Dunántúli Napló, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-17 / 141. szám

3 napló 1961. JÚNIUS 11 Jubileumi készülődés * II. Különvonat az ünnepségekre bán méltó reprezentánsa volt a 14-i lidicei emlékünnepség. Különösen nagy gondot fór- dít a társaság az Ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet csapatokkal kialakult kapcso- lat szorosabbá tételére, az is- kólán kívüli orosz nyelvokta- tás fejlesztése érdekében pro- paganda munkát végez a fia- tál értelmiség, az ifjú szak- munkások, valamint a tanuló ifjúság körében. Február 18-án megemlékez- tek a Szovjetunió és Magyar- ország között 19 évvel ezelőtt létrejött barátsági, együttmű- ködési és kölcsönös segély- nyújtási egyezményről, feb- ruár 23-án a szovjet hadsereg és a haditengerészeti flotta napjáról, április 22-én Lenin születésének 97. évfordulójá- ról. Szeptemberben elnökségi ülésen értékelik a magyar— szovjet barátság ápolásának tapasztalatait az üzemi dől- gozók között, és megvizsgál- ják az MSZBT és a szakszer- vezeti bizottságok szorosabb együttműködésének lehetősé- geit. A Mecseki Szénbányá- szati Tröszt MSZBT aktíva- csoportjának eddig végzett munkájáról külön beszámoló készül. Március 31-én 30 tagú bá- nyász- és pártmunkás-küldött- ség utazott Lvovba, hogy fel- szabadulásunk évfordulóját ott ünnepeljék. Ugyanakkor Pécsre érkezett a Ívovi Ga- licsina művészegyüttes, a Me- esek művészegyüttes látoga- tásának viszonzásaként. November 7-e szovjetunió- beli megünneplésére az MSZ- BT országos központja indít különvonatot, ennek az akció- nak a keretében Baranya me- gyéből 10 ember Moszkvába 10 pedig Leningrádba utazik. Pécsett és a megye nagyobb községeiben pedig ״Fél év- század a magyar—szovjet kap- csolatok tükrében” és 50״ éves a Szovjetunió” címmel fotókiállítások rendezésére ke- rül sor. Ezen felül mintegy tízféle fényképsorozatot állí- tanak össze vándorkiállítás céljára. Az évforduló megünneplése jegyében ״Nagy idők tanúi” címmel találkozót rendeznek a megyében élő veteránok ré- szére, és az egész megyében magyar—szovjet barátsági es- teket és élménybeszámolókat tartanak. A MOKÉP-pel közösen ke- rül sor az 50 év legjobb film- jeinek bemutatására a szovjet filmhét keretében. lein négyszögbe áll a raj, egymástól 50—50 méterre. Elhangzik a rajt szó, 6 a váltó első tagja nekiiramo- dik. Bot helyett sugárcső van a kezében. Ki ne felejt- sem, még egy, a startnál kapott jelszót tovább kell adnia. Mikics Mihály' fut a leggyorsabban, nem csoda, világosítanak fel, focista volt. A váltásokon még sokat kell csiszolni, nem ■ár- tana, ha hivatásos sport- edző foglalkozna egy ldcsit velük. A siklósiak előrelátható- lag június 29-én utaznak Ausztriába. A tűzrendészeti szervek és a Megyei Ta- nács teljes és nagyon tét- szetős felszereléssel bocsát- ja útra a rajt. Vadonatúj kamgam-ruhát, mi több, fe־ hér kesztyűt (abban gáláz- nak majd), a szereléshez is új ruhát kapnak. A hangú- lat jó. Jó előjel, hogy nem- rég a járási versenyen há- rom első helyezést értek el. Erre egyébként külön ké- szültek. Vége az edzésnek, össze- szedik a szerelést, beülnek a kocsiba. A volánnál Hidi András, a Községgazdáiko- dási Vállalat gépkocsiveze- tője, aki társadalmi mup- kában fuvarozza a verseny- zőket. ö nem utazik velük, de szeretné, ha jó eredmé- nyekkel térnének haza. Miklósvári Zoltán A Magyar—Szovjet Baráti Társaság egész 1967. évi prog- ramjára rányomja bélyegét a Nagy Októberi Szocialista Fór- radalom 50. évfordulójára való felkészülés. Rendezvényeinek sorozatán keresztül arra tö- rekszik, hogy bemutassa a Szovjetunió harcát a békéért, a nemzetközi munkásmozga- lom egységéért, a gyengén fejlett országoknak nyújtott internacionalista segítséget, a szabadságukért és független- ségükért küzdő népek önzet- len támogatását. Az MSZBT említett tévé- kenységét a Hazafias Nép- fronttal, a KISZ-szel, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá- val, a TIT-tel, a tanácsok művelődésügyi osztályával, a Nőtanáccsal és a Mozgó Mű- velődési Házzal közösen vég- zi. Júniusban, júliusban és augusztusban 25 szovjet tu- rista csoport részére szervez programot, melynek e hónap­Telefonok több színben Ujvonalú, praktikus tele- fonkészülékeket hozott fór- galomba a közelmúltban a Posta. A telefonok több színben készülnek, szürke, fekete, zöld, piros és fehér színben. Eddig már több- százat szereltek fel Pécsett, túlnyomórészt magán-előfi- zetőknél. A színes készülé- kék cseréjére száz forintot, a fekete készülékekre 50 forintot kell ráfizetni. Az új telefonok előnye, hogy rendkívül könnyűek, hordoz- hatók, jobb minőségű a hangvisszaadása, és csengő- jét kisebb vagy nagyobb hangerősségre lehet állítani. A színes telefonokból most újabb ezer darabra adott fel megrendelést a Pécsi Posta- igazgatóság. A képen: A máris népszerűvé vált ké- szülékek két változata fe- kete. illetve halványszürke színben. Foto: Erb János Mindig az imperializmus ellen harcolók oldalán állunk Rendkívüli ülést tartott a megyei pártbizottság körökre támaszkodva elősegí- tette, támogatta az arab or- szágok elleni agressziót Kötelességünk az arab népek támogatása A szocialista országok moszkvai nyilatkozata majd ezt követően a magyar kor- mány nyilatkozata tehát a béke és a haladás, a szocia- lizmus eszméjének védelmé- ben foglalt állást az izraeli agresszióval szemben az arab országok jogos, imperialista- ellenes harca mellett. A szó- ciaiista országok moszkvai nyilatkozatában kilátásba he- lyezett komoly szankciók döntő jelentőségűek voltak a fegyverszünet létrejöttében, az ENSZ rendkívüli közgyű- lésnek összehívására vonat- kozó döntésben. Az EAK, Algéria kormányának nyilat- kozatai azt mutatják, hogy a vereség ellenére sem mond- tak le haladó célkitűzéseik- rői, tovább akarják járni a társadalmi fejlődés útját, még világosabban felismerik, ki az igazi barát és ki az ellen- ség. Ezért még szorosabb egy- ségben sorakoznak fel az imperializmus ellen, egysége- sek az olajszállítások meg- szüntetésében, és arra törek- szenek, hogy a tanulságokat levonva újjászervezzék erői- két. Ehhez a Szovjetuniótól, a szocialista országoktól min- den segítséget megkapnak, hisz valamennyiünk érdeke a közel-keleti válság igazságos rendezése, a fejlődés útjára lépett arab országok megerő- södése, imperialista ellenes harcának győzelme. — Ezt a kérdést nem sza- bad antimarxista módon ke- zelni, sem vallási, sem más alapon, csupán egyféleképpen: osztályszempantbád — han- goztatta beszámolója végén Hapai elvtárs —, úgy aho- gyan azt a moszkvai nyilat- kozat, pártunk és kormá- nyunk álláspontja meghatá- rozza. Az arab népek ügye, Imperialistaellenes harca igaz- ságos ügy, támogatása becsű- letbeli, jól felfogott köteles- ségünk, érdekünk. A megyei pártbizottság a tájékoztatót egyhangúlag tu- domásul vette. ▼. F. Tűzoltófecskendővel Ausztriában sok más eltérés. A raj min­den egyes tagja például va- lamilyen start jelzést kap a mellére, egy kör, benne pont : hírvivőt jelent, ugyan az a kör, x-szel áthúzva: gépkezelő. Kik mennek Ausztriába? Mitter Béla, a siklósi ön- kéntes tűzoltó testület pa- rancsnoka lesz a raj pa- rancsnoka. Negyven éve hi- vatásos tűzoltó, századosi rangban szerelt le. És a versenyzők: Lendvai István rakodó, Huber László tég- lagyári munkás, Nagy Jó- zsef I. rakodó, Nagy József II. Tempó Ktsz dolgozója, Szentgróti Lajos kesztyűgyá- ri dolgozó, Matakovics József kesztyűgyári mű- szerész, Piesz Ádám és Mikics Mihály állami gazdasági bognárok és Lóth József, az állami gaz- daság traktorosa. A korát- lag 35 év körül van, a leg- fiatalabb 26 éves. Minden- esetre kitűnően állják a sa- rat, pedig a délutáni edzés előtt mindnyájan keményen dolgoztak, hallom, mondja valaki, négyezerötszáz tég- lát rakott fel ma. A motoros fecskendő-szere- lés mellett a verseny máso- dik száma az 50—50 méteres váltófutás, 450 méter hosz- szú pályán. A vásártér szé­messziről észrevenni a tűz­oltók jólismert piros autó- ját. Az hozta az embere- két és a felszerelést. Nagy a sürgés-forgás a motor- fecskendő körül. Kötelet köss!... Kötelet köss!... Szívóvezetéket a vízbe!... — vezényszavak hangzanak, Lendvai István, az önkén- tesek hadnagya vezényel, körülöttük egyenruhás tűz- oltótisztek stopperrel a kéz- ben figyelnek. — Az időn kell egy ki- esit ״csavarni”. Ha jól ki- jön a lépés, most hatvanöt- hetven másodperc alatt ké- szülnek el a szereléssel, de hatvan másodperc lenne a jó, akkor valahol az élen végeznének — állapítja meg egyöntetűen az instruktor, Pfeifer Márton, a megyei parancsnokság századosa és Huber Dezső főhadnagy já- rási parancsnok. Sajnos, az ellenfelekről úgyszólván sem mit sem tudnak. A verseny szabályai el- térnek a mieinktől, sokkal kötöttebbek. Előbb a szabályo kát kellett megtanulni. Ná- lünk a szerelőlétszám hét fő, odakint kilenc. A fel- szerelést az országos pa- rancsnokság biztosította, mert kint a versenyen pél- dául a szívótömlők 40 centi- méterrel rövidebbek. Van Ilyen se volt mégi A sfk­lósi önkéntes tűzoltókat az a nagy megtiszteltetés ér- te, hogy a július elsején kezdődő alsó-ausztriai nem- zetközi versenyen Zwetlben ők képviselhetik Magyaror- szágot. ök egyedüL Hogy miért éppen a siklósi ön- kéntesek? A statisztikák bizonyítják: ők vonultak ki tavaly az országban leg- többször oltásra, az 52 tűz- esetből, amennyi a járás- bán történt, 28 esetben. Volt olyan nap hogy két- szer is csatasorba kellett állniuk. Ilyen nagy számo- kát persze a véletlen produ- kál, s a többiek — önkén- tes tűzoltó testület több száz van Baranyában — igazán nem tehetnek arról, hogy nem ilyen látványos a statisztikájuk, munkájuk még ugyanúgy dicsérhető, sőt végeredményben persze az a jobb, ha minél keve- sebbszer röppen fel a vörös kakas. Hanem a siklósiak nemcsak akkor riadóztattak, ha hatáskörükbe tartozott az ügy, de sokszor máskor is, a segélynyújtási terven túl, a kötelességen felül. Most hetenként kétszer keményen edzenek, a jövő héttől kezdve háromszor. A siklósi vásártéren ezen a csütörtöki délutánon is Ma már világosan látszik, hogy milyen döntő szerepe volt az események ilyetén való alakulásában az impe- rialisták katonai és politikai támogatásának. Közel-Kelet mindig fontos helyet foglalt el az angol és amerikai im- perializmus stratégiájában. Potenciális helyzetén, földraj- zi fekvésén túl mindenek- előtt azért, mert ezeken a te- rületeken vannak a világ leggazdagabb olajforrásai. A becsült olaj vagyon 25 milliárd tonnára tehető, ez a tőkés világ olajszükségletének 70 százalékát jelenti. A tőkés oJajkartellek kezdettől fogva mindent elkövettek azért, hogy megfkaparintsák, ellen- őrzésük alá vonják az arab olajat, hosszúlejáratú rabló- koncessziókat kötve a politi- kai, katonai, gazdasági zsa- ralás minden • eszközét fel- használva. Háttérben az olaj A második világháború óta azonban egyre nehezebben sikerült megtartaniuk koráb- bi pozícióikat. Az öntudatra ébredő arab világ megkezdte és a legtöbb helyen győze- lemre vitte a nemzeti függet- lenségért, a társadalmi hala- dásért megindított harcát Megalakult az EAK, függet- lenné vált Szíria, Algéria. Alig van olyan pontja a Kö- zel-Keletnek, ahol az impe- rialisták konzerválni tudták volna a régi gyarmati álla- pótokat korábbi mértékű, döntő befolyásukat Az olaj egyre központibb kérdése az arab országok fejlődésének, és a maga módján mindegyik szembefordul a nyugati olaj- monopóliumokkal. Legelsőnek és legkövetkezetesebben Szí- ria lépett fel az olajvezeték• használata körüli manipulá- ciák ellen. A szíriai szakem- berek véleménye szerint az Iraq Petroleum Company tíz év alatt negyvenmillió font- sterlinggel károsította meg Szíriát is. Jellemző az arab olaj fontosságára és hasznos- ságára, hogy az amerikai tő- kebefektetés pár év alatt csaknem ötszáz százalékkal növekedett ebben a térség- ben és ez az összes befektetés 91 százalékát jelenti. Hogy mennyire hasznot húznak eb-׳ bői, arra elég egy szám: két év alatt a befektetett összeg- nél 20 százalékkal magasabb nyereséget vágnak zsebre. A közel-keleti olaj üzlet nem- csak óriási haszna miatt fon- tos Nyugat számára. Nyugat- Európa olajfogyasztásának több, mint a felét innen fe- dezik, maga a hírhedt ható- dák USA flotta is arab olajat használ fel. Amennyiben tar- tós lesz a válság, komoly za- varok keletkezhetnek Nyugat- Európa közlekedésében, stra- tégiai-nyersanyag mérlegé- ben. Igen komoly gazdasági, stratégiai ókai vannak tehát annak, hogy a nyugati impe- rialista hatalmak ilyen nagy figyelmet fordítanak a közel- keleti helyzetre, ennyire tá- mogatják a térség reakciós, imperialista barát erőit. Cél- juk az, hogy megsemmisítve a haladó arab rendszereket, imperialistabarát rezsimeket erőltessenek az arab népek- re, hogy azok segítségével ellenőrzésük alatt tarthassák a föld e fontos stratégiai pontját. Az amerikai Impe- rializmust már számos kudarc érte az utóbbi időben, ép- pen ezért igyekszik megaka- dályozni a gyarmati sorból felszabadult antiimperialista országok fejlődését, fegyveres beavatkozással, intrikákkal, a belső reakció támogatási- val, igyekszik megdönteni a haladó rendszereket. Célja: az erőegyensúly megváltozta- tása az imperializmus javára. Ennek egyik jellemző forrná- ja, ahogyan a reakciók izraeli**» Nordes János élvtársnak, a megyei pártbizottság titká- rának megnyitó szavaival kezdődött meg tegnap dél- .előtt kilenc órakor a megyei pártbizottság rendkívüli ülése, amely Rapai Gyula elvtárs- nak, a megyei pártbizottság első titkárának beszámolója alapján egyetlen napirendet tárgyalt: a közel-keleti hely- zet elemzését és az abból adódó feladatokat. Évtizedes viszály — Kétségtelen, hogy napja- lrikban a közel-keleti helyzet, Izrael imperialista agressziója és annak következményei fog- lalkoztatják legjobban a köz- véleményt, A párt, a kommu- nisták fontos feladata, hogy amennyire csak lehetséges, pontos tájékoztatást adjanak a történtekről, elemezzék a kialakult helyzetet és állást foglaljanak a tennivalókat il- letően — mondotta bevezetés- ként Rapaá elvtárs, majd részletesen elemezte a közel- keleti események előzmé- nyelt, gazdasági, társadalmi politikai mozgató rugóit, a válság kirobbanásának, lefo- lyásának történetét, a Szov- jetunió, a szocialista orszá- gok nagyfontosságú diplomá- ciad lépéseit a válság megoi- dósára, a háborús veszély elhárítására, az imperialista agresszió visszaszorítására, az arab népek megsegítésére. — Az izraeli agresszió szá­Ja! évtizedekre nyúlnak visz- eza — hangoztatta Rapai elv- társ. — Amikor 1948 áprili- Sábán eldőlt a hazáért folyó harc, negyvenezer arabot te- lepftettek ki Izraeli terület- ről. Az utána következő években pedig újból egymil- lió arab vált hontalanná az izraeli állam soviniszta poli- fikája miatt 1953-ban 70 ezer ]hektárnyi arab tulajdonban Jevő földet sajátítottak ki Jzrael területén, 1953-ban, 1956-ban, 1966-ban többször Ís az ENSZ-nek kellett be- (avatkoznia az akuttá váló iz- raeli—arab viszály lokalizá- Jósára. A jelenlegi, méretei- ben és hatásában legsúlyo- sabb összecsapás lényegében ez év áprilisában kezdődött, amikor az Izraeli csapatok behatoltak Szíria területére. Ismeretes, hogy a fenyegető Veszély elhárítása érdekében ez EAK felkérte az ENSZ főtitkárát, hogy vonja ki az ENSZ-csapatokat a gazai B vezet bői, mozgósítást rendelt el és biztonsága érdekében lezárta az akabai öblöt Az imperialisták támogatásával Ilyen előzmények után rofo- bánt ki a fegyveres harc, ׳— amelynek bevezető ak- kordja az izraeli csapatok orvtámadása, légi és száraz- földi agressziója a harci sző- vétségre lépett arab orszá- gok, Egyiptom, Szíria és Jordánia ellen — 1967. jú- ni us 5-én hajnalban. Az iz- raeli agresszió a félmozgó- sítás, a tényleges felkészület- lenség állapotában találta az arab államokat így az Egye- sült Államok 6. flottájára, a szuezi körzetben cirkáló an- goi tengerészeti erőkre, álta- Iában az imperialista hatal- mák diplomáciai és politikai segítségére támaszkodó iz- raeli csapatok megdöbben- tőén gyors győzelmet arattak. Az izraeli légierő már az első órákban óriási csapást mért az egyiptomi légierőkre, szét- zúzta annak lakációs rendsze- rét, több száz arab gépet a repülőtereken semmisítve meg. A légifölény birtokában az izraeli hadsereg ellenőr- zése alá .vonta a Sinai félszi- getet, elfoglalta az akabai öböl kulcs-pontjait, elérte a f kzuezi-csatomát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom