Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-31 / 126. szám
3 napló 1M7. MÁJUS *L legnagyobb vidéki intézmény, késztette arra a Művelődésügyi Minisztériumot, hogy megtárgyalja az évkönyvek szerkesztésének eredméneylt, gondjait, más megyék számára is megfogalmazza a tanulságokat. A Megyei Tanács vb-termében tegnap megtartott tanácskozást — amelyen megjelent Takács Gyula, a Megyei Tanács vb-elnökhe- lyettese, a megye és a város tudományos intézeteinek több képviselője — Verő Gábor minisztériumi osztályvezető nyitotta meg, majd dr. Barabás Jenő, dr Kodolányi János, dr. Korek József, dr. Kovrik Ilona és dr. Mihályi Ferenc értékelte a legutóbbi öt évben megjelent évkönyvek egyes rovatait. Magállapították, hogy az évkönyvek minden tekintetben megfelelnek a követelményeknek: tervszerűen szerkesztik, a legfontosabb tárgykörökben tudományos igényű tanulmányok jelennek meg, amelyekre fővárosi körökben is élénken reagálnak, a témák változatosak. Javaslataik jórészt a különböző tudományágak sajátos feladataival kapcsolatban hangzottak el. Hiányolták, hogy egyes témák nem elég időszerűek, a régmúltat idézik s nem az élő kultúrát; az ország legnagyobb vidéki múzeumának jobban kellene bekapcsolódni az országos kutatásokba; az aprólékos részletezés helyett általános összefüggésekre mutassanak rá; a helytörténeti osztály térjen vissza a felszabadulással összefüggő kutatásokra. A vita tapasztalatainak hasznosítása tovább gazdagítja jövőben megjelenő évkönyvek tartalmát. Író-olvasó találkozók A Pécsi Városi Könyvtár rendezésében tegnap este jólsikerült író-olvasó találkozók színhelye volt a Pécsi Bolyai János ifjúsági és a Kossuth Lajos utcai diákkönyvtár. Az előbbiben Bertha Bulcsu József Attila-díjas író találkozott a fiatalokkal, az utóbbiban Galambosi László költö első önálló verskötetéből és a még kiadatlan, de gondosan összeválogatott verseiből adott ízelítőt. A Városi Könyvtár, az SZMT központi könyvtára és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ma este hat órakor a Hírlapolvasóban rendez író-olvasó találkozót. Szöllő- sy Kálmán megnyitója után Moldova György SZOT-díjas író olvas fel, közreműködik Bálint András, Farkas Gabi, Holl István színművész. Előtte nyitják meg Balogh Jenő SZOT-díjas festőművész és Györgyey Zsuzsa keramikus művész kiállítását. Dr. Borsos József délután négy órakor a Petőfi Könyvtárban találkozik az olvasókkal, Kende Sándor pedig Me- csekalján. Kedden délután Galambosi László és Pál József költő vett részt a sörgyári találkozón. * A könyvhét vidéki megnyitóját Szentlőrincen szervezte meg a Megyei Könyvtár „írók Baranyában” sorozata keretében. Erre az alkalomra meghívta Gergely Márta kétszeres József Attila-díjas írónőt. Az ünnepséget a moziban tartották meg, s a vendégeket meglepték azzal, hogy erre az alkalomra lehozták a Házasságból elégséges című, Gergely Márta: Szöszi című regényéből készült filmet. Az írónő perceken belül meghódította közönségét közvetlen modorával, őszinte, emberi megnyilatkozásaival. A késő estébe nyúló beszélgetés után a tsz látta vendégül Gergely Mártát. Egy évtizede minden esztendőben megjelentik a Janus Pannonius Múzeum évkönyve. A szép kiállítású, gondosan szerkesztett kiadvány az első volt az országban és minden példánya a tudományos igényű tanulmányok egész sorával tárta az érdeklődők, kutatók elé megyénk néprajzi, helytörténeti, régészeti, művészettörténeti, természet- tudományi problémáival foglalkozó kutatók gazdag anyagát, eredményeit. Az egyes példányok eljutottak külföldre is, s a kapcsolatok megteremtésének előfutárai voltak. Ez az évtizedes hagyomány s hogy a megyei múzeum a Iskolaátadás — határidő előtt Tavaly szeptemberben egy háromemeletes, 16 tantermes, napközi otthonos, tornatermes általános iskolát kezdett építeni Pécsett, a Tiborc utcában az ÉM Baranya megyei Építőipari Vállalatának 5/2. építésvezetősége. Az épület átadásának határidejét 1967. november 1-re állapították meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója és a KISZ VII. kongresszusa tiszteletére az építésvezetőség fiataljai vállalták, hogy az iskolát szeptember 1-én átadják, s így már a tanév kezdetétől fogva itt tanulhatnak azok a gyerekek, akik most a volt Dózsa épületszárnyában levő iskolába járnak. Eltűnnek a cselédlakások? Háromszáz állami gazdasági dolgozó akar házat építeni ötvennégy lakás még az idén elkészül de új környezetbe, falu- és majorcentrumokba, ahol boltok, iskola, orvosi rendelő, mozi, kultúráltabb körülmények várják az érkezőket, i Kétszeresen hasznos A munkástelepítésnek ez az újszerű szimpatikus formája hasznos lesz az üzemnek, de hasznos magának a dolgozónak is, s a városi nyomor- negyedek felszámolása után ez az út vezethet el pusztai volt cselédlakások teljes felszámolásához. Legyetek méltók névadótokhoz! Tett ház a szabadtéri színpad műsorán. Gyermeknap Bohócán — Szamuely Tibor úgy szerette a gyermekeket, hogy kastélyokat foglaltatott le a hadi árvák részére. Úgy szerette őket, hogy Budapesten harmincezer sokgyermekes családnak juttatott egészséges lakást. Magam is tanúja voltam, hogy minden útjáról, amit megtett, hozott egy-egy vagon ruhaneműt, kockacukrot a gyermekkórházak részére. Május elsején megnyittat- ta a szegény gyermekek előtt a Margit szigetet, őket azelőtt sose eresztették be oda, és — emlékszem — együtt szórakoztunk velük. Szamuely Tibor tudta, hogy a jövőt a munkásemberek gyermekei foltyatják, s ők valósítják meg a szocializmust. — Azért jöttem el hozzátok — mondotta végül —, hogy üdvözöljelek titeket és kérjelek: kövessétek Tibor példáját, tanuljatok és legyetek méltók névadótokhoz. Nagy tapssal köszönte meg szavait az ötszáz főnyi gyermeksereg, mely ezután vele az élen elindult a parkban épült szabadtéri színpad felé, hogy megkezdődjék az egész napos vidámság. Zenekarok, énekkarok, tánccsoportok, kamarakórusok vetélkedtek, táncok, dalok, versek, zeneszámok váltották egymást késő délutánig, amikor a művészi tomabemtuató végeztével az irodalmi, ügyességi vetélkedőbe benevezett csapatoknak kellett átadni a terepet. A bükkösdi, ibafai, sásdi és bakócai gyerekek versenyében Szamuely Tiborné vállalta a döntnök szerepét. A vetélkedő után kezdődött a tánc, szórakozás estig tartott, ünnepélyes zászlólevonás vetett véget a bakócai gyermeknapnak. 1 amint a környékbeli községek lakóit. Délelőtt tíz órakor kezdődött az ünnepség hivatalos része, de a meghívottak jóval korábban érkeztek, s így módjuk volt megnézni a bakócai gyerekek rajzkiállítását, melyet gyermeknapi ajándékképpen Szamuely Tiborné harc nélkül nincs béke című eredeti technikájú ecsetrajza egészített ki. Az ajándék annyira friss volt, hogy Szamuelyné ott választotta a címet is neki „A béke győz. ..7” „Nem, talán jobb lesz ez: Harc nélkül nincs béke”. A rajz a béke és a gyermekeket övező aggódó szeretet jelképe. Szamuely Tiborné családtagnak számít a bakócai otthonban, az itt élő gyerekek olvassák könyveit, figyelemmel kísérik művészi munkásságát és időről-időre találkoznak, beszélgetnek vele. Az ünnepség kezdetéig hátralevő időt most is beszámoló tölti ki: Marlene Dietrich Hol vannak a katonák című dala ihlette meg legutóbb, most készült el a vázlattal, de linóba metszenie — gyenge kis kezeit mutatta — már nagyon nehéz. Csinált egy tusrajzot is Vietnamról, gonosz, kapzsi és kegyetlen sas terpeszkedik a lángbaborult ország fölött. S végül, megrohanta egy Margit körúti börtönemlék, linó lesz ebből is. Közönség-koszorúja napestig hallgatná, de most szigorú program szerint történik minden. A kastély előtti térségen megszólalnak a harsonák, felhangzik a Himnusz és felkúszik az árbocra a zászló. Szilágyi János igazgató mond köszöntőt, V. Brju- szov Az orosz forradalomhoz című versét Jagicza István szavalja, majd Szamuely Ti- bomét vezetik középre, hogy szóljon az összegyűltekhez. Minden esztendőben közös gyermeknapot rendeznek a baranyai nevelőotthonok és általános iskolai diákotthonok. Idén a Szamuely Tibor nevét viselő Bakócai Nevelőotthonon volt a rendezés sora, ide gyűltek össze nevelőik kíséretében a magyar- bólyi, csertői, sásdi és bükkösdi gyerekek. Bakóca felnőtt vendégeket is fogadott ez alkalommal, Szamuely Tiborné Szilágyi Jolánt, az otthon névadójának özvegyét, a megyei és járási pártbizottságok, a megyei és járási tanácsok és a nőtanácsok képviselőit, valesztési alapjukból annyi új lakást építenek a gazdaságok, amennyit éppen tudnak — hanem más módon is segíteni kíván az állami gazdaságok dolgozóinak lakáshelyzetén. Állami keretből országosan és évente ezer új lakást építhetnek fel a dolgozók 30 éves tehát hosszúlejáratú hitelre, ha tízezer forint előtakaré- kossággal rendelkeznek. A családi ház ára százezer, a társasházé 120 ezer forint Ennek az állami támogatásnak kettős célja van: az elsődleges az, hogy a mindmáig zömmel major- és pusztalakó állami gazdasági dolgozók a mai kornak megfelelően falvakban, de legalább majorközpontokban telepedjenek meg, és egészséges modern lakásokban éljenek, s szabad idejüket ne fárasztó utazgatással, hanem pihenéssel tölthessék. E lakásakció másik célja: enyhíteni a gazdaságok munkaerő gondjait, csökkenteni a nagyfokú munkaerővándorlást, a munkás utaztatással járó magas rezsit Ezért a rendelet kimondja, hogy annak a dolgozónak, aki tíz évet töltött egy helyen, a lakás bekerülési költségének tíz százalékát az állam elengedi. További öt év után újabb öt százalékos engedmény jár, ami azt jelenti, hogy a százezer forintos családi ház ilymódon csak 85 ezer forintjába kerül a dolgozónak, s ebből 75 ezret 30 év alatt törleszthet le részletekben. Nem várt érdeklődés A közelmúltban érvénybe lépett rendelet nagy visszhangot váltott ki. Nem csoda, hisz állami gazdaságaink állandó munkáslétszáma 5600 vagyis mintegy kétezer család. A kétezer családból ezernek ilyen vagy olyan formában lakásproblémája van. Száz lakást kellene építeni évente ahhoz, hogy tíz év alatt ez a gond megoldódjon. Az állami gazdaságok saját fejlesztési alapjukból 8—10 lakást tudnak felépíteni évente. (A legtöbbet a Bólyi Álami Gazdaság tud e célra áldozni, amely most is egy 30 lakásos panelházat épít Mohácson.) Érthető, hogy az előtakarékossági akció iránt igen nagy az érdeklődés. Az első felmérésnél háromszáz jelentkező volt. Ennyi kérelmet persze azonnal nem lehet teljesíteni. A napokban Baranya 54 lakás építésére kapott ez évben keretet. Ebbe az 54 társas- i-j.etve családi házba az év végéig be is költöznek az új lakók. Nemcsak új lakásba, X múlt év decemberében • képviselőcsoport megvizs gáttá a baranyai állami gaz daságok lakáshelyzetét. Meg állapították, hogy a dolgozók lakáskörülményei egyetlen állami gazdaságban sem megnyugtatóak. Az uradalmaktól „örökölt’' volt cseléd lakásokban felszámolták ugyan a közfis konyhákat, leválasztották a lakásokat, a legtöbbe a villanyt is bekötötték, de a málladozó, öreg épületek, bármennyi pénzt is áldoznak karbantartásukra, nem nyújtanak a mai követelményeknek megfelelő otthont Baranyai interpellációk A vizsgálat — melyből interpelláció, majd kormányrendeletet született — állami gazdaságaink meglehetősen elmaradott szociális körülményeire hívta fel a figyelmet. Az elmúlt öt év ösz- szes állami gazdasági beruházása 500 millió forint volt, s ebből a szociális jellegű beruházás mindössze 12 millió forint, öt év alatt 64 lakás épült a tíz állami gazdaságban. A baranyai állami gazdaságok évi átlagos munkáslétszáma kilencezer fő, ebben benne vómnak az időszakiak is. A kilencezer ember után felmerülő évi rezsi teher 20 millió forint, amelynek döntő része a „munkásszállítás az üzembe” című rovatban képződik, a fennmaradó rész az üzemi étkeztetések, illetményföld, munkaruha, üzeben belüli szállítás és más szolgáltatásokból tevődik össze. Hogy függ össze a lakáskérdéssel? Az üzemen belüli munkásszállítás továbbra is indokolt, mert szerves része a termelésnek. De a munkahelyre és onnan haza történő fuvarozás olyan teher a gazdaságokon, amely az üzem szemszögéből is felveti a sokkal ésszerűbbnek látszó munkásmegtelepítés gondolatát Látták ezt már korábban is a gazdaságvezetők, de a rendelkezések egészen a legutóbbi időkig nem tették lehetővé a szociális jellegű beruházások növelését. Tavaly mikor ezek a merev kötöttségek kezdtek kissé fellazulni, néhány gazdaság azonnal élt is a lehetőséggel. A szociális jellegű beruházások arányát a korábbi 2.4 százalékról 32 százalékra növelték, s míg a harmadik ötéves tervben összesen 12 milliót, addig 1966-ban egy évben 10.2 millió forintot fordítottak lakásépítkezésekre. Az állam azonban nemcsak a korábbi kötöttségek enyhítésével — ma már saját fejÉg a ház! utcai általános iskola tűzoltó raja ért el helyezést. A második csoportban a Bólyi Állami Gazdaság Sziebert- pusztai kerületi tűzoltó raja, a Mohácsi Farostlemezgyár tűzoltó raja, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat VI. számú Mohácsi Gyáregységének férfi raja, valamint a TEMAFORG Vállalat női raja került l. helyre. A járási tűzoltóversenyt nagy érdeklődés kísérte. A verseny szüneteiben a szajki úttörő énekkar és a mohácsi munkásőrség fúvószenekara szórakoztatta az összegyűlteket, végül pedig a Bólyi Állami Gazdaság Békás pusztai méntelepének dolgozói nagysikerű lovasbemutatót tartottak. A Bólyi Állami Gazdaság sátorhelyi kerületében rendezték meg vasárnap a mohácsi járásbeli önkéntes tűzoltótestületek szokásos versenyét. A versenyben 81 raj mérte össze tudását. Az első csoportban, gépjármüfecs- kendő szerelésben Boly, Szederkény és Kölked férfirajai érték el a legjobb helyezést. A női rajok közül a nagynyárádi tűnt ki, az ifjúsági rajok versenyében Kisbudmér és Kékesd került élre. A kocsifecskendő szerelés is nagy szakértelmet, ügyességet kíván. Ebben a versenyszámban a szajki férfi és a szajki ifjúsági raj bizonyult legjobbnak. Az iskolai szakkörök közül a mohácsi Park * 1 Múzeumi évkönyvek Ankét a Megyei Tanács vb-termében
