Dunántúli Napló, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-18 / 142. szám

3 napló 1967. JÚNIUS 18. Változatlan kenyérgabonaárak 1967-re 84000 vagon kenyérnek valóra szerződtek eddig a termelőüzemek ményforgalmi vállalatokkal. A gazdaságök azonban — a tér- méskilátások fontosabb isme- rétében — máris megkezdhe- tik a pótszerződések kötését. Kívánatos, hogy az egyes üzemek belső szükségletein — vetőmagon, természetbeni já- randóságon, tartalékképzésen — felül kenyérgabona teljes mennyiségére már most, a be- takarítás kezdete előtt kös- senek szerződést. A szerződés a gazdaságok számára az ér- tőkésítési biztonságon kívül számottevő anyagi előnyt je- lent. A szerződés nélkül át- adott kenyérgabonáért ugyanis mázsánként általában 10 fo- rinttal kevesebbet fizetnek az állami felvásárlók. Négy este a Tettyén Tegnap este megkezdődött a tavaly már nagy sikert aratott ״Tettyei szombat es- ték” idei rendezvénysorozata. Nyolc órakor Arany János estet rendeztek, mégpedig két neves Jászai-díjas előadó- művész, Jancsó Adrienné és és Bánffy György közremű- ködösével. Pécs Megyei Jogú Városi Tanács vb. művelődési osztá- lya és a Doktor Sándor Mű- velődési Ház július elsején folytatja a rendezványsoro- zatot. Ekkor Mensáros lAsz- ló, a budapesti Madách Szín- ház tagja — akinek művészi pályafutását a pécsi közön- ség egy időben az itteni Nemzeti Színházban, új^b- bán pedig a televízióban, valamint két nagysikerű filmalakítás, az Aranysárkány Novák tanár ura és a Ja- guár címszereplője révén ki- sérhetett figyelemmel — ad önálló előadóestet. Címe: ״A XX. század.” Ezzel a műso- rával nemcsak Pesten, ha- nem tavasszal a Pécsi Tudó- mányegyetem Állam- és Jog- tudományi Karának haliga- tói előtt is nagy sikert ara- tott. Július huszonkettedikén Paródia-parádé lesz a szom- bat esti műsor címe. Ezen Mikes Lilla, a Budapesti Irodalmi Színpad tagja és Vujisics Tihamér zeneszerző parodizálnak. Végül augusz- tus ötödikén kamarakórus- hangverseny lesz. Közremű- ködnek: a Miskolci Kamara- kórus Reményi Lajos és a Pécsi Nevelők Háza Kama- rakórusa Dobos László és Tillai Aurél vezényletével. Valamennyi szombat esti rendezvény nyolc órakor kezdődik, rossz idő esetén a Doktor Sándor Művelődési Házban tartják meg. Űj szálloda Szigetváron A nemrég várossá nyilván!- tott Szigetváron talán csak a jubileumi évben volt ilyen tem- pója az építkezéseknek, mint az idén. Kezdődött a már ismert többszáz milliós értékű kon- zervgyári rekonstrukcióval és folytatódik a korszerű, több- szintes lakóházak építkezéseivel, ami úgy néz ki, hamarosan 130—150 főre szaporítja a már eddig is elszállásolási gondokkal bajlódó építőmunkások számát. Ezek a problémák inspirálták a kivitelező Baranya megyei Éptíőipari Vállalat vezetőit, egy olyan menetközbeni ״tervmó- dosításra”, amit osztatlan meg- elégedéssel fogadtak a munká- sok, de a szigetvári beruházók is. A vállalat saját tervező cső- portja hamarosan befejezi do- kumentációját egy 100 fős be- fogadó képességű kétszintes, 35 szobás, klubhelyiséggel, olvasó- teremmel. hideg-meleg fürdő- helyiségekkel ellátott modern munkásszállodának, amelyet ere- deti rendeltetésének lejárta után a szigetváriak vesznek át turistaszállás céljaira. A városközpont közelében, a történelmi múltú vár előtéré- be épül a szálloda, amely a. már említett kényelmével, de megjelenésével is méltó lesi • környezetéhez. A Mezőgazdasági és Élei- mezésügyi Minisztériumban tá jékoztatásul közölték, hogy a tavaly felemelt kenyérgabona árak 1967־re is változatlanul érvéányesek: a szokványmi- nőségű búzáért mázsánként az egész országban egysége- sen 267. A rozsért 245 forin- tot fizetnek a termányforgal- mi vállalatok. Ezenkívül az értékesített gabona minden mázsája után 30 forintos adó- kedvezmény illeti meg a tér- melőszövetkezeteket és terme- lőszövetkezeti csoportokat. Az erőteljesen fejlődő, több- nyire sűrű állományú gabo- nák terméskilátásai szinte mindenütt kedvezőek. A lég- utóbbi összegezés szerint a termelőüzemek több mint 84 ezer vagon kenyérgabona ér- tékesítésére szerződtek a tér­A városban új, nemzetközileg is használatos zöld-fehér színű irány- jelző táblákat helyeztek el. Képünk a Rákóczi út és a Felsőmalom utca sarkán elhelyezett új tábláról készült. Rövid lesz az aratás Negyven százalékkal nőtt a kapacitás — 120 új kombájn áll munkába Jól vizsgáztak a gépjavítók Az elmúlt évek hagyomá- nyának megfelelően a KISZ, a Megyei Tanács, a MEDOSZ. az Állami Gazdaságok és Gépállomások Megyei Igaz- gatósága újra meghirdette az aratási versenyt. Az 500 hol- das mozgalom jelentőségét nem csökkenti a nagyobb gép park, hisz gépkiesésre mindig kell számítani, s a kombájn- vezetők felkészültsége sem egyforma, ráadásul sokan esős nyarat jósolnak, tehát minden eshetőségre számolni kell. A verseny legfőbb célja a kom- bájnok kapacitásának maxi- mális kihasználása. Jó megyei átlagteljesítmény csak akkor születhet, s az aratás csak akkor lesz valóban rövid, ha a kombájnvezetők egy része csakúgy, mint az elmúlt évek- ben, kiváló teljesítményt nyújt. — Rné — Javítják az erőmű óriáskazánjait Százan az egyesben Hatvan tonna gőz óránként — Hatvan kilométernyi csővezeték Négyszáz hegesztés váró alkatrészeket. A nagy- javítás során a kazán mel- lett felülvizsgálják és kijavít- jak az őrlőüzem, a zagy- eltávolító, a pernye-eltávolító berendezéseit, a szénpor- és füstgáz-vezetékeket. A nagy sebességgel áramló levegő és szénporkeverék különösen a csőrendszer hajlataiban végez nagy pusztítást. A kopott ré- székét biztonsági okokból ki kell cserélni. A munka első fázisában pontos mérésekkel kijelölik a megrongálódott szakaszokat, s aztán jönnek a lakatosok, s kivágják a kopott részeket. A kazánba épített csőrendszer hosszúsá- ga meghaladja a hatvan kilo- métert. A csere — elsősorban a vízcsövek ״kényessége” miatt —, 25—30 százalékos. — A kopás mellett a szili- eium-lerakódás a csövek má- sik nagy ellensége — mondja Szekeres Gyula, miközben a poros vaslépcsőn a kazán te- teje felé baktatunk. — A pé- esi szén az átlagosnál is töb- bet tartalmaz ebből a vészé- lyes anyagból. Az éghetetlen réteg szinte ráforr a csövek belső falára ... A kazán oldalán végigfutó karzatról látni csak, milyen monumentális a kazánterem. A működő 2-es egység gépé- sze valamit utánunk kiált, de nem lehet megérteni a sza- vait. Lenyűgözően izgalmas látvány! Csövek dzsungele. Öriási-ventillátorok búgnak, láng lobban elő a kémlelőnyí- láson. Szívesen nézelődne az ember, de néhány perc után már mindenki csak magával törődik. Hol az az átkozott zsebkendő?! A kémlelőnyíláson át Baj- tai János lakatos nevet fe- lénk. — Csak nincs meleg? — Odabent mennyi lehet? — Most negyven körül. • — És a munka? — Csöveket hegesztünk. Eddig csak a vízelőmelegí- tésnél, 200 méternyit kellett kivágni. Kétméteres darabo- kát raktunk be — az négy- száz hegesztés ... — Gondolám, várja már, hogy vége legyen ... — Nagyon! — S aztán? — Következik a másik ka- zán... B. S. — A kazánban még ötven fok felett volt a hőmérsék- let, amikor a tisztítók mun- kához láttak — mondja Sze- keres Gyula üzemtechnikus. — A belső falakra nagyon sok éghetetlen anyag rakó- dik le, s ez óriási hőveszte- séget okoz. A szennyeződés eltávolítása nehéz és vészé- lyes mim ka. A nagy hőség miatt tíz-tizenöt percenként váltják egymást az emberek. A kazántisztítókat az állvá- nyoaók követik. Olyan áll- ványt építenek a kazán belse- jébe, hogy akármelyik emele- tes ház megirigyelheti... óriási vastorony ez, nem is kazán! A mozdonyok, hőköz- pontok, kisebb erőtelepek kazánjaihoz csak a nevében hasonlít. Külső magassága 28 méter — 20 méteres ״bel- világgal” —, hossza nyolc, szélessége hat méter. Húszon- négy óra alatt 480 tonna szénport ״fogyaszt”, óránként 60 tonna gőzt termel, s az általa meghajtott turbina minden órában 14 megawatt áramot ad... — Fűtő — nincs. A szén, megfelelő előkészítés után —, forró levegővel jut a tűztér- be, ahol 1000—1200 fokos hő mellett ég el. A gépész egy hatalmas vezénylőpult mellől irányítja az egészet; távirá- nyitó eszközökkel szabályoz- va mennyi vizet, mennyi sze- net, mennyi levegőt kapjon a kazán. Most mozdulatlanul állnak a műszerek mutatói, ״vakok” a ״varázsszemek”. Villany- szerelők, hőtechnikusok, laka- tosok, hegesztők, kőművesek, műszerészek váltják egymást a különböző egységeknél. Az erőmű indulását követő év- ben 25 napig tartott a nagy- javítás. Legutóbb már csak húsz, s most — a karbantar- tó üzem fiataljainak kezde- ményezésére — elhatározták, hogy tizenkilenc nap alatt végeznek. A javítás minden periódusa pontosan megszer- kesztett ütemterv alapján zajlik, s a jelek szerint jú- nius 20-án már ismét lobog- hat az ״Egyesben” a láng. Szekeres Gyula társaságá- bán — aki egyben a TMK- részleg KISZ-alapszervezeté- nek szervező titkára —, vé- gigjártuk a különböző cső- portok munkahelyeit. A sze- relők többsége fiatal. A mun- ka nemcsak a hőség miatt nehéz, de nem könnyű meg- közelíteni tem a javításra A hőmérséklet fokról-fok- ra emelkedik, ahogy me- gyünk felfelé a poros vas- lépcsőn. Lent, a kazánok ״Iá- bánál” 24—25 fok lehetett, tíz méterrel feljebb 30, itt, az ״utolsó emeleten” pedig minden bizonnyal megvan a 35. A verejték másodpercek alatt ellepd az arcunkat. Zsebkendő után kotorászunk, de ebben a pillanatban meg- jelenik egy izzadt, poros arc a kémlelőnyílásban, s nevetve felénk kiált: — Ugye jól esik az ember- nek hűsölni kicsit? A Pécsi Hőerőmű alaperő- művi részében nyolc húszon- nyolc méteres óriáskazán so- rakozik egymás mellett. A kazánokat kívülről vaslép- csők fonják körül, ezeken a lépcsőkön azonban az év ti- zenegy hónapjában csak rit- kán jár ember. Annál többen a tizenkettedikben! A TMK előírásainak megfelelően ugyanis a kazánok minden évben leállnak, hogy a szere- lök elvégezhessék a szükséges ellenőrzéseket és javításokat. Most az 1-es számú kazánon a sor. A tüzet május 28-án oltották ki, s azóta száznál többen szorgoskodnak a ha- talmas szerkezet mélyében és ״emeletein”. volna célszerű fenntartani — s mig eddig kombájnhiányról beszélhettünk, most inkább az a probléma, mivel kössék le a kombájnok kapacitását. 220 hold a minimum Közismert, hogy évi 220 hold teljesítmény alatt nem gazda- ságos a kombájnt üzemeltetni, az 500—600 hold pedig ma már nem reális követelmény, hisz sok a gép. A gépjavító állomások ezért az aratási munkában 340 holdban szab- ták meg az egy kombájnra eső teljesítményt, — tsz-eknél 320—330 hold a norma. De a kapacitás kihasználása érdé kében igyekeznek kiszélesítő ni a kombájnmunkák skáláját a borsóaratástól az aprómagon és napraforgón át a kukorica betakarításáig. Ebben a bő- vebb skálában már 420—450 holdat kell egy kombájnnak átlagosan teljesíteni. A borsó aratáshoz 50 garnitúra gumi verőlécet gyártott le a Villá- nyi Gépjavító Állomás. Ezek■ bői a termelőszövetkezetek is vásárolhatnak. Az adapter nélkül elvégezhető kukorica- betakarításhoz — ezrt az új eljárást Kozármislenyben dől- gozták ki — 40 gabonakom- bájnt fognak átalakítani. A kombájnpark felfutása egy másik problémát is felvet, mely elsősorban a tsz-ekben jelentkezik. Mind a száz új kombájnra nem jut képzett vagy nagyobb gyakorlattal rendelkező kombájnvezető, ezért most különösen fontos, hogy a tsz-ek elküldjék a je- lölteket — jórészt tTaktoroso- kát — a napokban kezdődő kombájnvezetői tanfolyamok- ra. Az aratás megkezdéséig minden gépjavító állomáson tartanak néhány napos okta- tást a kombájnvezetők részé- re, ahová a tsz-traktorosokat is meghívják. Sajnos, a koráb- bi években a tsz-ek dolgozói gyéren látogatták ezeket a tanfolyamokat, pedig az ara- tás sikeréhez legalább olyan fontos a jó kombájnos, mint a jó gép. Tízezer hold talajjavítás Az aratásra való felkészü- léssel egyidejűleg a nyári ta- lajmunkákra és az augusztus- bán, szeptemberben sorrake- rülő nagy regionális talajjaví- tó programra is felkészültek a gépjavító állomások. A zömmel lánctalpasokkal vég- zett talajjavítás terve 10 ezer hold, ebből négyezret már el- végeztek, a többit az aratás után fejezik be. A traktorpark jórészét a nyári szállítási tér- ménybehordási munkákban üzemeltetik. Június 5. és 14. között zaj- lottak le megyénk gép- és gépjavító állomásain a ha- gyományos nyári felkészülési szemlék. A Gépállomások Me- gyei Igazgatóságán a hét vé- gén összegezték a szemléken látottakat és megállapították, hogy az üzemek a szokásosnál jobban készültek fel a nagy nyári betakarítási szezonra. A szemlék során üzemképtelen vagy hiányosan kijavított be- takarító gépet, kombájnt se- hol sem találtak, s ez jórészt a szakosított javítás általános bevezetésének, a nagyobb szer vezettségnek köszönhető. Az előző aratások zavaró kísérőjelensége a pótalkatrész- hiány sem ad okot ezúttal kü- lönösebb aggodalomra. A leg- fontosabb alkatrészekből most van elegendő készlet, meg- szűnt például az ékszíj-, a csapágy- és kaszaujj-problé- ma. Mind a kilenc gép- illet- ve gépjavító állomás körülte- kintően szervezte meg a nyá- ri javító — vasárnapi — ügye- leti szolgálatot, üzemenként egy vagy két szervizkocsit szereltek fel a gyors hibáéi- hárítás érdekében. Általában időben gondoskodtak a kom- bájnok kapacitásának leköté- séről és a kombájnvezetők továbbképzéséről. A 177-ből mégis 19 olyan kombájnt ta- lálíak a szemlebizottságok, (Ócsárdon négyet, Palotabozso kon hatot, Pécsváradon kilen- cet), melyek kapacitása még nem volt teljesen lekötve, s kilenc olyan kombájnt, mely- nek nem volt még kijelölt ve- zetője. S ez egy új helyzetre hívja fel a figyelmet. Nőtt a kombájnpark Az elmúlt aratáshoz képest nagy Változások történték a megyében. Mig tavaly a gép- állomások még 100 ezer hol- dat arattak, addig az idén már csak 60 ezer holdra tud- tak szerződést kötni, mert köz ben 100 kombájnt vásároltak a tsz-ek és 21-et az állami gazdaságok. Egy év leforgása alatt a megye kombájnkapa- citása több, mint 40 százalék- kai nőtt meg. Jelenleg 444 kombájn áll munkára készen, ebből 177 a gépállomásoké, 163 a termelőszövetkezeteké és 104 az állami gazdaságoké. A nagy felfutás következté- ben az idei aratás lényegesen — ha az időjárás kedvező lesz— mintegy 12 nappal rö- videbb idő alatt zajlik le a szokásosnál. Ez azt jelenti, hogy elvileg három-négy hét alatt, tehát július végéig be- fejeződik a gabonabetakarí- tás. A kombájnellátottság te- rén tehát bizonyos telítődés- hez közeledik a megye — 500 kombájnnál többet már nem NAPOZÓK A DÓMTÉREN — Szokolai fefv. I kJ *

Next

/
Oldalképek
Tartalom