Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-25 / 173. szám
lm JÜLIUS 25. napló 3 A mnnkaügyi minisztérium dönt a keeztyugyáriak panaszában Bedolgozók vagy „otthon dol Azonos teljesítményért azonos bér és juttatások Az igazgató élvtárs nincs itthon. A főmérnök elvtárs sincs itthon. Ha esetleg a termelési főosztályvezető .. — A legjobb. A titkárnő kedvesen átkí- eén az embert a főmérnök szobájába, leülteti és a termelési főosztályvezető keresésére Indul. Párkányi József főosztályvezető rövidesen előkerül, de a telefonok üldözik, ügyek bukkannak a nyomára, hiába állt egy kicsit félre a gyári forgatagból. A termelés érdekében — A bedolgozó problémáról szeretnék írni... — A szavak úgy hatnak rá mintha egy kiélesített aknát helyeztem volna a főmérnöki asztal sarkára. Látom az arcán, hogy ez az a téma, amivel a gyár vezetői már torkig vannak. Miután néhány főkönyvelővel már tárgyaltam, annyit tu dók, hogy az úgynevezett „bedolgozókat” nem lehet egy kalap alá vonni. Különböznek egymástól jogokban, teljesítményben, munkavégzésben, életkorban. A bedolgozók nagy része igazi bedolgozó! Naponta, nem rendszeresen néhány órai munkát végez otthon, mellyel a kisgyermekek gondozása mellett is megkereshet havonta 5—600 forintot. Ezt a munkakapcsolatot mélyen humánus elgondolások alapján hozta létre kormányzatunk, hogy segítsen az öregek és a gyermekes anyák gondjain. De van egy másik bedolgozó kategória, akik például a kesztyűgyári terminológia szerint nem is bedolgozók, hanem „otthon dolgozók”. — Az „otthon dolgozók” nagy csoportját mi termelési érdekből, deviza szerzés céljából hoztuk létre 1957-ben. Akkor, amikor fontos nép- gazdasági és politikai érdek volt a termelés fokozása. Ekkor mi a minisztérium és az illetékes hatóságok hozzájárulásával női dolgozóink egy részét hazaküldtük. Csak így lehetett megoldani a gépesítést. A felszabadult műhelyekbe tudtuk aztán a mai termelést lehetővé tevő gépeket beállítani. Az asszonyok nem akartak hazamenni, ragaszkodtak a kollektív munkához — mondja Párkányi József, aztán felveszi a telefont és csakhamar megjelennék a koronatanúk, Zejda Ká- rolyné SZB-titkár és Bezen- csek Antalné, az üzemi párt- szervezet titkára. — Rengeteg gondunk volt akkor. El sem hiszi, hogy nekünk mennyit kellett magyarázni, hogy az otthoni munka és a benti mnuka között semmi különbség sincs — mondják. Napra kész munka Mi az hogy otthoni munka? Miféle munkaviszony ez? — Az otthoni munka nálunk rendes munkakönyves munkaviszony. Az otthon ilyen értelemben csak gyáron kívül kijelölt munkahelyet jelent. Az otthon dolgozóktól általában száz százalékos munkát követelünk. így ledolgozzák a napi nyolc órát. Nemcsak egy előre meghatározott napon kerülnék kapcsolatba a gyárral, hanem állandóan kapcsolatban állnak. Mi a termelés érdekeinek megfelelően állandóan szállítjuk az anyagot, és megköveteljük, a folyamatos, napra vagy órára kész munkavégzést. Esetenként ez a leterhelés meghaladja a nyolc órát is. Az otthon dolgozóknak ugyanaz a teljesítménybér jár, mint a gyár területén dolgozóknak. Rendes fizetéses szabadságot, teljes táppénzt és nyereségrészesedést kapnak. Az egyénileg megkötött munkaszerződések csak a két forintos ebéd hozzájáru lásból zárják ki őket. A titkárságról áthoznak egy ilyen munkaszerződést. Idézem a 6. pontot: „Tudomásul veszem, hogy ha a megmun kálásra kiadott kesztyűket az előírt határidőre nem szállítom vissza, úgy ezen mun kanap és minden további mun kanap igazolatlan mulasztásnak minősül.” A munkaszerződés utolsó pontjai kötelezően előírják a szakmai továbbképzést és a gyár termelési értekezletein, valamint más társadalmi megmozdulásain való részvételt. És a 15. pont: „Az Mt. 26. §. 