Dunántúli Napló, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-29 / 151. szám

3 napló im JŰNIUS 29. Miért vau vízhiány? víztározóból megszűrt pel- lérdi kúti vizet kapnak, • ez egyenletessé teszi vizel­látásukat. A többi intézkedés már csak jövőre érezteti hatását. Meszesen épül az ezer köb- m .eres víztározó. Előrelát- hatóan decemberben fejezi be a 26-os Építőipari Válla- 'at. Ez jövőre már nagy se- gítséget jelent Meszes vizel- látásában. Tárgyalások folynak annak érdekében, hogy Pellérden jövőre újabb öt kutat fúrja- nak, melyen kapacitása kö- rülbelül 2000 köbméter lesz. De mi lesz naniainkban, ha a hőség továbbra is tart? — Az összes forrás, as összes kút, az üszög! víz- tisztítómű teljes kapacitás- sál dolgozik, de 33—34 ezer köbméternél több vizet nem tudunk adni a városnak — mondja a Víz- és Csatorna- művek igazgatója. — Ké- rünk mindenkit, hogy az üzemekben, a parkokban, s a háztartásokban csak a legszükségesebb mennyiségű vizet fogyasszák, akkor jut a magasabban fekvő, s ne- hezebben ellátható terüle- tekre is. A kánikula csak egy hét óta tart, s máris hiányos a vízellátás. Az ötperces áramszünet miatt lakóterü- letek maradtak órákon át víz nélkül. Víznyerő terület van, hiszen a pellérdi te- rületen van lehetőség a fej- lesztésre. Napjaink vizellá- tási zavarai azt bizonyít- ják, hogy az eddiginél, s még a tervezettnél is gyor- sabb ütemű fejlesztésre van szükség. Ötperces áramszünet volt hétfőn este Pécsett. Az egész! városban egyszerre aludtak ki a lámpák. Oka: két ga- lamb zárlatot okozott a Hő- erőműben. A hiba beméré- sét azonnal megkezdték, s néhány perc múlva megta- látták a galambokat, az egyi- két agyonütötte az áram, a másikat lelőtték, és a város- bán újra kigyúltak a fények. Villany ugyan volt, de a város több területén nem folyt a víz. Az áramszünet következtében ugyanis leáll- tak a szivattyúk. Ezeket sor- ra kellett jármok a Víz- és Csatornaművek szakembe- reinek és újra indítani őket. Tortyogónál másfél, Pellér- den pedig 2,5 óráig tartott, amíg a szivattyúk újra dől- gozni kezdtek. A négyórás kiesés igen komoly zavarokat okozott a város vízellátásában. Bár a Vízmű kútja! és az üszögi víztározó a múlt hét vége óta teljes kapacitással dől- goznak, még sem tudják a kánikulai hőségben egyre növekvő vízigényt kielégí- teni. Különösen gondot je- lent a város magasabban fekvő területeinek, vala- mint Üjmeesekalja bolgár- kerti részének az ellátása. Kedden például 33 000 köb- méter vizet fogyasztott a város lakossága. A Vízműtől nyert értesü- lésünk szerint a bolgárkerti vízhiányon enyhíteni fog az Endresz György utcában épülő csatorna, melyet jú- lius tizenötödikén adnak át rendeltetésének, vagyis ősz- szekapcsolják a bolgárkerti vezetékkel. Ezáltal a bolgár- kerti lakók a Makár hegyi ״Hazatér“ a mecseki szén A bányák és a fogyasztók közös érdeke — Átállás kis költséggel A tüzeléstechnikai csoport munkájáról Nyári népművelői tanfolyamok lesznek Mohácson 30 részvevővel. A könyvtáré►- sok alapfokú tanfolyamát öt- vénén végzik ugyanebben az időben. Végül szintén ekkor rendezik meg a 25 megyében működő főhivatású népművelő művelődéspolitikai