Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-01 / 153. szám

Világ proletárjai,egyesüljetek! Dunámon napiö Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ________ x xrv. évfolyam. 153. szám ARA: 50 FILLÉR 1967. JCLIXJS 1, SZOMBAT Baranyai felszólaló a KISZ-kongresszus második napjón * Da Gaulle—Koszigin (Megbeszélés Párizsban n énteken folytatta * munkáját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VII, kongres­szusa. Részt vett a tanács­kozáson és az elnökségben foglalt helyet Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titká­ra, Biszku Béla, az MSZ­MP Központi Bizottságá­nak titkára, Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, to­vábbá Czinege Lajos hon­védelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja. Az elnöklő Molnár György, a KISZ Központi Bizottságának titkára be­jelentette, hogy a gyárak, üzemek, iskolák, intézmé­nyek, termelőszövetkeze­tek fiataljai eddig csak­nem 300 táviratban kö­szöntötték az ifjú kom­munisták küldöttednek ta­nácskozását. PÁRIZS: A francia fővárosban bejelentették, hogy Koszigin szovjet miniszterelnök Kubából jövet péntek est« Párizsba érkezett, aho! szombat délelőtt 11 órakor tanács­kozásokat kezd De Gaulle elnökkel. A két államférfi először négyszemközt folytat megbe­szélést, majd a tárgyalásokba néhány más francia és szov­jet személyiséget is bevonnak, A tanácskozások befejeztével De Gaulle magánlakoss- tályában a szovjet miniszterelnök tiszteletére ebédet ad, amelyen csupán néhány meghívott vendég vesz részt. A tervek szerint Koszigin szombat délután folytatja repülö- útját Moszkvába, A KISZ KONGRESSZUSA, AZ ÉPÍTŐK RÖZSA FERENC MŰVELŐDÉSI HÁZÁNAK NAGYTERMÉBEN PÉNTEKEN FOLYTATTA MUNKÁJÁT. A KONGRESSZUS ELNÖKSÉ­GÉBEN HELYET FOGLALT KÁDÁR JÁNOS, A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁ­NAK ELSŐ TITKÁRA, LOSONCZI PÁL, AZ ELNÖKI TA­NÁCS ELNÖKE, MÉHES LAJOS, A KISZ KÖZPONTI BI­ZOTTSÁGÁNAK ELSŐ TITKÁRA ÉS KÁRPÁTI SÁNDOR. A KISZ KB TITKÁRA. Ács Mihály, Kossuth-bánya KlSZ-titkára Baranya ifjú kommunistái teljesítették vállalásukat A péntek reggeli ülésen elsőként Kovács Sándor, a KISZ Borsod megyei Bizott­ságának első titkára, s Fodor Margit, a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet KlSZ-tit- kára, majd Ács Mihály vájár, Kossuth-bánya KlSZ-titkárá- nak adták meg a szót. Ács elvtárs beszéde elején Baranya megye bányászfiatal­jainak üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. Elmondot­ta, hogy mint mindenütt, Ba­ranya megyében is túlteljesí­tették kongresszusi vállalá­saikat a fiatalok. Munkájuk gazdag volt sikerekben, ered­ményekben, ezt bizonyítja az a másfél millió forint, ame­lyet a Baranya megyei ifjú kommunisták fizettek be egy év alatt a KISZ vietnami szo­lidaritási csekkszámlájára. Szólt arról, hogy gazdasági életünk fejlődése hamarosan új határkőhöz érkezik, s eb­ben a nagy nemzeti-társadal­mi vállalkozásban, az új gaz­daságirányítási rendszer beve­zetésében megfelelő részt kell vállalniok a kiszeseknek is. A KISZ-szervezetek helye, szere­pe azonban még nincs meg­felelően körülhatárolva, az új gazdasági mechanizmus beve­zetéséből rájuk háruló felada­tokat minél előbb ki kellene dolgozni. A következőkben a KISZ lakásépítési akciójának né­hány problémájáról beszélt. Elmondotta, hogy a fiatalok bán meglevő, a gazdagon ka­matozó alkotó lendületet sok­helyütt még mindig fékezi a bürokrácia visszahúzó ereje. Szavai igazolásául megyei pél­dát is szolgáltatott: a Mecseki Szénbányászati Tröszt kiszesei elhatározták, hogy fél év alatt — kongresszusi felaján­lásként — felépítenek egy 16 lakásos társasházat. Nem volt hiány sem anyagiakban, sem építő kezekben, de háromne­gyed év sem volt elég ahhoz, hogy az Sletékesek kijelöljék a felépítendő ház helyét. El­mondotta azt is, hogy a KISZ lakások árának előre befize­tendő 25 százaléka túl nagy anyagi terhet ró a fiatalokra. Túl nagy ez az összeg, hiszen zömmel az iskolákból frissen kikerült, honvédségtől lesze­relt pályakezdő fiatalokról van szó. Hogy ezt az összeget alacsonyabra is lehet szabni, arra példa a pedagógus-laká­sok építési akciója. Ács Mihály végezetül a dol­gozó és a tanuló ifjúság vi­szonyáról beszélt. Elmondot­ta, hogy gyakoribbá kellene tenni találkozásaikat, közös programjaikat, hiszen egymás életének, gondjainak, tervei­nek megismerésére számtalan lehetőség kínálkozik. Ráczi Lívia, Szolnok me­gyei küldött, a mezőtúri Te­leki Blanka Gimnázium KISZ- titkára az iskolákban működő ifjúsági alapszervezetek és a tanári testületek közötti sokol­dalú kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta. Szarka Rudolf, a Dunai Vasmű KISZ-szerveze bének csúcstitkára, Fejér megye kül­dötte az ifjúmunkások bri­gádmozgalmának, a termelési akcióinak eredményeiről szólt. Nem kis büszkeséggel számolt be arról, hogy a Vasmű Asz­talos János nevét viselő öt­szörös ifjúsági szocialista brigád jó eredményekkel biz­tató megyei versenyt kezdemé­nyezett, s értékes sikereket ígér a KISZ VII. kongresszu­sának tiszteletére indított kongresszusi hét keretében folyó nemes vetélkedés. A Vasmű fiataljainak e munka eredményeként már eddig nyolcvanezer forintot fizettek be a KISZ vietnami számlá­jára. Scheidl Lajos, a Madocsai Igazság Termelőszövetkezet elnöke, Tolna megyei küldött felszólalásábaa a falusi ifjú­Szombattól? Otf Ötnapos munkahét több bányaüzemben Július 1-tOI s várpalotai, a nógrádi, a középdunán­túli, az oroszlányi, az ózd- vidéki és a tatabányai szén­bányáknál minden második szombaton munkaszQnetet tartanak, tehát két hétre nyolevannyolc, egy hétre 41 munkaóra Jut. Ezzel szemben a borsodiak az úgynevezett szezonális meg­oldást választották: április 1. és október 1 között, a hat nyári hónapban öt­napos a hat téli hónapban pedig hatnapos munkahe­tet rendszeresítenek. így a heti munkaidő nyáron 40, télen 48, évi átlagban tehát szintén 44 óra lesz. Az oroszlányi szénbányák összes üzeme most egyszer­re tér át az új munka­rendre, a tatabányai és a borsodi szénbányáknak vi­szont egyelőre csak három­három, a többieknek meg egy-egy üzeme dolgozik szombattól csökkentett munkaidővel. A július 1-én életbelépő munkaidő-rövidítés a hét vállalatnál együttvéve kö­rülbelül 30 000 dolgozót érint. A munkaidő-csökkentés egyik esetben sem megy a fogyasztói igények kielé­gítésének, Illetve az érin­tett dolgozók jövedelmének rovására. Vízbetörés Széehenyi-aknáit 11 köbméter víz percenként A mecseki bányászkodás történetének eddigi legna­gyobb vízbetörése ellen véde­keznek szerda óta a Mecseki Szénbányák pécsbányatelepi Széchenyi-aknájában. A bá­nya nyugati mezejének VIII. szintjén, a 11-es telepi front­fejtésben június 28-án, szer­dán délelőtt jelentkezett elő­ször á víz. A betörés erőssé­ge kezdetben 100—200 liter volt percenként, a beáramlás azonban percről percre va­dabb lett. A több mint ötszáz méteres mélységben húzódó fejtésben azonnal megkezdő­dött az ott dolgozó csapat tag­jainak biztonságba helyezése, majd ezt követően a védeke­zés. A szénbányák igazgatósági nak péntek délutáni közle­ménye szerint a betörést es idáig nem sikerült megszün­tetni. A bányatérségbe zúduló víz mennyisége elérte a per­cenkénti 10—11 köbmétert. A veszély nagyságára való tekintettel az ország számee bányavállalata a mecseki bá­nyászok segítségére sietett. Fo­lyamatosan érkeznek a külön­böző berendezések és gépek a veszélyeztetett Széchenyi- aknaiak címére. A mentési munkálatokat az igazgatóság vezetői irányítják. Kasán falsérülés a Pécsi Hőerőműben A Pécsi Hőerőműben egy héttel ezelőtt, a hasonló üze­meknél általában ritkán elő­forduló üzemzavar keletke­zett. Az egyik 50 megawattos turbina óránként 210 tonna gőzt termelő blokk-kazánjá­nak falazata r ugyanis, ala­ARATAS toronyban Megkezdték az aratást a turonyl termelőszövetkezetben. Greskó Ferenc és Sándor Jó­zsef az ősziárpát aratják kombáj nnal. — Szokolal felv. —• csony terhelés miatti tűzkial- Vást követő nagyhevességű új­ra gyulladás következtében megsérült. A mindössze há­rom-négy másodperc alatt le­zajlott, káros hatású folyamat a harminc méter magas ka­zánóriás falazatának mintegy tíz százalékát megrongálta. Így a szükséges javítás elvég­zése érdekében az egységet le kellett állítani. A munkálatok természetesen csak a kazán lehűlése után, a héten kezdődhettek meg. Elő­ször a hibás részeket távolit- ják el, ami különösen nehéz munka. A kazán falazatát bo­nyolult csőrendszer védi be­lülről, s emiatt az emberek csak igen körülményesen tud­nak a falhoz férkőzni. Számí­tások szerint még egy hétre lesz szükség, hogy a sérült ré­szeket kibontsák, ezután kö­vetkezhet a tulajdonképpeni újjáépítés. A helyreállítást az erőmű dolgozóinak közremű­ködésével a Gyárkéményépítő Vállalat végzi. A program szerint két műszakban hat­van ember pontosan össze­hangolt munkájára lesz szük­ség, hogy a jelentős energia­kiesést okozó gépegység mi­előbb ismét üzemképes legyen. Egyébként a pécsi hőerőmű­ben is folynak kísérletek ab­ból a célból, hogy a világvi­szonylatban problémát jelen­tő, hasonló jellegű kazánsérü­lések „automatikus tűzőr” al­kalmazásával megelőzhetők legyenek. Az ilyen folyama­tok rendkívül gyors lezajlása miatt ugyanis a kezelősze­mélyzet beavatkozása gyakor­latilag alig oldható meg, * I ság helyzetével foglalkozott Elmondotta, megyéjében ma már kevesebb problémát okoz a fiatalok elvándorlása. Az elmúlt év októbere óta több mint kétezer fiatal kérte fel­vételét Tolna megye termelő- i szövetkezeteibe. Vass János, az Ajkai Tím- ; földgyár és Alumíniumkohó : vegyészmérnöke, Veszprém 1 megyei küldött azt fejtegette felszólalásában, hogy a fiatal diplomások, műszakiak több­sége szívesen kér és vállal részt a KISZ mozgalmi fel­(folytatás a 2. oldalon.) MII:

Next

/
Oldalképek
Tartalom