Dunántúli Napló, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-11 / 136. szám
\ 5 198T JÚNIUS II.-------------------------------------------napló Sorozatban készül a Minivizor Fiatal műszakiak a gazdaságosságért (I.) Minőség, eladhatóság, alapár Hamutartalom-csökkentés szénvagyon felhagyással Plusz-mínusz 15 forint — Tanulmány a szénminőség tarifásáról A BNV־n elismerő oklevelet nyert kisképernyős Minivizor a S8é״ kesfehérvári Villamossági, Televízió és Rádiókészülékek Gyárában néhány nap óta szalagon készül. Naponta egyelőre 30—40 készülé- két szerelnek össze, de néhány hét múlva teljesítményük napi 80—100 darab lesz. Egyelőre 5000 Minivizort készítenek. zel együtt a minőségi igények távlati meghatározása. István-aknán ez idő szerint a felsőbb szinteken folyik a termelés. A művelés másodla- gos jellegéből fakadóan a szén hamutartalma 3—4 szá- zalékkal magasabb a mély- szintinél, így az igényekhez való rugalmas alkalmazkodás — jelen esetben a szénvagyon felhagyással elért hamutarta- lom-csökkentés —, az üzem létérdeke. Az eddigi gyakor- lat a szemlélet korszerűségét, az eredmények pedig a mód- szer tudományos megalapo- zottságát igazolták. B. S. Vakáció . függvényében rangsorolni, s I a rangsor szerinti ״legrosszab- I bakból” annyit elhagyni, hogy az üzem által termelt nyers- szén átlagos hamutartalma a követelményeknek megfelel- jen. A felhagyott egység le- hét bányarész, telep, fejtési tömb, illetve annak egy része. A tanulmány többszáz minta alapján meghatározza, hogy az üzemtől követelt hamutar- talom-csökkentés mekkora szénvagyon felhagyását igényli, bebizonyítva, hogy a veszteség annál kisebb, minél kisebb egységekben kerül sor az elhagyásra. Ellentétes hatások A szénvagyon-elhagyás ha- tása gazdasági szempontból kettős. A minőség javulásával növekszik az alapár, de meg- nőnek a fajlagos termelési költségek is, hisz a különböző vágathajtási és szerelési mun- kák a kisebb szénkihozatal el- lenére is változatlanok marad- nak. A tanulmány szerzője ki- mutatta: tömbönkénti felha- gyás esetén legkedvezőbb eset- ben 38, legkedvezőtlenebb esetben 40 százalékig gazdasá- gos a hamutartalom csökken- tése. A gyakorlatban tehát a módszer alkalmazását gondos számításoknak kell megelőzni, melyek során elemzik a két- féle költségalakulás egymás hoz való viszonyát. Rugalmas alkalmazkodás A szénvagyonveszteség meg akadályozása érdekében rend- kívül nagyjelentőségű a minő- ségi becslés pontossága. Ezért a jövőben szükségessé válik a tröszt üzemeiben az adat- gyűjtési módszerek és szerve- zetek további fejlesztése, s ezA piac egyre igényesebb. A széntermelő vállalatok ennek megfelelően mindent elkövet- nek termékeik minőségének javítása érdekében, különös gondot fordítva a hamutarta- lom csökkentésére, mely nagy mértékben befolyásolja a szenek eladhatóságát és alap- árát. A Mecseki Szénbányá- szati Tröszt Szabolcs-bánya- üzemében — a Fiatal Műsza- kiak Tanácsa keretében —, Gerentsér Imre bányamérnök tanulmányt készített ״Hamu- tartalom-csökkentés szénva- gyón felhagyással” címmel. A módszer számos új elemet tar- talmaz, s különösen a gazda- ságossággal kapcsolatos számi- tásai keltettek érdeklődést. Hamutartalom és kalória A hamutartalom növekedé- sével a szén fűtőértéke ro- hamosan csökken. Tíz száza- lék hamu mellett 7385 kcal. a fűtőérték, harminc százaléknál 5554, hetven százalék eseté- ben pedig mindössze 1892. Egy százalék hamutartalom-válto- zás a jelenlegi árrendszer mel lett 3—8 százalékos alapár- módosulást von maga után, ami tonnánként átlagosan plusz—mínusz 15 forintot je- lent. A szénelőkészítő művek mi- nőségjavító munkája mellett mind nagyobb a termelő üze- mek minőségszabályozó szere- pe. A nyersszén hamutartal- ma ugyanis az alkalmazott fejtési módoktól és technoló- giáktól, illetve meddőelválasz- tó berendezésektől is függ. Gerentsér Imre tanulmányé- nak lényege: a szénvagyont kisebb egységekre kell oszta- ni, azokat a hamutartalom Százhetven délszláv népdal keresztapja, aki megtanította horgászni. Azóta halbiológus- nak készül. Azonkívül gyűjt. Mindenféle hüllőt, de főleg kígyót. Egyszer bevitt az ősz- tályba, — a Nagy Lajosba jár — egy úgynevezett haragos siklót, s bár az több helyen az ujjába harapott, végigvitte a padok között. Azóta tiszte- lettel emlegetik őt és a hal- biológiát. Kálmándy Papp Fe- rettenek hívják. — Tavaly készítettem az *d varon egy terrénumot, hogy 9 kígyók benne maradjanak, s ne mászkáljanak összevissza. Mert a nagymama eleinte ki■ csit félt tőlük. De már meg- szokta. Eddig több, mint öt- ven kígyóm volt. Tanultad- nyozom őket, főleg táplálkó- zásukat, aztán mind elenge- dem, ott, ahol fogtam. — És most nyáron ... tat■• gint kígyók? — Igen. Higgye el, érdekes állatok. Es szépek is. Egyszer Harkány mellett fogtam a vízi- siklót, aminek két csík volt a hátán. De az emberek barbá- rak, agyontapossák őket. Pe- dig Baranyában nincs mérges- kígyó. Sőt, többségük hasznos, például némelyik megeszik naponta hat mezei pockot. Imádja a természetet Azt mondja: nem igaz, hogy a horgászat kényelmes, mert azért pihentet, hanem a kikapcsoló- dással. — Ja, és a nyáron elmegyek és megnézem a durva- újvárosi horgász világbajnők- ságot. És Tamási Aront és Fe- kete Istvánt olvasok. * Jön Gábor, volt kollégám fia. Tizetkét éves, erős gye- rek. Tőle is kérdem: — Mit csinálsz a nyáron? — Fát vágok — mondja, S látszik, hogy egy világ dőlt benne össze. — Elmentem vol- na vagont kirakni. Nehéz munka, de jól fizetik, meg felnőttek között lennék. Van egy biciklim, de nincs rajta lámpa, és a rendőrök mindig veszekednek miatta. Azt is vennék a pénzen. De apám azt mondta, vágjam ősz- sze bátyámmal a téli tüzelőt, ő kifizeti és akkor otthon vd- gyök, és verjem ki a fejemből a vagonokat. Meg azt mondta, hogy büdös kölök. De ki ne írja a nevem! * Repülőkadétok, vagonok, ki- gyök, tenger. Vagyis — vaká- ció. Megtanít vágyakozni is, lemondani is. Szerencsére mindkettő életszükséglet Földessy Dénes — Több mint 400 turista lakik ezekben a napokban az Idegenforgalmi Hivatal pécsi szállásain és a mecseki kém- ping víkendházaiban. A sik- lósi várfesztivál a pécsi ven- dégforgalomban is érezteti ha- tását, rengeteg autós turista ütötte fel sátrát szombat, va- sárnapra a mecseki kemping- ben. gyar-francia szakra. Mi, francia tagozatos osztály va- gyünk és hol tudom hasznosí- tani nyelvtudásomat, ha nem szállodai portán? Ja, szóval a nyár? Hát a Nádorban azt hi- szem. négyszáz forintot kapok egy hónapra, meg elmegyek Bolyba is, ilyen félnapos gyű- mölcsszedő táborba, ott is be- jön kétszáz forint. Aztán jön a Christian. Mert mi francia tagozatosok levelezünk egy francia repülőiskolával, fiúis- kólával persze. Minden lány egy fiúval. Nagyon érdekes, az ember azt hinné, hogy min den francia srác fekete hajú, és kék szemű. Aztán a Piros- ka kapja a levelet az egyik repülőstől, jó a szöveg, teena- gernek tűnik az írója, Piroska lelkes, válaszol, mire kap egy fényképet is. Hát mit mond- jak? Én még ilyen ronda fér- fit nem láttam. Ennek fordít- va van a füle, alul nagyobb és felül keskeny. Még szeren- cse, hogy én a levelezés kéz- detén ráírtam a borítékra: ״Csak csinos fiú írjon". Nem is panaszkodhatom Christian- ra. Igaz, kicsit aludtvérű a gyerek, minden levelében más- fél oldalon elintéz. De a nyár- ra elhívtam, s jön is. Apámék beutalót kaptak Visegrádra vagy a Balatonra, oda viszem egy hétre, mindkét helyen lesz éjszakai táncos sétahajó, utá- na osztálytársaimhoz megyek el vele egy-egy napra. Szóval szeretnék egy szép nyarat, amit nehezen lehet majd el- felejteni. * A két leendő thüringiai he- gyilakó tisztelettudóan ül a ta- náriban. Boros tanár úr órán van, így ők mesélnek a nagy útról: ■— Tetszik tudni, itt a Bel- városi Általános Iskolában vannak a pécsi német tagoza- tos osztályok. Mi is ilyenbe járunk, a hetedikbe, és Boros tanár úr úgy tanít, hogy egy kivételével mindegyikünknek jelese volt németből. Levele- zünk is német fiúkkal, s ők eljönnek Pécsre, utána mi me- gyünk az NDK-ba. Ez olyan cserelátogatás. Csak 1250 fo- rintot fizetünk be. Két hétig leszünk a thüringiai hegyek- ben. Mi a tengerpartra szeret- tünk volna, de a szülők lesza- vazták. Hegyet már láttunk, tengert még nem, de tetszik tudni, milyen egy szülői érte- kéziét... Vámhidy Laci és Láng Feri most Dékány András remek tengerészkönyveit emlegeti, bár mindegy, leszavazták a tengert. — És a német koszt? A két turistajelölt erre kis- sé döbbenten néz. Mert hallót- tak egyet s mást a német konyháról, s például mind- ketten imádják a rántott csir- két, meg mindent, ami jó, de hát egy világnyelvért meg kell szenvedni. És mégis csak Thü- ringia. * A kfgyóvadász kékszemű, szolid és van egy fotoriporter A vakáció nagyón komoly dolog. Azt hiszem, legtöbben akkor kezdtük el tisztelni a vágyainkat. Igaz, még hittünk is benne, hogy sorban valóra válnak. De sok elavult, rozoga ladikot neveztünk ki a Dunán Grant kapitány hajójának! A város hetekig nem kapott miat tunk csónakmestert, nem volt, aki vállalja. Később meg, a gimnazista időkben vakáció előtt osztályfőnökünk megrán- gáttá a cingulusát és rettene- tes dolgot Ígért annak, aki tisz tességtelen filmet mer meg- nézni a nyári moziban. Mi mégis ott izgultunk Ruta Hay- worth nagy jeleneténél és ha- waii filmekre váltottunk je- gyet, amikben virágfűzés volt a mezítelen lányok nyakán. Mondjam tovább? A vége az lett, hogy egy életre meg- tanultuk: a korlátlan szabad- ság csak vágy marad, igaz, sírig tartó, de mégiscsak vágy, mert mindenütt vannak ősz- tályfőnökök, meg csónakmes- terek. * Bemegyek a Janus Gimná- ziumba és azt mondom dr. Tárkányi Ernőné igazgatónak: — Legyen szíves, hozza ide azt a lányt, akinek legjobban felvágták a nyelvét. Elneveti magát, kimegy és hozza. Vincze Kati tehát itt áll előttem szilvaalakú, ferde szép szemmel. Kérdem, mit csinál a nyáron, s ő mondja, mond- ja, győzöm jegyezni: — Megyek a Nádorba segéd- portásnak, persze csak ha fel- vesznek. Mert portás akarok lenni. Ha nem sikerül, esetleg jelentkezem egyetemre, maI ékszerboltban drágakő- és aranyfelvásárlást rendezett néhány napon át. Az átve- vőnek — aki érthető mó- dón kitűnő szakember — gyanús volt a karkötő. — Megkértek, fúrjam meg a karkötőt — meséli Kovács Jenő. — Kettes fú- rőt eresztek rá az aranyra, és egy bizonyos ponton megállt, kemény rétegbe ütközött. Belül kemény sár- garéz lemezeket forrasztot- tak fel. Hamisítvány volt. A királyvíz is kimutatta, hogy az arany borítóleme- zek alatt réz ״rejtőzik”. A kova-palából álló próbakő- höz dörzsölte a gyanús ״aranyat”, erre királyvizet csöppentett és a réz meg- zöldült. — Hatvan-hetven éves ékszer volt, akkoriban gyak- ran előfordultak hamisítá- sok. Ma már lehetetlen. Olyan szigorú állami ellen- őrzésen megy át minden ékszer, hogy minden vásár- ló biztos lehet abban: pén- zéért az ékszeren feltünte- tett karátnak megfelelő aranyat kapja. Rab Ferenc Mintegy 90» darabra tehető a kerámia gyűjtemény. Most folyik a feldolgozás: meg f es- tik a motívumokat, lefényké- pezik az egyes darabokat. Ez- után következik majd a ma- gyár és a jugoszláv anyag- gal való összehasonlítás. A délszláv kerámia anyag is rendkívül értékes és tudomá- nyosan megalapozott, teljes. Egy teljes menyecske vise- let is a múzeum birtokában van már, ami egy hétköz- napi, egy vasárnapi és külön egy ünnepnapi Öltözetből all. Ezenkívül 85 ing, 20 alsószok- nya és néhány más ruhada- rab is bekerült a gyújts- ménybe. egy balra néző lófejet áb- rázol, álla alatt 4-es szám, ami történetesen a tizen- négy karátot jelzi. A jelek: FOE — Fővá- rosi Óra- és Ékszeripari Vállalat, PV — Állami Pénzverő, SZK — Szegedi Ezüstkészítő Szövetkezet (kizárólag ezüsttárgyakat készítenek) és végül: ÓÉV — Óra- és Ékszerkereske- delmi Vállalat. Több jel nincs. — Volt eset, régebben, hogy a korábban agár-ku- tya fejet ábrázoló állami fémjelet ütötték hamis- arany tárgyra, de a fémjel maga már hamis volt, erre minden ékszerész rájön, ha lencsén át megnézi. — Mi volt a legértéke- sebb ékszer, amely ideke- rült Önökhöz javításra? — Legutóbb egy százhar- minc grammos aranykarkö- tőt hoztak be. Szép, öreg ékszer volt, mai ára leg- alább huszonhatezer forint. A közelmúltban egy 103 grammos arany karkötőt küldtek a műhelybe vizsgá- latra. Ugyanis a Budapesti Ékszerkereskedelmi Válla- lat a Pécsi Kossuth utcai Tervszerűen folytatódik a délszláv anyag gyűjtése a mohácsi múzeumban. Sarosácz György elkészítette Nikola Tordinac 170 darabból álló népdalgyűjteményének kézirat másolatát. Hősi énekek, olya- nők, amelyeket eddig a ju- goszláv népköltészet sem kö- zölt, egy hosszú népdal, amely azt beszéli el, hogyan vette be 48-ban Kossuth Eszék vá- rát, mitológiai énekek, törté- neti énekek, aratódalok, fo- nódalok — ezek teszi ki az értékes anyagot. A nyár fo- lyamán még végeznek gyüj- tést a falvakban, s lassan egy teljes délszláv népdalgyűjte- mény jön létre a mohácsi múzeumban. I törés. És persze annál drá- gább is, hiszen a gyémánt- csiszolás nagyon bonyolult, kényes munka és ezt meg kell fizetni. Ez a csöppnyi kis brilliáns például ezer- háromszáz—ezerötszáz fo- rint lehet. — Mi a divat az ékszer- iparban? — Az agyoncizellált ék- szerek már nem. Az utóbbi években a modern vonalak érvényesülnek. A hosszú- kás, nagyköves, simafelüle- tű kövek gyűrűbe, medálba, fülbevalóba és brosstűbe bedolgozva. Hogyan lehet lebonyolí- tani egy átalakítást? A Kossuth utcai ékszerbolt veszi fel a rendelést és to- vábbítja a javításra vagy átalakításra váró ékszert a műhelybe. (A műhely, a Fő- városi Óra- és Ékszeripari Vállalat kirendeltsége.) Egyéni elképzelések szerint az aranyművesek megcsi- nálják az ékszert. — Hol ütik be a ״próba”- jelet? — Az aranytárgyak két jelet kapnak. Az egyik a készítő üzem jele, a másik maga a fémjel. Magyaror- szagon a fémjel 1966 óta ן írás helyett telefonon A Posta Vezérigazgatóság egyszerűsítette a távbeszélő készülékek üzemeltetésével kapcsolatos ügyintézést. Mit jelent ez a telefon-előfize- tők számára? Eddig írásban* kellett beje- lenteniük a kisebb szerelési munkára vonatkozó igénye- két. A jövőben a gépi kap- csolású központoknál a 03, illetőleg a 003 számon szó- bán kérhetik a javítás elvég- zését, de közölniük kell, hogy az előfizető mikor tar- tózkodik otthon, illetőleg mikor lehet a lakásba be- jutni. Az előfizetők ragasz- kodhatnak ahhoz, hogy a szerelés előtt értesítsék őket a javítás várható időpontjá- , ról. Távbeszélőn lehet igé- nyelni a jövőben telefon ké- szülék házon belüli áthelye- zését, mellékállomás, jelző- csengő, kétkarú váltó, külön konnektor fel- vagy leszere- lését, szabványosnál hosz- szabb zsinór felszerelését, készülék kicserélését. A Posta Vezérigazgatóság rendelkezései szerint ezentúl csak a távbeszélő állomás felszerelésére, leszerelésére, házon kívüli áthelyezésére (pél- dául elköltözés esetén), cím- változásra, átírásra, szám- cserére vonatkozó kéréseket kell írásban eljuttatni a pos- tához. A rendelkezés minden távbeszélőhálózatban érvé- nyes. Százkétezer gáztűzhely Tavaly ősnél adták át rendel־ tetésének a Z1M Salgótarjáni * Gyáregységében a karszerü zo- máncégető alagútkemencét és gáz־ tűzhely szereidét. Az idén már százkétezer gázkészülék hagyja el sz üzemet. vagy féldrágakövek hatá- rozzák meg. Drágakövek: brilliáns, smaragd, rubin, zafír — hogy csak a legismertebbe- két említsük. Féldrágakő- vek: topáz, turmalin, jáspis. És végül a rekonstruált drágakövek, vagyis a mes- terségesen előállított kövek, ami lehet ismét rubin, za- fír, aztán ametiszt, cirkon, aquamarin. — Tessék ezt megnézni! Füsttopáz kő — mutatja Zsoldos György első éves tanuló. Nagyon szép, cizellált fér- fi pecsétgyűrű, füsttopázkő- vei a közepén. Ez Zsoldos vizsgamunkája, Kovács Je- nő műhelyvezető szerint is szép darab. — Gyémánttal, pontosab- bán brilliánssal dolgoz- nak-e? — Rendszeresen — mond- ja Kovács Jenő. — Itt van például egy ״brill”, ezt egy gyűrűbe helyezzük vissza, mert kiesett. Olyan apró, mint egy zöld- borsószem fele. Nagyítóval nézem, látni a csiszolt la- pocskákat, a ״fazettákat”. Minél több fazetta van a kövön, annál szebb a fény* < 1