tanfolya- mát, amelyen a speciális fel- adatokat beszélik meg. — Tegnap reggel műszak­kezdés előtt ifjúsági rt'pgyű- léseket tartó k a VII. KISZ- kongresszus tiszteletére a B. m. Építőipari Vállalat több építésvezetőségénél és üzemé- ben. — Díszmegvilágítás. Október 9. és 14-e között, a magyar felsőoktatás megindulásának 600 éves évfordulóján rende- zett ünnepségsorozaton dísz- megvilágítást kap a dzsámi. A Pécs-Baranyai Népműve- lési Tanácsadó nyári népmű- velési tanfolyamait július 3— 8, illetve 10—15 között rendezik meg mohácson a Kisfaludy Gimnáziumban. Július 3-án a tiszteletdíjas művelődési otthon igazgatók alapfokú vizsgaelőkészítő tan- folyamát kezdik meg mintegy 40 részvevővel. Ugyanebben az időben 25 működési en- gedéllyel rendelkező díszítő- művész szakkörvezető vesz részt továbbképzésen. Az ez év januárjában kezdődött há- roméves táncoktatói képzés első nyári bentlakásos tanfo- lyama is ebben az időben lesz, ezen 50 táncoktató megjelenő- sére számítanak. A kétéves színjátszó-rende- zői képzésnek ugyancsak ez lesz az első nyári bentlakásos tanfolyama, július 10-től 15-ig, A tüzeléstechnikai csoport már eddig is több üzemben folytatott kísérletet. Az ered- mények mind Szigetváron, mind a Mohácsi Farostlemez- gyárban, mind pedig a Ka- posvári Cukorgyárban kedve- zőek voltak. A megfelelő arányban és szemcsenagyság- bán kevert és felhasznált fe- keteszenek minden igényt ki- elégítettek. Az előnyök tehát kölcsönösek. A tröszt új ve- vökre talál — a felhasználók pedig olcsóbban, jobb fűtő- anyagot kapnak. A csoport közgazdásza minden kísérlet- ről gazdaságossági számításo- kát végez, kimutatva: mennyi a megtakarítás a szállítás és a lecsökkent mennyiség kö- vetkeztében (nagyobb kalóriá- jú szénről van szó — tehát kevesebb kell), illetve ponto- san jelzi azokat a költségeket, melyek az átállás finanszíro- zásához szükségesek. Gyors alkalmazkodás A tüzeléstechnikai csoport — amellett, hogy rendelteié- séhez híven igyekszik meg- teremteni az új megrendelő- sek lehetőségét —, összegezi az igényeket is, hogy aztán ennek megfelelően a szénelő- készítő műveken elvégezhes- sék a szükséges átalakításo- kát. A mecseki feketeszén ״ha- zatérésének” természetesen akadályai is vannak. Az egyik: a vezetők egy része tulságo- san az olaj bűvöletébe került — egyik üzemünkben például alig kétéves, több millió fo- rint értékű kazánt akartak el- dobni, hogy a ״korszerű” fű- tési módra térjenek át, mit sem törődve az elveszett és az építkezéshez szükséges mii- Hókkal —, a másik: sokan még mindig tonnában gondol- kodnak. Azt nézik, mennyibe kerül egy tonna szén, ahe- lyett, azt figyelnék, mibe ke- rül egymillió kalóriányi hő? B. S. kokszszénnel lássák el a mo- numentálisra tervezett új léte- sítményt. A maradék, rósz- szabb minőségű szén felhasz- nálása érdekében telepítették a szénelőkészítő mű szom- szédságába az új pécsi hő- erőművet. A nagy széninség éveiben szó sem lehetett ar- ról, hogy az ország egyetlen feketeszén medencéjének tér- mékét a kisebb ipari üzemek is használják, még kevés- bé, hogy nagy tömegben vásá- rolhassa a lakosság. A jelenlegi helyzetben — amikor a Dunai Vasmű a tér- vezettnél jóval kevesebb sze- net igényel, s a MÁV rend kívül gyors ütemben diesele sít —, magától értetődő tö rekvése a trösztnek, hogy a la- kosságban és a körzetébe tar- tozó ipari üzemekben találjon vásárlókra. Ennek azonban je- lenleg még objektív akadályai vannak: a kazánok barnaszén- tüzelésre épültek — ha nem ilyenek voltak, átalakították őket —, s most csak újabb ét- alakítások, illetve módosítások után alkalmasak a mecseki szén biztonságos és kifizetődő elégetésére. Megszűnnek a keresztszállítások A tröszt értékesítési osztá- lya számításokat végzett: mek- kora az a kör, melyben a me- cseki szén — a szállítási költ- ségekkel ״megpatkolva” — bármely hazai szénfajtával versenyképes? A határ vala- hol a Balaton déli partjánál kezdődik, s a keleti országha- tárig tart, Dunaföldvár—Kecs- kémét magasságában. Ez idő szerint ebben a körzetben — de még a mecseki bányák köz vetlen szomszédságában is —, többnyire barnaszenet tüzel- nek, mely nemegyszer 2—300 kilométeres út után érkezik rendeltetési helyére. Az átál- lás első eredménye tehát a keresztszállítások megszűnése, s ezzel együtt a fuvarköltségek nagymérvű csökkenése lenne.י A Szénbányászati Tröszt Igazgatósága két hónappal ez előtt tüzeléstechnikai csopor- tot szervezett. Az új csoport — mely egy tüzeléstechnikus- ból, egy közgazdászból és több nagy szakmai gyakorlattal ren delkező fűtőből áll —, azt a feladatot kapta, hogy szakta- nács adással, javaslatokkal és a helyszínen végzett üzemi ki- sérletekkel segítse az ipari- üzemek kazánjainak fekete- szénre történő átállítását. Új helyzet — új vevők Az új szolgáltatás bevezető- sére az ország energiahelyze- tében beállt változás adott okot. Mint köztudott, a mécsé- ki szénbányászat nagyarányú fejlesztése a Dunai Vasmű építésével egyidőben kezdő- dött, s a megnövekedett ka- pacitású, illetve újonnan épí- tett bányaüzemek azt a fel- adatot kapták, hogy a vasút igényeinek kielégítése mellett Még az idén elkészülnek a KISZ־íakások Tegnap délelőtt fél tíz árai kezdettel a KISZÖV elnöksé- gi ülést tartott, melyen kép- Viseltette magát a Megyei KISZ-Bizottság is. A KI- EZÖV építési osztályának elő- !erjesztése szerint a Pécsi |Epítő Ktsz a szerződésben Szereplő 1963. március 31־i határidővel szemben már |967. december 31-ig átadja V Ledinán épülő második (épületet is, így december \ 3- gén az előirányzott 24 KISZ- lakás helyett 48 kerül át- adásra. A Siklósi Járási Épí- lő Ktsz pedig azt vállalta, hogy a Siklóson épülő két, egyenként 12 lakásos ház egyikét hét hónappal a kitű- (lőtt határidő előtt, 1968. március 15. helyett 1967. au- gusztus 20-ra adja át. A ״B” épület átadási határideje az eredeti szerződés szerint, 1968. október 31. marad. A színház- és filmművészeti főiskolán az idén tíz színész- hallgató fejezte be tanulmá- nyait. Mindegyikük aláírta el- ső szerződését a jövő évadra. Hárman budapesti színháznál kezdik pályájukat, heten vi- dékre kerülnek. Szilvássy Annamáriát a Madách Színház szerződtette. Ugyancsak a Madách Színház tagja lett Úri István, Márton András a Vígszínházban kéz- di az új évadat. Pat féle sajtot érlelnek a Pécsi Sajtérlelőben. Trappista sajtból Pécsre és környékére havonta 1,5—2 vagonnal szállítanak, Pannónia sajtból ebben az évben már 12 vagonnal küldtek külföldre és még 10 vagonnal exportálnak a következő hó- napokban. Feltámad a szél, délről fúj, meleget hoz. A kom- bájnosoknak hosszú napjuk lesz. Szeles időben éjfélig se száll le a harmat, s vil- lanyfénynél a jó kombájnos épp oly szépen dolgozik, mint nappal. Sőt, frisseb- ben, hisz nem szenved a melegtől. A mágocsi kom- bájnosok még ma is emlege- tik 1964 száraz nyarát, ami- kor éjjel-nappal arattak. Persze, akkor még nem volt annyi kombájn sem, mint most. Az aratók most is haj nali fél háromkor kelnek, csakhogy kaszakalapálás he- lyett a gépet zsírozzák le kezdés előtt, aztán már csak azt várják, mikor megy el a harmat. Délben a mágocsi Hegy- hát kisvendéglőből minden kombájnosnak dupla adag ételt szállítanak helyszínre. Megrendelték egész hónap- ra. mondván, minek fárad- jón a család az ebédhordás- sál. így egyszerűbb. Jól ke- resnek a kombájnvezetők, megtehetik. Nem akarnak tovább aratni 30 napnál, s így majd jut idő a nyaralásra is. — Raé — megdől, szembe fordulunk vele, ha nagyon megdől, ka- lászemelőket szerelünk fel, ha összekuszálódik, addig forgolódunk, míg le nem szedjük. Itt szem el nem maradhat, mert az SZK— 4-es kombájn nem hagy el szemet. Ha a kombájnos mégis hanyag, kevesebbet keres. Nem hold,, hanem vagon után kapjuk a fize- tést, és ez most nagyon jó, mert a gabona szépen fizet. Járom a friss tarlót, mely fölött gólya köröz mezei pocokra vadászva. Annyi szemet sem látok a földön, amennyi egy éhes varjúnak elég volna. Reggel óta nem járt erre agronómus, de mi- nek is, a mágocsi tsz kom- bájnosai értik a dolgukat, nem kell folyton a sarkuk- bán lenni. Szűcs István hat éve ül a kombájnon, tavaly 480 holdat vágott le egyma- ga épp két vonatszerelvény- re valót. Német József is ki- váló szakember, a gépe égé- szén új, még festékszagú. Ilyenkor még itt is, ott is lazulnak a csavarok, gyak- ran megáll, hogy húzzon rajtuk egyet. Mire a 700 hold árpa itt elfogy, s át- mehetnek a búzára, addigra az ő gépe is bejáródik, kéz alá szelídül. Aratás tegnap és ma a gépállomáson dolgoztak. Aratáskor onnan is haza szoktak jönni, de akkor még kaszával ment, hisz egyet- len kombájnja sem volt a közösnek. Milyenek is voltak azok a régi aratások nyolc-tíz év- vei ezelőtt, vagy még koráb- bán? Csiszár Lajos meséli, hogy már hetekkel aratás előtt megkezdődött a falu- bán a mozgósítás. Szervez- ték az aratópárokat, árusí- tották az aratószalonnát meg a pálinkát. Két hónapig arattak. Ha megáztak a ke- resztek, szétdobálták, szá- regatták, újra összerakták, s ha jött egy eső, kezdhet- ték elölről. Mennyi fárad- ság és munka, mégis mennyi drága szem odaveszett. — Most meg a faluban azt sem tudják, hogy ara- tunk. Volt olyan is, aki az újságból tudta meg. — És ha esősre fordul az idő? — Akkor se vesszük már elő a kézi kaszát. Ezekről a dombokról hamar lefut a víz — ezért is érett be itt olyan gyorsan az árpa. Ha vegő, s végtére a szemet is be kell hordania valaki- nek. Nézem a hatalmas pótko- csit, amely az útszélen áll, román gyártmány, 24 má- zsa az önsúlya, nem nagyon szeretik a