Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-04 / 103. szám

3 napló m% MÁJUS 4, Losonczi Pál fogadta Klaus kancellárt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke az Országházban fogadta dr. Josef Klans osztrák szö­vetségi kancellárt. A fogadásról készült képünkön dr. Josef Klaus, középen Losonczi Pál, jobbra Péter János külügy­miniszter. Szerdán a kora délelőtti órákban az Országház épületében megkezdődtek az osztrák—magyar tárgyalások. Az osztrák küldöttséget dr. Josef Klaus kancellár, a magyar delegációt Fock Jenő, a kormány elnöke vezeti. Részt vesz a tanács­kozáson dr. Lujo Toncic-Sorinj osztrák és Péter János magyar külügyminiszter. Megkezdődött a szak szervezetek XXI• kongresszusa zetésével együtt kívánjuk megvalósítani. A hatásköröket illetően a következő elveket kell alkal­mazni: a) A gazdasági kérdések el­döntése a gazdasági vezető hatáskörébe tartozik, a szak- szervezetek döntenek ugyan­akkor a részesedési alapból, a szociális, kulturális és jó­léti célra felhasználható ösz- szegekről. b) A szakszervezeti szerve­ket egyetértési jog illeti meg a munkajog körébe tartozó szabályozás vállalati keretei­nek a meghatározásában. Ezen belül a gazdasági vezető önállóan dönt az egyes dol­gozókat érintő munkajogi kérdésekben, a szakszervezeti szervek véleményének figye­lembevételével. A leghatározottabban kije­lentjük azonban, hogy ha a dolgozót sérelem éri, a szak- szervezet támogatást ad szá­mára, fellép jogainak védel­mében. az új Munka Törvényköny­ve alkotó részeként ki kell dolgozni a kollektív szerző­dések rendszerét. Ez lehető­vé teszi, hogy a dolgozók résztvegyenek az élet- és munkakörülményeiket érin­tő jogszabályok alkotásá­ban, hogy a vállalat műkö­dése felett társadalmi el­lenőrzést gyakoroljanak. A szakszervezeteket a dol­gozók élet- és munkakörül­ményeit érintő kérdésekben ellenőrzési, véleményezési, egyetértési, önálló szabályo­zási és vétójog illeti meg. A jövőben a szakszervezeti szer­vek véleményét is ki kell kérni az üzemi gazdasági ve­zetők megítélésénél, megerő­sítésénél, vagy leváltásénál. A vállalati szinten döntési jog illeti meg a szakszervezetet a dolgozók szociális, egészség- ügyi és kulturális ellátását érintő kérdésekben. E dönté­sekben előzőleg ki kell kérni- a gazdasági vezetők vélemé­nyét. A jogkörbővítést az új gazdasági mechanizmus beve­Az ünnepélyes alkalommal élve, a Magyar Szakszerve­zetek XXI. kongresszusán is testvéri szeretettel emléke­zünk meg a nagy szovjet népről. Munkásosztályunk és dolgozó népünk őszinte sze­retettel és tisztelettel fordul a szovjet munkások és parasz­tok felé, akik 50 évvel ezelőtt dicsőséges harcban kivívták a győzelmet és létrehozták az első szocialista államot, ha­zájukban felépítették a szocia­lizmust és jelenleg a kommu­nista társadalom felépítésén munkálkodnak. S üdvözöljük és köszöntjük a szovjet nép fiait és leányait, akik szö­vetségeseikkel együtt szét­zúzták a népek szabadságát fenyegető fasiszta hódítókat. A szovjet emberek az elmúlt félévszázad során erőiket nem kímélve, nagy áldozatokat vállaltak osztálytestvéreik és a szabadságukért küzdő né­pek támogatásában. A Szov­jetunióra reménykedve tekint a haladó emberiség. Forró szeretettel köszöntjük szov­jet testvéreinket. Együtt örü­lünk győzelmeiknek, hiszen s jelenük a mi holnapunkat jelzi. Erősítsük kapcsolatainkat a tömegekkel! Gáspár Sándor elvtárs ez­után a nemzetközi élet né­hány aktuális kérdéséről szólt, majd beszéde befejező részé­ben