Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-18 / 167. szám
WW» JÜLIÜS IS* napló Több mint 1V3 millió forint termelési érték terven felül A pécsi tanácsi vállalatok munkájának félévi mérlege 3 X vúHafertc* hat hónapos fcnonkájának előzetes adatai, Is tanácsi ipar megfelelő fejbizonyítják. A Városi ács ipari osztálya felügye- alá tartozó vállalatok, egy tételével, teljesítették tér- ívűkét, sőt terven felül 1 millió *84 ezer forint értékű munkát Végeztek. A tavalyi év hasonló időszakához képest 14,6 százalékos fejlődést értek eL Idei munkájukat a Nagy lOktóberi Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett munkaverseny- stóllalásaik teljesítése jellemzi. !a vállalatok közül elsőnek a Fémipari Vállalat jelentette be, hogy ez évben, a forradalmi évforduló jegyében, a korszerűbb, nép gazdaságilag is hasznos termékek, az anyag- mozgató berendezések gyártásának műszaki fejlesztését szorgalmazza Ugyanakkor tovább bővítik a lakatos részleg lakossági szolgáltatását és e szerviz munkáját, ahol reggel 5-től este 20 óráig állnak a gépkocsi-tulajdonosok rendelkezésére. A Vegyes-, a Sütő-, a Fodrászipari Vállalat a lakossági szolgáltatás minőségi és kulturális fejlesztését határozta el, a Bútorgyár új kárpitozott gárnitúra prototí- púsánok elkészítésére vállalkozott, a Szikra Nyomda javítani kívánta a könyvek és folyóiratok minőségét, a Ruhaipari Vállalat pedig az idén felvett közel 150 nő megfelelő betanítását, gyártmányaik minőségének további javítását határozta el. Hat hónap elteltével munkájuk azt mutatja, hogy a vállalatok többsége teljesítette vállalását. A Fémipari Vállalat Szigeti úti részlege, különösen az új gyártmányok, az anyagemelő- és szállítóeszközök készítésében ért el jó eredményt. 175 darab hidraulikus, kézi mozgatású, emelővillás targoncát, 15 000 darab Ratamobil tárolódobozt, 60 darab „Mecsek” kézikocsit és tartozékait készítették el. Az 500-as hidraulikus villamos emelőasztalukHyenek megtörténhetnek... Az 1908-as számú buda- nest—pécsi gyors utasai szombaton este Dombóváron különös jelenetnek lehettek szemtanúi. A kötelességét teljesítő forgalmistát a fiatalok egy csoportja egyszerűen in- z ni tál t a. A kérdéses időpontban bárom vonat találkozott az állomáson. A forgalmista éppen indítani akarta az egyik szerelvényt, amikor látta, hogy a vonat utolsó kocsijából időközben kiszállt fiatalok ügyet sem vetnek a jelzésekre, nem szállnak be. A vonat megmozdult, aztán megállt A forgalmista felszólította a fiatal utasokat, hogy szánjanak be, indulás van, egyébként is a szomszédos vágányra vonat érkezik. Válaszul útszéli kifejezéseket kapott, s amikor felháborodottan távozott, utána kiabáltak: „Jöjjön csak vissza mester, ha akkora szája van!” A forgalmista visszament, és útszéli szavak kíséretében dulakodás kezdődött a két vágány, egy induló és egy érkező vonat között. A szélsőséges jelenetnek a közbeavatkozó vasúti személyzet vetett véget Az induló pécsi vonatról asszonyok kiabáltak a forgalmistának: „Miért nem húzott be nekik!” „Ilyenek megtörténhetnek!” Valóban szomorú, hogy amíg a fél társadalom azon töri a fejét, hogy a fiatalok „problémáit” megoldja, a fiatalok egyes csoportjai egyre gyakrabban megfelejtkeznek magukról. Jó lenne ha