Dunántúli Napló, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-25 / 148. szám
Gyulai várjátékok Petur bán: Irányi József Kora délutánra beszéltünk■ meg találkozót Miszlay Ist- vánnal, a Jókai Színház fő- rendezőjével, a Gyulai vár- játékok művészeti vezetőjé- vei, mondaná el a legfris- sebb eseményeket, az élőké- szüleiek közérdeklődésre szá- mottartó momentumait. — Végleges szereposztá- som van a Bánk bán-ra — mondja. — Bánk bán Besse- nyel Ferenc lesz, Melinda szerepét — a beteg Béres Ilona helyett — Gumik 110־ na Jászai-díjas kapta meg. Gertrudis Stefanik Irén Já- szai-díjas lesz, Tiborcz Hor- váth Sándor, a Szolnoki Szigligeti Színház Jászai-dí- jas művésze, Petur bán Ivá- nyi József Jászai-díjas, a Pé- esi Nemzeti Színház tagja. A próbák megkezdődtek. A nagyszámú statisztériát idén is a gyulai Erkel Gim- názium tanulói közül vélő- gatták ki mindkét darabhoz, mert mint ismeretes, a Bánk bán július l־i premierje után Galderon Huncút kísértet eí- mű vígjátékát mutatják be a várban, július 22-én. Gál- deron darabját Both Béla, a Nemzeti Színház igazgatója rendezi, női főszerepét pe- dig Polónyi Gyöngyi, a Thá- lia Színház tagja játssza. — Azt hiszem — folytatja —, hogy a közönséget külö- nősen az érdekli: milyen fel- fogásban, hogyan játsszuk majd a várszínházban Kató- na örökértékű művét? Egy- részt tovább szeretném foly- tatni a hagyományokat, más részt egyszerűsíteni a régi patétikus stílust, mely a ko- rábbi évtizedek Bánk bán előadásaira jellemző volt: kibogozni Bánk tragédiáját: miért nem volt képes saját, személyes megbántódása fö- lé emelkedni, amikor pedig erre minden lehetősége meg lett volna. Végül a közönségszerve- zésről is beszélünk, dicséri az IBUSZ és az idegenforga- lom lendületes munkáját, és örül annak, hogy több prob- léma megoldódott: az elő- adások után. éjfél körül vo- nat indul Békéscsabára, a különvonatok is szaporodnak (legutóbb Kecskemét jelen- tett különvonatot) és bővült a szállodai, és a fizető ven- dégszolgálat. — A gyulaiak azt terve- zik, hogy az Erkel diákün- nepekhez hasonlóan a vár- színház időszakában is ünne- pi díszbe öltöztetik a várost, az utcákon zászlók lobog- nak, és lovasbandériumok viszik a hírt: a színjátszás negyedik gyulai ünnepe megkezdődik. Azt hiszem, remek élmény lesz a közön- ség és a művészek számára is, hiszen az volt már három éven át, minden nyáron. S. K. s kedve lenne az eredeti ké- pet kissé átfesteni... G1־a- fikában természetesen más a helyzet, az sokszorosítás- bán is teljes élményt nyújt. A monotypia születésé- nek indítékait valahol ott kell keresni, ahol a festők felfedezték a papírra nyo- mott nyomdafesték sajátos lehetőségeit. Az impresszionisták is esi- náltak monotypiát, nagyobb elterjedését a posztimpresz- szionizmusnak köszönheti, de ma is kedvelt műfaj. Természetesen a festők csak bizonyos esetekben, meghatározott elképzelések megvalósítása érdekében használják ezt a technikát. Martyn Ferenc körűibe- lül tizenöt évvel ezelőtt készített egy monotypia so- rozatot. Bizarr portrék, ér- dekes csendéletek és rend- kívül finom szépségű táj- képek születtek ebből a technikából. — Miért csinálják volta- képp a festők? Mert evvel az átemeléssel olyan hatá- sok, olyan festői lehetősé- gek teremtődnek, amelye- két kézzel nem lehet elér- ni. A festői kézjegy a mo- notypián is feltétlenül meg- található. Az eljárás tér- mészetéből fakadó hatások, a más módon el nem ér- hető effektusok izgatják á festőt. A monotypia, talán úgy mondhatnám: kicsit rafinált, pikáns műfaj... A festék — vagy több- féle festék — lenyomódá- sának különleges folthatá- sai, a papír textúrájának A monotypia Martyn Ferenc: Clown elsősorban a sokszorosítás jelentősége került szóba. — A vizuális kultúra na- gyón relatív fogalom — mondotta a mester — és megszerzésének lehetőségei a különböző emberek szá- mára nagyon eltérőek. A pécsi ember vizuális értékű környezetben él, mégis hát- rányban van a fővárosival szemben: hogy egy kiemel- kedő nemzetközi vagy ha- zai kiállítást láthasson, Különleges technika. Nyomat, de nem grafika és nem sokszorosítható. Mint a nevében is benne van: mindig csak egyet- len példány készül belőle. Készítési módja egy mon- datban elmondható, olyan egyszerű. Üveg vagy fém- lapra fölfestik a képet, rendszerint nyomdafesték- kel (de éppúgy megfelel akármilyen más festék), majd egy (szívó tulajdon- ságú) papírlapot helyeznek rá és gyengén lehengerlik. A papírlapon ott a fordít- va megjelenő kép, s a pa- pír lényegében az egész festéket fel is szívja, tehát ez a technika nem is al- kalmas a sokszorosításra. Amikor Martyn Ferenc- cél beszélgetünk a mono- typia jellemzőiről, mégis Vörössapkás lovasok Garasin Rudolf könyve szerző bemutatja, hogy az oroszországi magyar hadi- foglyok milyen örömmel fo- gadták a szocialista .forrada- lom győzelmének hírét. Mi- kor a katonaruhába bujtatott munkás és szegényparaszt hadifoglyok közelebbről meg- ismerkedtek a forradalom szülte új renddel, azt magú- kának érezték, felszólítására a nép, a szocialista haza vé- delmére szíves-örömest ra- gadtak fegyvert. Különösen elszánt lett a harcuk akkor, amikor eljutott hozzájuk a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának híre. Garasin Rudolf nagy figyelmet fordít a későbbiek során annak be- mutatására, hogyan égett a vágy a magyar internaciona- listákban, hogy utat vágja- nak maguknak az ellenség gyűrűjén keresztül, f egy ve- résén sietve a magyar fórra- dalom segítségére. Az ellen- ség hamarosan megismerked- hetett a vörös sapkát viselő internacionalista lovasok bá- torságával, ügyes harci tak- tikájával. Amikor a külső el- lenség túlereje győzelemre segítette Magyarországon az ellenforradalmat, a vörös- sapkások nem tették le a fegyvert. Még elszántabban, igazi internacionalisták mód- jára harcoltak szovjet elv- társaik oldalán a végső győ- zelemig. Sokan adták életű- két a szovjet haza védelme közben, majd a harcok befe- jezte után, akik hazatértek, üldöztetéseknek lettek kité- ve, többen a Szovjetunióban illeszkedtek be a békés gaz- dasági életbe és közülük né- hányán á második világhá- borúban ismét fegyvert ra- gadtak a fasizmus elleni harcban. P arasin Rudolf könyve ^ bátor és önfeláldozó emberekről szól, akik nem akartak hősök lenni, de ál- hatatosságukkal, dicső tette- ikkel, amelyeknek méltó em- léket állít ez a könyv is, örökre bejegyezték nevüket a nemzetközi munkásmozga- lom harcainak történetébe. Mitzki Ervin 'V7'elünk együtt él egy ’ tiszteletreméltó gene- ráció, mélynek néhány tag- ja, élete alkonyához érve, megpihenve, idejét az emlé- kezéseknek szentelve, szeré- nyen, de felelősségteljesen tollat vesz kezébe, hogy meg- örökítse gazdag tapasztala- tait, amelyeket a magyar és a nemzetközi munkásmozga- lom harcaiban személyesen szerzett. Az elmúlt években több ilyen könyv látott nap- világot, és a fiatalabb nem- zedék örömmel fogadta eze- két, hogy a szemtanúktól, az egykori kortársaktól nyer- jen betekintést a régmúlt idők harcaiba, nagy politikai csatározásaiba! Ezt bizonyít- ja többek között, hogy Nóg- rádi Sándor: Üj történet kéz- dődött, Münnich Ferenc: Vi- haros élet című visszaemlé- kezései milyen nagy könyv- sikerek voltak. A Nagy Októberi Szocia- lista Forradalom 50. évfordu- lója tiszteletére tervbevett so- rozat első könyveként jelen- tette meg a Kossuth Könyv- kiadó Garasin Rudolf: Vörös- sapkás lovasok című írását, mely méltóképpen sorakozik fel az előbb említett szerzők munkái mellé. Garasin Rudolf könyvében a magyar forradalmárok szov- jetunióbeli harcainak állít emléket, azoknak, akik a Vörös Hadsereg oldalán har- coltak az Októberi Szociális- ta Forradalom győzelme után, a fiatal szocialista államra törő külső és belső ellensé- ges fegyveres erők ellen. Szinte a haditudósító pontos- ságával írja le a fogságba esett magyar katonák inter- nacionalistává válását, lelke- sedésüket az önálló Interna- cionalista Lovasezred meg- szervezésekor, majd a leg- fontosabb harcokat, csatáro- zásokat, melyekben maga is részt vett. Olyan emberekkel ismertet meg, akikről mind- eddig keveset, vagy egyálta- Iában semmit sem tudtunk, és ezáltal az internacionalista harcok újabb dokumentumai- val ajándékoz meg bennün- két A könyv első részében a Bonni lap a Pécsi Balettról A mozgás harmóniája Martyn Ferenc: Hegyes táj leheletfinom átderengése adja a monotypia különle- ges szépségét — ha úgy tetszik: pikantériáját. Hallatna Erzsébet Gyermekrablók addig nem nyugszik, amíg nyomára nem akad Stefa fiának, és fel nem világosít- ja születésének körülményed- ről. Hosszú évekig hiába kutat- ja a házaspár nyomát. Már- már reménytelennek látja a további próbálkozást, amikor végre megtudja, hogy Len- gyelországból áttelepültek Nyugat-Berlinbe. És tizen- nyolc évvel a pawiaki bőr- tönben történtek után elég- tételt szolgáltathat az ártat- lanul kivégzett Stefa emléké- nek: elmegy Nyugat-Berlin- be és felkeresi a magát bűn- telennek tartó, tisztes pol- gárként élő gyermekrabló, gyilkos házaspárt. Az ifjúvá serdült fiú előtt fölfedi szár- mazásának titkát: azt. hogy nevelőanyja nem az igazi anyja, hanem csak bitorolja annak a jogát, akit hóhér- kézre adott. Nem a bosszú- vágyat akarta fölkelteni a fiú lelkében, hanem csak a felelősségérzetet akarta ben- ne felébreszteni, részben a múlt, de sokkal inkább a jö- vő iránt. A második világháború borzalmairól, a tömeggyilko- sok rémtetteiről már sokat olvashattunk. Konsztantyi- novszkij regényének előzmé- nyel is ebbe az időszakba nyúlnak vissza. Ö azonban nem tömeggyilkosokat mu- tat be, hanem olyan embere- két, akiknek a kezéhez köz- vétlenül nem tapad vér, tét- tűk mégis legalább olyan szörnyű, mintha maguk is öltek volna. Fő hőse egy, politikai okok ból deportált lengyel asz- szony — Zosia —, aki mellől egymás után szólítják el cél- latársait kivégzésre. Köztük van egy Stefa nevű zsidó lány is. Kétszínű rejtegető! jelentették föl, hogy öthóna- pos kisfiát, aki a menedéket nyújtó férfi erőszakosságá- nak és a lány megfélemlíté- sének köszönheti létét, ma- guknak tarthassák meg. A házaspár gyermektelen és a betegesen féltékeny asszony így szeretné magához láncol- ni a férjét. Zosia, aki sze- rencsésen megélte a felsza- badulást, megfogadta, hogy rendszerint fel kell utaznia Pestre. Hogy egy falun élő- nek milyen hátrányokkal kell megküzdenie, azt nem is szükséges magyarázni. A múzeumok újabban vándor- kiállításokat rendeznek, és ez nagyon jó dolog. A sok jó reprodukció és a jó könyvek rengeteget jelen- tenek. Emellett ki kell je- lenteni, hogy maradéktalan élményt persze csak az eredeti műalkotás nyújthat. Az ún. reprodukciós mű- veltség egy közbülső fázis, amelyet azonban sem ki- küszöbölni, sem lebecsülni nem szabad. A reprodukció természet- szerűen sosem éri el az eredeti mű színvonalát. — Az egyre kiválóbb nyomdatechnika sem tudja még az emberi kézzel föl- tett, emberi szemmel le- mért színeket pontosan visszaadni. Mindamellett, hogy nagyon izgalmas a festményt reprodukcióban viszontlátni. Rippl-Rónai egy alkalommal megkapta az egyik képének repró- dukcióját, sokáig nézegette és azt mondta: olyan érdé- kés hatások születtek, hogy és az érdemtelen rangot jel- képezi. A játék azokat gú- nyolja, akik csak a külsősé- gekre adnak, akik csak az üres rang és címek előtt hajbókolnak és nem nézik, mi rejlik a kalap alatt. A frappáns zenei és táncötletek e játéknak mindvégig magas feszültséget kölcsönöznek, és a pillanatonként változó meglepő fordulatok nem en- gedik lanyhulni a mozgás lendületét, a tánc szédületes ütemét. Az igazi: Bartók Természetesen a pécsi ba- lett ״modernsége” nem me- rül ki egyedül a tánccal ki- fejezett dzsesszben, vagy a pantomimban. Ellenkezőleg. Noha mindkét említett mű- fajt rendkívül érdekes és sí- került műsorszámok képvi- selik, azok mégsem érnek el Szolcolay Sándor ״Az iszo- nyat balladája” című tánc- játékának mély szimboliká- jához, vagy a Bartók zené- jére komponált három ba- letthez: a ״Fából faragott királyfi”-hoz, a ״Concerto”- hoz és a ״Csodálatos manda- rin”-hoz. A fiatal táncosok tökéletes mesterségbeli tudá- sa igazán csak Bartóknál jut kifejezésre. Megjegyezzük, hogy a fiatal táncosokkal ez idő szerint Armasevszkaja moszkvai balettmestemő fog- lalkozik. Egy bizonyos: a szívélyes, de szófukar, ritkán fellépő és különösen művészetéről keveset beszélő Eck Imre vezetése alatt álló pécsi ba- lettet több nyugati ország- bán lebonyolított új turnéja után mind a közönség, mind a kritika a legkonstruktí- vabb európai balettegyütte- sek közé fogja számítani. alatt az együttes összetétele alig változott Fiatal táncosai sajátos jellegű művészekké értek. Az is Eck Imre fáradozásai- nak köszönhető, hogy a mai zeneszerző gárda legjobb képviselői szívesen írnak ba- lettmuzsikát az együttes ré- száré. A Vujicsics Tihamér által komponált ״Változatok egy találkozásra” című, prog- ramszerűen a dzsesszmotívu- mokból merített műben jut legjobban kifejezésre az új szellem, amelyet Eck Imre kemény koreográfiái munká- ja során együttesébe beol- tott A tánc — a zenei ins- pirádóit követve — a nagy- városok körútjainak, árkád- jainak és sugárútjainak han- gulatát tükrözi. Egy fiú és egy leány keresi egymást az élet forgatagában, tekintetük csak egy pillanatra találko- zik, de a sodródó tömeg, vagy saját tétovázásuk elvá- lasztja őket. Koreográfiájá- bán Eck Imre a kifejezés in- tellektuális árnyalataival és aprólékos kidolgozásával kü- lönösen kidomborítja a ke- resés és egymásratalálás, a vonzás és taszítás, a talál- kozás és elszakadás ellenté- tes hangulatait. Játékos, ötletes Ezzel szemben Kincses Jó- zsef modern dzsesszelemek- kel átszőtt, hatásos ״Mit ta- kar a kalapod?” című tánc- komédiája a pantomim felé halad. Ennek koreográfiáját Tóth Sándor, a Pécsi Balett igen tehetséges szólótáncosa készítette. Bár a tánc köny- nyedén játékos, tele szipor- kázó ötletekkel és finoman kidolgozott részletekkel, mégsem válik mesterkéltté, kerüli az olcsó hatást. A ka- lap itt az üres hivatali címet ■קד״ ,*X *A* ־T m ■■w iflff 1■ ifl ■־ alHÜ —————.A vwnfins enm1 nyugat fiémel kp k&zOlte Adalbert Ba! tollából az alábbi tik- két. Mindenki előtt Ismeretes, hogy a kelet-európai orszá- gokban a balett-pedagógia céltudatos utakat követ. Mégis az az általános véle- mény kerekedett felül, hogy ez a táncstílusbeli önálló- Ságra törekvés Lengyelor- szagra és Csehszlovákiára korlátozódik, míg a többi kelet-európai országban ma is a klasszikus balett magas- iskolája és a hagyományos népművészet áll az érdeklő- dés előterében. Véleményünk szerint azonban Magyaror- szág feltörekvő erői határa- zott részesei a modem fej- lódésnek. Németországban erről csak nemrég szereztek tudomást, amikor itt vendég- szerepieltek. Eck Imre két- ségtelenül az európai balett legjelentősebb kialakítói kő- zé számit. Eck szándéka ״A mát táncművészet fel- adata, hogy helyreállítsa az összhangot az eszmét horda- zó gondolatok és a kifejezési formák közöttí” — mondta Eck Imre nemrég. — Az a szándékunk, hogy olyan tánc- játékokat alkossunk, amelyek a ma emberére közvetlen ha- tással vannak, és az emberi testben, zenében és képben ki- fejezett szépség művészi ere- jével kialakítják és megvál- toztatják az ember gondolat- világát”. Erre az alapgondolatra támaszkodva fejlődött a 28 ta- gú balettcsoport, — fenn- állásának hat esztendeje alatt — önálló művészi együttessé. Ez alatt az idő t i