hangsúlyozta: — Az előttünk álló megnö­vekedett feladatok végrehaj­tásának feltétele, hogy to­vább erősítsük tömegkapcsola­tainkat. Az elmúlt évek ered­ményeinek elérésében, a dol­gozók ügyeinek intézésében sokoldalú, áldozatos, nehéz munkát végeztek a szakszer­vezeti tisztségviselők és ak­tivisták. Innen, a kongresszus­ról mondunk köszönetét a több százezer tisztségviselőnknek és aktivistánknak munkáju­kért. Kérjük őket, és rajtuk keresztül minden szervezett munkást, hogy kongresszu­sunk határozatának végrehaj­tása, hazánk erősödése és né­pünk boldogulása érdekében, továbbra is fáradhatatlanul tevékenykedjenek — fejezte be beszédét Gáspár Sándor elvtárs. A nagy tapssal fogadott be­számoló után megkezdődött a vita. A tegnapi tanácskozáson felszólalt Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, a Poli­tikai Bizottság tagja. Beszé­dét pénteki számunkban kö­zöljük. vezeti szervek munkáját. Képviseljék a szervezett dolgozókat a megye állami, gazdasági szervei előtt. Tevékenységük javításának kulcskérdése a szakszervezeti alapszervezetek hatáskörének növelése, munkájuk színvona­lának további javítása. Ennek érdekében hoztuk létre a szakszervezeti tanácsokat. Az alapszervezetek hatáskörét a vállalatok, intézmények meg­növekedett önállóságával arányban kell meghatározni. Ennek megértésén és végre­hajtásán múlik, hogy szak­szervezeti mozgalmunk meg tudjon felelni az új helyzet­ből fakadó követelményeknek. Ezért felhívjuk a szakmák központi vezetőségeinek fi­gyelmét. hogy megfelelő ha­tározatok kidolgozásával, a tisztségviselők és aktivisták rendszeres tájékoztatásával, és oktatásával, az aprólékos gyámkodás megszüntetésével, valamint a feltételek megte­remtésével segítsék az alap­szerveket, hogy élni tudjanak megnövekedett lehetőségeik­kel. Feladataink végrehajtásá­nak egyik fontos feltétele a szakszervezeti demokrácia erősítése. A demokratizmus erősödése növeli majd a szervezett dolgozók aktivi­tását. A jövőben jobban kell számítanunk a vélemé­nyek, nézetek, érdekek és álláspontok harcára. Ez hasznos és célravezető. Az ilyen munkában erősödnek meg a szakszervezeti tiszt­ségviselők és alakul ki megfelelő kapcsolatuk a tag­sággal. A szakszervezetek szerepe és felelőssége fejlődésünk jelenlegi szakaszában nyesíiésétől. E felismerés szé­leskörű kibontakozását előse­gíti a gazdaságirányítás re­formja is, amely lehetővé, sőt szükségszerűvé teszi a dolgo­zók tömeges bevonásiát a ve­zetésbe, aktív részvételét a feladatok kialakításában, el­lenőrzésében és végrehajtá­sában. A referátum utalt arra: tud­juk, hogy a dolgozó tömegek tudatának formálása nem megy máról-holnapra. Ma már történelmi tapasztalat, hogy a munkásosztály alapvető sze­repének. mind jobb érvénye­sítése az uralkodó osztály tagjainak tudati állapotával is összefügg. Ez különös hang­súlyt ad a szakszervezetek politikai és kulturális nevelő munkájának, a szocialista eszmék terjesztésében; A szakszervezeti mozgalom felső vezető szerveinek teen­dőiről beszélt ezután Gáspár Sándor. A SZOT — mint a szakszervezeti mozgalom leg­felsőbb irányító szerve — el­sősorban azokkal a kérdések­kel foglalkozzék, amelyek a dolgozók összességét, az egész szakszervezeti mozgalmat és társadalmi fejlődésünket érin­tik. A szakszervezetek központi vezetőséged saját területükön teljes önállósággal és felelős­séggel dolgozzanak. Figyelem­be véve tagságuk sajátos élet- és munkakörülményeit, igé­nyeit. A SZOT és a szakmák közcpszervelnek feladata, hogy segítsék, összehangol­ják és ellenőrizzék a terü­letükön működő szakszer­A tagdíjak 50 százaléka maradjon az alapszervezeteknél a jövő évtől a szakszerve­zetek a jelenlegi 35 százalék helyett, 50 százalékra emel­jék az alapszervek tagdíj­részesedését. Ugyanakkor változtassa meg a kongresz- szus a szakszervezeti se­gélyezési rendszert, úgy, hogy az intézményes és rendkívüli segélyek egységes kezelésében, az alapszer­vekhez kerüljenek. —- Kongresszusunk olyan időszakban ülésezik, amikor a nemzetközi munkásosztály, a világ haladó emberisége, a Szovjetunió népeivel együtt készül a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulójának megünneplésére. ötven évvel ezelőtt valóra vált a világ dolgozóinak év­százados álma. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom­mal olyan világtörténelmi fo­lyamat kezdődött, amelynek nyomán létrejött a szocialista j világrendszer, benne a mi munkáshatalmunk is. Erősíteni kell a vezetésben a centralizmus elvét, de nem a régi érteleimben vett apró­lékos gyámkodást. Az önálló­ság korlátozását, a kicsinyes­kedést. A széleskörű önállóság mellett, meg kell követelni a következetességet, az alapve­tő központi és saját határoza­tok végrehajtását. Ez nem sérti az önállóság elvét, mert nem írja elő a végrehajtás „hogyanját”. A szakszervezeti munka fejlesztése minden szinten határozott intézkedése­ket kíván a bürokrácia és mindenféle formális munka­módszer ellen. A dolgozók ügyei intézésé­nek jelentőségére hívta fel ezután a figyelmet a referá­tum, majd rámutatott: A szakszervezetek belső életéhez tartozik, hogy az anyagi eszközöket a jövőben az eddiginél még nagyobb arányban fordítsuk a tagság szociális, kulturális szükség­leteinek kielégítésére, az ered­ményes mozgalmi munka fel­tételeinek biztosítására. Ezért javasoljuk a kongresszusnak, járuljon hozzá, hogy Az életszínvonal növelését célzó politikáról beszélt a to­vábbiakban Gáspár Sándor és hangsúlyozta: olyan szocializmust építünk, amely az emberért van, a tömegeket szolgálja. Mi jó­létet akarunk — de nem mások rovására és főleg nem internacionalista köte­lességeink elhanyagolása árán. Most az a feladatunk, hogy felépítsük a szocializ­must, megteremtsük a jó­léthez szükséges alapokat, s a jólétet is, hogy azt mondhassuk külföldi mun­kástestvéreinknek: jöjjetek ide, nézzétek meg, ez az amit elértünk. A magyar munkásosztály ne­vében mondhatjuk: amennyi erőinktől telik, annak végső határáig készek vagyunk szol­gálni a nemzetközi proletariá­tus nagy ügyét. Azt szolgál­juk hazánk és népünk föl- emelíkedésénék előmozdításá­val is. A szakszervezetek funkciói­nak, feladatainak változását, fejlődését elemezte ezután a referátum. Aláhúzta: a szak- szervezet és a párt kapcsola­tában új elem, hogy a párt a célok meghatározásánál is igényli — az eddiginél job­ban — a szakszervezeti moz­galom állásfoglalását, segítsé­gét Helyzetünk a jövőben még inkább megköveteli, hogy a munkásosztály, a bérből és fizetésből élők tömegesen a szakszervezetek útján juttas­sák kifejezésre véleményüket Igényüket, aktivitásukat az építő munkában. A szakszer­vezeteknek a társadalmi élet egészét érintő minden fontos akcióban tevékenyen részt kell venni. Elemzik a bérből és fizetés­ből élők helyzetét, élet- és munkakörülményeit és a teendők dolgában önállóan állást foglalnak. Segítik fel­tárni és megoldani az el­lentmondásokat és egyeztet­ni a különböző érdekeket. Ugyanakkor a szakszerveze­tek fontos feladata előse­gíteni, hogy tagjaik meg­értsék