1. bekezdése értelmében a dolgozó munkahelye----------------------sz. a latt lévő lakása”. — Mindez elég világosan mutatja, hogy itt valóban szabályos munkaviszonyról van szó. nem csak bölcső melletti varroga- tásról. De nézzük még alaposabban! Nyolcszáz embert érint — Hány ilyen otthon dolgozója van a Kesztyűgyárnak? Mennyi az átlagkeresete egy ilyen otthon dolgozónak? Párkányi József röviden értekezik néhány irodával aztán a főmérnök telefonján megérkeznek az eredményeik. A gyárnak 800 otthon dolgozója van, a pécsi központi gyáregységhez tartozó otthon dolgozók átlagkeresete 1345 forint. A gyár évente 850 000 pár teljesen kézzel varrott kesztyűt értékesít bel- és külföldi piacokon. Ezt a 850 000 pár kesztyűt ezek az asszonyok varrják. — És most itt a nagy probléma. A jövőt illetően erre a termelési bázisra támaszkodva további százezer párral szeretnénk a termelést emelni. Hiszen tetszett hallani, hogy új szerződéseink vannak... Egyet világosan leszögezhetünk: havi 1345 forintot nők csak teljes munkaidőben tudnak megkeresni, továbbá 850 000 pár exportképes kesztyűt is csak teljes munkaidőben, összpontosítással lehet elkészíteni. Mindezt, pusztán az „otthon dolgozó” megjelölés sokak szemében mégis kétségessé teszik. Sellyéről Siklósra járó asszonyoktól a MÁV megvonta a dolgozók kedvezményes jegyét. így a költséges tanfolyamok során kiképzett dolgozók egy része lemorzsolódott. A MÁV szerint munkakönyv ide vagy oda a sellyei asszonyok bedolgozók voltak. A legnagyobb probléma azonban most jelentkezett. A SZOT Társadalombiztosítási Igazgatósága nem ismeri el az otthon dolgozó asszonyok jogosultságát a gyermekgon dozási segélyre, mivel „bedől gozók” ... Á rendelet valóban kizárja ebből az újabb kedvezményből az „igazi bedolgozókat”, mivel kimondja, hogy csak azok vehetik igénybe, akik a munkakörükre megállapított teljes munkaidőben dolgoznak, továbbá a gyermekgondozás céljára fizetésnélküli szabadságot vesznek igénybe. A Háziipari Szövetkezet bedolgozói nem dolgoznak teljes munkaidővel, és egyáltalán nem jár nekik fizetéses szabadság, így fizetés- nélküli sem. De a Kesztyűgyár „otthon dolgozói” részére rendeletek biztosítják a fizetéses szabadságot, így a fizetésnélküli szabadság igény- bevétele is logikus. Várják a döntést A Kesztyűgyár vezetői módosítási javaslatot küldtek a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságához. A válasz már meg is érkezett. Az ügy a hatáskörüket meghaladja, áttették a Munkaügyi Minisztériumhoz. További várakozás következik. A kesztyűgyári otthon dolgozók nagy része termelési érdekből vált otthon dolgozóvá, szívesen elfoglalnák régi helyüket a központi műhelyekben. Ezt, és munkaviszonyuk áttekinthető, egyértelmű jellegét a gyermekgondozási segély esetében is jó lenne figyelembe venni. Bertha Bulcsu Sujtóléglobbanás Komlón — Németh Márton új könyve. Novemberben új könyv jelenik meg Németh Márton, a Szőlészeti Kutatóintézet Pécsi Kísérleti Telepe vezetőjének tollából. Az országos hírű szőlészeti szakember Termesztett borszőlőfajtáink című könyve az értékesebb és nagyüzemileg termesztett fajtákról ad tudományos leírást, áttekintést. A könyv egy három kötetesre tervezett am- pelográfiai album első része lesz. Sújtóléglobbanáshoz riasztották szombaton délután a Komlói Kossuth-bányán a bányamentőket. A VIII. szint 3-as telepi fejtésben öngyulladásból tűz keletkezett és belobbant a metán. Az öreg műveleti fejtésben hárman dolgoztak, fenntartási munkát végeztek. Gyánó László 23 éves vájárt, kisebb első- és másodfokú égési sebekkel szállították kórházba. Állapota nem súlyos. Két társát a helyszínen részesítették elsősegélyben, mindketten hazatérhettek. A tűz lokalizálása folyik. Feldobott kő Sára Sándor felvételt készít a kiválasztott jelentkezőkről. Főszereplő kerestetik Hatvan pécsi jelentkezőből hat jöhet számításba A vasárnap délelőtti utcákon iszonyatos forróság, a Doktor Sándor előcsarnokában viszont kellemes hűs a levegő. Azazhogy ... akik itt ülnek, azoknak valószínűleg tűrhetetlenül melegük van. A vállalkozásuk, amelyről mindössze annyit tudnak, hogy a „Magyar Filmgyártó Vállalat Feldobott kő című produkciójához 18—22 éves korig fiúkat és lányokat keres filmszereplésre” — esetleg sorsdöntő jelentőségű lehet. Egyesek már nyolc óra óta ülnek az előcsarnokban, bár a kiírt idő 10—12 óra. Tíz előtt valamivel csöng a telefon a művelődési ház irodájában. A stáb egyik fele elakadt valahol, nem tudnak ideérni. Aztán a kitűzött időre befut Sára Sándor operatőr, az ország egy másik csücskéből, s megkezdődhet az izgalmas „vizsga”. Vizsga? Egyelőre nem erről van szó. — Megfeleli típusokat keresek — mondja Sára Sándor, rövid tájékoztatásként, mielőtt egyenként bejönnének a je- lenkezők. — Egy fiút főszerepre, egy lányt pedig egy rövi- debb, de fontos szerepre. A Feldobott kő 1949—50-ben játszódik. Sára Sándor szerzői filmje lesz, maga rendezi és fényképezi. A forgatókönyvet Csoóri Sándor és Kósa Ferenc segítségével irta. A történet hőse — az a bizonyos érettségiző fiú. ^— Falusi gyerek, aki Pestre járt gimnáziumba, elég meszMegyci képzőművészeti kiállítás Harminc baranyai és pécsi képzőművész hatvanhat alkotását állították ki a Technika Háza nagytermében a megyei képzőművészeti kiállításon. A vasárnap délelőtti megnyitón résztvett dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára, Szentirányi József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője, Bernics Ferenc, a Megyei Tanács vb. művelődésügyi osztályának vezetője, Simon Béla, a Képzőművész Szövetség déldunántúli területi szervezetének titkára. A tárlatot és a képzőművészek munkásságát Právitz Lajos, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára méltatta. Emlékeztetett arra, hogy a területi szervezet és a helyi tanácsi szervek a páratlan számú naptári években hagyományosan megrendezik a megyei kiállítást. Ezek a kiállítások fórumok azok számára is, akik nem tagjai a szövetségnek vagy az alapnak. Az itt bemutatott alkotások csupán egyharmadát teszik ki annak a közel kátszáz műnek, amit erre a célra beküldtek. — A kiállított anyag változatos, általában megfelelően reprezentálja a megye képző- művészetét — mondotta ezután. — Elgondolkoztató jelenség azonban, hogy csak a festészet van jelen, mintha a szobrászat terméketlen időt élne át. Kevés a figurális kompozíció és több a kisméretű, alkalmazott jellegű kép. Megyénk művészeinek is egyre jobban számolni kell a szocialista társadalom tudati, ízlésbeli, világnézeti fejlődésével és igényével s e folyamatra termékenyítőleg kell visszahatni ok. Természetes tehát az az igény, hogy az alkotók a leghaladóbb világnézet, a marxizmus—leninizmus ismereteivel felvértezve, műveikkel. művészi ítéletükkel szolgálják a dolgozók nevelését. A megnyitó után az érdeklődő közönség és a művészek megtekintették a kiállított műveket. sziről, vonattal. Olyasvalakit keresek, aki otthonos már a fővárosban is, de még nem szakadt el a falutól. Például tud tehenet fejni. A kislány nyolc osztályt végzett, akire jobban hatott a falu visszahúzó ereje... Bejárta már az ország néhány városát, Pesten egyetemi felvételizőket nézett végig, színészek és színművészeti főiskolások között keresgélt — eddig még nincsenek meg a szereplők. Pécs után hátravan még néhány város. A megfelelőnek tűnő fiatalokról fotó készül, aztán válogatás, behívják a próbafelvételekre a megmaradóitokat, újabb válogatás ... A forgatást már szeptemberben kezdeni szeretné. Lássuk a mintegy hatvan pécsi jelentkezőt. * Kicsik, nagyok, soványak, kövérek, fiúk jólszabott öltönyben és gyűrötten fityegő ingben, lányok túlsok-selyem- ben és trapéznadrágban. A szemek a legkülönfélébbek. Egyik-másik rémülten a padlóra pislog és fülig vörösen, suttogva válaszolgat. A másik merően a rendező szeme közé néz, mintha szuggerálni akarná: én vagyok az igazi. Egy harmadik — affektált mozgású fiatalember — elegáns fen- sőbbséggel érdeklődik, mint akit az egész ügy túlzottan nem érdekel. Valamelyik hátsó zsebből arasznyi fésűnyél meredezik elő, egy kislányon annyi csillogó ékszer, hogy gyanítom: összes ismerőse egész készletét magára rakta. Meglepően sokan beszélnek hibásán: selypítve vagy racs- csolva vagy hadarva. Megjelent valamelyik osztály „dagi- ja” is. Sára csak a nevüket, címüket kérdi, meg a munkahelyet vagy iskolát. Pár szóból tökéletesen eldönthető, ki jöhet számításba. A típushoz hasonló, karakteres arcoknál kissé hosszabban elidőz, de mindig barátságosan és kedvesen érdeklődik. A válaszokból: — Helyettesítek, mert nem vettek fel... — Pillanatnyilag dolgozom, de augusztusban lejár a szerződésem, azért is jöttem el... — Képesítés nélkül tanítottam, de nem vettek fel a főiskolára, nem tudom mi lesz... — Most egy irodában dolgozom, reménykedek, hátha jövőre fölvesznek... — Szeretnék bekerülni Pécsre... — Null-éves főiskolás vagyok. — Eltoltam a felvételit az orosznál Szegeden. Talán jövőre sikerül, addig nem tudom, mit csinálok. — Nincsenek még határozott terveim... Egy fiatal kislány, tizennyolc éves, asszonynevet mond. Nem dolgozik, férjnél van. — Mikor ment férjhez? — a rendező ezúttal csodálkozik, pedig különben, úgy látom, már nagyon kevés dolog lepi meg. — Már régen — legyint a fiatalasszony. — Már tavaly Egy másik kislány, miután elköszönt, még visszafordul és kissé zavartan, de nagy elhatározottsággal bejelenti: — En már játszottam színdarabban. És mondhatom, nagyon szép sikerem volt. A kérdésre: hol, egy nagyon piciny falu nevét említi. Sára mosolyog és gratulál, hisz a kislány nem tudja, hogy milyen groteszk helyzet: ő, a falusi kislány annyira „városias” karakter, hogy szóba sem jöhet erre a szerepre. Mulatságos és megdöbbentő pillanatok váltják egymást. Nem annyira az lep meg: milyen sokan hordozzák magukban az évtizedes romantikától ragadós ábrándot: filmszínész- szé válni. (Minden előzmény, önkritika, konkrét terv, munka stb. nélkül...) Inkább az, sok fiatalnak nincsen semmi elképzelése tulajdon jövőjéről, még a leghalványabb sem. * A jó kétórás munka véget ért. Sára Sándor kiválasztott három fiút és három lányt, a művelődési ház kicsi, fülledtmeleg, díszletekkel telezsúfolt udvarán fotót készít róluk. Ez persze még nem jelent semmit, pusztán „nyilvántartásba” vételt, néhányan az ittmaradottak közül mégis ott állnak a kapuban és irigykedve nézik a „szerencséseket”. A film pedig, aminek ezek a korántsem könnyű, technikai előkészületei folvnak csak, súlyos és komor, talán tragikus alkotásnak indul. — A „fordulat éveinek” fiataljairól, akiket megrázó élmények értek, akik meg tudtak állni a lábukon, akik megismerték az élet mély és nagy problémáit. Ha úgy tetszik: magatartás-vizsgálat lesz a film — mondja búcsúzóul a rendező-operatőr, és máris továbbindul. H. E. — Szobrot állítanak Babitsnak. A közeljövőben új szoborral gazdagodik Szekszárd. A város nagy szülötte, Babits Mihály szobrának megalkotásával Kiss Gyula budapesti szobrászművészt bízták meg A másfélszeres emberalak nagyságú szobrot a most épülő megyei művelődési ház előtt állítják majd fel. — Július 26—27-én kerül sor Debrecenben az országos amatőrbizottság és a megyei fotószakreferensek munkaértekezletére. Pécs és a megye képviseletében Halász Rezső és dr. Szász János vesz részt. Dr. Szász a rendezőség felkérésére Az ifjúság és a fotóamatőr mozgalom címmel tart referátumot. i ■a
