Dunántúli Napló, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

t

3

napló

9991. TÜNTD8 L

• JT

Több ezer ellenőrzés — több száz bírságolás

A biztonság érdekében

Kor8zerűtIen־e a biztonsági lámpa? — Csökken a gyakoriság, növekszik a súlyosság — Beszélgetés a K.BF vezetőjével

gának mutatója a legjobb volt a mecseki szénbányászat tör- ténetében. Egy dolog azonban kétségtelen: az év végén je- lentkezik bizonyos fáradtság azoknál az embereknél, akik nem gondoskodtak megfelelő- képpen a szükséges pihenés- ről.

Biztonsági lámpa vagy metánmérő?

A bányabiztonsággal foglal- kozó szakemberek körében elég gyakori a kérdés: med- dig maradnak még használat- bán a metánmérésre szolgáló biztonsági lámpák, számos külföldi országban ugyanis már áttértek a metánmérő műszerek alkalmazására. Ha- zánkban várható-e hasonló in- tézkedés?

— A biztonsági benziniám- pák metánmérö-műszerekkel való lecserélését még korai- nak tartanám. A jelenleg gyártott műszerek ugyanis nem jelzik folyamatosan a gáztartalmat. A másik, s ta- Ián még ennél is fontosabb ellenérvem: nem mutatják a levegő oxigénhiányát. A me- cseki bányászkodás történeté- ben korábban nagyon sok fül- ladásos baleset volt, s ha a mérés nem folyamatos, újra felléphet ez a veszély. Az a meggyőződésem, hogy a szak- szerűen kezelt, megfelelően alkalmazott benzinlámpa — lássák bármilyen korszerűt- lennek is —, a bányász biz- tonságának legfőbb őre.

— Mi a Felügyelőség állá*- pontja a bányavilágítás to- vábbi korszerűsítésével kap- csolatban?

— A legégetőbb kérdések egyike. A korszerű fejlámpák óriási változást hoztak; a dől- gozó mindkét keze szabaddá lett, a megvilágítás erőssége és a besugárzott terület nagy- sága azonban még mindig ki- esi. Cél: a munkahelyek ál- landó világításának megte• remtése.

Ütőképes

mentöcsapatok

— A bányászok biztonság׳, szempontjából nagyjelentőségű a bányamentő apparátus ütő- képessége. Hogy értékeli a KBF a mecseki bányamentők munkáját?

— A Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség megkülönböz- tetett érdeklődést tanúsít a bányamentő-szolgálat iránt. A mecseki bányákban a tömeges szerencsétlenséggel fenyegető főbányaveszélyek — sújtólég- és szénporrobbanás, gázkitö- rés, bányatűz — állandó ké- szenlétet követelnek. A Szén- bányászati Tröszt üzemeiben a bányamentésnek nagy ha- gyományai vannak, s a szol- gálát tagjai közmegbecsülés- nek örvendenek. Fizikai és műszaki dolgozók egyaránt kitüntetésnek veszik, ha mén- tők lehetnek. A hét üzemben 680 bevethető bányamentő van, s a technikai felszerelt- ség is megfelelő. Vélemé- nyünk szerint sikerült elérni a legnagyobbat: minden bá- nyász érzi, hogy soha semmi- lyen körülmények között sem marad egyedül.

Békés Sándor

Vasvázas

barakkot

bármilyen méretben (hiányosat, vagy külön elemeket Is)

könyv jóváírással átveszünk:, vagy megveszünk*

Pécsi Vegyesipari Vállalat Pécs, j

Irányi Dániel tér 9. szám•

Három megyére — Bara- nyára, Somogyra és Tolnára —, terjed ki a Körzeti Bánya- műszaki Felügyelőség hatás- köre, s az ellenőrzés alatt tartott üzemekben több mint harmincezer ember dolgozik. Az emberek egészsége, testi épsége valamint az ásványi nyersanyagkészlet és a bánya- vagyon biztonsága felett tíz körzeti bányaműszaki felügye- lő és hat központi szaktisztvi- selő őrködik. Valamennyien mérnökök, illetve technikusok. A felügyelőség vezetője dr. Koncsag Károly bányamér- nők. Funkcióját éppen tíz éve tölti be, így beszélgetésünk a bányabiztonság jelenlegi álla- potán túl az elmúlt évtized fejlődésére is fényt vet.

— Bányahatóságunk közvet- lenül a Minisztertanácsnak van alárendelve, így a trösz- tök és vállalatok termelési és

más érdekei nem befolyásol- hatják intézkedéseinket. Leg- főbb feladatunk az emberek biztonságának és egészségének védelme. A törvények ennek érdekében módot adnak arra, hogy megfelelő szabályzatokat bocsássunk ki, illetve mulasz- tás esetén pénzbírságot szab- junk ki. Közvetlen veszély esetén a hatóság megtilthatja a munka folytatását, elren- delheti a munkahely lezárá- sát. Súlyos mulasztás esetén a büntetőjogi felelősség meg- állapítására feljelentést tehet.

Javuló

munkafeltételek

A Felügyelőség a Mecseki Szénbányászati Tröszt hét bá- nyaüzeme és két szénelőkészí- tő műve, valamint a Mecseki Ércbányászati Vállalat négy bányaüzeme és ércelőkészítő- műve mellett az ÉM. Déldu- nántúli Kőbánya Vállalat há- rom nagy kőbányáját, az Épí- tőanyagipari Vállalat kő-, ka- vics- és homokbányáit, a Tég- laipari Vállalat agyagbányáit, valamint több tucat tanács és termelőszövetkezet kő-, ka- vics- és homokbányáit ellen- őrzi — összesen mintegy 200 egységet.

— A legtöbb munkát tér- mészetesen a két nagy válla- lat — a Széntröszt és az Érc- bánya Vállalat — igényli. Több év eredményes hatósági munkáját bizonyítja egyebek mellett, hogy tíz év alatt 25 százalékról 90 százalékra emelkedett a korszerűen biz- tosított vágatok hossza. A biztonsági szempontból nem megfelelő vágatarány ugyan- akkor 20 százalékról nyolc százalékra csökkent. Tíz év alatt több mint 100 kilométer vízvezetéket építettek a bá- nyákban porlekötés céljaira. Nagy előrelépés történt a bá- nyatüzek megelőzése terén: az évi nyolcvanról 20-ra csők- kent az esetek száma ...

Emelkedik a súlyossági mutató

A balesetek száma — ezen belül is elsősorban a halálos baleseteké — jelentősen ki- sebb, mint tíz évvel ezelőtt. A három napon túl gyógyuló balesetek gyakorisági mutató- ja például több mint 30 szá- zalékkal javult. A súlyossági mutató — az egy balesetre eső betegműszakok száma — azon- bán emelkedik. Mi ennek az oka?

— A jelenség a gépek sza- porodásával függ össze. A kor- szerű technika nemcsak köny- nyíti az ember munkáját, de sok veszélyt is jelent. Éppen ezért mind nagyobb a baleset- védelmi oktatás szerepe. Ezt mi minden eszközzel szorgal- máztuk is. Az üzemekben egyre több új, modern eszközt alkalmaznak az oktatás során, s fokozott gondot fordítanak a kezelési utasítások ismerte- tésére és szigorú betartására. Ennek — ha lassan is — je- lentkezik az eredménye. A munka- és technológiai fegye- lem javulására mutat például, hogy míg 1958-ban a bánya- hatóság 2882 esetben szabott ki pénzbírságot, addig 1966- bán már csak 667 esetben volt erre szükség.

— Az utóbbi időben — né- hány szomorú eset kapcsán —, olyan hiedelemmel talál- kozni a bányákban, hogy az év végén, az utolsó egy-két hónapban ugrásszerűen megnő a balesetek száma ...

— Ez a hiedelem nagyon régi, s újra meg újra feltá- mad. A régiek azt mondták, Borbála szedi az áldozatát. A baleseti statisztika sok év adatai alapján világosan iga- zolja, hogy ez mennyire nem így van. Akárcsak a legutóbbi tíz évben is jónéhány példa akad arra, hogy éppen az utolsó negyedév volt a leg- eseménytelenebb. Az elmúlt évben például ebben az idő- szakban a három napon túl gyógyuló balesetek gyakorisáTsz—háztáji együttműködés

A magyarszéki tsz szerződést köt a tagjaival Egy év alatt egyharmadával nő a szarvasmarha-állomány

kellett szántani egy jókora da- rab fehérherét is, kevés a pil- langósunk. Nem akarjuk be- csapni tagjainkat, hogy le- szerződünk velük és aztán nem tudunk adni takarmányt. De gondoltunk már a jövő évre, 160 hold vörösherét, 16 hold szarvaskerepet, 80 hold lucernát vetettünk׳ az idén. Jövő ilyenkor, ha minden jól megy, meg tudjuk kötni azt az ötven szerződést.

Ma 100 tehenet tart a ma- gyarszéki tsz. Ennyi van kö- rülbelül kinn háztájiban is. Jövő ilyenkor hatvannal több lesz, ami szűkén számolva is, évi 120 ezer liter tejet és 60 borjút jelent. Anélkül, hogy újabb költséges építkezésbe ke verődnének, egyik évről a má- sikra 30 százalékkal növelik az állatok számát pusztán a meglévő kapacitás kihasználá- sával.

— Rné —

Az első érettségiző lány a Nagy Lajos Gimnáziumban

Ezelőtt 280 évvel alapították a Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumot és fennállása óta tegnap érettségizett az első lány az iskolában. I Az első érettségiző Egyed Klára IV./E. osztályos. Egyébként az országos középiskolai angol verseny 8. helyezettje.

tehette, mert búzát, kukoricát, meg még egy sor előírt nö- vényt kellett termeszteni. Hiba volt ez és egyik oka annak, hogy az Egyetértés Tsz — hoz- zátartozik ma már Liget és Mecsekpölöske is — ma a me- gye egyik leggyengébb terme- lőszövétkezete.

Ahhoz, hogy talpra tudja- nak állni, — tavaly megszűnt a tervkötelezettség —, vissza kellett nyúlni az ősi, de mind- máig legkézenfekvőbb lehető- séghez, mindenekelőtt a mar- hatenyésztéshez. Ezt pedig a közösben megvalósítani máról holnapra szinte lehetetlen Magyarszéken, ahol a bánya konkurrenciája is a már emlí- tett gyenge kereseti lehetősé- gek miatt, igen nagy a mun- kaerőhiány, de pénz sincs kor- szerű nagyüzemi istállók épí- tésére. Ezzel szemben ott áll- nak kihasználatlanul a régi paraszti épületek, s ott van a családokban ma is a munka- erő aranytartalék. Átmeneti- leg legkézenfekvőbbnek lát- szott egy háztáji—tsz kooperá- ciós megoldás, az, hogy a tsz jószágot ad el tagjainak és bizonyos munka fejében e kö- zösből el is látja ezeket takar- mánnyal, a terméket — tej, borjú, hízómarha — viszont a tag a szövetkezeten keresztül értékesíti. Takarmányt azok kapnak, akik vállalják, hogy évente minimum 200 napot dolgoznak a közösben. A szer- ződés kölcsönösen komoly kö- telezettséget ír elő mindkét részről, de a haszon sem egy- oldalú, kölcsönösen jól jár vele az egyén is, de a közös is. A tagoktól begyűjtött tej után 40 fillér nagyüzemi felárat kap literenként a tsz, s így töb- bet fizet a tejért a tagnak, mint a vállalat. Ugyanez a helyzet a hízómarhánál is.

Április végén kezdték is- mertetni elgondolásukat az emberekkel, s egy héten belül tíz aláírt szerződésük volt, öt Magyarszéken, öt Ligeten. Ma- gyarszéken Varga Lajos trak- toros, Vókó Imre éjjeliőr, Fo- dór István takarmányos ko- csiSi Dudás Imre szerelő és Ignácz András tsz-mezőőr írta alá a kooperációt, az utóbbi kettő már évek óta nem tar- tott tehenet. A jelentkezők száma hamarosan ötvenre rú- gott, de a tsz tíz szerződésnél kénytelen volt megállni.

— Az idén rosszul jött ki a lépés a takarmányokkal — mondja Gábriel László fő- könyvelő. — Az őszi keveré- kék egy része kipusztult, ami megmaradt, az is gyenge. Ki I

r Akár Pécs, akár pedig Sásd teM közelítjük meg Magyar- *zéfciet, a három kilométer hosszú fahi mindkét szélén új sátortetős családi házakkal fo- «ad. A kertes villákat bányá- szók és tsz-tagok építették, nagyjából két-három bányász- házra jut egy tsz családi ház, de az ikerablakos, fürdőszobás családi házak mellett már sehol nincsenek istállók.

A falu közepén — a tulaj- idonképpeni öreg faluban — minden ház mögött tágas paj- ta, istálló húzódik — egyik- másik nagyobb, mint maga a lakóház —, és ezek egészen a legutóbbi évekig sohasem áll- tak üresen.

Ligethez és Mecsekpölöské- hez hasonlóan Magyarszék is tipikus hegyi falu. Sovány, lejtős földjein sohasem dísz- lett a búza, a kukorica, an- nál inkább a lucerna, balta- cim, meg a herefélék. Kiváló takarmányai ezek a szarvas- jószágnak. S még az után is, hogy a bánya egyre több em- bért csábított el a faluból, a jellegzetesen kétlaki telepü- léssé alakult Magyarszék még sokáig híres állattenyésztő község marad.

Csak az utóbbi években csappant meg a jószág. A föl-׳ deket bevitték a szövetkezet- be, melynek eleinte kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy a háztáji jószág ellátásé- ról gondoskodjék, de nem is

Öregek napja Bakócán

Hetek óta készülődnek Ba- kocán és a környező közsé- gekben az idei öregek napjá- ra. Azt tervezik, hogy a kör- nyék csaknem száz idős em- bérét, a 65 éven felüli nőket és a 70 év feletti férfiakat június 4-én a bakóczai neve- löotthónban látják vendégül. A távol lakókat autóbusszal, felpántlikázott szekereken, a gyengélkedőket személygép- kocsikon — erre a magángép- kocsitulajdonosok önként vál- lalkoztak — szállítják Bakó- cára. A megvendégelés anyagi terheit a termelőszövetkezet és egyes családok állják.

váló dunaszekcsői halász- búcsú.

FALUMÜZEUM KELLENE

A tavaly augusztus 20-án avatott, korszerű széles- vásznú mozit nézegetjük, amikor Nagy István felső- hajt.

— Megy-megy a dolog, de még nem az igazi..,

— Aztán miért nem?

— A falumúzeum miatt Dunaszekcső nem akármi- lyen község. Teli van régi emlékekkel, teljesen egyedi vonásokkal. Nem szégyen-e, hogy nincsen falumúzeuma?

Csak a szomszédos isko- lát azaz az itteni három tantermet kellene átvinni a kastélyba, a nagy isko- lába. Meg is van az enge- dély az emeletráépítéshez. Pénzkérdés, felsőbb szer- vek ügyszeretete — aztán ha meglenne itt a hely, Nagy István nekiálihatna a falumúzeumnak. Minden van hozzá: lelkesedés,

anyag, hozzáértés is.

Értem a sóhaját: annyi mindent csinált itt a falu- bán. Ezzel a falumúzeum- mai teljessé lenne a mun- kája — mondhatnám, az életműve.

És Dunaszekcső tényleg nem akármilyen falu ...

Hallania Erzsébet

néki: éppen te akarod elő- szőr bevezetni a csajka- rendszert? Ma három nap- közis csoport van, s mon- dánom sem kell: az igények még ennél is nagyobbak.

Volt a művelődési ház- bán színjátszó csoport — ma irodalmi színpad van. Volt népi tánccsoport, spon- tán módon, két évig, a tűz- oltók nevén, s e két év alatt váratlanul meg is nyerte a BM-fasztivált. Hát Nagy István most megint szervezett egyet, az fmsz és a szakmaközi bizottság sze- rezte be a ruhákat. Minden intézménnyel kitűnő a kap- csolat: segít a tanács, a tsz, segít valamennyi értelmi- ségi a faluban. Mohács után ők a pécsi színház legjobb bérletesei. De a Déryné Színház évi hat előadásán is megvan a kö- zönség. Kitűnő baromfine- velő tanfolyamot szervezett a művelődési ház, ifjúsági klubot működtet, van dí- 6zítőművész szakkör — rendszeres előadásokat is hallgatnak munka közben a kézimunkázó asszonyok —, fotaszakkör, Világ tér- képe előtt, KISZ-szeminá- rium. Szinte lehetetlen is felsorolni. És persze, itt van a lassacskán híressé

vatalsegédnek, s Ilyen minőségében még padokat iß csinált Nagy István ezer- mester-apja.

Úgy látszik, valamiképp a fia is ilyen ezermester- féle. Például, még ma is játszik a házizenekarban, zongorázott, dobolt, bogozott is. Amikor 1959-ben meg- kérték, hogy vezesse átme- netileg a művelődési házat, kötélnek állt. Aztán ittra- gadt.

NAPKÖZITŐL

A HALÁSZBŰCSÜIG

Az iskolát igazán csak egy esztendeje sajnálja, mert mindeddig közben ta- nított is. Majd elfelejtet- tem: elvégezte persze köz- ben a főiskolát is, történe- lem—-földrajz szakon. De a kedves tárgyai mellett még egy sereg komplikált ״lelki tényező” is húzza az iskolá- hoz.

Aránylag könnyű megér- teni. 1953-ban került sor ar- rá. hogy Dunaszekcső is ka- patt, más falvakkal együtt, iskolai napközit. Ugyan ki vállalta volna a szervezést, meg az egész dolgot? Hát persze, Nagy István. Ö volt akkor a tantestület legfia- talabb tagja, összeszedett vagy tizenöt gyereket, mi- közben ilyeneket mondtak

Dunának. Dunaíalván lak- tak a szülei, egy tanyán, náluk volt a kisebbik fia, Gabi, akkor még csecsemő. Mindenféle hírek kering- tek, az is, hogy a tanyát már elöntötte a víz.

— A Hermán n - ko csma fölött jéghegyek alá sodort a víz. Elkaptuk a csónak láncát, nagynehezen kihúz- tűk. Nagy kínnál tovább- mentünk, elértük a szigetet. Siettem volna, de nem le- hetett elmenni egy-egy fa mellett, vagy a félszer mel- lett, aminek a tetején Vida Jancsi kiabált segítségért... Hárman eveztünk egy négy- személyes csónakban, mégis vagy egy óra alatt halad- tunk 500 métert. Leértem apámékhoz, csak egy öthe- tes borjú úszott a vízen, a ház összedőlt, föltettük a forjút egy szalmakazalra, aztán visszamentünk érte. Anyám a gyerekkel akkor már elment Baracska felé, apám egy szomszéd tanyán rekedt, kimentették a kato- nák. Két lovával ráállt egy trágyadombra; ő a csónak- bán, úgy csalogatta a lo- vakat maga után ... Két ki- lométert úsztak a lovak utána.

Szekcsőn építettek a szü- lei árvizes házat, apja be- lépett a tsz-be, de aztán elengedték az iskolához hi-