Dunántúli Napló, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-18 / 142. szám
A tömegek kielégítése Százezer könyv, tizenötezer olvasó A kertvárosi Könyvtár szítenek és elküldik a tér- melőkhöz. Nem ragaszkod- nak a könyvtári tagsághoz, más könyvtári olvasójeggyel is kölcsönöznek. A folyama- tosan beszerzett új könyvek- ről is értesítik őket. Ez a könnyebben megvalósítható, a pedagógus könyvtár létre- hozása azonban legalább más- fél éves munkát igényel. Je- lenleg a Nagy Lajos Gimná- ziumban van egy ilye'rt könyvtár, főként a pécsi pe- dagógusok használják. A tér- vek szerint átvizsgálják, rendszerezik, kiegészítik és hozzáférhetővé teszik á me- gyében ■dolgozó.pedagógusok- nak is. A kölcsönzést a posta közreműködésével bonyolít- ják majd le, a levelezőlapon beküldött igénylésre néhány napon belül elküldik a kért könyvet. Természetesen a könyvtár elsősorban a peda- gógusok ideológiai és szak- mai képzését szolgálja, de szeretnék, 11a a szülők is gyakran felkeresnék. A meglévők korszerűsítése Ezek a tervek jelentősen kiszélesítik a könyvtár■ ható- körét és szervesen beleillesz- kednek a társadalmi, gazda- sági feladatok megoldásába. De a jövő még sok munkát tartogat a könyvtár számára, — Hajdanában nem na- gyón szerettek bennünket — emlékezik Szőllősy Kálmán, — mert mindig a markunkat tartottuk, pénzt kértünk. Ma már észreveszik a könyv hasznát és mindenkitől mész szemenő támogatást kapunk. Az év végére elkészül az új kertvárosi könyvtár, évente egymillió forintot fordítha- tunk bővítésre, felszerelésre, A fiókkönyvtárak területi el- helyezkedése megfelelő, újab bakat csak akkor létesítünk, ha legalább száz négyzetmé- teres alapterületű lehet. A meglévőket szeretnénk kor- szerűsíteni, nagyobbítani, kulturáltabbá tenni. Ám addig is, úgy érezzük: a város könyvtára hétéves kora ellenére is felnőtten szolgálja a társadalom igé- nyeit. Amiért létrehozták. Bocz József nál inkább, hiszen néhány valóban értékes hang, vagy legalábbis ígéret ezúttal is jelentkezett. Így szép közön- ségsikert ért el Olimpia áriá- jával a Hoffmann meséi cí- mű Offenbach-operából Űj- házi Ildikó. Koloratúr szop- ránja tisztán cseng, némi modorosságról azonban még le kellene szoknia. Tömör Márta erőteljes mezzója, Pusztai Andrea lírai szoprán^ ja mellett Várkonyi Paula és Vastag Márta duettjei ér- demelnek említést. Kár, hogy Vastag Márta mezzóját ön- állóan nem hallhattuk. A fér- fiák közül kitűnt kellemes zengésű basszus hangjával Podráczky József. Különö- sen a Szevillai borbély Rá- galom-áriájának előadása si- került jól. A tenoristák kő- zül Pere János átélt Lensz- kij-áriája érdemel említést, de Székelyhídi Zoltán sze- replése is reményekre jogo- sít. Bállá Mária, Rumi Em- ma és özörényi Olga nővén- dékeinek énekszámai mellett Thoma Péter hegedűjátéka tette színesebbé a műsort. Zongorán Borsay Pál. Szeép Zoltánná, Simonjai Máriáéi Kardos Kálmán kísért. — ni — A város könyvtára Georgi Dimitrov lődés folyamán azonban ki- alakult néhány forma, mód- szer, amellyel bizonyos érte- lemben eltértünk alapelve- inktöl. A huszonnégy felnőtt fiókkönyvtár mellett a város különböző területein létre- hoztunk tizenkét úgynevezett szakosított könyvtárat. Az egyikben csak gyermekiro- dalom található, a másikban sport és útleírás a harma- dikban pedig a művészeti kérdésekkel foglalkozó alko- tásokat gyűjtöttük össze. Három terv Ez a specializálás meg- könnyíti az olvasók helyze- tét. De a körülmények is er- re kényszerítették a könyv- tárat. A fiókkönyvtárak he- lyiségei általában kicsinyek, nincs mód arra, hogy a könyvkiadás egyre szélesedő skálájából mindenütt megfe- lelő mennyiségű választékot tegyenek a polcokra. A két gyermekkönyvtár több ezres anyaga a legkülönbözőbb kor osztályok kívánalmainak, ér- deklődési köréhek is megfe- lel. A leleményes könyvtáro- sok sok érdekes és kedves ötlettel használják ki ezt a lehetőséget, például úgy is, hogy a gyermekkönyvtárban dramatizálják az egyes mű- veket, a szerepeket pedig a kis olvasók játsszák el. — Ügy gondoljuk — foly- tatja az igazgató, amikor egy tágas terembe érünk — hogy még sokat tehetünk ez irány- bán, elsősorban azért, hogy újabb olvasókat toborozzunk. Itt szeretnénk berendezni a 14—26 éves korú fiatalok leönyvtárát a Megyei Könyv- tár közreműködésével. Ugyan is náluk mintegy ötezer ilyen korú olvasó van, már elég- gé nehézkes a kiszolgálásuk. Tizenhétezer kötetet gyűjte- nénk össze szabadpolcos rendszerben, kialakítanánk egy kis olvasótermet is. Ese- tenként kisebb beszélgetése- két, irodalmi esteket tarta- nánk a számukra. A másik újdonság a város mezőgazdaságával kapcsola- tos. A felmérések szerint négy és fél-ötezer ember va- lamilyen módon a mezőgaz- daságban dolgozik, főként a szakcsoportok keretében. Eb- ben a könyvtárban sok pél- dányban megtalálnák a szak irodalmat a szőlőtermeléstől kezdve a gombatenyésztésig. Erről ajánló bibliográfiát ké1960 januárjában állítot- ták ki a születési bizonyít- ványát. Nem fogadta mind- járt csillogó palota, korszerű berendezés, kényelmes olva- sóterem. Régi. más célokat szolgált épületek ósdi helyi- ségeiben lelt otthonra. Hét éves korában azonban ״fel- nőtté” vált, kinőtte a régi ke- reteket. Igaz, hogy a Kos- suth Lajos utcai kapubejá- rattól az új könyvtár üveg- ajtajáig vascsöveket kerülget a látogató, de azon túl a lát- vány mindent kárpótol. A hosszú folyosóról nyílnak a szobák, tágasak, Ízléses bú- torokkal berendezve. Harminchat fiók — Ugye szép? — kérdi Szőllősy Kálmán igazgató, miközben végigkalauzol az épületben: bemutatja a vá- ros könyvtárát. — Itt már lehet dolgozni. Sok pénzt ál- dozott rá a város, amely egyébként mindenben segít bennünket. Furcsa könyvtár ez, sem- mi sem hasonlít a megszo- kott képhez. A hajdani tíz- ezer kötettel szemben most százezret tartanak nyilván a katalógusok, s itt alig látni néhány darabot; a kezdeti ezer olvasó helyett évente ti- zenötezren kölcsönöznek rendszeresen, az épületbén mégis nagy a csend, alig van látogató. Éppen ebben van a különbség, az eltérő sajátos- ság például az Egyetemi Könyvtártól. Ez az intézmény központja, ahonnét elindul a könyv a város legeldugottabb részeibe is. A harminchat ki- sebb-nagyobb fiókkönyvtár kiterjedt hálózata, mint az érrendszer, közvetíti, eljut- tatja az irodalmat az olva- sókhoz és létével szervezi az új olvasókat. Ebből húszon- négy viszonylag elfogadható körülmények között, önálló helyiségben működik, a köny vek száma két- és hatezer között váltakozik. A fiók- könyvtárakban szerény tisz- teletdíjért könyvtárosok fo- gadják az olvasókat a meg- határozott kölcsönzési idő- ben, sokan közülük a meg- alakulás óta végzik ezt a nehéz, de szép munkát. — Ebből következik, hogy nem a speciális igényeket elégítjük ki — mondja Szól- lösy Kálmán —, hanem a nagy tömegek kezébe juttatjuk el az olvasnivalót. A fejlyamán mint nagy államférfi és az új Bulgária bölcs épí- tője tevékenykedett. 1947-ben a népi hatalom a dolgozók kérésére és támogatásával ál- lamosította az ország iparát. Az esemény lényegét magya- rázva Georgi Dimitrov ezt mondotta: ....... A magánipar i és bányavállalatok és a bankok államosításával a ki- zsákmányoló burzsoáziát vég- legesen eltávolítottuk népgaz- daságunk vezetéséből, s ami a legfőbb, nemzeti iparunk vezetéséből. így országunk társadalmi fejlődése a kapi- talista kizsákmányoló rend- szer megsemmisítése és min- den imperialista függőség fel- számolásának útján halad ...” A gazdasági fejlődéssel pár ־“־' huzamosan nagy gon- dót fordított a dolgozók kul- turális felemelkedésére. Azt mondotta, hogy a szocializ- must csak magas kultúrájú és műveltségű nép építheti fel. Az ország fejlődése fo- lyamán különösen nagy je- lentősége van a burzsoá ideo- lógia elleni harcnak. ״Egy ideológiai vasseprőre van szükség — mondotta Georgi Dimitrov — hogy megtisztít- sunk mindent, ami rothadt, fasiszta, népbutító, reakciós, s ami megmérgezi kulturális frontunk levegőjét. Meg kell semmisíteni a fasiszta ideo- lógia és a nagybolgár soviniz- mus minden még létező ma- radványát.” Számos cikké- ben és beszédében világosan meghatározta a képzőművé- szék és írók, újságírók és filmművészeti dolgozók, szín- művészek és orvosok szere- pét a társadalmi életben. Ki- emelte, hogy a népi demok- ratikus Bulgáriában a tudó- mányos és művészeti dolgo- zók munkájának a dolgozókat és az ország kulturális fel- emelkedésének ügyét kell szolgálni. Georgi Dimitrov határtalan munkaképességgel rendelke- zett. Kristálytiszta gondolat- tál, rugalmas taktikával, anélkül azonban, hogy bár- mikor is eltért volna a mar- xista—leninista elvektől. A párt és a bolgár nép joggal övezte vezetőjét és tanítóját végtelen szeretettel és hűség- gél. Tanítása, példája ma is eleven hatóerő a szocializ- mus teljes felépítéséért ví- vott harcban. A hét zenei krónikája Növendékhangversenyek játéka. Szép sikerrel szere- pelt a Komlói Zeneiskola vo- nószenekara Horváth Gyula zeneiskolai igazgató vezény- létével, valamint a Komlói Ifjúsági Fúvószenekar Bor- nemissza Géza tanár irányi- tásával. A Művelődési Ház keretében működő fúvósze- nekar tehetséges fiataljai biz- tosítják majd az utánpótlást a gazdag hagyománnyal ren- delkező komlói fúvószene- karhoz. A zongorakíséretet Spineth F erencné. Szigeti Edit és Radovics József ta- nárok látták el. A Pécsi Erkel Ferenc Ze- neművészeti Szakiskola ének- tanszaka növendékeinek ope- raestje aránylag kisebb ér- deklődés mellett zajlott le kedden este a Liszt-terem- ben. A hangversenyek ״tö- megében” szinte elvész ma már az ilyen növendékhang- verseny, jóllehet a fiatal énekeseknek szükségük vol- na a közönség előtti szerep- lésre. Érdemes volna Kalli- woda Olga növendékeinek egykor oly forró sikerű, ki- magasló zenei eseménynek számító, hasonló jellegű kon- certjei mintájára e nővén- dékhangversenyeket is ran- gosabb szintre emelni. Anaz ezüstérmes Detrich Pál és Buga Ilona teljesítménye. Rajtuk kívül Lengyel Margit és Rihmer Károly énekszá- maira figyeltünk fel. Üde, tiszta hangzásával kellemes meglepetést keltett a 31 tagú kamarakórus. A szép közön- ségsikert aratott műsor zon- gorakisérője Veress Endre tanszakvezető tanár volt. A Komlói Állami Erkel Ferenc Zeneiskola évadzáró hangversenye is azt bizonyí- tóttá, hogy szocialista bánya- városunkban a fiatalság kö- rében nagy az érdeklődés a zene iránt. Ezt mutatta a be- iratkozott 400 zeneiskolás. Munkájuk kézzelfogható eredménye, hogy minden nő- vendékhangversenyre zsúfo- lásig megtelik a nézőtér. A legutóbbi hangversenyen fel- lépett fiatalok közül emlí- tést érdemel a Keszthelyi Helikon ezüstérmese Karádi Judit, továbbá Lóránt Ferenc énekszáma, Ribli Ilona csel- ló- és Lakat Zoltán fuvolaÉneklő, muzsikáló fiatalok növendékhangversenyeken adtak számot az elmúlt na- pókban zenei fejlődésükről, tudásukról a tanév során el- ért gyarapodásáról. A nő- vendékek természetesen meg- lehetősen változó és eltérő színvonalú teljesítményt nyújtottak, azonban dicséret- re méltó az a lelkes szorga- lom és igyekezet, ami a fia- talok és tanáraik munkáját áthatotta. És örültünk annak is, ha néhány produkcióban felcsillant a tehetség szikrá- ja. A Pécsi Állami Liszt Fe- renc Zeneiskola énektansza- kának növendékei, Veress Endre tanár és lelkes gárdá- ja most rendeztek első íz- ben önálló hangversenyt az iskola falain kívül. A Neve- lók Házában szép számú kö- zönség előtt fellépő népes gárdából kiemelkedett a Keszthelyi Helikonon helye- zést elért három növendék: az aranyérmes Eiter Mária. szenvét. Neve mindenütt is- mértté vált és lelkesítője volt a fasizmus és az imperialis- ta háború elleni küzdelem- nek. 1935-ben a Kommunista In- ternacionálé Végrehajtó Bi- zottsága főtitkárává válasz- tották. A Komintern VII. kongresszusán tartott beszá- mólójában lángoló felhívással fordult az egész világ fórra- dalmi, demokratikus és hala- dó erőihez, hogy fogjanak össze és harcoljanak a fasiz- mus ellen. Fáradhatatlanul dolgozott a nemzetközi mun- kásosztály egységes proletár frontjának megteremtéséért, megszilárdításáért és a de- mokratikus erőknek népfron- tokba tömörítéséért a kom- munista pártok vezetésével a fasizmus és a háború elleni küzdelemben. Georgi Dimitrov vezetésé- vei fokozatosan végbement a Bolgár Kommunista Pártból- sevizálása is. 1942-ben a Bol- gár Kommunista Párt hatá- rozott irányt vett a fegyve- rés felkelésre, vezető magjá- vá vált a partizánmozgalom- nak és a dolgozók harcának a német fasiszta megszállók és bolgár kiszolgálóik ellen. Ekkor fektették le a Hazafias Arcvonal alapjait, melynek zászlaja alá tömörültek Bul- gária demokratikus és haladó erői. ■J 944. szeptember 9. után ־"־ a népi hatalom Bulgá- riában számos intézkedést tett, melyek biztosították az ország demokratikus fejlődé- sét. G. Dimitrov cikkeivel, leve leivel és távirataival a párt és a Hazafias Arevonal figyel- mét a legfontosabb feladatok- ra irányította. Határozottan elvetette azt az elterjedt ál- láspontot, hogy a Hazafias Arcvonal néhány politikai párt ideiglenes koalíciója és kiemelte, hogy a munkásosz- tály és a parasztság szövet- sége a Hazafias Arcvonal alapját képezi. 1945 végén, 22 évi kény- szerű emigráció után tért vissza hazájába. Megérkezé- se után, amely egybeesett az első nemzetgyűlési választó- sokkal, résztvett a harcban. Első nyilvános beszédében: ״Előre, a fényes, megsemmi- sí tő választási győzelem felé!” — meggyőzően kimutatta, hogy az ellenzék az ország reakciós erőinek politikai kö- zéppontjává vált, s program- jának az a célja, hogy meg- gátolja Bulgária haladó fej- lődését s hogy egyedül a Ha- zafias Arcvonal mentheti meg Bulgáriát. 1946-ban miniszterelnökké választották. Ezen évek fotf'Jeorgi Dimitrov neve és élete szorosan össze- függ a Bolgár Kommunista Párt és a nemzetközi mun- kásmozgalom történetével, harcaival, győzelmeivel. Geor- gi Dimitrov a kommunista mozgalom kimagasló alakja, lánglelkű, bátor és fáradha- tat! an munkásvezér. Nincs egyetlen jelentős esemény a munkásosztály életében, a szocialista és kommunista mozgalomban, amely ne kap- csolódna nevéhez. 1882. június 18-án született a Radomir járási Kovacsevci községben. Már tizenöt éves korában nyomdászmunkás és megjelent első cikke a Pe- csatarszki Rabotni (Nyom- dászmunkás) c. lapban. 1900- bán a nyomdászmunkások szákszervezetének titkára. Két évvel később tagja a Bolgár Szociáldemokrata Pártnak. A párt kettészakadásakor a szűk szocialisták pártjának első so- raiban áll, (szűk szocialisták- nak nevezték annak idején Bulgáriában a szociáldemok- rata mozgalom marxista bal- szárnyát) melynek élén Di- miter Blagoev állott. 1919-ben a párt Központi Bizottságának tagjává és a Bolgár Szakszervezeti Munkás Szövetség titkárává választ- ják. 1913 és 1923 között or- szággyűlési képviselő, a nem- zetgyűlésben a munkásosztály és a dolgozó tömegek érdé- keit védi. Az imperialista há- ború elleni forradalmi tévé- kenysége miatt az első világ- háborúban a kormány bőr- tönbe veti. 1923-ban Georgi Dimitrov ismert munkatársával, Vaszil Kolarovval együtt a dicsősé- ges szeptemberi népi antifa- siszta felkelés élére áll. Ez a Bolgár Kommunista Párt első nagy tűzkeresztsége, melyben fegyveres harcra ve- zeti a dolgozó tömegeket a fasiszta diktatúra ellen. A fasiszta reakció akkor Geor- gi' Dimitrovot távollétében halálra ítéli. A z emigráns Georgi Di**־ mitrov aktív munkát végez a Kommunista Inter- nacionálé Végrehajtó Bízott- ságában. 1933-ban Berlinben a hitlerista hóhérok kezére kerül, akik provokációt kísé- reltek meg a Reichstag fel- gyújtásával és megrendezték a lipcsei pert. A per tárgya- lásán Georgi Dimitrov vád- lőttből a Hitler és Göring ve- zetése alatt álló fasiszta söp- redék kíméletlen forradalmi vádlójává vált. A nagy fór- radalmár leleplezései és bá- tor magatartása megnyerték számára az egész haladó és demokratikus világ rokonk É i «
