíz- és viharkár címén Mint ismert, Június 29-re virradó éjjel jégeső pusztított a megye jelentékeny részén. Két hét múlva, július 16-án újabb jégesőt jeleztek. A tsz- ek jelentései szerint csaknem 26 és félezer katasztrális hold területen okozott károkat a két természeti csapás. Bár az Állami Biztosító kár szakértői mind a 26 és félezer holdat bejárták, megszemlélték (ami — tekintettel az Idő rövidségére — rend* kívül nagy erőfeszítéseket követelt meg tőlük), még most sincs teljes képünk a károk összegérőL Annyit azonban már most is megállapítanak, hogy az elmúlt hat évben egyetlen jégeső sem okozott akkora károkat a kalászosoknál, mint az idei első. Akárcsak 1965-ben A Június 28—29-1 jégeső rendkívül hasonlított az 1965. július 18-1 jégverésre. Ez is a szigetvári járás nyugati részéről Indult el, g — csökkenő erővel bár — eljutott a Mohácsi-szigetig A legnagyobb károk Kistamási, Pettend, Zádor, Szörény és Kétújfalu körzetében Jelentkeztek. Ezen a vidéken helyenként totális kárt okozott a jég teljesen kicsépelte a termést. Az első jégkár 87, a második pedig 16 tsz-t érintett Az utóbbiak felében másodszor pusztított a jég A kalászosokon kívül kárt szenvedtek más növényi kultúrák is. Csá- nyoszrón és Kétújfalun any- nyira tönkrement a dohány, hogy el kellett rendelni a növények visszavágását A Szigetvári Konzervgyár kénytelen volt más megyékből nyersanyagot kérni, mert a Szigetvár környéki borsót is elverte a jég A helyzetet súlyosbítja, hogy a Szigetvár környéki tsz-ekben a tavaszi belvizek is számottevő kárt okoztak, illetve: a június 28—29-i jégverés viharkárral párosult A két újfalusi tsz-nél rombadőlt — Borkóstolónak rendezik be azt a színes farostlemezből készült elárusító pavilont a Mezőgazdasági Kiállításon, amelynek prototípusát a Pécsváradi Járási Építő Ktsz gyártja. Ara körülbelül 17 ezer forint Bizonyára felkelti majd a termelőszövetkezetek figyelmét ez a nagyon praktikus kis építmény, amelyet háromnegyed óra alatt bárhol fel lehet állítani és berendezni zöldség gyümölcs vagy bor árusítására. például egy nagy Ikergóré, s épületkárok keletkeztek Rózsafán, Hobolban és Szentlő- rincen is. Szerencsére a Július 10-i felhőszakadás okozta árvízkár nagyrészt elkerülte a szigetvári járás —■' az idén rendkívül balszerencsés — vidékét. Kellemes meglepetés, hogy csak a komlói Mecsek Gyöngye Tsz, illetve a bükkösdi és hetvehelyi tsz jelentett nagyobb árvízkárokat. Magától értetődik, sok az egyéni károsult is. Az első héten 4 millió forint Az Állami Biztosító Baranya megyei Igazgatósága az elmúlt héten kezdte meg a kártérítések kifizetését. 4 millió 185 ezer forintot folyósítottak 3324 hold kalászost ért kár címén, az egy holdra esó kárösszeg tehát meghaladja az ezer forintot. A nemeskei tsz-nek 1,5 millió, a hoboli tsz- nek egymillió, a kétújfalusi tsz-nek pedig 450 ezer forintot utaltak ki. (Az utóbbi csak részkár.). Az említett összegekben benne vannak a más növényi kultúrákért — borsó, dohány stb. — fizetett kártérítések is. Ezen a héten további mintegy hárommillió forintot fizetnek ki a tsz-eknek. Az Állami Biztosítónál közölték, hogy ha a közeljövőben nem ér bennünket újabb jégeső, akkor augusztus 7-ig minden tsz-nél rendezik a jégkárokat Csak ekkor, tehát augusztus 7. körül lehet teljes képet nyerni arról, hogy mennyi kárt okozott megyénkben a két jégverés. Az Állami Biztosító számításai szerint a szocialista szektort ért viharkárok ösz- szege meghaladja majd a 600 ezer forintot, az egyéni viharkárok ősszege pedig mintegy 800 ezer forintot. További 150 ezer forintot fizetnek ki a felhőszakadás okozta árvízkár címén. F. Kovács József bü- rüsi tsz-nyugdíjas 20 ezer, Keller Kálmán kétújfalusi tsz- tag 16 800, Kopasz István hoboli lakos több mint 13 ezer forint viharkár utáni térítésben részesült. Ezen a héten vizsgálják meg, hogy mekkora kárt okozott a komlói Mecsek Gyöngye, illetve a bükkösdi és hetvehelyi tsz-ben az árvíz. Csaknem 40 ezer forint kártérítést utaltak ki Grunda János hetvehelyi, 15 ezer forintot Rituper Antal okorvöl- gyi lakos részére. Mindemellett számos személy részesül még kártérítésben, legkésőbb augusztus 15-ig kiutalják az összegeket. Mi a helyzet a kapásoknál? Közismert, hogy a két jégverés alkalmával kisebb-na- gyobb károsodás érte a kapásnövényeket. elsősorban a kukoricát is. A tengerinél azonban csak a termés betakarítása előtt lehet teljes bizonyossággal megállapítani, hogy mennyi kárt okozott a jég, illetve mi írható a jég számlájára. Az Állami Biztosítónál elmondották, hogy nem feledkeztek meg erről sem. Eddig azonban a gabonakárok felmérése kötötte le erejüket, mert az volt a legsürgősebb. A többire csak a későbbiekben kerülhet sor. A Hídépítő Vállalat ez év végére megtisztítja a Drávát • drávaszabolcsi híd maradványaitól. Képünkön: hatalmas hídroncs a Dráva partján. Könnyűszívfi búcsúzkodás Költözik Akár úgy ta. címezhettük volna, hogy: költözik a költöztető. Ez jobban illene egy olyan vállalatra, amely naponta 640 tehergépkocsival, 450 autóbusszal és vagy 50 személytaxival költözteti, utaztatja Pécs és a megye örökmozgó lakosait, s ezer tonna szám fuvarozza az építő és gyártó üzemek, kereskedelmi vállalatok árucikkeit, alapanyagait. Most rajtuk a aor, őket költöztetik. Azaz, dehogy is költöztetik, hiszen ahogy Papp János, az AKÖV igazgatója mondotta: saját erőből, saját rezsiben végzik ezt a nem éppen kellemes, s mégis oly régóta, s oly nagyon várt, szinte ünnepszámba menő műveletet A „Tolt" igazgatói irodában (az 500-as Iparitanuló Intézet Rét utcai épületének egyik szobájában) csak a szőnyegek, valamint a falakról leszedett képek helye emlékez tét a tegnapi megállapodott- ságra, különben minden a könnyűszívű búcsúzkodás jegyeit viseli magán. . Senkit nem zavarnak a hevenyében elhelyezett székek, a dosszié- tornyoktól roskadó Íróasztalok, mert amelyiken csak egy tenyérnyi szabad hely is van, az előtt műszakiak, adminisztrátorok ülnek és teszik a szokásos napi tennivalójukat tftását meg lehetne oldani, de •sak az építési költségeket fedezné, a * gépi beruházásét nem. És, ha a közeljövőt néznek, akkor a gondok hatvá- nyozódnak. Ugyanis tárgyalások folynak arról, hogy a vállalat átveszi a Pécsi Sütőipari Vállalattól a szikvízgyártó részleget A sütőiparnak csak byűg a szikvízgyártás, berendezése elavultabb, mint bármelyik megyei üzemé, s ráadásul a termelés sem gazdaságos. — A pécsi özem korszerfl- fcftése is időszerű, de itt már nagyobb beruházásra lenne Szükség. Hogy honnét kerítünk elő — még ha fokozatosan is — néhány éven belül öt-hatmillió forintot, arról fogalmam sincs — jelenti ki csüggedten az igazgatónő. — Mégis átvennék? — Igen, ugyanis eddig Aba- figetet, Orfűt, Kővágószőlőst fcs környékét szigetvári üzemünk látta el. De a szállítási költségek nagyon magasak. Pécsről mégis csak jóval rö- Cidebb az út az említett helységekig. Legalább évi 100 ezer florint szállítási költséget megtakaríthatnánk. Ez as egyik előny. — A másik? — A piac. Siklóson gyártják két és féldecis palackokban a Mecseki Vadócot, három százalékos — a szalon sörrel körülbelül azonos — alkoholtartalommal. Igazán jó zamatú, valóban üdítő, szénsavas, erdei gyümölcsökből készült Ital ez. Az elmúlt szombaton és vasárnap Harkányban 14 és félezer üveg üdítőitalt adtak el, ennek jelentős része Vadóc volt. — Pécsett csak hallottak a Mecseki Vadócról, de nem árusítják. — Nem, sajnos, mert tavaly, ártatlanul ugyan, de „hitelét” veszítette a kereskedők előtt. Az történt, hogy a Mecseki Vadócot Horváth Sándor, a vállalat főmérnöke kísérletezte ki, bejárta vele a szükséges hatóságokat, el is fogadták, megkezdték a kísérleti gyártást. Az első széria azonban megromlott. — Mire kiderült, hogy a nagymarosi konzervüzem a hibás, mert nem megfelelő alapanyagot szállított — kártérítést Is fizettek nekünk —, akkor már a pécsi kereskedelem nem fogadta a következő szállítmányokat Ha a pécsi szikvízüzem átkerül a megyei vállalat kezelésébe, akkor a Mecseki Vadóc pécsi forgalmazására Is jogot formálhatnak. Addig nem. Illetve... ismét tárgyalnak a vendéglátó iparral és az élelmiszer kereskedelemmel, hogy a Mecseki Vadócra szerződést kössenek. Rónási Jakab, a siklósi üzem vezetője közben bemutatja nekünk a vállalat másik termékét, a harkányi gyógyhatású ásványvizet. Szénsavval dúsítják, ügyelve arra, hogy a természetes gyógyvíz ne veszítse el a benne lévő ásványi anyagokat. — A harkányi ásványvizet nem szállíthatjuk tíz kilométerrel távolabb a forrástól. — Miért nem? — Tiltja egy rendelet, amely még 1928-ban lépett életbe, de senki felül nem vizsgálta, hogy manapság van-« egyáltalán értelme. Ez a rendelet azt mondja, hogy tízezer literig kísérleti jellegű az ásványvíz töltése. dúsítása, f addig szélesebb körben árusítani tilos. Ha elérik a tízezer litert, akkor már forgalmazható bárhol. — És most hol tartanak? — Talán tízezer liternél. Harkányban a forrás színhelyén általában kevesen fogyasztják a palackozott, lehűtött, szénsavas ásványvizet, még forlntötvenért sem, mert ott a csap, teleereszti a vendég a poharát és megissza. Ingyen. Ez érthető. De Pécsett már fogyasztanák — amint hírlik a vendéglátóipar is érdeklődik — de oda tilos bevinni, legalábbis addig, míg tízezer litert el nem adnak, Harkányban. Itt tehát bezárul a kör. Hogy is kezdtem? Kis vállalat nagy gondokkal, még nagyobb lelkesedéssel. Ellenpontok ezek, de mégis összefüggnek. A vállalat hadakozik beruházásért, ósdi rendeletek eltörléséért, piacért, új termékeket produkálnak a bővebb választékért, és nem kétséges, hogy fáradozásuk végül is sikerrel jár. Csak hát, mikor? Bab Az Igazgató és a vállalat gazdasági, műszaki vezetői egy terítetlen hosszú asztal körül, — mert az mutatja csak az ideigelenes állapotot, — az új irodaház térképe előtt tanácskoznak, melyik osztályt hova is helyezzék, hogy végre megvalósuljon az osztályok, részlegek oly régóta csak kínnal, bajjal megoldott kooperációja. Nemcsak a dupla költözködést akarják elkerülni ezzel, más céljaik is vannak. Idejében felkészülni a jövő évben hozzájuk is beköszöntő új reform fogadására. Egy szobával odább, a vállalat vezetője jogtanácsosának, dr. Halász Gábornak éppen a lába alól húzzák ki a szőnyeget a rakodómunkások, amikor ráköszönök. Csak egy üres íróasztal és egy szék árválkodik az irodában, jelezve, hogy itt már nincs sürgős tennivaló, megkérhetném hát, hogy legyen kísérőm a többi hivatal készültségi szemléjében. Nem olyan egyszerű a kérés, hiszen a várost kell nyakunkba venni a teljesítéséért, ezért előbb foglalatlan kocsi után néz, s csak azután indulhatunk. Hogy az Ipar utcai, a Rózsa Ferenc utcai, a Széchenyi téri hivatalok felpakolt dolgozói mi minden rosszat, kényelmetlent hagynak majd maguk mögött az új székházba való költözködéssel, nem kell felsorolnom, s azt sem, hogy mi volt erről a véleményük. Néhányan közülük még fényképfelvételeket is készítenek emléknek” a szűk, sötét, s többnyire plafonig salétromos szobákról. Ez többet mond minden véleménynél, kritikánál. Ezek után furcsának tűnhet, hogy szemleutunk végállomásán, a hatalmas, kívül-belül impozáns, új irodaház napfényes szobáiban fogadtak „csu- paöröm” hangulatban a már átköltözött „akövösök”. Na, nem arról van szó, hogy panasszal traktáltak bennünket, de néhány jelből ítélve úgy nézett ki, hogy egyelőre csak a fentebb említett „napfény” ablakon, falakon át beözönlő harmincegynéhány fokos hőség hevítette, hangolta olyanra, amilyenre a kedélyeket. Zavaró volt az is, hogy- a telefonálók eredménytelenül próbálták túlharsogni az udvaron reggeltől napestig egyfolytában működő betonkeverőgépek zaját, de volt néhány apróbb „műhiba” is, ami tolira kívánkozott volna. Például a harmadik emeleten, — ahol 9 irodahelyiség van — a tervezők kifelejtették a WC-t Már jegyezném is a többi hiba mellé, amikor kísérőm helyesbíti észrevételemet. — Nem felejtették ki, csak annyi történt, hogy a harmadik emelet másik szárnyába helyezték el, az pedig már a tizennégyes autójavítóké. — Majd ha ők is beköltöznek, megegyezünk velük.. Szóval megvédtek, nem hagyták kritizálni új munkahelyüket, büszkeségüket, sem a várományosok, sem a beköltözőitek. Mert kicsiség ez a probléma Itt, a sok újhoz, jóhoz, korszerűhöz képest. Arról már régebben beszámoltunk, hogy előkelő szállodák konyhájával, éttermével vetek szik az övék, nem is beszélve a közeljövőben átvételre kerülő „futó-javító” és szerviz üzemükről, valamint a hatalmas. több száz gépkocsi elhelyezésére alkalmas parkoló helyükről, amit ők tréfásan és nagyon szellemesen „csillag” garázsnak neveznek a tetőnélküli, nyitott térség miatt. De így van ez a legkorszerűbb vállalatoknál Is mindenütt, tehát ők sem kritikának szánták. Mintahogy azt sem, hogy az új irodaházzal koránt sem oldódik meg minden problémájuk, mert jócskán maradt még szétszórt munkahelyük, hivataluk a városban. De úgy mondják, ha ezt a legfontosabbat ki tudták várni, akkor a többit már majdcsak kiverekszik ... P. Gy. Körtánc a szabadtéri színpadon A Kisipari Szövetkezeték Baranya megyei Szövetsége Körtánc címmel július 29-én, szombaton este fél 8 órakor a pécsi szabadtéri színpadon rendezi meg a magyarországi nemzetiségek és a világ népei nek barátságát kifejező hagyományos néptánc fesztiválját. A műsorban fellép a gyulai, a tótkomlósi, a mecsek- nádasdi, a mohácsi szövetkezeti tánccsoport, az OKISZ Erkel Ferenc Művészegyüttese, a pécsi Mecsek Táncegyüttes és a szolnoki országos szavaióverseny díjazott versmondói. A műsort Tamási Eszter a televízió bemondónője konferálja. i