a szocialista eszmé­ket, aktívan tevékenykedje­nek a szocializmus felépí­tésének megvalósításán. A következő éveikben az ér­dekvédelmi tevékenység is új tartalmat kap a szakszerveze­teik munkájában — hangoztat­ta ezután. Társadalmunkban az egyéni és össztársadalmi érdek alapvetően egybeesik. Ugyanakkor objektíve létezik kisebb-na gyobb érdekellentét, érdekeltérés is, amelynek fel­tárásával és megoldásuk elő­segítésével, a szakszervezetek erősítik a bizalmat szocialista rendszerünk iránt. Nagy jelentőségű, hogy a dolgozók minél szélesebb ré­tege ismerje fel: egyéni érde­keik érvényesítése elválaszt­hatatlan a munkásosztály, a társadalom érdekeinek érvé­leteken ts. A tanácsoknak kell határozott intézkedése­ket tenniük a lakáselosztás igazságosabbá tételére. — Hazánkban az elmúlt 20 év folyamán a lakbérek kü­lönbözőképpen alakultak, van­nak igen alacsony lakbérek, de az újonnan felépített laká­sok bére, pontosabban a fenn­tartási költsége ma már elér­te azt a szintet, hogy a mai kereseti viszonyok között azt tovább emelni nem helyes. Sőt egyes alacsonykeresetűek már nem tudják megtartani a számukra kiutalt újonnan épült lakást. — Szükségesnek tartjuk, hogy a szövetkezeti lakások­nál a kiinduló hozzájárulás mértékét és a kölcsön nyúj­tásának módját még inkább tegyék függővé az egy család­tagra jutó jövedelem nagysá­gától. “ Megítélésünk szerint a kővetkező ötéves tervben felül kell vizsgálni egész lakásépítési konstrukción­kat. A 15 éves lakásépítési terv teljesítéséhez az álla­mi ráfordításokon túl, az üzemi források, a társas­éi egyéni építkezések foko­zottabb Igénybevétele szük­séges. f (Folytatás a 2. oldalról.) tartalékok tárulnak fel a la­kások építésére. Szóvá kell tenni, hogy bár as újonnan épült lakások szá­ma állandóan emelkedik, még­is általában a munkások­nak, de különösen azoknak az Ipari munkásoknak és alkal­mazottaknak az igényét, akik­nél az egy családtagra jutó jövedelem a legalacsonyabb, még az épülő lakások arányá­ban sem tudjuk kielégíteni. Ennek különböző akadályai ▼annak, s ezek a következők: — Ma sokféle lakás épül. Van állami lakás, öröklakás, szövetkezeti és társasház. Ez a széles skála jó, de figye­lembe kell venni, hogy a mai kereseti viszonyok mellett öröklakás, társasház, sőt szö­vetkezeti lakás a munkások és alkalmazottak egyrésze szá­mára a terhek miatt hozzá­férhetetlen. — Tapasztalataink szerint n újonnan felépült állami lakásokat nem mindig azok kapják, akiket szociális, egészségügyi helyzetük mi­att az leginkább megillet. Ez ismét a munkásokat és az alacsony keresetű alkal­mazottakat sújtja, még a tipikusan munkáslakta terü­a régebben, vagy a rövidebb munkaviszony alapján meg­állapított nyugdíjaik átlaga ennél lényegesen alacsonyabb. Tehát tovább kell csökken­teni a régebben és az újon­nan megállapított nyugdíjak közötti különbségeket Az ár­változásoknál a nyugdíjak szintjét a régebbi vásárlóérté­köl kell tartaná. A nyugdíj­rendszer alapvetően jó. De vannak bizonyos kötöttségei, amelyeket fél kell majd ol­dani. Különösen az ötéves megszakítás eltörlése a volt gazdasági cselédeknél, akik 1945-ben földet kaptak, vagy azoknál az anyáknál, akik kisgyermekük nevelése miatt szakították meg a munkavi­szonyukat; A csökkent munkaképessé­gűeknek egészségi állapotuk­nak, képességüknek és kép­zettségüknek megfelelő mun­kát kell biztosítani. A taná­csoknak fel kell kutatatok en­nek a lehetőségiét Másrészt azonban a vállalatoknak és intézményeknek is gondos­kodniuk kell rokkanttá vált dolgozóikról. A vonatkozó ren- deleteknek megfelelően biz­tosítsák saját csökkent mun­kaképességű dolgozóik foglal­koztatását Szükség van az ál­lamilag szervezett és irányí­tott rehabilitációs tevékeny­ség egységes rendszerének ki­építésére. Az a munkás, aki megrokkant és egy bizonyos szakmában nem tud teljes ér­tékű munkát végezni, átké­pezve más szakmában teljes értékű munkaerő lehet Nagy figyelmet igényéi a szakszer­vezetek részéről, hogy ez a gondoskodás a vállalatok gazdaságossági törekvései mel­lett ne szorulhasson háttérbe. A dolgozók ne nézzék közöm­bösen, ha a csökkent munka­képességűekkel nem törőd­nek. A nagycsaládosokról való megkülönböztetett gondosko­dásnak elsősorban a családi pótlékban ikéH kifejeződnie. Segíteni kell a nagycsaládo­sokat lakáskörülményeik ren­dezésében. gyermekeik tanu­lásában és más egyéb módon. Figyelembe véve, hogy nagyi erőfeszítések történnek a gazdaságirányítás új rendsze­re bevezetésének eredménye­ként az életszínvonal növelé­sére, szükségesnek tartjuk, a távlati gazdaságfejlesztés részeként, a kormány élet­színvonal-politikájának hosz- szabb időre szóló kidolgo­zását E tervnek tartalmaznia kellene elsősorban a lakás­kérdés megoldását, a sok­gyermekes családok életkö­rülményednek javítását, az egészségügy színvonalának növelését, a nyugdíjrendszer továbbfejlesztését; az idős dolgozók általános szociális helyzetének további javítását, valamint a foglalkoztatottság, a bér- és árpolitika tovább­fejlesztését. — Nem feledkezhetünk meg a dolgozók bizonyos rétegei szociális helyzetének továbbá javításáról sem. Jól tudjuk, hogy vannak, akiknek élete hazánkban ma még nem könnyű. Kik ezek? Nagycsaládosok, ahol a gyermekek még nem keres­nek, a családfenntartó szak­képzetlen; öregek, akiknek a nyugdíja alacsony és gyer­mekeik nem tudják, vagy nem akarják őket segíteni; ide kell sorolni azokat a dolgozó nőket, anyákat, akik nehezebb körülmé­nyek között dolgoznak, él­nek. Egész társadalmunk­nak kötelezettségei vannak az öregekkel, a csökkent munkaképességűekkel, a nagycsaládosokkal szemben. Eddig is sokat tettünk ér­dekükben. De számos to­vábbi intézkedés szükséges. Hazánkban az átlagkereset valamivel 1800 Ft felett van. Az 1959. után, hosszú szolgá­lati idő alapján megállapított nyugdíjak átlaga meghaladja ez 1100,— Ft-ot. Akik ismerik a kapitalista országokban a nyugdíjak és fizetések közöt­ti különbséget, azok jól tud­ják, hogy emiatt nem kell szégyenkeznünk. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy Ki kell dolgozni a kollektív szerződések rendszerét kanitsági járulékot Vagy azért, mert ezek még nincse­nek megállapítva, és folyósít­va, vagy valamilyen ok miatt az illetők nem jogosultak és nincs aki eltartsa őket. Java­soljuk a kormány erre vo­natkozó intézkedését, mert szocialista rendszerünk lénye­géből fakad, az önhibájukon kívül ellátatlanok megsegíté­se. A készülő új munka tör­vénykönyvről szólt ezután a referátum, s aláhúzta: A dolgozó nők iránti társa­dalmi gondoskodás legfénye­sebb bizonyítéka a közelmúlt­ban bevezetett gyermekgon­dozási segély. Mindenki tudja, hogy ez milyen nagyszerű le­hetőséget biztosít a gyerme­kekkel való foglalkozáshoz, a gyermekek neveléséhez. Az életben adódnak olyan esetek, amikor egyesek átmenetileg rövidebb, vagy hosszabb idő­re teljesen ellátatlanul ma­radnak, nem kapnak bért, táppénzt, nyugdíjai vagy rok­Hosszabb időre szőlő életszínvonal-politikára van szükség

Next

/
Oldalképek
Tartalom