Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-18 / 115. szám

3 napló ne?, május is. Hegnyílt a Velence szálló Sikeres félévet zárt az Erdőgazdaság Tűzifa Olaszországnak A fakitermelés 90 százaléka gépesítve Fejlesztik a fa gyártmány-üzemeket — Nagy tűzifakészletek Másfél éves újjáépítés után Székesfehérvárott ismét, megnyílt a Velence szálló, amelynek földszintjén, a bejárattól balra, első osztályú éttermet rendeztek be. A szálló és étterem má­jus elseje óta fogad vendégeket. A távlati tervek szerint 11 ezer hektár terület vár beer- dősítésre a megye — elsősor­ban hegyvidéki — termelő- szövetkezeteiben. Ezt az Er­dőgazdaság részben maga vég­zi el, részben a szakfelügye­letet gyakorolja, illetve az alapanyagot biztosítja. Egy hektár új erdő telepítéséhez 12—15 ezer facsemete szüksé­ges, nyilvánvaló, hogy az Er­dőgazdaság 18 hektárra tehető csemetekertje nem tudja fe­dezni ezt az igényt. Uj terü­leteket kell kijelölni csemete­kertek létesítésére. Ehhez azonban az kell, hogy a ter­melőszövetkezetek mielőbb je­lentsék be igényüket, hogy a nagy program akadálytalanul megvalósulhasson. Ezt a házat mi építettük Családi ház 110 ezer forintért — Iskolákat tataroz a tsz-építőbrigád valamit, az előírások szerint az állami építőipari vállalat­hoz kellett fordulnunk. Ha az elutasított bennünket, vala­melyik építő ktsz, majd pe­dig a magánkisiparos követke­zett. Rendszerint egyikkel sem boldogultunk, mert mindegyik tele volt munkával. Ezért év­ről évre megmaradt a község­fejlesztésre szánt pénzünk, pe­dig a tanácshoz tartozó hat község nagyon „lerongyoló­dott” már. Hogy mi minden hiányzott, abból is megítélhe­ti, hogy a tsz brigádja több klubot és művelődési házat, négy autóbusz várótermei, ugyanennyi tűzoltószertárat, több ravatalozót épített az el­múlt néhány évben. Az ő ér­demük a belvárdgyulai orvosi rendelő és lakás felújítása, az iskolák tatarozása, hat kilo­méter betonjárda elkészítése és sok más. Minden túlzás nélkül állíthatom: a tsz hú­zott ki bennünket bajból. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a tsz épí­tő brigádja felújított néhány templomot is. A vallásos em­berek és természetesen a lel­készek ezt is szívesen fogad­ták. Horényi Kálmán hássá- gyi katolikus plébános például így nyilatkozott: „Elégedett vagyok a tsz-kőművesek mun­kájával. Pontosak és lelkiis­meretesek voltak. Szívesen rá­juk bíznám a plébánia felújí­tását is.” Szabó Mihály belvárdgyulai református lelkész nem volt odahaza, távollétében a fele­sége nyilatkozott: —A mi templomunkat még 1866-ban építették. Száz évig egyáltalán nem tatarozták, el­képzelheti, mennyire megvi­selte a hosszú idő. A tsz bri­gádjának köszönhető, hogy a centenáriumra visszanyerte régi formáját. Nagyon elége­dett volt a férjem, köszönő levelet írt a tsz-nek. Szabó Mihályné elmondotta még, hogy a hívők az ünnepi mise után a tsz csárdájában ebédeltek meg. Hófehér ab­rosznál étkeztek, Szamosközi István püspök úr is nagyon jól érezte magát. Megkért ar­ra, hogy írjam meg ezt. Teljesítem ígéretemet. Magyar László kék meg néhány állatgondozó van odahaza. Már végeztek a délelőtti etetéssel, délutánig pihennek. Ezek egyikéhez, Kovácsi Ferenchez igyekszünk, akinek szintén új, négyszög­letes alaprajzú háza van a faluvégen. A szemüveges, őszülő hajú férfi kávéval kínál bennünket, majd megmutatja a lakást. Meglehetősen nagy szobákon haladunk át, a konyha, élés­kamra, fürdőszoba terjedelme óriásinak tetszik a megszo­kott városi méretekhez ké­pest. Száz négyzetméter alap­területe van ennek a lakás­nak, körülbelül kétszer annyi, mint amennyi egy pécsi, két- szoba, összkomfortos, panel­lakásra