Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-31 / 126. szám

3 napló 1M7. MÁJUS *L legnagyobb vidéki intézmény, késztette arra a Művelődés­ügyi Minisztériumot, hogy megtárgyalja az évkönyvek szerkesztésének eredméneylt, gondjait, más megyék szá­mára is megfogalmazza a ta­nulságokat. A Megyei Tanács vb-termében tegnap megtar­tott tanácskozást — amelyen megjelent Takács Gyula, a Megyei Tanács vb-elnökhe- lyettese, a megye és a város tudományos intézeteinek több képviselője — Verő Gábor minisztériumi osztályvezető nyitotta meg, majd dr. Bara­bás Jenő, dr Kodolányi Já­nos, dr. Korek József, dr. Kovrik Ilona és dr. Mihályi Ferenc értékelte a legutóbbi öt évben megjelent évköny­vek egyes rovatait. Magállapították, hogy az évkönyvek minden tekintet­ben megfelelnek a követel­ményeknek: tervszerűen szer­kesztik, a legfontosabb tárgy­körökben tudományos igényű tanulmányok jelennek meg, amelyekre fővárosi körökben is élénken reagálnak, a té­mák változatosak. Javaslataik jórészt a különböző tudo­mányágak sajátos feladatai­val kapcsolatban hangzottak el. Hiányolták, hogy egyes té­mák nem elég időszerűek, a régmúltat idézik s nem az élő kultúrát; az ország leg­nagyobb vidéki múzeumának jobban kellene bekapcsolód­ni az országos kutatásokba; az aprólékos részletezés he­lyett általános összefüggések­re mutassanak rá; a helytör­téneti osztály térjen vissza a felszabadulással összefüggő kutatásokra. A vita tapasztalatainak hasznosítása tovább gazdagít­ja jövőben megjelenő év­könyvek tartalmát. Író-olvasó találkozók A Pécsi Városi Könyvtár rendezésében tegnap este jól­sikerült író-olvasó találkozók színhelye volt a Pécsi Bo­lyai János ifjúsági és a Kos­suth Lajos utcai diákkönyv­tár. Az előbbiben Bertha Bulcsu József Attila-díjas író találkozott a fiatalokkal, az utóbbiban Galambosi László költö első önálló versköteté­ből és a még kiadatlan, de gondosan összeválogatott ver­seiből adott ízelítőt. A Városi Könyvtár, az SZMT központi könyvtára és a Művelt Nép Könyvterjesz­tő Vállalat ma este hat óra­kor a Hírlapolvasóban rendez író-olvasó találkozót. Szöllő- sy Kálmán megnyitója után Moldova György SZOT-díjas író olvas fel, közreműködik Bálint András, Farkas Gabi, Holl István színművész. Előt­te nyitják meg Balogh Jenő SZOT-díjas festőművész és Györgyey Zsuzsa keramikus művész kiállítását. Dr. Borsos József délután négy órakor a Petőfi Könyv­tárban találkozik az olvasók­kal, Kende Sándor pedig Me- csekalján. Kedden délután Galambosi László és Pál József költő vett részt a sörgyári találko­zón. * A könyvhét vidéki megnyi­tóját Szentlőrincen szervezte meg a Megyei Könyvtár „írók Baranyában” sorozata keretében. Erre az alkalomra meghívta Gergely Márta két­szeres József Attila-díjas író­nőt. Az ünnepséget a mozi­ban tartották meg, s a ven­dégeket meglepték azzal, hogy erre az alkalomra le­hozták a Házasságból elégsé­ges című, Gergely Márta: Szöszi című regényéből ké­szült filmet. Az írónő perceken belül meghódította közönségét köz­vetlen modorával, őszinte, emberi megnyilatkozásaival. A késő estébe nyúló beszél­getés után a tsz látta ven­dégül Gergely Mártát. Egy évtizede minden esz­tendőben megjelentik a Janus Pannonius Múzeum évköny­ve. A szép kiállítású, gondo­san szerkesztett kiadvány az első volt az országban és min­den példánya a tudományos igényű tanulmányok egész sorával tárta az érdeklődők, kutatók elé megyénk népraj­zi, helytörténeti, régészeti, művészettörténeti, természet- tudományi problémáival fog­lalkozó kutatók gazdag anya­gát, eredményeit. Az egyes példányok eljutottak kül­földre is, s a kapcsolatok megteremtésének előfutárai voltak. Ez az évtizedes hagyomány s hogy a megyei múzeum a Iskolaátadás — határidő előtt Tavaly szeptemberben egy háromemeletes, 16 tanter­mes, napközi otthonos, tor­natermes általános iskolát kezdett építeni Pécsett, a Tiborc utcában az ÉM Ba­ranya megyei Építőipari Vállalatának 5/2. építésveze­tősége. Az épület átadásá­nak határidejét 1967. no­vember 1-re állapították meg. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. év­fordulója és a KISZ VII. kongresszusa tiszteletére az építésvezetőség fiataljai vál­lalták, hogy az iskolát szep­tember 1-én átadják, s így már a tanév kezdetétől fog­va itt tanulhatnak azok a gyerekek, akik most a volt Dózsa épületszárnyában le­vő iskolába járnak. Eltűnnek a cselédlakások? Háromszáz állami gazdasági dolgozó akar házat építeni ötvennégy lakás még az idén elkészül de új környezetbe, falu- és majorcentrumokba, ahol bol­tok, iskola, orvosi rendelő, mozi, kultúráltabb körülmé­nyek várják az érkezőket, i Kétszeresen hasznos A munkástelepítésnek ez az újszerű szimpatikus formája hasznos lesz az üzemnek, de hasznos magának a dolgozó­nak is, s a városi nyomor- negyedek felszámolása után ez az út vezethet el pusztai volt cselédlakások teljes fel­számolásához. Legyetek méltók névadótokhoz! Tett ház a szabadtéri színpad műsorán. Gyermeknap Bohócán — Szamuely Tibor úgy sze­rette a gyermekeket, hogy kastélyokat foglaltatott le a hadi árvák részére. Úgy sze­rette őket, hogy Budapesten harmincezer sokgyermekes családnak juttatott egészsé­ges lakást. Magam is tanúja voltam, hogy minden útjáról, amit megtett, hozott egy-egy vagon ruhaneműt, kockacuk­rot a gyermekkórházak részé­re. Május elsején megnyittat- ta a szegény gyermekek előtt a Margit szigetet, őket azelőtt sose eresztették be oda, és — emlékszem — együtt szóra­koztunk velük. Szamuely Ti­bor tudta, hogy a jövőt a munkásemberek gyermekei foltyatják, s ők valósítják meg a szocializmust. — Azért jöttem el hozzá­tok — mondotta végül —, hogy üdvözöljelek titeket és kérjelek: kövessétek Tibor példáját, tanuljatok és legye­tek méltók névadótokhoz. Nagy tapssal köszönte meg szavait az ötszáz főnyi gyer­meksereg, mely ezután vele az élen elindult a parkban épült szabadtéri színpad felé, hogy megkezdődjék az egész napos vidámság. Zenekarok, énekkarok, tánccsoportok, ka­marakórusok vetélkedtek, táncok, dalok, versek, zene­számok váltották egymást ké­ső délutánig, amikor a mű­vészi tomabemtuató végezté­vel az irodalmi, ügyességi ve­télkedőbe benevezett csapa­toknak kellett átadni a tere­pet. A bükkösdi, ibafai, sásdi és bakócai gyerekek verse­nyében Szamuely Tiborné vállalta a döntnök szerepét. A vetélkedő után kezdődött a tánc, szórakozás estig tar­tott, ünnepélyes zászlólevonás vetett véget a bakócai gyer­meknapnak. 1 amint a környékbeli közsé­gek lakóit. Délelőtt tíz órakor kezdő­dött az ünnepség hivatalos része, de a meghívottak jóval korábban érkeztek, s így módjuk volt megnézni a ba­kócai gyerekek rajzkiállítá­sát, melyet gyermeknapi ajándékképpen Szamuely Ti­borné harc nélkül nincs béke című eredeti technikájú ecset­rajza egészített ki. Az aján­dék annyira friss volt, hogy Szamuelyné ott választotta a címet is neki „A béke győz. ..7” „Nem, talán jobb lesz ez: Harc nélkül nincs béke”. A rajz a béke és a gyermekeket övező aggódó szeretet jelképe. Szamuely Tiborné család­tagnak számít a bakócai ott­honban, az itt élő gyerekek olvassák könyveit, figyelem­mel