traktorosok, mert nehéz, de gabonahordásra elsőrendű. Ötször üríthet be- le a kombájn, egyszerre 50 mázsát visz el. Alul két ablakot vágtak rajta a mű- helyben, s ürítéskor csak meg kell húzni a sublert, s magától kifolyik a szem. Hatot alakítottak így át az aratásra, s ez úgy lerövidí- ti a szállítást, hogy a hat kombájnt nyolc pótkocsi ki tudja szolgálni. Szűcs István a legöregebb kombájnvezető így mondja: ״Megcsináltuk, mert ma- gunknak lesz könyebb.” Szűcs István műhelydolgozó és a többi kombájnos is sze- relő. Évente egyszer egy hó- napra otthagyják a műhelyt és felülnek a kombájnokra ők hatan, hogy learassanak kétezer hold gabonát. Ideva- lósiak, mágocsiak mindnyá- jan, de vol t egy idő, amikor ma, hogy fél percenként dob ki egy 20 kilós bálát a két- tes sebességgel épp, hogy csak mászó német bálázó- gép. A hetedik osztályos Bea Feri, a vizesfiú, aki azon- nal ott terem vasvillájával, ha a szalma elakad, azt is megfigyelte, hogy reggel, amikor a harmat még nem szállt fel eléggé, a bálák öt kilóval is nehezebbek. A különféle ivóvízlelő helyeken kívül arról is pontos érte- sülései vannak, hogy hány motring spárgát fogyaszt el naponta a gép, s hogy ez a szép, giazmentes árpaszalma egyenesen a dunaújvárosi papírgyárba megy, mert az idén nagyon sok van be- lőle. Délben az eperfa alatt falatozás közben aztán min- dent sorjában megbeszélnek. Legelőször is a meleget, melynek kapcsán nyomaté- kosán felhívják Bea Feri figyelmét, ha netán trakto- rosnak készül, hogy 33 fokos hőségben jobb a balaton- bán ülni, mint a kombáj- non. Nem is tudja meg- szokni akárki. Csiszár la jós sem kér belőle, egy évig csinálta, aztán újra Zetorra ült, mert azt mondja, az országúton jobban jár a le­A Mágocsről Alsómocso­Iádra vezető út bal oldalán az öreg mágocsi téglagyár és a bikali halastavak kö- zott emelkedő dombháton az idén szokatlanul korán érett be az árpa. Múlt pén- teken harmat múltával megérkeztek ide a kombáj- nők s szombat estig egy- folytában arattak. Két va- gon árpa gyűlt össze első nekifutásra. Vasárnap pihenőnap volt, 30 fokos gabonaérlelő nyári nap, s hétfőn reggel a kom- bájnok megszállták a tere- pert. Kettő a műút felől őst- rámolta meg a dombot, négy pedig alulról a tavak irányából. Mint egy gyakor- latra készülő harci egység, úgy vonult a domb alá a gépes brigád, elől a hat kombájn, utána nyolc von- tató, a sort a bálázógép zár- ta be. Az elrendeződés nem is volt olyan könnyű, mert az árpa megdőlt s a gépek- nek minduntalan elébe kel- lett kanyarodniuk. Most már tudják, mitől feküdt így el a szalma, mitől ad olyan sí- ró hangot a kombájn s miért nem mehet terep négyessel a bálázógép. Hol- dánként 20 mázsával fizet itt ezen a dombon az őszi- árpa, 6 mellé annyi a szál­4 T' r• ft I m ni 1 f! •Ifi liz uj színész közül — hét vidékén Dózsa László Debrecenbe, Joós László Veszprémben, Kovács Lajos Békéscsabára szerződőt, Ronyecz Mária a Pécsi Nemzeti Színház leg- fiatalabb tagja. Szabó Tünde Kecskemétre kapott szerződést. Szegeden játszik majd Liska Zsuzsa, s a Szolnoki Szigli- geti Színház szerződtette tag- ! | jai sorába Vajda Lászót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom