Dunántúli Napló, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-04 / 130. szám

19t>7. JONIUS 4.

napló

2

Fogadás a magyar

katonaküldöttség

tiszteletére

Kádas István, phenjani nagykövete szóm- haton este fogadást adott a Czinege Lajos vezérezredes! az MSZMP PB póttagja, S honvédelmi miniszter m*- tésével a KNDK-ban tartóz■ kodó magyar katonai kül- döttség tiszteletére. A foga• dóson megjelent Kim Csang Bon hadseregtábornak, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, minisz- terelnök-helyettes és nemzet- védelmi miniszter, párt• én állami vezetők, közéleti ■ne- mélyiségek. .

Czinege Lajos a fogadáson pohárköszöntőt mondott.

Katonai tanácskozás Kairóban

Az A1 Ahram szombati jelentése szerint Kairóban Nasszer elnök vezetésével megbeszélést tartottak a fegyve- rés erők vezérkaránál és áttekintették a közel-keleti hely- zet legújabb fejleményeit. Az egyiptomi belügyminiszter felszólította a lakosságot, tegyen előkészületeket az eset- leges légittámadások esetére. A rendőrséget kiképzésben részesítik az ejtőernyősök elleni harcra.

U 'Fhant,

a közel-keleti válságról

eredete nem annyira az ideo- lógiai különbségekben, mint a nacionalizmus erejében rejlik” — mondotta.

U Thant pénteken este visz- szatért New Yorkba.

KOMPROMISSZUM,

vagy ״nemzetközi akció“!

is vonakodik beletörődni as Akabai-öbölbe való szabad bejárásának elvesztésébe. Mint ismeretes, a ״szabad bejárás jogát” az 1956-os angol—fran- cia—izraeli agresszió eredmé- nyeként szerezte meg.

A kormánypárti Sun diplo- máciai szemleírója szerint íz- rael ״négy hetet adott Nagy- Britanniának és az Egyesült Államoknak az Akabai-öböl megnyitására.”. Ez a lélegzet- vételnyi idő lehetővé teszi, hogy Anglia és az Egyesült Államok megkísérelje az arab országokra gyakorolt diplo- máciai nyomással megoldani a válságot” írja a Sun.

A diplomáciai nyomós fór- mája a ״tengerhajózó nemze- tek deklarációja” lenne, amely hez az angol—amerikai diplo- mácia jelenleg húsz ország fővárosában toboroz támoga- tókat. Amennyiben ez nem járna eredménnyel — Wilson miniszterelnök washingtoni sajtóértekezleti megnyilatko- zása szerint —, a hasonló gondolkodású tengerhajózó ha talmaknak meg kell fontol- niok más akció lehetőségét”. A brit kormányfő félreérthe- tétlenül egy ״nemzetközi flot- tafelvonulásra” utalt, amely révén — vagy a katonai erő igénybevételével fenyegetőzve — nyitnák meg a Tirani-szo־ rost.

A deklaráció ügyében meg- közelített fővárosokból érkező jelentések szerint a szóban- forgó kormányok többsége el- utasító, hűvös, vagy semmire sem kötelező választ adott az angol—amerikai tervezetre.

A kommunista Moming Star szombati vezércikkében meg- állapítja: az angol—amerikai imperializmus még soha nem szigetelődött el ennyire. A lap megbélyegzi azokat az an- goi konzervatív köröket, ame- lyek angol—amerikai katonai beavatkozást sürgetnek. ״A szélsőséges arab kijelentések Izrael elpusztításáról, nem se- gítik ugyan a rendezést, de Izraelnek meg kell változtat- nia politikáját, ha biztosítani akarja népének jövőjét” — írja a Morning Star.

London: Wilson miniszter- elnök és Johnson elnök pén- teken lezajlott bizalmas meg- beszéléseit követően jól tájé- kozott angol források a követ- kező kompromisszumos fór- mulát sugalmazzák a közép- keleti válság enyhítésére: 1. Az EAK megnyitná a Trian- szorost az Izraelnek nem stra- tégiai anyagokat szállító és nem izraeli zászló alatt köz- lekedő hajók előtt; 2. Izrael hozzájárulna, hogy a jövő- ben a demilitarizált övezet- ben a határ mindkét oldalán állomásozzanak ENSZ-erők. (A múltban csak az egyipto- mi oldalon állomásoztak, mi- vei Izrael nem volt hajlandó beengedni ENSZ-erőket terű- letére).

Angol értelmezés szerint Wilson miniszterelnök erre a lehetőségre utalt pénteki saj- tóértekezletén. Rámutatnak azonban, hogy Izrael továbbra

m

Montreal. U Thant ENSZ I-utkár pénteken Montreal- bán a kanadai ENSZ-társaság értekezletén felszólalva a töb- bi között foglalkozott a közel- keleti helyzettel: ״Áz ENSZ- haderők visszavonása által világszerte felidézett vitában mindenki egyetért abban, hogy az ENSZ több mint tíz éven keresztül lényeges munkát végzett és feladatát igen jól oldotta meg. Ezért nem oszt- hatom azok véleményét, akik szerint a jelenlegi közel-ke- leti válság — bármilyen sú- lyos legyen is az — a béke- fenntartás eszméjének nagy vereségét jelenti.

A Nemzetközi Polgári Lég- ügyi Szervezet székházában mondott beszédében a fótit- kár megállaptíotta: ״Napja- inkban több válságnak is szemtanúi vagyunk és termé- szetesen az ENSZ feladata, hogy e válságokkal szembe- nézzen és megoldást találjon. A kilátások nem ragyogóak. Ha a történelmet jól értei- mezem most, akkor vélemé- nyem szerint, a nemzetközi élet morálja az utóbbi évek- ben legalacsonyabb szintre süllyedt.”

Az ENSZ főtitkára szerint a történelemből levonható el- só tanulság az, hogy nincse- nek állandó barátok és állan- dó ellenségek, de vannak ál- landó érdekek. A második ta- nulság, hogy a nacionalizmus volt és marad a történelem legerősebb tényezője. ״A vi- lágszerte kirobbanó válságok

Jaros szigete

hatezer politikai fogoly börtöne

Kik a börtönsziget foglyai és hogyan élnek?

a fiatalabbakat: hogyan vé- szeljék át a viharokat, hogyan védekezzenek a perzselő nap ellen, hogyan tűrhetik el a szomjúságot. Egyelőre nem fogták őket nehezebb mun- kára: saját celláikat tataroz- zák, és a kőtenger kevéske földszigeleit kapálgatják. El- sétálhatnak a tengerpartig, de csak azon a részen, ahol meg- engedték nekik. Távolabb már fegyveres őrök állnak, lövésre készen. Elképzelhetet- len, hogy valaki megszökjön.

Akaratuk keményebb a sziklánál

A foglyok egykedvűen vár- ják, hogy e célra alakított bi- zottság megvizsgálja ügyüket. Néha rágyújtanak egv dalra, és bizakodva fújják. Mert túl akarják élni a nehéz napokat. Akaratuk keményebb a szi- get szikláinál, amelyek fogva tartják őket.

G. V. A.

Vietnami jelentés

Saigon. Amerikai tengerészgyalogosok több egysége pénteken támadást indított a szabadságharcosok megerősí- tett állásai ellen Tam Kytől 20 kilométernyire északnyu- gatra.

*

A ״Turkesztán” szovjet te- herhajót ért amerikai légitá- madás híre csak növeli azok- nak az aggodalmát, akik at- tói félnek, hogy az ilyen in- cidensek a két nagyhatalom összecsapására vezethetnek Vietnamban — mondják Ion- doni politikai körökben. A ti- madás újabb érveket szolgái- tat azoknak a munkáspárti képviselőknek, akik követelik, hogy a brit kormány hatá- rolja el magát az Egyeaölt Államoktól.

Bolgár

Riviera

A Balaton Szálló a bolgár tengerparton.

mát, bronchitist, és a magas vérnyomást.

A Fekete-tenger e szakaszé- nak fejlesztését Balcsik alatt folytatják, amelyet a kitűnő természeti környezet tesz er- re alkalmassá. Itt együtt meg- található a tenger és a he- gyek. Egyik nap vadászhat, túrázhat, másik nap fürödhet, halászhat, akinek ez a szén- vedélye. Az Aranyhomokon nem csupán hipermodern, szállodák, hanem több száz faház is az érdeklődők ren- delkezésére áll. 1966-ban Bul- gáriaszerte hozzákezdtek a campingek gyorsütemű kiépí- téséhez.

A bolgár idegenforgalom sokatígérő fejlődését elegen- dó egy számmal illusztrálni, 1966-ban 121 országból közel másfélmillió túrista érkezett Bulgáriába. Közismert, hogy 1967 a nemzetközi turizmus éve, s ebben az esztendőben bolgár barátaink kétmillió külföldit, közöttük sok ma- gyár turista és üdülő látoga- tását várják a fekete-tengeri Riviéra és a Balkán-hegység festői szépségű tájaira.

B. B.

Az Aranyhomok és a Druzs- ba is szinte már fogalommá vált. Ezek sem régiek: hi- szén ezen a környéken a má- sodik világháborúig csupán Várnát ismerték a turisták. A kitűnő kiírná jú Aranyho- mokot 1956 óta, tájjellegének megőrzésével óriási parkká alakították át. ahol nagysze- rűen érvényesül a modern üdülőváros és a romantikus természeti környezet ellentéte. Az Aranyhomok és a Druzs- ba építése lényegében befeje- ződött, több szállót már nem építenek. 1970-re a sportpá- lyák, szórakozóhelyek kibő- vitésével, az autópálya kiszé- lesítésével teljesen befejező- dik az Aranyhomok és a Druzsba fejlesztése. A Druzs- bán és az Aranyhomokon nem kevesebb, mint 83 szálloda és 38 hatalmas étterem mű- ködik. A ragyogó homokos strand 145 000 m’, amiből

minden vendégre 6 m’ jut.

Nem érdektelen, hogy az Aranyhomokon az év 365 nap- jábol 280 napsütéses. S a tenger sós, jódos kipárolgása kitűnően gyógyítja az ásztAzt állítják és minden joggal, hogy az idegenforga- lom századában élünk. Ha- zánkban ma már mindenki tudja, hogy hol van az Aranyhomok és a Napos-part. A testvéri bolgár nép nem- csak az iparban és mezőgaz- dóságban ér el kimagasló eredményeket, hanem nagy- szerű természeti adottságait kihasználva — ha szabad ezt a kifejezést használni — je- lentős ״idegenforgalmi ipart״ hozott létre és megteremtette a Fekete-tengeri Riviérát.

A tömegméretű bolgár ide- genforgalom nem tekint visz- sza nagy múltra, de egy év- tized alatt elért eredményei világraszólóak. A híres Na- pos-part ma a Fekete-tenger egyik gyöngyszeme. Közel egy évtizeddel ezelőtt az er- dók itt majdhogynem a ten- gerig értek, a partokat mo- csaras részek tarkították. 1958 októberében hozzáláttak a munkához, utakat építettek, eltüntették a mocsarakat, s Nikola Nikolov Dimitrov-díjas építész kollektívája nagyszerű művet alkotott. Csodálatos, 6 km hosszúságú, 750 m. szé- lességű ragyogó strandot al- kották, még csodálatosabb szállodasorral, ahol az elmúlt esztendőben már 12 300 em- bért tudtak egyidőben. kor- szerű feltételek mellett ellát- ni. S a fejlődés nem áll meg. 1970-ben már 30 000, 1980-ra pedig 50 000 férőhellyel ren- delkeznek. A tervek szerint 1980-ig a Napos-parton egy- millió embert kell elhelyezni egy szezonban. Hozzá kell eh- hez számítani azt is, hogy Burg asztál délre Alepunál újabb tengerparti rész kiépí- tését kezdték meg.

vésték volna. Lépcsőzetesen1 építették, első emeletének te- teje a második emelet fogdái- nak udvara, a második pedig a harmadikénak.' A hegy tete- jén őrházak vannak, a túl- oldali sziklafal meredeken zuhan alá a tengerbe.

Hatezer haladó szellemű gö- rög politikust, pártmunkást őriznek a szigeten. Az ország minden részéből szedték őket össze, a görög társadalom minden rétegéből kerültek ki. Vannak közöttük, akik már másodszor kerültek Jarosra; itt töltötték ifjúságuk leg- szebb éveit. Egy 68 éves gö- rög nő 15 évet, mások 10 évet raboskodtak a szigeten. Olya- nők is vannak, akik alig egy éve szabadultak valamelyik hasonló börtönszigetről.

Mindegyikükről azt állítják, hogy kommunista. Kommu- nistának kiáltanak ki ugyanis mindenkit, aki nem úgy gon- dolkodik, mint a hatalom bi- torlói. A polgárháború volt harcosai, az EDA, az Egyesült Baloldal nevű párt vezetői, a Lambrakisz ifjúsági szervezet és a szakszervezetek aktivis- táin kívül ide hurcolták az egyetemek haladó szellemű professzorait, ismert ügyvéde- két, a Centrum Unió és más szervezetek vezetőit is. Jaro- són van Iliász Iliju páriámén- ti képviselő, Kicikisz profesz- szór, a neves építész, Mihail Papakonsztantin nyugalmazott tábornok, Georgiosz Papand- reu kormányának véderőügy- miniszter-helyettese.

Egymást bátorítják

A sajtó szerint Jarosra száműzték Ricaszt, Vurnaszt, és Rotaszt, a neves, haladó szellemű költőket Is. Számos újságíró is a szigetre került. Itt van az Alagi című hetilap főszerkesztője, EDA-párti kép- viselő: Janisz Evangelidisz meg Szpirosz Linerdatosz, az Avgi lap főszerkesztője. A fent említetteken kívül ezer számra hurcoltak Jarosra munkásokat, egyetemi haliga- tókat, hivatalnokokat, akik bármilyen okból gyanúsak voltak Görögország új urai- nak szemében.

Száműzték őket, mert fél- nek tőlük, ők azonban nem félnek. Egymást bátorítják. Azok, akik már belekóstoltak a szigetrabságba megtanítják

Ezer és ezer éven át volt lakatlan az Égei-tengerből ki- meredő csupasz sziklatömb, Jaros szigete. A kopár szige- tét még a sirályok is elkerül- ték. Ma hatezer politikai fo- goly börtöne: a puccsista kor- mány oda záratta mindazokat, akik bármilyen módon aka- dályozták a ״nemzeti megúj- hódást”, és az ״igazi görög demokrácia” bevezetését.

Elvisel hetet! en forróság

Jaros első lakói 1948-ban érkeztek a szigetre. Nem ön- ként mentek: láncra verve vitték őket oda. A polgárhá- ború győztesei száműzték el- lenfeleiket. A mediterrán ég- hajlat elviselhetetlen napsü- tésében — a forróság néha az 50 fok Celsiust is eléri — csupasz kézzel kezdtek az építéshez. Előbb a börtönt, majd az őrházakat, végül a börtönőrök lakását építették fel. Ezek a foglyok 1963-ig éltek a szigeten.

Jarost csak a hadihajók és a katonai helikopterek látó- gatták — ezek is csak néha. Távol esik a szárazföldtől, a többi szigettől, a hajóútaktól. Egyetlen lakatlan sziget az Égei-tengernek ezen a részén. Szinte a természet is arra te- remtette, hogy börtön legyen. A legközelebbi szigetet, a dél- keletre fekvő Sziroszt, csak egészen derült időben lehet — inkább csak sejteni, mint látni. Jarostól északkeletre Androsz, keletre Tinosz, dél- nyugatra Kitnosz szigete fék- szik. Közöttük a mindent el- nyelő tenger.

Az idén áprilisban ismét benépesült a sziget: roham- csónakokon szállították oda a diktatúra ellenzőit. Félig ősz- szeomlott épületek fogadták Őket. Az egész szigeten két- három pálmafa tengődik, az itt-ott sarjadó fű május vé- géig teljesen kiég. A kietlen tájat a temető kőkeresztjei te- szik még kietlenebbé: azok- nak emlékét őrzik, akik örök- re ittmaradtak.

A hegybe épített börtön

A börtön azt a látszotot kelti, mintha a sziklahegybe

Véres liinteíés N v u gat-Be 1• S 311 he 11

ha a tüntetés eredetileg a sah ellen indult, a rendőri beavat- hozás brutalitása már nem az iráni uralkodó személyének szólt; ami történt, egyfajta le- számolás volt a diákszervezet és a rendőrség között. Mint ismeretes, a nyugat-berlini diákok már régóta hallatták hangjukat, több tüntetést ren- deztek és nagyobb szabadsá- got követeitek. Albertz pol- gármester sajnálkozását fejez- te ki a diák halála miatt, a rendőrség eljárását azonban utóla- jóváhagyta.

Pénteken este Nyugat-Ber- linben mintegy ötszáz diák rendezett az opera épülete előtt tüntetést az odalátogató iráni sah ellen. A rendőrök tűzoltófecskcndökkci és gumi- botokkal próbálták eloszlatni a szocialista diákszövetség ál- tál rendezett megmozdulást. Az összecsapás háromórás ut- cai harcba torkolt; egy diák meghalt, a kórházakban kö- zel ötven sebesültet ápolnak és legalább 30 tüntetőt letar- tóztattak.

Az AFP megjegyzi, hogy no-