kísérik művészi munkás­ságát és időről-időre találkoz­nak, beszélgetnek vele. Az ünnepség kezdetéig hátrale­vő időt most is beszámoló tölti ki: Marlene Dietrich Hol vannak a katonák című dala ihlette meg legutóbb, most készült el a vázlattal, de linó­ba metszenie — gyenge kis kezeit mutatta — már nagyon nehéz. Csinált egy tusrajzot is Vietnamról, gonosz, kapzsi és kegyetlen sas terpeszke­dik a lángbaborult ország fö­lött. S végül, megrohanta egy Margit körúti börtönemlék, linó lesz ebből is. Közönség-koszorúja napes­tig hallgatná, de most szigo­rú program szerint történik minden. A kastély előtti tér­ségen megszólalnak a harso­nák, felhangzik a Himnusz és felkúszik az árbocra a zászló. Szilágyi János igazga­tó mond köszöntőt, V. Brju- szov Az orosz forradalomhoz című versét Jagicza István szavalja, majd Szamuely Ti- bomét vezetik középre, hogy szóljon az összegyűltekhez. Minden esztendőben közös gyermeknapot rendeznek a baranyai nevelőotthonok és általános iskolai diákotthonok. Idén a Szamuely Tibor ne­vét viselő Bakócai Nevelő­otthonon volt a rendezés so­ra, ide gyűltek össze neve­lőik kíséretében a magyar- bólyi, csertői, sásdi és bük­kösdi gyerekek. Bakóca felnőtt vendégeket is fogadott ez al­kalommal, Szamuely Tiborné Szilágyi Jolánt, az otthon név­adójának özvegyét, a megyei és járási pártbizottságok, a megyei és járási tanácsok és a nőtanácsok képviselőit, va­lesztési alapjukból annyi új lakást építenek a gazdaságok, amennyit éppen tudnak — hanem más módon is segíteni kíván az állami gazdaságok dolgozóinak lakáshelyzetén. Állami keretből országosan és évente ezer új lakást épít­hetnek fel a dolgozók 30 éves tehát hosszúlejáratú hitelre, ha tízezer forint előtakaré- kossággal rendelkeznek. A családi ház ára százezer, a társasházé 120 ezer forint Ennek az állami támoga­tásnak kettős célja van: az elsődleges az, hogy a mind­máig zömmel major- és pusz­talakó állami gazdasági dol­gozók a mai kornak megfe­lelően falvakban, de legalább majorközpontokban teleped­jenek meg, és egészséges mo­dern lakásokban éljenek, s szabad idejüket ne fárasztó utazgatással, hanem pihenés­sel tölthessék. E lakásakció másik célja: enyhíteni a gaz­daságok munkaerő gondjait, csökkenteni a nagyfokú mun­kaerővándorlást, a munkás utaztatással járó magas re­zsit Ezért a rendelet ki­mondja, hogy annak a dol­gozónak, aki tíz évet töltött egy helyen, a lakás bekerü­lési költségének tíz százalé­kát az állam elengedi. To­vábbi öt év után újabb öt százalékos engedmény jár, ami azt jelenti, hogy a száz­ezer forintos családi ház ilymódon csak 85 ezer forint­jába kerül a dolgozónak, s ebből 75 ezret 30 év alatt törleszthet le részletekben. Nem várt érdeklődés A közelmúltban érvénybe lépett rendelet nagy vissz­hangot váltott ki. Nem csoda, hisz állami gazdaságaink ál­landó munkáslétszáma 5600 vagyis mintegy kétezer csa­lád. A kétezer családból ezer­nek ilyen vagy olyan formá­ban lakásproblémája van. Száz lakást kellene építeni évente ahhoz, hogy tíz év alatt ez a gond megoldódjon. Az állami gazdaságok saját fejlesztési alapjukból 8—10 lakást tudnak felépíteni évente. (A legtöbbet a Bólyi Álami Gazdaság tud e cél­ra áldozni, amely most is egy 30 lakásos panelházat épít Mohácson.) Érthető, hogy az előtakarékossági akció iránt igen nagy az érdeklődés. Az első felmérésnél háromszáz jelentkező volt. Ennyi kérel­met persze azonnal nem le­het teljesíteni. A napokban Baranya 54 la­kás építésére kapott ez évben keretet. Ebbe az 54 társas- i-j.etve családi házba az év végéig be is költöznek az új lakók. Nemcsak új lakásba, X múlt év decemberében • képviselőcsoport megvizs gáttá a baranyai állami gaz daságok lakáshelyzetét. Meg állapították, hogy a dolgozók lakáskörülményei egyetlen állami gazdaságban sem megnyugtatóak. Az uradal­maktól „örökölt’' volt cseléd lakásokban felszámolták ugyan a közfis konyhákat, le­választották a lakásokat, a legtöbbe a villanyt is bekö­tötték, de a málladozó, öreg épületek, bármennyi pénzt is áldoznak karbantartásukra, nem nyújtanak a mai köve­telményeknek megfelelő ott­hont Baranyai interpellációk A vizsgálat — melyből in­terpelláció, majd kormány­rendeletet született — álla­mi gazdaságaink meglehető­sen elmaradott szociális kö­rülményeire hívta fel a fi­gyelmet. Az elmúlt öt év ösz- szes állami gazdasági beru­házása 500 millió forint volt, s ebből a szociális jellegű be­ruházás mindössze 12 millió forint, öt év alatt 64 lakás épült a tíz állami gazdaság­ban. A baranyai állami gazda­ságok évi átlagos munkáslét­száma kilencezer fő, ebben benne vómnak az időszakiak is. A kilencezer ember után felmerülő évi rezsi teher 20 millió forint, amelynek döntő része a „munkásszállí­tás az üzembe” című rovat­ban képződik, a fennmaradó rész az üzemi étkeztetések, illetményföld, munkaruha, üzeben belüli szállítás és más szolgáltatásokból tevő­dik össze. Hogy függ össze a lakás­kérdéssel? Az üzemen belüli munkásszállítás továbbra is indokolt, mert szerves része a termelésnek. De a munka­helyre és onnan haza történő fuvarozás olyan teher a gaz­daságokon, amely az üzem szemszögéből is felveti a sok­kal ésszerűbbnek látszó mun­kásmegtelepítés gondolatát Látták ezt már korábban is a gazdaságvezetők, de a ren­delkezések egészen a leg­utóbbi időkig nem tették le­hetővé a szociális jellegű be­ruházások növelését. Tavaly mikor ezek a merev kötött­ségek kezdtek kissé fellazul­ni, néhány gazdaság azonnal élt is a lehetőséggel. A szo­ciális jellegű beruházások arányát a korábbi 2.4 száza­lékról 32 százalékra növelték, s míg a harmadik ötéves tervben összesen 12 milliót, addig 1966-ban egy évben 10.2 millió forintot fordítot­tak lakásépítkezésekre. Az állam azonban nemcsak a korábbi kötöttségek enyhí­tésével — ma már saját fej­Ég a ház! utcai általános iskola tűzoltó raja ért el he­lyezést. A második csoport­ban a Bólyi Állami Gazdaság Sziebert- pusztai kerületi tűz­oltó raja, a Mohácsi Farostlemezgyár tűz­oltó raja, a Szék- és Kárpitosipari Válla­lat VI. számú Mohá­csi Gyáregységének férfi raja, valamint a TEMAFORG Vállalat női raja került l. helyre. A járási tűzoltó­versenyt nagy érdek­lődés kísérte. A ver­seny szüneteiben a szajki úttörő énekkar és a mohácsi mun­kásőrség fúvószene­kara szórakoztatta az összegyűlteket, végül pedig a Bólyi Álla­mi Gazdaság Békás pusztai méntelepének dolgozói nagysikerű lovasbemutatót tar­tottak. A Bólyi Állami Gazdaság sátorhelyi kerületében rendez­ték meg vasárnap a mohácsi járásbeli ön­kéntes tűzoltótestü­letek szokásos verse­nyét. A versenyben 81 raj mérte össze tudá­sát. Az első csoport­ban, gépjármüfecs- kendő szerelésben Boly, Szederkény és Kölked férfirajai ér­ték el a legjobb he­lyezést. A női rajok közül a nagynyárádi tűnt ki, az ifjúsági rajok versenyében Kisbudmér és Kékesd került élre. A kocsi­fecskendő szerelés is nagy szakértelmet, ügyességet kíván. Eb­ben a versenyszám­ban a szajki férfi és a szajki ifjúsági raj bizonyult legjobbnak. Az iskolai szakkörök közül a mohácsi Park * 1 Múzeumi évkönyvek Ankét a Megyei Tanács vb-termében

Next

/
Oldalképek
Tartalom