jut. Ennek ellenére, csak 110 ezer forintba került az egész ház. — Az előbb azt hallottam, hogy jól keresnek a kőmű­vesek — fordulok Fischer Fe­renc tsz-elnökhöz. — Hogyan tudnak ilyen körülmények között 110 ezer forintból meg­építeni egy ilyen házat? Nem fizet rá a szövetkezet? — Egyáltalán nem — vála­szol az elnök. — Körülbelül tíz százalék tiszta hasznunk marad minden ház után. Azért ilyen olcsó az építke­zés, mert nálunk úgyszólván nincs semmiféle adminisztrá­ció. Egyetlenegy személy, egy építéstechnikus tervezi a há­zakat és ő vezeti az építke­zéseket is. Anyagbeszerzési költség sem terhel minket, mert a tulajdonos szerzi meg a cementet és a téglát. Az építtető gondoskodik a segéd­munkáról iS. Rendszerint a tulajdonos hordja a téglát és keveri a habarcsot, mert így sokkal olcsóbb. így történt itt is, igaz? — fordul Kovácsi Ferenchez. Bár a tsz több tucat házat épít évente a hat községben, a lakásépítés csak egy részt képvisel az építőbrigád mun­kájában. Istállókat, gépszíne­ket építenek a szövetkezetnek is és még többet dolgoznak községfejlesztésben. Erről már Cséplő József tanácstitkár tá­jékoztat bennünket. — Néhány évvel ezelőtt még nagy bajban voltunk — mondja a fiatal férfi. — Ha ugyanis fel akartunk építeni Lassan, majdhogy nem lé­pésben halad a Volga Bel- várdgyula főutcáján. Fischer Ferenc tsz-elnök kitekint az ablakon és megszólal: — Ezt a házat mi építettük. Négyszögletes alaprajzú, sá­tortetős épület, két nagy ab­lakkal marad el mögöttünk. A ke* ízlése szerint készült Egyre több ilyen ház mellett haladunk el. — Ugyanilyen látvány fo­gadná a tsz-hez tartozó má­sik öt községben is — mond­ja Fischer Ferenc. — A tsz építőbrigádja ugyanis hat fa­luban építkezik. A brigádhoz tartozó har­minc kőműves, ács és szerelő közül csak kettő tartózkodik most Belvárdgyulán. Nyári- konyhát, füstölőt építenek egy ház mögé. Falegyenhez értek már, a betonozáshoz készül­nek. Fischer Ferenc megjegy­zi, hogy Balogh Ferenc, az idősebb kőműves, tíz és fél holdon gazdálkodott valami­kor. Itt, a tsz-ben lett kőmű­ves. Havi keresete ... — Mennyi is? — kérdi a tsz-elnök a kőművestől. — Jobb lesz, ha maga mondja! — A százalékokkal együtt háromezer forint — válaszol a kőműves. — Pécsett sem kapnék ennyit. És ott vannak még az áldomások. Minden ház elkészülte után áldomást iszunk a tulajdonosokkal. A falu egyébként néptelen. Csak az öregek, a kisgyere­ben félkész- és készterméket — parketta frizt, bányadesz­kát, fűrészelt ceruzafát, szőlő­karót, kisvasúti talpfát, bútor­lécet stb. — állítanak elő. A nyolc fagyártmány üzem ter­vezett évi nyeresége 6,6 millió forint. Három fűrészüzem — a mecsekjánosi, sellyei és vajszlói — bővítésével azon­ban a tervezett 33 ezer köb­méter ipari fa helyett mint­egy 40 ezer köbmétert fog­nak feldolgozni. Az év első felében összesen 116 ezer köbméter fát termel­tek ki az Erdőgazdaság terü­letén, éves tervük 54,4 száza­lékát Jelenleg azonban már 65 százalékon állnak, mert április — főleg a kedvező időjárás miatt — erős hónap volt. Több, mint 22 ezer köb­méter fát tudtak ebben a hó­napban kitermelni. Az értékesítési tervek telje­sítése már nem mutat ilyen kedvező képet. A rossz idő­járás okozta szállítási lema­radásokból a második félév­ben sokat be kell pótolni. Kü­lönösen tűzifából halmozód­tak fel nagy eladatlan kész­letek. Amire még nem volt példa: már az előző gazdasági évben jelentkezett mintegy 29 ezer köbméteres tüzifafeles- leg, amely az új kitermelés révén 18 ezer köbméterre sza­porodott. A nem kívánt kész­letfelhalmozás oka, hogy a la­kosság érdeklődése nagyon megcsappant a tűzifa iránt, ami részben a távfűtés és az olajtüzelésű kályhák széles­körű elterjedésével, részben a tűzifa fogyasztói árának nö­velésével magyarázható. Mig korábban a TÜZÉP megköté­seket alkalmazott a tűzifa ér­tékesítésénél — tíz mázsa szénhez egy mázsa fa Járt — ezt a megkötöttséget most fel­oldották, s jelenleg korlátla­nul juthat fához a lakosság. Az Erdőgazdaság, hogy érté­kesítési gondjain enyhítsen, exportlehetőségek után nézett és a LIGNIMPEX útján je­lentős mennyiségű tűzifát szál lít Olaszországba. fjj erdők Végül szép eredményt értek el az őszi és tavaszi erdőfel­újítási és telepítési munkák­ban is. Évi 366 hektáros fel­újítási tervüket április 1-ig 460 hektárra teljesítették és a tervezett 119 hektár helyett 128 hektár új erdőt telepí­tettek. Tíz éve gazdálkodik nyere­séggel a Mecseki Állami Er­dőgazdaság, immár az egyet­len mezőgazdasági jellegű üzem, ahol a hagyománynak megfelelően nem január 1-el, hanem októberben kezdik a gazdasági évet. Április 15-én Pécsett, a Vasutas Kultúrott­honban megtartott műszaki tanácskozáson Kasza Ferenc igazgató adott számot az 55 ezer hektáron gazdálkodó üzem első félévi eredményei­ről. Nőttek a keresetek Az elmúlt három év során, szakítva a hagyományokkal, teljesen átszervezték a faki­termelést. Mig korábban a lombhullástól április végéig, a vegetáció megindulásáig ki­termelték a fát — egész nyá­ron át szünetelt ez a munka — addig most egész éven át folyamatosan végzik a kiter­melést, szállítást és értékesí­tést oly módon, hogy a vala­mikor nehéz fizikai munkát 90 százalékban gépesítették. A gépesítéssel egyidejűleg fokozatosan bevezették a komplex fakitermelési mód­szert, ami azt jelenti, hogy a kitermelés és a kiközelítés munkáját ugyanaz a brigád végzi. E brigádok bérüket nem a kitermelt fa után kap­ják, mint korábban, hanem a kiközelített — csörlőkkel, kö­zelítő kerékpárokkal a köves utak mellé kihordott — fa­mennyiség után. A gépesítés és az új munkaszervezés azt eredményezte, hogy csökkent az időszaki dolgozók száma — teljesen megszűnt a téli munkaerőimport Zalából, Nóg- rádból és az ország más ré­szeiből —, ezzel egyidejűleg nőtt a termelékenység és az állandó dolgozók, a törzsgár­dához tartozó szakmunkások évi átlagkeresete. Bővítik a fűrészüzemeket Ezzel magyarázható, hogy 1980 óta általában egy szinten mozgó 10—11 milliós nyere­séggel szemben a mostani gaz dasági évben 13,5 millió fo­rintos nyereséget tervezett az Erdőgazdaság. A mostohább időjárási körülmények, nehe­zebb terepviszonyok között le­zajlott első félévben 7,3 mil­lió forintot „hoztak” ebből a nyereségbőL Különösen jöve­delmezően működnek a ía- gyártmány-üzemek, melyek­Ki a legügyesebb gépkocsivezető? Versenysorozatot hirdetett • Magyar Autóklub azzal a céllal, hogy lehetőséget biz­tosítson az autósok részére vezetői készségük, techniká­juk növelésére. A gépkocsi- vezetők önkéntes részvétel alapján, szórakozva sajátít­ják el, miként kell úrrá len­ni különféle helyzetekben a gépkocsin. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magánautó- sok fokozzák a közlekedés biztonságát, csökkenti a bal­eseteket Baranyában 5600 magán­gépkocsi tulajdonos van, közülük 3500 Pécsett él. A pécsi autósoknak mintegy fele klubtag. Elsősorban az 6 érdeklődésüktől kísérve ke­rül sor a június 4-4 pécsi selejtezőre, amikor kiderül: ki a három legügyesebb ba­ranyai autós. A versenyt géposztályonként két futam­ban bonyolítják le a budai vámnál levő salakos terüle­ten. Az egyes géposztályok legjob helyezettjei résztvesz- nek az országos versenyen. Az első három helyezett a helyi csoporttól tárgyjutal­mat kap. A versenyen