ilyen esetekben a rendőrség gyors intézkedéseket foganatosítana! (B) kai részt vettek a Budapesti Ipari Vásáron, s elhozták a Könnyűipari Minisztérium helyiipari főosztályának első díját. ^A környező bányák részére, az igényeknek megfelelő mennyiségű töltőgaratot, kisvasúti váltót, fúrócsövet és légcsatornát készítettek. Jól dolgozott a központi üzem is, ahol terven felül több mint 600 ezer forint értékű műanyag vízvezetékszerelési tárgyat, s ugyancsak terven felül 35 tonna mezőgazdasági láncot gyártottak, s 150 000 darab kombájn-felhordólécet készítettek. A Szikra Nyomda különösen a könyvek készítésében ért el jó eredményt. Tavaly az első félévben 689 800, idén pedig hét kiadó részére, 940 509 darab könyvet, illetve folyóiratot készítettek. Ebből 475 300 a kötött, 462 200 pedig a fűzött példányok száma. A fiatalok kedvenc könyvei közül a Puskák és galambok, a Kincskereső kisködmön, valamint a Hináros tenger közel 130 000 példányban hagyta el a nyomdát Ugyanakkor több millió darab borcímkét, koktél-receptet, s borosüveg-vállszalagot készítettek. Termelési tervüket 105,6 százalékra teljesítették. A Vegyesipari Vállalat csak nem másfél millió forinttal termelt többet a tervezettnél. A lakossági igények kielégítésében változatlanul a cipész részleg jár az élen. A tervezett 500 párral szemben 1413 pár cipőt készítettek méretes rendelés alapján. Túlteljesítették bútorgyártási tervüket is. Terven felül 200 darab „Mohács” rekamiét, valamint 100 darab „Fix” heverőt szállítottak a BÚTORÉRT részére. Fejlesztették a galvanizáló részleget és 45 nőnek tudtak otthonra bedolgozó munkát biztosítani. Ugyanakkor létrehozták a horganyzó részleget, amely a Porcelángyár részére végzi a magasfeszültségű szigetelőkhöz szükséges öntöttvas tartozékok horganyozását. A Sütőipari Vállalat termelése a lakossági igényekkel párhuzamosan nőtt. Fél év alatt összesen 7400 tonna kenyeret sütöttek, amelyből majdnem 5000 tonnát tesz ki az egykilogrammos finom fehér kenyér aránya. Süteményből több mint 16,3 millió darabot készítettek. Nőtt a zsemlye iránti kereslet is, mióta a megtett intézkedések következtében javult a zsemlye minősége. így a tavalyi év hasonló időszakához képest több mint fél millió darabbal több zsemlyét fogyasztott a város lakossága. A fél év végén kezdték meg a kétkilós fehérkenyér sütését. Egy hónap alatt 2261 mázsa került belőle a boltokba. Június 4- től bevezették a sütemény vasárnap reggeli sütését, hogy a kirándulóhelyeket friss áruval láthassák el. A Fodrászipari Vállalatnál is lényegesen nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint amilyenre a tervezésnél számítottak. A modern, rövid hajviselet jobban igényli ezt a szolgáltatást, de ugyanakkor a vállalat is sokat tett a kulturáltabb, figyelmesebb kiszolgálás érdekében. Több üzletüket rövid idő alatt korszerűsítették, új bútorokat, új bútorhuzatokat, új világítótesteket helyeztek el, több helyen festettek, s arra törekedtek, hogy mindenütt megfelelő körülmények között fogadhassák vendégeiket. így a feladatukat 106,8 százalékra sikerült teljesíteniük. A Bútorgyár szintén teljesítette tervét és terven felül 10 garnitúra „Mecsek” fényezett hálót készített, felkészülve a harmadik negyedév rendszerinti nagyobb keresletére. A garnitúrákat minőségi kifogás nélkül vette át a BÚTORÉRT. Ugyanakkor megkezdték az új prototípus készítését, amelyet a harmadik negyedév végén mutatnák be a szakemberek részére. A Ruhaipari Vállalat az egyetlen, amely 5,1 százalékkal elmaradt a tervben szereplő feladatoktól. Bár a textilruházati tervét túlteljesítette, mégsem tudták pótolni azt a darabszám-lemaradást, melyet részben az idén felvett mintegy 150 dolgozó gyakorlatlansága, az új speciális gépek gyakori meghibásodása okozott. Ezt még csak tetézte az, hogy nem ismerték az új műszálas keverékű anyagok sajátosságait, a feldolgozáshoz való alkalmazkodását. Körülbelül egymillió forint értékű munka elvégzésével maradtak adósak, de ugyanakkor intézkedéseket tettek arra vonatkozóan, hogy ezt a lemaradást a második félév során behozzák és felzárkózzanak a tervteljesítő vállalatok közé. Tisztább város lesz Pécs Új kukaedények érkeztek — Ellenőrző őrjáratok Szabályzatmódosítá:* A Pécs Városi Tanács építési és közlekedésrendészeti osztálya hétfőn tanácskozásra hívta össze a kerületi tanácsok, a PIK, a Köztisztasági Vállalat és a rendőrség képviselőit A megbeszélés egyetlen napirendje: milyen int- tézkedéssel kívánják elősegíteni a város tisztaságát. Az értekezlet összehívása előtt a Városi Tanács építési és közlekedési osztálya mindhárom kerületben megvizsgálta a témával kapcsolatban fel merült problémákat. Az értekezlet részvevőinek tájékoztatásából és a hozzászólásokból kiderült, hogy a vizsgálat a belvárosban is, de különösen az új lakótelepeken — Ujme- csekalján és Meszesen — számos megoldásra váró feladatot derített fel. nem egy közülük már hosszabb ideje sok bosszúságot okoz a lakóknak. Szó került arról, hogy kevés a kuka edény, — a tárolóhelyeken az edények körül nem egyszer halomba gyűlik a szemét, ami nemcsak a környéket csúfítja, hanem egészségügyileg is káros. A tanácskozáson, felmerült: a közületek szennyezői ellen nem mindig foganaté'"' nak megfelelő intézkedéseket, pedig szabálysértés miatt — már hivatalból is, nemcsak feljelentés alapján — el kell járni. Kétségtelen: a köztisztaság közügy, a feladat megoldásában különböző vállalatoknak együtt kell működni. Az értekezleten kiderült, hogy nem mindig volt meg a vállalatok közti összhang. De a meglévő szabályok is hiányosak voltak. A házfelügyelőknek a köztisztasággal kapcsolatos feladatait a szerződés nem határozta meg világosan, illetve nem ha tárolta körül ez irányú tennivalójukat. A PIK képviselője elmondot ta, hogy a jövőben több kuka edény áll majd rendelkezésre. Néhány napja mintegy 206 új edény érkezett, az őszig újabb 1500 edény kerül szétosztásra. A kuka edények megfelelő tárolására elkészültek a tervek, — minden háznál megfelelő kuka tárolókat alakítanak ki. Módosítják a ház- felügyelők feladatkörét is, meghatározzák illetve betartják azokat a szabályokat, amelyek a különböző vállalatokat a város tisztaságával kapcsolatban érintik. A Köztisztasági Vállalat, a kerületi tanácsok, a PIK és a rendőrség képviselőjéből álló ellenőrző csoportok a jövőben rendszeres őrjáratokat szerveznek. A tisztasági őrjáratok hetente ellenőrzik a város tisztaságát, s ahol akár a házfelügyelők, akár az Intézmények hibáiból mulasztást fednek fel, ott intézkednek, ha kell pénzbírságra büntetik a köztisztaság ellen vétőket. Egy órával munkakezdés előtt... Először a Márton utcai kis családi házában kerestem fel Bárdosi Lajost, de beszélgetésre cseppet sem alkalmas időpontban. Éppen a szőlől'u- gasát rendezgette, s így csak az órámra kellett néznem, hogy a legnyilvánvalóbbra kö vetkeztessek: ha éjszakai műszak után valaki déli tizenkét órakor még szőlészkedik, az minden bizonnyal ebéd utánra hagyja a pihenést. Szemlátomást nagy megkönnyebbüléssel fogadta hát az ajánlatomat. noha módosított valamelyest rajta. — Mégse munkakezdésekor, az nem lesz jó, de egy órával előtte nagyon szívesen. Tudja, a rend, rend ... Majd a keleti portán várok magára. így találkoztam egyazon napon másodszor is Bárdos Lajossal, a Pécsi Bőrgyár éjszakai üzemellenőrével, aki ezúttal sem bizonyult túlságosan bőbeszédű, mesélőkedvű embernek. Pláne amikor 35—40 év előtti időkre tereltem az emlékezést. A fiatal éveire. Először csak legyintett rá, hogy olyan volt az pontosan, mint a többi munkásemberé, de azért néhány emléket mégis előszemezgetett. Persze, ehhez előbb ki kellett csikarnom tőle a történtek hivatalosabbját. ami nélkül idő- és tér híján maradna az emlékezés. Például visz sza kellett nyúlni egészen a húszas évek végéig, amikor Bárdosi Lajos még azt hitte, hogy tímár segédlevéllel a zsebben csak be kell kopognia Róth vezérigazgatóhoz. — mert 6 volt az, aki egyszemélyiben intézte a felvételeket és az elbocsátásokat. — szóval, csak eléje kell állni, meg lobogtatni a segédlevelet és már válogathat is a műhelyek, a munkagépek között Kerek hét esztendőt kellett várnia erre a pillanatra, persze időközben kifelejtve belőle a válogatásnak még az illúzióját is, — amíg végre sor került rá. Hogy is volt csak? — Legtöbbször harmincan- negyvenen is ott ólálkodtunk reggelenként a gyári porta előtt, és vártuk a fiákért. Minden azon múlott, hogy a kapu előtt kiszáll-e belőle Róth úr, vagy behajtat egyenesen a tornyos iroda elé. A napra már nem emlékszem pontosan, dé azt tudom, hogy 1934. március elején volt az a reggel, amikor odaintett a portásnak, hogy várjon még a kapunyitással. Aztán komótosan lelépett a hágcsón, és mi, néhányan a régiek közül már tudtuk, hogy mit kell ilyenkor tenni. Jól felfújtuk, kihúztuk magunkat, hogy lássa rajtunk az erőt, a frissességet, de odáig már nem hu- nyászkodtunk, hogy a közelébe tülekedjünk. Akik ezt tették, hiába tették. Ismertük már a módszerét. Úgy csinálta, hogy körülnézett közöttünk. mint a vásári lovakon és ránkbökött az ujjával: — Na, maga, és maga ott, tíz perc múlva jelentkezzenek az irodámban... — Hát így kerültem a Bőrgyárba, anélkül, hogy Róth úr szóra is méltatta volna a segédlevelemet... Nem akkor, de a következő tíz év alatt sem kérdezte meg tőle senki, hogy tanulta-e, vagy csak ismeri a tímárkodást, mert ilyesmit „nem illett” kérdezgetni. Leginkább a segédlevél miatt nem, mert annakidején volt már valamiféle vérszegény rendelet a szakmunkások fizetésbeli meg különböztetésére. Na, azért, ha más formában is, de a „kivételezettek” listájára került 5 is. Mert ha a rendeletből nem is, de a munkájából annál többet kiolvastak Róth úr művezetői. így történhetett, hogy őt és néhány szaktársát már egyre kevésbé parancsolták ki a blankos műhelyből, vagonrakásra, udvar-kövezésre. de volt részük ennél is „elisme- rőbb” gesztusban. Bárdosi Lajos így emlékezik rá: — A harminchetes, harmincnyolcas válságos években a bőrgyáriakat is megfenyegette az utcárakerülés. de a vezérigazgató úr „megoldotta” a problémánkat. Annyi év után először hallottuk tőle, hogy a szakmunkásokat nem engedi szélnek, kenyeret biztosít nekik a nehéz időkben is. Hogy ne részletezzük, mit jelentett ez a kenyér, csak annyit róla, hogy gyalázatosán „vékonyka” volt. Napi egy, legfeljebb kétórás munkára, munkabérre „szeletelték” és a hozzávalót kőbányákban, homokbányákban csákányolták, lapátolták össze a tímárok. Hát ennyit a múltból, ami pár év híján megfelezte Bárdosi Lajos egész I munkáséletét, amelynek job-1 bik feléről szívesebben, de I különösmód, mégis szűkszavúbban nyilatkozott. — Észrevehette, hogy nem kenyerem a panaszkodás, mégha az a múltra szól is, de a dicsekvést különösen elkerülöm, ha lehetséges. Kicsit töprengett még, hogy alkalmasabb szót találjon a dicsekvésnél, aztán kitalálta a megfelelőbbet. — Én csak jót mondhatok. Ami megbecsülést valaha is kaphatott munkásember, én azt mind megkaptam. Feletteseimtől. szaktársaimtól, min denkitől... Ami a feletteseit és a szák- társait illeti, ők már jóelőre informáltak Bárdosi Lajos jeles emberi és társadalmi tevékenységéről. különböző címen kapott rangos kitüntetéseiről, köztük a legmagasabbról, a legkitüntetőbbről. amelvről az imént ő maga csak így nyilatkozott: — Ami megbecsülést .valaha is kaphatott munkásember, én azt mind megkaptam ... Valóban megkapta: 1953- ban országgyűlési képviselővé választották és négy éven á| hallatlan energiával, ambícióval váltogatta a tímár munkát, a közügyek intézésével. Mások mondták el róla, hogy csak ő tudta úgy beosztani az idejét, hogy egyformán fussa mind a két munkára: a gyárira és a közbizalmira is. — Lajos bácsi úgy csinálta ezt, hogy egy-egy felutazás, intézkedése előtt tizenhatórá- zott a blankos-műhelyben, hogy itt se legyen adóssága... —, mondták ról a munkatársai. És ő? — A bizalmat csak azzal őrizheti meg az ember, ha mindenütt eleget tesz érte ... így mondotta és így is tette egész dolgos, munkáséletében mind a mai napig. Erről magam is meggyőződtem, amikor Lajos bácsi, — hadd nevezzem tisztelettel én is úgy, mint a munkatársai, — szelíd rosszallással arra figyel meztetett, hogy csak munkakezdés előtt szakíthat időt a beszélgetésünkre. Igaza volt, belátom. Bizalmi állás az éjszakai üzem^Uenőr- zés is, amit nem lehet fél figyelemmel ellátni. Pálinkás György Brigádoyűlés a lovagteremben A festői szépségű magyar - egregyi Máré-vár lovagtermét vasárnap a Zobák-aknai Pál Lajos szocialista KlSZ-brigád- jának tagjai népesítették be. Egy nagyszerű ötlet nyomán ugyanis ott tartotta a húsz fős elővájási kollektíva esedékes brigádgyűlését, melynek keretében értékelték az elmúlt félév eredményeit, különös tekintettel az egyéni fel ajánlások teljesítésére. A brigádgyűlésen részt vettek az üzem vezetői és jelen voltak a brigádtagok családtagjai is. A csapat az ünnepé- Ives alkalomra meghívott egy idős veteránt, aki a bányamunkásság politikai és gazdasági küzdelmeiről mesélt s fiataloknak.