Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-18 / 115. szám

IMI MÁJUS U. 5 napló Képek az ifjúsági klubban Művészeti ismeretterjesz­tés, a diák- és munkásifjú­ság fokozódó igénye a való­di kultúrára — ilyen és eh­hez hasonló, szinte már az elcsépeltségig ismert fogal­mak teltek meg tartalommal a József Attila Művelődési Ház ifjúsági klubjában. Meszes igazi bányásztele­pülés. Azok a fiatalok, akik otthonra leltek az ifjúsági klubban, akár csillések, akár munkásfiatalok, akár ipari tanulók vagy diákok, többsé­gükben a bányászvilághoz kötöttek, szüleik, környeze­tük révén legalábbis. S ha jelen munkájuk, foglalkozá­suk, körük más-más is — mégis eggyé tudtak kovácso- lódni a klub kereteiben, öt- venen—hatvanan tagdíjat is fizetnek, de vagy kétszázan rendszeresen látogatják az összejöveteleket. A gitárze­nétől Bachig, a táncmulat­ságtól a modern irodalomról szóló előadásig, a lakberen­dezési tanácsadástól a kép­zőművészeti kiállításokig — egyre több minden iránt fo­gékony ez a fiatalság. Elsősorban nekik szólt a kedd esti esemény is. lan­tos Ferenc képeit az ifjú­sági klub és a könyvtár he­lyiségében mutatták be, s mint az már megszokott: a fiatalok néhány hétig a ki­állított alkotások között be­szélgetnek és olvasnak, meg­szokják, megismerik, egyre mélyebben felfogják a kö­zös otthonukba elhozott mű­vészi alkotásokat. A képbemutatóra rengete­gen összegyűltek, jóformán moccanni sem lehetett a kis klubteremben, amikor Bertha Bulcsu József Attila-díjas író elmondta meleghangúi, és nagy.távlatokra utaló beve­zető szavait. Az ablakon be­szűrődő gyerekzsivajt hama­rosan elnyomta a lemezját­szón felzendülő Bach-muzsi- ka — a klasszikusok zenéje meghitt, ünnepi, s mégis családias hangulatot ered­ményezett. A lemezjátszót kezelő fiatalok szintén klub­tagok voltak. A művészetek belső rokonságának ezt a finom megérzését sokan megcsodálták a közönség Kö­réből. Akik pedig tudták, kiknek az otthonában van- nak, méginkább elismerően, s jó érzésekkel távoztak. A megjelentek sokáig és sokszor nézték végig a kiál­lított huszonhat képet. Igen szuggesztív, mély gondolati tartalmakkal telített, érzé­keny színvilágú képeket lát­tak, egy önálló szemlélet ki­érlelt termékeit. A képek rokonian és harmónikusan foglalják el helyüket a bá­nyász kultúrotthon falain. 0 t ,t <3 e t Parkosítják Mohács egyik legszebb részét, az Úttörő ligetet. A tér Duna felőli oldalán háromkelyhes, medencés csorgó- kutat építettek. Ki vár többet a gyerektől? Viták az osztályzat körül Minden harmadik szülő elégedetlen — Szükség van-e feleltetésre? Nincs állandó kapcsolat az iskolával velő ezt találja jónak, sokan viszont az ellenkezőjét állít­ják. A cél végülis , mindig az, hogy minél több oldalról ismerjük meg a gyerek tudá­sát. Ehhez mind szóbeli fele­letre, mind írásbeli dolgozat­ra, de még gyakorlati kísér­letek megoldására is szüksé­ges. A szóbeli feleletet a teszí nem pótolja, éppen mert nem kíván teljesítőképes tu­dást, a diák csak választ a meglevő feleletekből. A szub­jektivitás ellenére is a legtö­kéletesebb „oktatógép” a pe­dagógus. Ha pedig a gyerek felélés közben izgul, s ez be­folyásolja, hát az életben is sokat izgul majd, és az is­kola az életre készít fel. Földessy Dénes EZER FÉRFIRA EZERNÉGYSZÁZ NŐ Regionális atlasz készül-Dunántúlról Elektronikus számológép az iskolapadban A nyugatnémet tanszer-pia­con rövidesen megjelenik egy olyan kisméretű elektronikus számológép, amely az iskolai oktatás célját szolgálja. A kí­sérleti készüléket, amelyet a ludwigshafeni anilin- és szó­dagyárban fejlesztettek ki és amelyet a gyár fizikai labo­ránstanulói szemléltető eszköz­ként készítettek, a matemati­kai és természettudományos oktatás előmozdítását célzó sző vétség mutatta be Heidelberg- ben. A tanulók e készülék segítségével a szó szoros ér­telmében játszva sajátíthatják el a számoló automaták programozásának alapjait. Lo­gikai tervek és utasítás-prog­ramok végtelen számát állít­hatják össze, és így ismerhetik meg az adatfeldolgozó beren­dezések felépítését, funkció­ját és működését. megfelelő Duna szakasszal. Más, a vezetéshez pillanatnyi­lag közelebb álló elképzelések szerint a délkelet-dunántúli területi egységbe Szekszárd is beletartozik és Tolna me­gye jelentős része... Kolta János sokoldalú ku­tatásai során a gazdaságföld­rajzon belül főleg a telepü­lésföldrajzzal foglalkozott. Észrevette, hogy a mezőgaz­daság szocialista átszervezése új típusú településeket kíván, s megfigyelte, hogy ezek, szinte ösztönösen sok vonat­kozásban ki is alakulnak. Nagy különbségeket talált a tsz és az állami gazdasági falvak képe között. Csakha­mar átérezte, hogy a telepü- lésfölrajz népességföldrajz nélkül elképzelhetetlen. Fő­leg ez az alkalmazási kíván­ság vezette aztán a mai rend­kívül kiterjedt népességföld­rajzi kutatásaihoz. Ma főleg három szempont alapján vizs­gálja Baranya népességföld- tajzát: 1. Életkor szerinti megoszlás a településeken. 2. Nőkérdés. 3. A lakosság isko­lázottsága. Különösen a nő­kérdés vizsgálatánál bukkant nagyon érdekes eredmények­re. Baranya megye egészében a férfiak és nők arányszáma megfelel az országos átlag­nak, de óriási a szóródás, és a települések között nagyon nagy a különbség. Van olyan község a megyében, ahol 1000 férfira csak 800 nő jut, és olvan is van, ahol 1000 férfi lakosra 1400 nő jut. Ezeket az óriási megyén belüli különb­ségeket például könnyűipari üzemek telepítésénél, és sok más közigazgatási és szociá­lis intézkedésnél nem szabad figyelmen kívül hagyni. Kolta János kutatásaira Európa szerte felfigyeltek, sok külföldi egyetem meg­hívta előadások tartására. „A népesség és település földrajz helyzete a földrajztudomá­nyon belül" témakörben 1965- ben Drezdában és Jénában, 1966-ban pedig Greifswaldban tartott nagy vitákat kiváltó j előadásokat. A közelmúltban egy 250 oldalas Somogy—Tolna—Ba­ranya jelenlegi területét fel­ölelő régianális atlasz elké­szítésére, szerkesztésére ka­pott megbízást. Az óriási munkát, melybe a területen élő legjobb szakembereket szeretné bevonni 1968. decem­ber 31-ig kívánja elvégezni. Asztalán barna kartondobo­zok sorakoznak, részletekre utaló feliratokkal. A dobo­zokban a megye népességföld­rajzi adatai szaporodnak és várnak a teljes feldolgozás­ra. a szintézis elkészítésére. Bertha Bulcsu Dr. Kolta sokáig dolgozott a megyénél, alapos ismerőjé­vé vált Baranya és a szom­szédos megyék életének. 1948- ban részt vett a Gazdasági Főtanács által kiírt pályáza­ton, mely a közigazgatás ész- szerűsítésének témakörét ölel­te fel és megnyerte az első díjat. Átmenetileg megmaradt a megye kötelékében, de már kutatóként dolgozott tovább. 1952-ben nevezték ki a Du­nántúli Tudományos Intézet­hez, mint gazdaságföldrajzi kutatót. Megbízásként Délke- let-Dunántúl gazdaságföldraj zi feldolgozását kapta. — Azonnal jelentkezett az első probléma. Délkelet-Du- nántúl mettöl meddig terjed? A rayon problémát elméleti­leg ki kellett dolgozni és al­kalmazni a kutatási területre — mondta most Kolta János. A Dunántúli Tudományos Intézet kutatójának munká­ja során elég sok beidegző déssel, előítélettel kellett megbirkóznia. Korábban min­dig felülről lefelé haladva jelölték ki a községi, járási, megyei körzetek határát, ö felismerte. hogy ezt fordítva kell végezni, a mikrorayonok- ból kiindulva, megfelelő vizs­gálatok alapján haladni ma­gasabb egységek felé. Min­den területi egység vizsgá­latánál, a már meglevő, adott körzeteiket igyekezett felis­merni. Kutatási szempontjai között alapvető volt az ob­jektivitás, komplexivitás és a specializáció. Specializációnál olyan gazdasági adottságra gondolt, aminek különleges szerepe lehet a népgazdaság szempontjából is. Baranyában ilyen például a szénbányá­szat. Kolta János ebben az időszakban végezte el azokat a kutatásokat, melyek később alapját képezték a kisközsé­gek összevonásának, a bara­nyai körzetesítési terveknek. Távlati terveket érintő javas­latok is születtek ebben az időszakban. Kolta János ne­gyedívnyi kis térképeket he­lyez az asztalra. Baranya tér­kének és mégsem azok. A térképek címei, feliratai so­kat elárulnak: „A feltétele­zett délkelet-dunántúli gazda­sági területi egység és alkör- zetei”. Aztán egy másik cím: „A Délkelet-Dunántúl terve­zett alkörzetei". Az asztalon nemcsak Kolta János térkép- vázlatai sorakoznak, hanem azok az elképzelések is, me­lyekkel a magasabb szintű vezetés egyáltalán foglalkozik. Dr. Kolta szerint a jövő dél­kelet-dunántúli közigazgatási egységéhez Baranya jelenle­gi területe, Dombóvár, a bonyhádi járás fele, vala­mint Baja körzete tartozik a A tudósok ma naponta be­leszólnak életünkbe, minde­nütt jelen vannak, tudásuk, kutatási eredményeik a tár­sadalom közös kincseivé vál­nak. Egy-egy intézkedés előtt sokszor évekig foglalkoznak már a legjobb tudományos szakemberek a témakörrel. A döntések tehát nem ötletsze- rűek, mint ahogyan ezt sokan elképzelik. Ma a világ dol­gait nem lehet ötletszerűen intézni. Dr. Kolta János, a Magyar Tudományos Akadémia Du- nántúü Tudományos Intéze­tének kutatója ízig-vérig mai tudóstípus. — Én főleg a gyakorlatnak dolgozom. Arra törekszem, hogy amit csinálok, felhasz­nálható legyen, ha nem is azonnal. Nem tervezek a ter­vezők helyett, de előkészítem a tervezés útját — mondja Kolta János intézeti irodájá­ban. Bizony szűk kis szoba ez és az egyre szaporodó feljegy­zések lassan kiszorítják ma­gát Kolta Jánost is. A szűk kis szobából azonban nagy területekre, egész Délkelet- Dunántúlra nyílik kilátás, méghozzá az időben évtize­dekkel előre. között végzett felmérések igazolják, milyen kevésszer ülnek le a papák és a ma­mák, hogy elbeszélgessenek kicsit. Pedig ahogy a mun­kahelyen történt napi ese­mények néha kikívánkoznak a szülőkből, ugyanúgy az isko­lai eseményeket is meg kel­lene beszélni. Másfelől vi­szont nehezíti a megfelelő szülő-gyermek kapcsolat ki­alakulását két tényező: ma­napság az édesanyák többsé­ge is kötött munkaidőben dolgozik, s kevésbé ér rá, azonkívül egyre nagyobb a színvonalkülönbség az egy­kori és a mai iskoláik tan­anyaga, életkörülményei, te­hát a szülő emlékei, ismere­tei és a mai gyermek világa között. / Ne csak év végén Mindezek ellenére van egy olyan jelenség is, melyet ne­hezen lehet megmagyarázni: a papák és mamák jelentős része nem tart állandó kapcsolatot a tanárokkal. Itt az állandóságon van a hang­súly, hiszen év vége felé, vagy félévkor többnyire min­den szülő érdeklődik egy ki­csit. De még a szülői értekez­letekre is köztudomásúan olyanok járnak el, akiknek a gyereke vajmi kevés gon­dot okoz. összetett okrendszere van tehát a kérdésnek. Mégis a gyakorlatban hogyan küzde­nek a nevelők a tárgyilagos bizonyítványért, a szülőkkel való megértésért? — Nálunk is hagyomány, hogy úgynevezett bemutató érát rendezünk a szülői érte­kezleteken — mondja Puskás Bálint, a bólyi általános is­kola igazgatója. — Ilyenkor aznap délelőtt elmarad egy- egy óra, amit este tartunk meg. Célunk: látogatottabbá tenni a szülői értekezleteket, megismertetni a pedagógus munkáját, s fogalmat adni ar­ról, hogy mit és hogyan kell tudni a gyerekeknek. A legjobb „oktatógép“ Végül újabban gyakran felve­tődik: szükség van-e egyál­talán feleltetésre, s nem al- kalmasabb-e a tesztmód­szer, amikor a diák felelési izgalom nélkül, az egész anyagból válogatja ki a he­lyes válaszokat. Nem egy ne­Dyenkor, május elején az előrelátóbb gyerek már kez­di magyarázni a bizonyítvá­nyát S a dologban az az ér­dekes, hogy nem egy felnőtt is kezdi magyarázni. Nem a sajátját persze, hanem a gye­rkekét. Aztán tanév vége után a tanár uraknak vagy csak a szomszédoknak — ki-ki jelleme és vérmérséklete sze­rint — el is mondják a vál tozatos magyarázatokat, ame­lyeknek vége többnyire mégis nagyon egyezik: ■— Az én gyerekem olyan buta! Végülis a tapasztalatok sze­rint minden harmadik szülő elégedetlen a bizonyítvánnyal, s ezért a nevelőket hibáztat­ja. M5 lehet az etégedetleo- ség oka? Elfogultak a szülök Elsősorban a szülők elfo­gultsága, az az örök emberi tulajdonság, hogy a saját magzatukról csak a jótulaj­donságokat szeretjük elhinni. Érdekes, hogy ez nem min­den esetben jelenti a gyerek pártolását. Sőt, sokan túlzott követelményeket támasztanak fiúkkal, lányokkal szemben. S a legtöbb szülő vágyako­zik az után a jóleső érzés után, hogy a gyerekének je­les bizonyítványa legyen, füg­getlenül a gyerek teherbírá­sától. így aztán nem egyszer játékra sem marad idő, ami pedig életszükséglet, s elvesz­tését nem pótolja semmiféle jeles bizonyítvány sem. A nevelők is? Más oldalról vizsgálva a kérdést: a nevelők is lehet­nek elfogultak. Tizenhat ta­nárt kérdeztünk meg négy- szemközt: — Ha egy gyerek valaha pimasz volt önnel, akkor ez később feleltetéskor befoiyá- solja-e ont? Mind a tizenhatan határo­zottan állították: állandóan küzdenek önmagukkal, hogy tágyilagosak, elfogulatlanok legyenek, de tizenketten azt is hozzátették — nagyon őszintén —, hogy ez a küzde­lem nem jár mindig sikerrel. Az viszont megintcsak a szülőknél jelentkező hiba, hogy a tapasztalatok szerint keveset foglalkoznak gyere­kükkel. Figyeljük csak meg, hogy ritkán látni közösen sé­táló családokat. A tanulók Két kilós fehér kenyér Egész nap lehet kemencemeleg kenyeret kapni Süteményt sütnek majd a Doktor Sándor utcai üzemben hét a kenyérvásárlással já­ró fáradozástól. A Vegyes­ipari Vállalatnál ezt már megvalósították. A Doktor Sándor utcai üzemet illetve a kenyéráru­sító boltot rövidesen be­zárja a vállalat. És a he­lyén korszerű süteményes üzlet nyílik majd. A Rá­kóczi úti süteményes üzem ugyanis már annyira el­avult, hogy kénytelenek megszüntetni, így a vajas süteményeket a Doktor Sándor utcaiban sütik majd, a boltot pedig hely­színi fogyasztásra is alkal­mas nagyméretű kiszolgáló helyiséggé alakítják át. A süteményekkel kapcso­latos panaszokat — szívó­sak, törődöttek — a reke- szes szállítással kívánják megszüntetni. Most két­száz rekesz van forgalom­ban, s továbbiakat rendel­tek. Hogy a süteményellá­tás folyamatos legyen, azért most korszerűsített Temető utcai üzem is sü­teményeket készít majd. rosrész boltjait meg az Irá­nyi Dániel téri szaküzletet. Ha a vásárlók megszeretik a kétkilós kemencemeleg, vagyis egészen friss fehér kenyeret, akkor lehetővé te­szik, hogy a Bem utcai bolt és az újmecsekaljai szak­bolt is kapjon. Hogy egykilós fehérke­nyérrel lássanak el folya­matosan minden boltot, ar­ra jelenleg az üzemek nem képesek. Ugyanis a napi 50 vagon kenyér felét a ke­reskedelem a reggeli órák­ra kéri. Ezt a mennyiséget csak éjszakai, illetve haj­nali sütéssel lehet elkészí­teni, s így nem mindegyik boltba kerül kemencemele­gen. A Sütőipari Vállalat párt­és szakszervezete felvette a kapcsolatot a főleg nőket foglalkoztató pécsi üzemek­kel. Hajlandók kemence­meleg kenyerét szállítani a munka befejezésének idejé­re az üzemekbe. Így a dol­gozó nőket mentesíteni le­Hosszú sorban állnak az emberek nap nap után a Pécsi Sütőipari Vállalat Doktor Sándor utcai üze­me előtt kemencemeleg fe­hér kenyérre várva. Egy­kilós fehérkenyeret sütnek ugyanis ott, s a környék lakói már tudják, mikor kerül ki a kemencéből. Nos, erre a sorbaállásra többé már nem lesz szük­ség. A Sütőipari Vállalat tavaly korszerűsítette sza­bolcsi sütőüzemét, és ezt most a friss fehérkenyér­ellátás szolgálatába állítják. A múlt héten megkezdték a kétkilós fehérkenyerek próbasütését. Naponta 40 mázsa fehérkenyeret tudnak készíteni, olyan kenyeret, mely vetekszik a legjobb házikenyérrel. A szabolcsi üzemben, ugyanúgy, mint eddig a Doktor Sándor utcaiban, a helyszínen is árusítják a kemencemeleg kenyeret és egész nap folyamatosan el­látják belőle a keleti vá­« k

Next

/
Oldalképek
Tartalom