bárki résztvehet. aki érvényes gép- járművezetői igazolvánnyal rendelkezik és a verseny kez­detéig benevez. A kiírt versenyfeladatok nehéz próbák elé állítják az autósokat: sűrűn felállított zászlókat kell megkerülniük; garázsba kell behajtaniuk oly módon, hogy járművük első kerekei áthaladjanak a garázs falától meghatározott távolságban felfestett csíkon; bábukkal, olajoskaranákkal, vagy fakockáikkal kirakott keskeny úton kell hátrame­netben hajtaniuk; garázsba hátramenetben behajtani; egymástól tíz méterre felállí­tott két zászló között nyol­cast lerajzolniuk stb. KI lesz a legügyesebb? Ez hét, nehéz feladat teljesítése után dől majd eL Százezrek fóruma Jót betölti Mvctásót a to- kaazl béke hónap eseményso­rozata M tájékoztatták az Országot Béketanácsnál az MTI munkatársát Elmond­ták: az első hét mérlege ar­ról tanúskodik, hogy béke- mozgalmunk kezdeményezése az idén is megtalálta az útat a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek eszéhez és szívé­hez. A győzelem napja óta már eddig is sok tízezren vettek részt a gyűléseken, ta­lálkozókon és más megmoz­dulásokon. A myúltenyésstés jól jövedelmes! A FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZETEK 1967. ÉVRE ELŐNYŐS FELTÉTELEKKEL KÖTNEK SZERZŐDÉST. KÖSSÖN ÖN IS! Feltételek: kilogrammonként 17,80 Ft-os átvételi ár, minden nyúl után kilogrammonként 1,5 kg takarmány, állami áron, szerződési előleg darabonként 10 Ft, nagyüzemi felár címen tsz-ek 2,— Ft, társulások, szakcsoportok 1,50 Ft-ot kapnak kilogrammonként. Holnap nyílik a BNV 41. Amerikai Egyesült Államok. 42. Román Szoc. Köztársaság — Görög Királyság. 43. Amerikai Egyesült Államok. 44. Külf. kiállítók (vegyipar). 45. Hajógyártás. 46. Nemzetek Csarnoka (Brazília, Hollandia, Japán, Kamerun, Kuba, Nigéria, Malgas Köztár­cocá gl 47. Külf. autóipar. 48. Vajdahunyad. 50. Előadóterem, filmbemutató. 51. Külf. kiállítók (hegesztő- készülékek). 307a. Külf. kiállítók. 31. Nagy-Britannia. 32. Osztrák Köztársaság. 33. Szovjetunió. 34. Külf. kiállítók (fogyasztási cikkek). 35. Olasz Köztársaság. 36. Külf. kiállítók (gépipar). 37. Fővárosi Gázművek. 38. Külf. kiállítók (műanyag és vegyipari gépek). 39. Külf. kiállítók (fa, nyomda­ipari tisztítógépek, ipari varrógépek). 40. Magyar Autó. 22/e. Szíria! Arab Köztársaság. 23. Külf. kiállítók (irodagépipar). 24. Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság. 24/a. Presto. 25. 25/a. Lengyel Népköztársaság. 26. Csehszlovák. Szoc. Köztársa­ság. 27. Külf. kiállítók (műszeripar). 27/a. Külf. kiállítók (műszeripar). 27/b. Külf. kiállítók (Siemens). 28. Külf. kiállítók (élelmiszeripari gépek). 29. Bolgár Népköztársaság. 30. Francia Köztársaság. 17a—e. Vas- és gépipar gép, műszeripar stb.). l/d. Kisipar. 2. Könnyűipar (textil, bőr, szőr­me stb.). I. 3/a. Építőipar (üveg, kerámia stb.). 4. Építőipar. 5. 5/a. Élelmiszeripar. 6. Nehézipar (vegyolaj, energia). 6/a. Alumíniumipar. 6/b. Fémtömegcikkipar. 7. Bányászat. 8. Bútor, lakberendezés. S/a. Magyar Tudományos Akadémia. 0. Országos Találmányi Hivatal. 10. SZOT. 12. KGM. MTTI. 13. Kohóipar. 14. Külf. kiállítók (textilgépek). 14/a. Külf. kiállítók (textilgépek). 15. Külf. kiállítók (Rheinstahl). 16. Orsz. Erdészeti Főig. 17. Belga Királyság. 17/a. Bútor, lakberendezés. 18. Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. 19. Népművészet, háziipar. 20. Külf. kiállítók (szerszámgépek) 21. MIRKÖZ (Diesel és hűtő- technika). H/b. Német Demokratikus Köz­társaság. 22. Külf. kiállítók (Krupp). 22/a. Külf. kiállítók (műszeripar). ttfb. Vegyi és műanyagipar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom