Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-20 / 169. szám

1D6T JÜLIUS 20. napló 5 330 millió forint kártérítés fél év alatt Az Állami Biztosító elké­szítette első félévi statiszti­káját, melyből kitűnik, hogy hat hónap alatt majdnem 800.000 új biztosítást kötött a lakosság. A biztosítási és önsegélyző csoportokba 324 ezren léptek be, régi háztar­tási biztosítását az érintettek 70 százaléka cserélte fel ki­bővített biztosításra. Az Állami Biztosító az el­ső félévben 330 millió forint kártérítést fizetett. Ebből a termelőszövetkezetek 140 mii lió forintot kaptak. Az árvi­zek 25 000 holdjukon mint­egy 25 millió forint kárt okoztak. A jégverés eddig 120 000 katasztrális holdat érintett. r Érdekes kiállítások, változatos műsor folklórbemutató a mecseki karneválon Július utolsó vasárnapján érdekes, színvonalas műsorra kerül sor Pécsett, a Mecse­ken. A Campingtól a Vidám­parkig délután fél 3-tól vo­nulnak fel a pécsi üzemek és vállalatok, pécskömyéki ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok és népi együtte­sek. A felvonulás és azt kö­vető műsor a Mecseki Karne­vál címet viseli. Azzal a cél­lal szervezik, hogy a résztve­vők termékeivel és terményei­vel, az ipari és kereskedelmi tevékenységgel megismertes­sék Pécs lakosságát és a vá­rosba érkező turistákat. — Tavaly rendezte meg a Mecseki Kultúrpark először a Na pszemü vegvásár 30-40 százalékos árengedménnyel Az idei nyáron is megren­dezi az OFOTÉRT a lassan már hagyományossá váló nyá­ri napszemüveg vásárt. Július 17-től augusztus 5-ig 30—40 százalékos árengedménnyel vá súrolhat napszemüveget az érdeklődő közönség. Az ideig­lenes árleszállítás lehetővé teszi, hogy olcsóbb áron ki­tűnő minőségű, divatos szem­üveghez jussanak a vásárlók. Mint minden alkalommal, az OFOTÉRT üzletek, és az illat­szer boltok az idén is jól fel­készültek a várható forgalom­ra, nagy a választék, bőséges az árukészlet. Minden nyárnak megvan a maga napszemüveg divatja. Az elmúlt évben a hajlított formájú szemüvegek voltak a legkeresettebbek. Ez a mo­dern fazonú, szolid forma még az idén is tartja magát, de mellette egyre nagyobb ér­deklődés mutatkozik az op- art mintás, fehér-fekete szín­keretes napszemüvegek iránt. A hagyományos formákat is felváltja a mindinkább tért hódító szögletes forma. Újmecsekalján, a szigeti vámnál 1967. július 21-én nyit az A B C' Áruház Nyitva 6—20 óráig, vasárnap 6—10-ig B. m. Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat Mecseki Karnevált. Akkor még csak 12 üzem és vállalat vonult fel, az idei karneválon viszont több mint harminc ipari, mezőgazdasági, kereske­delmi egység mutatja be mun káját, termékeit — mondja dr. Borjáti József igazgató. — A legtetszetősebbnek talán a Kertészeti- és Parképítő Vál­lalat bemutatója ígérkezik, ugyanis egy élővirággal feldí­szített kocsival és egy hatal­mas bőségkosárral vonulnak fel, 10—15 virág és levélruhá­ba öltöztetett csinos lánnyal. Az Állatkert vadász házá­ban már a karnevál előtti na­pon, július 29-én megnyitnak egy kiállítást, melyen az erdő gazdaság 1957—66. közötti szarvasállományának fejlődé­sét illusztrálja. Szerepelnek ezen a kiállításon a vereke­désben elhullott szarvasok arany- és ezüst érmes agan­csai, a Dráva mentén lelőtt szarvasok agancsai, valamint rendellenesen fejlődött, ritka agancsok. Ezt az országos je­lentőségű kiállítást Tóth Sán­dor, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium vadá­szati főosztályának vezetője nyitja meg. A kiállítás egyéb­ként augusztus 27-ig tart nyit­va. Az Iparcikk Kereskedelmi Vállalat ajándékpavilonokat épít és a Vidámparkban egy jármű- sátor bemutatót ren­dez. Ezen a bemutatóin a leg­korszerűbb kismotorokat, ro­bogókat, táborozási felszerelé­seket állítják ki, melyek mind megvásárolhatók. Két lófogattal és egy teher­autóval jelentkezett a karne­válra a Reménypusztai Uj Élet Tsz, mely idei terményeit hozza a kiállításra. A MÉ­SZÖV korszerű kisbútor be­mutatót rendez a Vidámpark­ban, s ezen kívül a Dunaszek- csői FMSZ halászcsárdáját is kivonultatja, már napokkal a Mecseki Karnevál előtt, s így a Vidámparkban felállított kerthelyiségben — muzsikaszó mellett — halászlét, rántott­halat rendelhetnek a látoga­tók. A kultúrműsorban a karne­válon résztvevő baranyai és pécsi kiállítókon kívül az OKISZ Pécsett rendezendő országos népitánccsoport talál­kozójára érkező együttesek is szerepelnek: a szebényi, nagy- kozári, görcsönyi, szaporcai magyar, a mohácsi és kátolyi délszláv, a mecseknádasdi né­met, a tótkomiósi szlovák, a gyulai román együttes, vala­mint az OKISZ Központi Er­kel Ferenc művészegyüttese és a Mecsek Együttes táncka­ra és zenekara, valamint a Mecseki Szénbányák, az Érc­bánya Vállalat és a honvéd­ség fúvószenekarai. A folklór művészegyüttesek már a fel­vonuláson menet táncokat ad­nak elő, a legjobbak pedig a Mecseki Kultúrpark Szabad­téri Színpadán mutatják be tudásukat. A Mecseki Karne­vált tánczene műsor zárja. Ebben a műsorban fellép Ha­rangozó Teri, Balázs Boglár­ka, Dobos Attila, Mary Zsu­zsa. Moór Péter és Verebély Iván táncdalénekesek, Angyal János paroiista és a Pannó­nia gitárzenekar. Konferál Tatár Eszter. Szépnek és érdekesnek ígér kezik az idei Mecseki Karne­vál, remélhetőleg sokezren szórakoznak majd július 30- án a Mecseken. Lebontották a barbakánt körülvevő épületeket Pécsett, az Esze Tamás és Landler Jenő utca sarkán. A műemlék a hely­reállítási munkák befejezése után könnyen megközelíthető és megtekinthető lesz. A csellóktól a Gyöngyszemig — Ma kötény ».» Ft, férfi és nöl esőkabát 6» forintért vásárol­ható a Leértékelt Aruk Sallal u. boltjában. (x) TIZENÖT ÉVVEL EZELŐTT fagylaltot sem igen láttak Mágocson, nemhogy étlapot. 1952-ben két rosszkinézésű kocsma jelentette a vendég­látóipart a községben. És a gépállomás volt konyhája, amit éppen akkor vett át az fmsz. 15—20 adag étel főtt naponta a gépállomás dolgo­zóinak, mint egy nagyobb csa­lád háztartásában. Nem kel­lett a „csajkarendszer”... Már mint történelemről mesél Pes­ti József, kereskedelmi osz­tályvezető a Mágocsi Körzeti Fmsz egyik szépen berende­zett iroda-szobájában. Kádas József előadó régi felvételeket nyom kezembe illusztrációul. A földművesszövetkezeti mozgalom erősen fellendülő­ben van. Innen is, onnan is kiváló eredményekről hall az ember. Mágocson, ebben a va­lamivel több mint három és félezer lelket számláló köz ségben az fmsz-i vendéglátás örvend jó hírnévnek. Egyik tanulójuk országos versenyt is nyert. Innen indultam el és ezzel kezdődött a beszél­getés. — Két év gyakorlat után három tanulónkat küldtük el Budatéténybe a SZÖVOSZ tíz hónapos bentlakásos iskolájá ba — tájékoztatnak. A fel­szolgálók versenye még május bán megvolt, jóval a szak­munkás vizsga előtt. Szekeres Jancsi első lett és Bartos Gyurka is igen jó helyezést ért el. Mindketten azonnal Ez ex ttső eset, koBV *n vállalat, a Víz- és Csatorna­művek dolgozói önállóan in­dulnak kétnapos eszéki társas utazásra. Harmincnyolcán van nak, házaspárok, hajadonok, legényemberek és persze szal­mák, mindkét nemből. Néhá­nyon most járnak először kül földön, de meglepően tájéko­zottak, hajnak ötkor van a gyülekező, de még fél hatkor is szállingóznak, tudják, hogy a busz csak hatkor indul. Az üzemben minden nap ta lálkoznak, most mégis ünne­pélyesen üdvözlik egymást, nevetnek, ha valaki két nagy bőrönddel érkezik, még job­ban, ha csak kis táskával, Sligovicánál okvetlenül áll­junk meg, kérik, egyikük az iránt érdeklődik, hogy mond­ják szerb-horvátul: A szobám­ból látni a tengert? ... Ezt fogja tánc közben egy eszéki kislány fülébe súgni. A buszban előkerül a sakk, a kártya, a tájat nézni otthon is lehet. Hamar megérkezünk, túlságosan is hamar, tíz óra van, a Royalban pedig csak tizenkettőkor kezdődik a szo­bafoglalás. Délután kirucca­nunk az Eszéktől körülbelül 45 kilométerre fekvő Vucse- dőlba, szép időben pompás kirándulóhely, most az eső Világjárás kicsinyben jóvoltából a kocsiból látni a „tengert" ...A vacsorának jó étvággyal látunk hozzá, va­laki fényképezni kezd. A vendéglátók gondoskod­nak arról, hogy a csoportnak maradjon pénze vásárolni, a dinárra szóló csekket csak hétfőn reggel váltják be... Hogy, hogy nem, ez senkit sem zavar. Isszuk a pivót, a rpriccerát, a grenadinát, utób­bi pont olyan ízű, mint a sa- vanyúcukor, csak talán még olcsóbb. Egy fiatalember, jugoszláv teenager, egy teli pohár sört a parkettra löttyint, a Royal elegáns hely, rögtön jönnek a ronggyal és feltörlik. Nálunk gitároznak a teenagerek, kér­dés, melyik a jobb? Később néhányan átme­gyünk a Centralba, megláto­gatni a másik busszal jött és itt lakó ércbányászokat, ök sem tértek még nyugovóra, pedig már holnap van. Nem vitás, jó érzés külföldinek len ni. A fiatal énekes hangját felerősítve továbbítja a mik­rofon, de mi védve vagyunk, nem értünk belőle egy szót sem. Am, ha azt mondjuk, plátyit, rögtön ott terem a fizetőpincér. „Plátyival” telik el a hét­fő délelőtt is. Ha valaki meg­áll a Royal előtt, mást se lá­tott volna, mint szatyrokkal, bőröndökkel, ízléses csomagok kai ki-be szaladgáló külföldié két, akik ezúttal a Víz- és Csatornaművek dolgozói. De miért állna meg? Mindig ez van. Ahány üzlet, annyi ár, az óvatosabbak vásárlás előtt piacot kutatnak, tapasztalatai­kat közkinccsé teszik. — A kakaó az önkiszolgá­lóban a legolcsóbb. — A piacon fele annyiba kerül a papucscipő. Valaki a büfében becsoma- goltat egy kiló szalámit, ak­kor derül ’ ki, hogy nem öt, hanem ötven dinárba kerül. Legyint, és megiszik egy fél deci sligovicát. Presszókávét hiába keresünk, az eszékiek azt mondják, hogy kár a gőzért, — és törökösen főzik. Korábban indulunk haza, hogy megállhassunk a Csingi- lingi csárdában. A pesti Mat­róz csárdára emlékeztet, csak itt a Dráva folyik. Egy tere­bélyes fa köré épült, melynek törzse a terem közepén ma­gasodik, jóval a tető fölé. Rajta kis harang, előszeretet tel lökdösik tánc közben, et­től csingilingi. Állítólag itt mindenki földhöz vághatja a poharát, meg kell fizetni, de senki nem haragszik érte. Mi nem vágjuk földhöz, kevés a dinár. Előkerülnek a fényké­pezőgépek — ebben a félórá­ban még napfényes is az idő —, két fiatalasszony mezítláb bemerészkedik a vízbe és kéz zel horgászik. Nem fognak ha­lat, de ez botos horgásszal is előfordul. Pélmonostoron is megál­lunk, itt, de még a határon is rokonok kerülnek elő, egyi­kük egy üveg konyakot ad fel az utasoknak. Mohács felé már énekel a társaság, nem­csak a konyak hatására. Mo­hácson beülünk a Békébe va­csorázni, sokára hozzák ki a halászlevet, kérünk erőspap­rikát hozzá, megígérik, de el­felejtik, aztán kiderül, hogy nincs is, csak valami vitapric- féle, ami sós is, meg édes is, csak éppen nem erős. Itthon vagyunk. (Kéri) megkapták a szakmunkás bi­zonyítványt és ezzel az iskola is befejeződött számukra. Fi­zetésben sem kellett nekik megvárni augusztus elsejét. A többiek még csak ezután vizs­gáznak. Szekeres Jancsi ezen­kívül kéthetes lengyelországi jutalomút boldog tulajdonosa. MÁGOCSON a vendéglátás eleinte lassan, de aztán több­ször is ugrásszerűen fejlődött Mindezt le lehet mérni azo­kon az adagokon, amennyi­vel évről évre többet főztek az 1953-ban nyílt — az üze­mi konyhát ugyanis felszá­molták — fmsz kisvendéglő­ben. A közétkeztetés e for­mája évekig stagnált és csak 1956-ra ugrott fel 100—120 adagra. Nagyobb lendületet a hatvanas években vett, s ez szorosan összefügg a gépállo­más izmosodásával, annak bi­zonyítékaként, hogy úttörő mó­don az iparosítás teremti meg falun is a kommunális-szociá­lis szükségleteket. — Ma már a tavaly nyílt, gyönyörű, új Hegyháti kis­vendéglőben (a régi kisven­déglőből presszó lett) napon' ta 300-an étkeznek, illetve 150—180 adagot elhord a gép­állomás, 50—70 adagot a tég­lagyár, a többit helvben elfo­gyasztják a vendégek, azaz a falubeliek. Köztük olyan egye­dülálló öregek, akikre nincs aki főzzön. Sőt azt tervezzük, amennyiben a KÖJÁLÉ fel­ügyelő engedélyét is megsze­reztük, a gépállomáson kony­hát és éttermet nyitunk, hogy helyben tudjunk főzni és tá lalni. Eddig megesett, hogy meghűlt a leves. A gépállomás átadná az épületet az fmsz- nek — mondja Pesti József. Vendéglátóhelyben nincs hi­ány Mágocson, de lassan a több községre kiterjedő fmsz-i körzetben sem. Nagy pénzt költöttek erre és egyre többet költenek. 1970-ig az fmsz valamennyi vendéglátó egy­ségét korszerűsíti. Néhány év­vel ezelőtt Csikóstöttösön, Bi­kaion és E gyházaskozáron nyílt presszó. Nagyhajmáson még ebben az évben elkészül egy presszós büfé-falatozó, a ts_z építőbrigádja a kivitele­ző, önköltségi áron adják át az épületet. Az idén Bikaion nyílik büfé-falatozó, Csikós­töttösön ebben a hónapban ugyancsak'egy még tetszető­sebb falusi ÁBC kisáruház társaságában. — A VENDÉGLÁTÁS SZÍN­VONALA emelkedéséhez nagy bán hozzájárult, hogy az áru­ellátás most jónak mondható. Az árubeszerzésnél nagyobb a szabadság, bort most közvet­lenül az állami gazdaságtól vásárolhatunk, megízlelheti, a legkritikusabb vendég ítéletét is állja. Régen szigorú kere­tek voltak és húsz kiló halért Pécsre kellett menni... Ma már italboltjainkban disznó­toros vacsorákat rendeznek és hetenként, kéthetenként egy­szer megfőzik a halászlevet. A tsz-el közös vállalkozásban disznókat hizlalunk. Nem i* volt disznóhús hiány soha a kisvendéglőben. Milyenek a mágocsi ven­déglátóhelyek? Kádas József­fel először a közeli presszót szemléljük meg. A Gyöngy­szem, a régi kisvendéglő épü­letében, Pécs belvárosához il­lő hely. Valóban gyöngyszem. A belső helyiség ajtaja gyöngyhálóból van, ilyet még nem is láttam Baranyában. Az asztalok fölé modem lám­paernyők lógnak, a falon Pi- cassó reprodukció. Az fmsz ki rakatrendezője kiváló grafi­kusnak, belső építésznek bizo­nyult. Itt egyébként nagy át­alakítások folynak, nemsoká­ra elkészül az új, tágas ter­melőüzem. Az egész környé- kat ellátja süteménnyel. És az országos versenyt nyert tanulók? Balatonyi Gyula, a Hegyháti kisvendég­lő vezetője a sikerek kovácsa. Helyi ember és nagy szó, 1953 óta vezeti a községi kisven­déglőt. Most az újat, 160 sze­mélyeset, de van még 140 asztal a kerthelyiségben is. Kereskedőként kezdte és ven­déglátóipari szakember lett. Több fiatalt nevelt ki, pedig maga is fiatal. Szaklapot já­rat azokat kötelező a tanulók­nak is elolvasni. Ha utazik, nyitva tartja a szemét. Leg­utóbb Pakson járt és nem rés telt elbeszélgetni a halászcsár­da üzletvezetőjével. Egy kis tapasztalatcsere. Sok-sok lako­dalmat rendezett már, még megyén kívül is. Ebben or­szágosan úttörő a Mágocsi Fmsz. A másodosztályú Hegyháti kisvendéglőben olyan a vá­laszték, mint egy elsőosztá­lyú étteremben. Az eddigi rekordforgalom tavaly augusz­tusban volt, 250 ezer forint. Szezonban, főleg augusztus­ban sok külföldi turista is betér ide. Este háromtagú tánczenekar játszik. Járnak ide pesti művészek, énekesek is — szórakoztatni. A múlt­kor egy néger énekesnő volt, na hogy is hívják... töri a fejét Balatonyi Gyula. — Gabriella Zúzán — se­gíti ki pöttömnyi kisfia. Miklósvári Zoltán DÜNANTOLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága is a Megyei Tanács Lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőse? Páca. Hunyadi a* n Tel.: 15-32 16-33. 21-50. 30-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállala Felelős kiadó: Braun Károly. Kladőtilvatai: Pécs Hunyadi út I] Tel.: 15-32. 15-33 21-50 «0-11. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs Munkácsy Minálv u 10. a Felelős vezető M-lles Rezső Terjeszt) a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél Előfizetési dl] 1 hónapra 12,— Ft, Indexszám: 25 054. Július utolsó vasárnapján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom