Dunántúli Napló, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-22 / 145. szám

3 napló 1WT, JTTNTÜS Sí. A Szállítási Bizottság ülése Négy állomáson megszüntetik a rakodást {?/ 4,5 tonnás billenős gépkocsik érkeztek kőmennyiség szállításában. A Közúti Üzemi Vállalatnak jö- vő évi befejezéssel el kell készítenie a 6-os utat Kővá- gószőlőstől a megye határáig Előzetes számítások szerint körülbelül százezer tonna kő- re van szükségük, amelyet Szentlőrinc és Szigetvár álló- másokon fogadnak. Az ülé- sen megállapodás történt a Közúti Üzemi Vállalat és a MÁV Igazgatóság között a fogadó terület megvizsgálásá- ra és a szükséges intézke- dések közös meghatározására. Több ülésen, úgyszintén á szerdain is szóbakerült a zú- zott kő kifogásolható minő- sége, ami különösen az út- építő vállalatoknak okoz gon- dót. A Komlói Kőbányából elszállításra váró zúzott kő sok esetben annyira sáros, homokos, hogy képtelenek fel használni. Mivel ez ideig a kőbányák vezetői nem tudtak megoldást találni a kő minő- ségének javítására, a megyei pártbizottság szükségesnek látja egy értekezlet össze- hívását, ahol a termelő és felhasználó vállalatok közösen megvitatják a megoldás le- hetőségeit. A megbeszélésre rövidesen sor kerül. A közlekedés politika egyik fontos része a gazdaságtalan rakodó állomások megszün- tetése, s ahol erre mód és lehetőség van, az áruk köz- úti szállításának megszerve- zése. Az idén újabb négy állomáson szüntetik meg a rakodást. Ezek: Kisdobsza, Diósviszló, Kovácshida és Má- riagyűd. 100,4 százalékra teljesítették a kocsikihasználási tervet. A vagonok gyors ki- és bera- kásában ezután még jobban érdekeltek lesznek a vállala- tok. E téren az elmúlt évek- hez képest lényeges javulás tapasztalható, de tovább kell szorgalmaznak a külföldi vagonok gyors ki- és beraká- sát, mert ezek állásideje még mindig jelentős. Kedvezően alakult az el- múlt havi közúti fuvarhely- zet is annak ellenére, hogy az ÉPFU 50 Skoda gépkocsi- ja a szegedi olajmezők föld- munkálataihoz nyújtott segít- séget. Viszont nagyteljesít- ményű, új billenős gépkocsik érkeztek a megyébe. Az AKÖV például már 47 új, 4,5 tonnás billenős gépko- csival rendelkezik. A júliusi fuvarigényeket ezek segítsé- gével, valamint a fuvar óra növelésével ki tudják elégi- teni. Májusban a két válla- lat 616 000 tonna árut szállí- tott, javult a kocsik kihasz- nálása, csökkentették az ál- lásidőt. Nem okoz különösebb gon- dót a zöld áruk szállítása sem. A MÁV-nak elég hűtő- kocsija van. Csupán a szállí- toknak kell a jövőben jobban alkalmazkodni a gyors-teher szerelvények menetrendsze- rinti indulásához, hogy a gyű- mölcs és más gyorsabban romló áruk időben érjenek rendeltetési helyükre. A MÁV Igazgatóságra és az AKÖV-re nagy feladat hárul a következő hónapokban a 6-os út építéséhez szükséges rab nyerstéglával szemben #8 mű Hó darabot gyártottak. Ebből נ veszteség mintegy 2,5 millió, tehál még ennek ellenére is másfél mii־ liós túlteljesítéssel számolhatnak A nyerstéglák megfelelő táró׳ lása lehetővé tette az égetési terv túlteljesítését is. A tervezett 82• millió égetett téglával szemben napjainkig 66,8 millió darabol égettek a vállalat téglagyáraiban. A terven felül égetett 4,8 millió darab tégla 240 családi ház tégla- szükségletét fedezi. A tárolószí- nekre fordított százezrek tehát nem vesztek kárba. Két-három évvel ezelőtt, amikor a jelenlegihez hasonlóan, csapa- dékos volt a nyár, a téglagyárak- bán rengeteg gondott és kárt oko- zott a fedett tárolószínek hiánya. A Baranya és Tolna megyei Tég- laipari Vállalat gondjairól lapunk- bán többizben is írtunk, hiszen az elemi kár egy-egy évben meg- közelítette a 8—10 millió darab nyerstégla-veszteséget. Azóta ki- sebb-nagyobb összegekkel több fe- dett tárolószín épült. S, hogy ez mennyire hasznos volt, azt a vállalat jelenlegi termelési adatai is bizonyítják. Az esős időjárás ellenére a tervezett 82 millió da­Az új gazdasági mechaniz- mussal összefüggésben a szál- lítások szervezettebbé tétele, a fuvarköltségek csökkenté- se egyre inkább foglalkoz- tatja a szállíttató vállalato- kát — állapították meg szer- dán a Szállítási Bizottság ülé- sén. Ez természetes, hiszen a jövőben egyre inkább érdé- keltek lesznek a vállalatok a szállítási költségek csökken tésében. A költségek csökkentésé- vei kapcsolatos törekvésük talán leginkább látható a vasúti szállításban. A MÁV Pécsi Igazgatósága májusban 101,5 százalékra teljesítette áruszállítási tervét Több va- gant raktak a tervezettnél és Megelőzni a pert! 36 jogász dolgozik a tsz-ekben — 300 peres ügy Sok a vita a földhasználat és haszonbérlet körül vezetők egy csoportja szerint tökéletesen megfelelő ez a megoldás, másoknak viszont az a véleményük, hogy sokkal jobb, ha minden tsz-nek van egy jogásza. így vélekednek például Szalántán, Belvárd- gyulán, a mohácsi Uj Barázda Tsz-ben és másutt. Valószínű az utóbbi lesz a fejlődés útja. Ez esetben azon- bán kár lenne elsietni a dől- got, s versenyre kelni az idő- vei. Van még egy seregnyi kis területen gazdálkodó tsz- ünk is, ahol valóban nincs szükség külön jogászra. Gya- korlati példák igazolják, hogy több kis tsz-t is el tud látni egy jogász, ha szorgalmas és lelkiismeretesen végzi a mun- káját. Magyar László Térképezés fényképekről A Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat Pozsony utcai székházában a legmodernebb svájci sztereoautográfokkal légi fényképekről készOI- nek a nagy pontosságú térképek. A szakemberek országszerte élénk érdeklődéssel kísérik a pécsiek úttOrd munkáját, melyet a nagykő- zünség is megismerhet a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület augusz- tusban Pécsett tartandó nemzetközi vándorgyűlésén, — Gajdács! fele. — Keressék meg anyánkat! Nagy Sanyi: — Ősz, öreg asszonynak — Álmodtatok már róla? Nagy Sanyi: — Még sosem. Kluszka Laci: — Igen, csak nagyon rosszakat. — Most, miért keresitek? Nagy Sanyi: — Hogy legalább lássam. Meg apámat is, a bátyámat is. Kluszka Laci: — Mert most már meg tudok állni a saját lába- mon, a levélben is azt Ír- tam, ne értsen félre, én nem akarok a terhére lenni. Csak, hogy ismerjem. Meg talán testvérem is van. — Riportot írhatok? — Igen, de segítsen meg- keresni az anyánkat. Megígértem és azóta tőp- rengek. Azon, hogy talán nem kellene ezeket 3 gye- rekeket pénzért kiadni csa- ládokhoz. De legfőképpen azon töprengek, mi lesz, ha megtaláljuk a két asszonyt, s azok elutasítják maguktól a fiukat? Melyik a jobl\ így élni, anya nélkül, vagy az elutasítás fanyar ízével, csalódottan? Mindenesetre szeretném megismerni a két asszonyt. Földessy Dénes logh Júlia, apám Nagy lm- re. Címüket nem tudom. De van egy bátyám is. Há- rom éves koromban kerül- tem el hazulról. Arra em- lékszem, hogy fehér falú házunk volt, de nagy föl- tokban hullott róla a vako- lat és nem volt pincénk, csak padlásunk. Három évig Csertőn éltem, utána Bakócán, azután itt Pé- esett. Kluszka Laci most fejez- te be az általános Iskolát. Nagy Sanyi meg a hatodik osztályt. Elégséges rendűek. Kedves tárgyuk a testneve- lés és a gyakorlati foglal- kozás. Érdeklődtem az ott- hon igazgatójától, azt mond- ta, mindketten nagyon be- csületes gyerekek, szavahi- hetőek, talán még sosem hazudtak. S a maguk mód- ján okosak is. Kluszka La- ci most segédmunkás sze- retne lenni, hogy pénzt ke- ressen, aztán szobafestő szakvizsgát tenne. — Az otthon? Koszt, ru- ha, meleg szoba? — Megvolt minden. — Csak? — Nincsen anyánk. — Milyennek képzelitek az édesanyátokat? Kluszka Laci: — ősznek gondolom. És a szeme barna vagy fekete. járni, beszélni, játszani, s ott tanulta meg, hogy van sok néni, ezek vigyáznak rá, némelyik nagyon szereti Is. öt éves korában gondo- zásba adták egy Duna mén- ti faluba. Ebből annyira em- lékszik vissza, hogy a hús- véti locsolással keresett pénzt a család kislányának ' kellett adnia, aki cukrot vett rajta, Laci kért belőle, a lány nem adott, mire La- ci megverte. És még arra emlékszik, hogy egy éjjel a kotlós mellett aludt, na- gyón fázott, kiment az ud- varra, meggyújtotta a szál- makazlat és beleugrott. De aztán visszaugrott és jöttek a tűzoltók, akik nemsokára ijesztően kormosak lettek, mire bevallotta, hogy ő volt a gyújtogató. Ezután város- ba vitték egy jó asszonyhoz, akinek fiai is voltak és ott jókat evett, meg iskolába is onnét kezdett járni. Aztán tizenkét éves korában Pécs- re hozták. — Nem merték megmon- dani, hogy behoznak az ott- honba. Azt mesélték, hogy orvosi felülvizsgálatra kell jönni. Csak Itt a kapuban láttam a táblát, hogy álla- mi nevelőotthon. Nagy Sanyi: — Barcson születtem 1953. június 15-én. Anyám Ba­Szombat délután volt, diktálom a vasárnapi lapba a tudósítást. Két fiú lép be az ajtón, köszön szépen és kéri, keressem meg az any- jukat. Csontoskezű, két csendes kamasz. Meleg te- nyérrel fognak kezet és vár- ják, mit felelek. Másnap már negyed őrá- ja vártak a kerti pádon, va- lami hihetetlen nyugalom- mai és egyszerűséggel. Nem sírtak, nem kezdtek ed könnyfacsaró történeteket, kérdeztem, feleltek, kereken, világosan, néha talán kicsit révetegen.׳ Kluszka Laci:. — Most kaptam meg az anyakönyvi kivonatomat. Kiderült, hogy egy betűvel kevesebbet használtam, nem Kluska a nevem, hanem Kluszka. Pesten születtem, egy éves korom óta távol vagyok anyámtól, őt az anyakönyvi kivonatom sze-1 rint Kluszka Júliannának hívják. 1951-ben születtem, február hatodikén. Anyám akkor a Dob utca 29. szám alatt lakott. De van a ne- velőotthonban másik cím is: Budapest, Németvölgyi út 41. Állítólag négy évvel ezelőtt lakott ott. De a le- veleimmel nem találtam sehol. Négy évig nevelőotthon- bán volt, ott tanult meg A prevenció és a másodállás Az elmúlt évben egy híján 300 peres ügyük volt a Bara- nya megyei tsz-eknek. Ebből 150 esetben a tsz volt a fel- peres. Nagy szó ez, hiszen néhány évvel ezelőtt — amig nem voltak szövetkezeti jog- tanácsosok — a tsz szinte csak alperes lehetett és többnyire vesztett. Most viszont a 188 befejezett ügyből 141 a tsz-ek javára dőlt el, két és fél millió forint értékben. Mindez arra mutat, hogy a jogtanácsos- hálózat bevált és hasznos a tsz-ek számára. A 300 per mintegy 30 téma köré csoportosítható. A leg- jelentősebb pereket az építő- ipari vállalatok, illetve ktsz- ek ellen folytatják a tsz-ek. A lippói Béke őre Tsz pél- dául azért perelte be a Tolna megyei Építőipari Vállalatot, mert az későn adta át a csir- kenevelőt. Mivel a tsz nem tudta időben betelepíteni az állatokat, a bíróság 85 ezer forint kártérítést ítélt meg. Tbb, mint negyven esetben a földhasználat, haszonbérlet körüli viták miatt voltak tsz-ek al-, illetve felperesek. Föld járadékért perelik be a tsz-eket, nem egy esetben túl- zottak a követelések. Végül a tsz-tagok is ״kenyértörésre viszik néha a dolgot, tavaly például 26 kártérítési pert indítottak a szövetkezetük el- len. Tavaly még 132 tsz volt a megyében, ahhoz képest iga- zán nem sok a 300 per. Nem egy fórumon elhangzott, hogy esetleg több perre lett volna szükség. Mindez nem mond ellent annak a régi aranysza- bálynak, hogy a tsz-jogász mint minden vállalati jogász — akkor végzi jól a munká- ját, ha a szükséges minimum- ra csökken a perek száma, ha nem jutnak el eddig az érdekellentétek, nézeteltérések. A Pécsi Járási Tanács VB-n úgy fogalmazták meg, hogy a lényeg a prevenció. A legtöbb tsz-jogász nem abban a faluban él, ahol a tsz székhelye van, hanem va lamelyik városból, vagy köz- ségből jár ki. Ha a kiszállá- sok ritkák (és van olyan tsz- jogász, aki csak havonta egy- szer látogatja meg a szövet- kezetét), puszta vágyálommá válik mindenféle prevenció. Az ilyen ״kirándulás*^ csak ״tűzoltásra*• jó. Tizennégy olyan jogtané- esős van, aki valamelyik ügy- védi kamarában dolgozik, s csak másodállásban látja el a tsz-t Náluk a legritkábbak a kiszállások. A tsz-ek ma már felismerték, hogy főállá- sú jogászokra van szükség, s az a legelőnyösebb, ha a jo- gász ott él velük a községben. Egy tsz, egy jogász? A 18 főállású jogász jelen- leg 77 tsz-t lát el, 4 tsz jut tehát egy jogtanácsosra. A tsz­Á tsz-ek több tucat felvá- •árló, építő és különböző szol- gáltatásokat végző vállalattal tartanak kapcsolatot. E vál- lalatok jól képzett, rutinos jo- gászokkal rendelkeznek. S mi- vei a tsz-, meg a különböző tárcaérdekek nem mindig egyeznek meg, gyakoriak a súrlódások, sőt perek, melyek- ben többnyire a tsz húz- ta a rövidebbet. Az élet arra Intette a tsz-eket, hogy nekik is szükségük van Jogászra, — Ilyen előzmények után alakult ki a tsz-jogtaná- esosok hálózata. A törvényesség őre a tsz-ekben A gazdálkodás menete, szer- vezése is megkívánja, hogy jogász legyen a tsz-ben. Nem- csak hasznos, szinte követel- mény, hogy a vezetőségi ülé- sen, illetve közgyűlésen szü- letett határozatok megszöve- gezésében a jogász is részt ve- gyen. Csak a jogász jelenléte nyújt biztosítékot arra nézve, hogy a határozatok minden szempontból megfelelnek majd a törvényesség szellemének. Sajnos, a jogászoknak a veze- tőségi ülésekre, illetve köz- gyűlésekre történő meghívása még nem általános, ezért — mint a Pécsi Járási Tanács VB-nek a napokban tartott ülése is megállapította — nem ritkák még a törvénysértő ha- tározatok. A jogász a törvényesség őre a tsz-ben. Ha a jogtanácsos jól dolgozik, minimumra le- hét csökkenteni a vezetés és tagság közötti vitákat, súrló- dásokat. Az elnök számára is előnyös, ha a fontos dönté- sek előtt megkérdezi a jogász véleményét és a jogász is szól- hat az elnöknek, ha valami- lyen visszás dolgot tapasztal. Tudjuk, nem könnyű ez, hi- szén a jogász alárendeltje az elnöknek, illetve a vezetésnek, ahol azonban jó a légkör, megfelelő a munkakapcsolat, a vezetés egyenesen igényli az Ilyen jelzéseket. Mindez még nem elég, hl- szén sok felesleges vita szár- mazhat abból is, hogy a tag- ság nem eléggé tájékozott. A jó tsz-jogász megelőzheti az eb- bői származó bajokat Az em- Iftett vb-ülésen például elis- merő hangon emlékeztek meg dr. Ehmann Béla munkájáról, aki az egyik tsz-közgyűlésen többször felszólalt, s türelme- sen, mindenki által érthető nyelven magyarázta a vitatott rendelkezéseket határozatokat. A legjobb jogászok rendszeres jogi tanácsadást tartanaik a tagság számára. A jogász a tsz-tagot is kép- viselheti, ha annak valami- lyen kisebb vitás ügye támad, mondjuk az Állatforgalmi Vál- lalattaL Több tsz-ben meg is teszik ezt méghozzá díjtala- nul. Természetesen, ha perre kerül sor, akkor már ügyvédre van szükség. Gyermekműsorok a vakáció idején regénybe ülő izgalmas tör­ténetet mesél el dr. Balogh János, a neves kutató a dél- amerikai pampákon tett gyűj- tőút járói. A televízió két alkalom­mai is színes összeállítást ad az idei úttörő kulturális szemle legjobb produkcióiból. A filmműsorok között több alkalommal sugároznak színes nemzetközi filmösszeállítást ״Csak gyermekeknek” cím- mel. ötvenkét részletben su- gározza a televízió ״Francis a nagy vadak országában” című francia filmsorozatot. A több afrikai rezervátum életét és érdekes állatait is- mertető sorozat néhány da- rabját még a nyári szünidő- ben bemutatják. A szünidőben mind a rádió, mind a televízió gazdag programmal járul hozzá a vakációzó diákság szórakozta- tásához. A rádióban tíz na- gyobb mesejáték, tizenegy rádiójáték, több folytatásos elbeszélés, gyermekoperák, zenei műsorok, szórakoztató ismeretterjesztő összeállttá sok, a tv-ben izgalmas fii- mek és riportműsorok kínál- nak kellemes időtöltést. A rádió-mesejátékok kö- zőtt például Iván cárevics és Az elvarázsolt Vaszilissza tör- ténete ígér jó szórakozást a legkisebb hallgatóknak. A folytatásos műsorok kö- zött a természettudomány és a technika világába vezet el Teknős ״Jártunk a jövőben” című hatrészes játéka. Kaland Kamatozó százezrek

Next

/
Oldalképek
Tartalom