Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-04 / 103. szám
3 napló m% MÁJUS 4, Losonczi Pál fogadta Klaus kancellárt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke az Országházban fogadta dr. Josef Klans osztrák szövetségi kancellárt. A fogadásról készült képünkön dr. Josef Klaus, középen Losonczi Pál, jobbra Péter János külügyminiszter. Szerdán a kora délelőtti órákban az Országház épületében megkezdődtek az osztrák—magyar tárgyalások. Az osztrák küldöttséget dr. Josef Klaus kancellár, a magyar delegációt Fock Jenő, a kormány elnöke vezeti. Részt vesz a tanácskozáson dr. Lujo Toncic-Sorinj osztrák és Péter János magyar külügyminiszter. Megkezdődött a szak szervezetek XXI• kongresszusa zetésével együtt kívánjuk megvalósítani. A hatásköröket illetően a következő elveket kell alkalmazni: a) A gazdasági kérdések eldöntése a gazdasági vezető hatáskörébe tartozik, a szak- szervezetek döntenek ugyanakkor a részesedési alapból, a szociális, kulturális és jóléti célra felhasználható ösz- szegekről. b) A szakszervezeti szerveket egyetértési jog illeti meg a munkajog körébe tartozó szabályozás vállalati kereteinek a meghatározásában. Ezen belül a gazdasági vezető önállóan dönt az egyes dolgozókat érintő munkajogi kérdésekben, a szakszervezeti szervek véleményének figyelembevételével. A leghatározottabban kijelentjük azonban, hogy ha a dolgozót sérelem éri, a szak- szervezet támogatást ad számára, fellép jogainak védelmében. az új Munka Törvénykönyve alkotó részeként ki kell dolgozni a kollektív szerződések rendszerét. Ez lehetővé teszi, hogy a dolgozók résztvegyenek az élet- és munkakörülményeiket érintő jogszabályok alkotásában, hogy a vállalat működése felett társadalmi ellenőrzést gyakoroljanak. A szakszervezeteket a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben ellenőrzési, véleményezési, egyetértési, önálló szabályozási és vétójog illeti meg. A jövőben a szakszervezeti szervek véleményét is ki kell kérni az üzemi gazdasági vezetők megítélésénél, megerősítésénél, vagy leváltásénál. A vállalati szinten döntési jog illeti meg a szakszervezetet a dolgozók szociális, egészség- ügyi és kulturális ellátását érintő kérdésekben. E döntésekben előzőleg ki kell kérni- a gazdasági vezetők véleményét. A jogkörbővítést az új gazdasági mechanizmus beveAz ünnepélyes alkalommal élve, a Magyar Szakszervezetek XXI. kongresszusán is testvéri szeretettel emlékezünk meg a nagy szovjet népről. Munkásosztályunk és dolgozó népünk őszinte szeretettel és tisztelettel fordul a szovjet munkások és parasztok felé, akik 50 évvel ezelőtt dicsőséges harcban kivívták a győzelmet és létrehozták az első szocialista államot, hazájukban felépítették a szocializmust és jelenleg a kommunista társadalom felépítésén munkálkodnak. S üdvözöljük és köszöntjük a szovjet nép fiait és leányait, akik szövetségeseikkel együtt szétzúzták a népek szabadságát fenyegető fasiszta hódítókat. A szovjet emberek az elmúlt félévszázad során erőiket nem kímélve, nagy áldozatokat vállaltak osztálytestvéreik és a szabadságukért küzdő népek támogatásában. A Szovjetunióra reménykedve tekint a haladó emberiség. Forró szeretettel köszöntjük szovjet testvéreinket. Együtt örülünk győzelmeiknek, hiszen s jelenük a mi holnapunkat jelzi. Erősítsük kapcsolatainkat a tömegekkel! Gáspár Sándor elvtárs ezután a nemzetközi élet néhány aktuális kérdéséről szólt, majd beszéde befejező részében hangsúlyozta: — Az előttünk álló megnövekedett feladatok végrehajtásának feltétele, hogy tovább erősítsük tömegkapcsolatainkat. Az elmúlt évek eredményeinek elérésében, a dolgozók ügyeinek intézésében sokoldalú, áldozatos, nehéz munkát végeztek a szakszervezeti tisztségviselők és aktivisták. Innen, a kongresszusról mondunk köszönetét a több százezer tisztségviselőnknek és aktivistánknak munkájukért. Kérjük őket, és rajtuk keresztül minden szervezett munkást, hogy kongresszusunk határozatának végrehajtása, hazánk erősödése és népünk boldogulása érdekében, továbbra is fáradhatatlanul tevékenykedjenek — fejezte be beszédét Gáspár Sándor elvtárs. A nagy tapssal fogadott beszámoló után megkezdődött a vita. A tegnapi tanácskozáson felszólalt Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja. Beszédét pénteki számunkban közöljük. vezeti szervek munkáját. Képviseljék a szervezett dolgozókat a megye állami, gazdasági szervei előtt. Tevékenységük javításának kulcskérdése a szakszervezeti alapszervezetek hatáskörének növelése, munkájuk színvonalának további javítása. Ennek érdekében hoztuk létre a szakszervezeti tanácsokat. Az alapszervezetek hatáskörét a vállalatok, intézmények megnövekedett önállóságával arányban kell meghatározni. Ennek megértésén és végrehajtásán múlik, hogy szakszervezeti mozgalmunk meg tudjon felelni az új helyzetből fakadó követelményeknek. Ezért felhívjuk a szakmák központi vezetőségeinek figyelmét. hogy megfelelő határozatok kidolgozásával, a tisztségviselők és aktivisták rendszeres tájékoztatásával, és oktatásával, az aprólékos gyámkodás megszüntetésével, valamint a feltételek megteremtésével segítsék az alapszerveket, hogy élni tudjanak megnövekedett lehetőségeikkel. Feladataink végrehajtásának egyik fontos feltétele a szakszervezeti demokrácia erősítése. A demokratizmus erősödése növeli majd a szervezett dolgozók aktivitását. A jövőben jobban kell számítanunk a vélemények, nézetek, érdekek és álláspontok harcára. Ez hasznos és célravezető. Az ilyen munkában erősödnek meg a szakszervezeti tisztségviselők és alakul ki megfelelő kapcsolatuk a tagsággal. A szakszervezetek szerepe és felelőssége fejlődésünk jelenlegi szakaszában nyesíiésétől. E felismerés széleskörű kibontakozását elősegíti a gazdaságirányítás reformja is, amely lehetővé, sőt szükségszerűvé teszi a dolgozók tömeges bevonásiát a vezetésbe, aktív részvételét a feladatok kialakításában, ellenőrzésében és végrehajtásában. A referátum utalt arra: tudjuk, hogy a dolgozó tömegek tudatának formálása nem megy máról-holnapra. Ma már történelmi tapasztalat, hogy a munkásosztály alapvető szerepének. mind jobb érvényesítése az uralkodó osztály tagjainak tudati állapotával is összefügg. Ez különös hangsúlyt ad a szakszervezetek politikai és kulturális nevelő munkájának, a szocialista eszmék terjesztésében; A szakszervezeti mozgalom felső vezető szerveinek teendőiről beszélt ezután Gáspár Sándor. A SZOT — mint a szakszervezeti mozgalom legfelsőbb irányító szerve — elsősorban azokkal a kérdésekkel foglalkozzék, amelyek a dolgozók összességét, az egész szakszervezeti mozgalmat és társadalmi fejlődésünket érintik. A szakszervezetek központi vezetőséged saját területükön teljes önállósággal és felelősséggel dolgozzanak. Figyelembe véve tagságuk sajátos élet- és munkakörülményeit, igényeit. A SZOT és a szakmák közcpszervelnek feladata, hogy segítsék, összehangolják és ellenőrizzék a területükön működő szakszerA tagdíjak 50 százaléka maradjon az alapszervezeteknél a jövő évtől a szakszervezetek a jelenlegi 35 százalék helyett, 50 százalékra emeljék az alapszervek tagdíjrészesedését. Ugyanakkor változtassa meg a kongresz- szus a szakszervezeti segélyezési rendszert, úgy, hogy az intézményes és rendkívüli segélyek egységes kezelésében, az alapszervekhez kerüljenek. —- Kongresszusunk olyan időszakban ülésezik, amikor a nemzetközi munkásosztály, a világ haladó emberisége, a Szovjetunió népeivel együtt készül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplésére. ötven évvel ezelőtt valóra vált a világ dolgozóinak évszázados álma. A Nagy Októberi Szocialista Forradalommal olyan világtörténelmi folyamat kezdődött, amelynek nyomán létrejött a szocialista j világrendszer, benne a mi munkáshatalmunk is. Erősíteni kell a vezetésben a centralizmus elvét, de nem a régi érteleimben vett aprólékos gyámkodást. Az önállóság korlátozását, a kicsinyeskedést. A széleskörű önállóság mellett, meg kell követelni a következetességet, az alapvető központi és saját határozatok végrehajtását. Ez nem sérti az önállóság elvét, mert nem írja elő a végrehajtás „hogyanját”. A szakszervezeti munka fejlesztése minden szinten határozott intézkedéseket kíván a bürokrácia és mindenféle formális munkamódszer ellen. A dolgozók ügyei intézésének jelentőségére hívta fel ezután a figyelmet a referátum, majd rámutatott: A szakszervezetek belső életéhez tartozik, hogy az anyagi eszközöket a jövőben az eddiginél még nagyobb arányban fordítsuk a tagság szociális, kulturális szükségleteinek kielégítésére, az eredményes mozgalmi munka feltételeinek biztosítására. Ezért javasoljuk a kongresszusnak, járuljon hozzá, hogy Az életszínvonal növelését célzó politikáról beszélt a továbbiakban Gáspár Sándor és hangsúlyozta: olyan szocializmust építünk, amely az emberért van, a tömegeket szolgálja. Mi jólétet akarunk — de nem mások rovására és főleg nem internacionalista kötelességeink elhanyagolása árán. Most az a feladatunk, hogy felépítsük a szocializmust, megteremtsük a jóléthez szükséges alapokat, s a jólétet is, hogy azt mondhassuk külföldi munkástestvéreinknek: jöjjetek ide, nézzétek meg, ez az amit elértünk. A magyar munkásosztály nevében mondhatjuk: amennyi erőinktől telik, annak végső határáig készek vagyunk szolgálni a nemzetközi proletariátus nagy ügyét. Azt szolgáljuk hazánk és népünk föl- emelíkedésénék előmozdításával is. A szakszervezetek funkcióinak, feladatainak változását, fejlődését elemezte ezután a referátum. Aláhúzta: a szak- szervezet és a párt kapcsolatában új elem, hogy a párt a célok meghatározásánál is igényli — az eddiginél jobban — a szakszervezeti mozgalom állásfoglalását, segítségét Helyzetünk a jövőben még inkább megköveteli, hogy a munkásosztály, a bérből és fizetésből élők tömegesen a szakszervezetek útján juttassák kifejezésre véleményüket Igényüket, aktivitásukat az építő munkában. A szakszervezeteknek a társadalmi élet egészét érintő minden fontos akcióban tevékenyen részt kell venni. Elemzik a bérből és fizetésből élők helyzetét, élet- és munkakörülményeit és a teendők dolgában önállóan állást foglalnak. Segítik feltárni és megoldani az ellentmondásokat és egyeztetni a különböző érdekeket. Ugyanakkor a szakszervezetek fontos feladata elősegíteni, hogy tagjaik megértsék a szocialista eszméket, aktívan tevékenykedjenek a szocializmus felépítésének megvalósításán. A következő éveikben az érdekvédelmi tevékenység is új tartalmat kap a szakszervezeteik munkájában — hangoztatta ezután. Társadalmunkban az egyéni és össztársadalmi érdek alapvetően egybeesik. Ugyanakkor objektíve létezik kisebb-na gyobb érdekellentét, érdekeltérés is, amelynek feltárásával és megoldásuk elősegítésével, a szakszervezetek erősítik a bizalmat szocialista rendszerünk iránt. Nagy jelentőségű, hogy a dolgozók minél szélesebb rétege ismerje fel: egyéni érdekeik érvényesítése elválaszthatatlan a munkásosztály, a társadalom érdekeinek érvéleteken ts. A tanácsoknak kell határozott intézkedéseket tenniük a lakáselosztás igazságosabbá tételére. — Hazánkban az elmúlt 20 év folyamán a lakbérek különbözőképpen alakultak, vannak igen alacsony lakbérek, de az újonnan felépített lakások bére, pontosabban a fenntartási költsége ma már elérte azt a szintet, hogy a mai kereseti viszonyok között azt tovább emelni nem helyes. Sőt egyes alacsonykeresetűek már nem tudják megtartani a számukra kiutalt újonnan épült lakást. — Szükségesnek tartjuk, hogy a szövetkezeti lakásoknál a kiinduló hozzájárulás mértékét és a kölcsön nyújtásának módját még inkább tegyék függővé az egy családtagra jutó jövedelem nagyságától. “ Megítélésünk szerint a kővetkező ötéves tervben felül kell vizsgálni egész lakásépítési konstrukciónkat. A 15 éves lakásépítési terv teljesítéséhez az állami ráfordításokon túl, az üzemi források, a társaséi egyéni építkezések fokozottabb Igénybevétele szükséges. f (Folytatás a 2. oldalról.) tartalékok tárulnak fel a lakások építésére. Szóvá kell tenni, hogy bár as újonnan épült lakások száma állandóan emelkedik, mégis általában a munkásoknak, de különösen azoknak az Ipari munkásoknak és alkalmazottaknak az igényét, akiknél az egy családtagra jutó jövedelem a legalacsonyabb, még az épülő lakások arányában sem tudjuk kielégíteni. Ennek különböző akadályai ▼annak, s ezek a következők: — Ma sokféle lakás épül. Van állami lakás, öröklakás, szövetkezeti és társasház. Ez a széles skála jó, de figyelembe kell venni, hogy a mai kereseti viszonyok mellett öröklakás, társasház, sőt szövetkezeti lakás a munkások és alkalmazottak egyrésze számára a terhek miatt hozzáférhetetlen. — Tapasztalataink szerint n újonnan felépült állami lakásokat nem mindig azok kapják, akiket szociális, egészségügyi helyzetük miatt az leginkább megillet. Ez ismét a munkásokat és az alacsony keresetű alkalmazottakat sújtja, még a tipikusan munkáslakta terüa régebben, vagy a rövidebb munkaviszony alapján megállapított nyugdíjaik átlaga ennél lényegesen alacsonyabb. Tehát tovább kell csökkenteni a régebben és az újonnan megállapított nyugdíjak közötti különbségeket Az árváltozásoknál a nyugdíjak szintjét a régebbi vásárlóértéköl kell tartaná. A nyugdíjrendszer alapvetően jó. De vannak bizonyos kötöttségei, amelyeket fél kell majd oldani. Különösen az ötéves megszakítás eltörlése a volt gazdasági cselédeknél, akik 1945-ben földet kaptak, vagy azoknál az anyáknál, akik kisgyermekük nevelése miatt szakították meg a munkaviszonyukat; A csökkent munkaképességűeknek egészségi állapotuknak, képességüknek és képzettségüknek megfelelő munkát kell biztosítani. A tanácsoknak fel kell kutatatok ennek a lehetőségiét Másrészt azonban a vállalatoknak és intézményeknek is gondoskodniuk kell rokkanttá vált dolgozóikról. A vonatkozó ren- deleteknek megfelelően biztosítsák saját csökkent munkaképességű dolgozóik foglalkoztatását Szükség van az államilag szervezett és irányított rehabilitációs tevékenység egységes rendszerének kiépítésére. Az a munkás, aki megrokkant és egy bizonyos szakmában nem tud teljes értékű munkát végezni, átképezve más szakmában teljes értékű munkaerő lehet Nagy figyelmet igényéi a szakszervezetek részéről, hogy ez a gondoskodás a vállalatok gazdaságossági törekvései mellett ne szorulhasson háttérbe. A dolgozók ne nézzék közömbösen, ha a csökkent munkaképességűekkel nem törődnek. A nagycsaládosokról való megkülönböztetett gondoskodásnak elsősorban a családi pótlékban ikéH kifejeződnie. Segíteni kell a nagycsaládosokat lakáskörülményeik rendezésében. gyermekeik tanulásában és más egyéb módon. Figyelembe véve, hogy nagyi erőfeszítések történnek a gazdaságirányítás új rendszere bevezetésének eredményeként az életszínvonal növelésére, szükségesnek tartjuk, a távlati gazdaságfejlesztés részeként, a kormány életszínvonal-politikájának hosz- szabb időre szóló kidolgozását E tervnek tartalmaznia kellene elsősorban a lakáskérdés megoldását, a sokgyermekes családok életkörülményednek javítását, az egészségügy színvonalának növelését, a nyugdíjrendszer továbbfejlesztését; az idős dolgozók általános szociális helyzetének további javítását, valamint a foglalkoztatottság, a bér- és árpolitika továbbfejlesztését. — Nem feledkezhetünk meg a dolgozók bizonyos rétegei szociális helyzetének továbbá javításáról sem. Jól tudjuk, hogy vannak, akiknek élete hazánkban ma még nem könnyű. Kik ezek? Nagycsaládosok, ahol a gyermekek még nem keresnek, a családfenntartó szakképzetlen; öregek, akiknek a nyugdíja alacsony és gyermekeik nem tudják, vagy nem akarják őket segíteni; ide kell sorolni azokat a dolgozó nőket, anyákat, akik nehezebb körülmények között dolgoznak, élnek. Egész társadalmunknak kötelezettségei vannak az öregekkel, a csökkent munkaképességűekkel, a nagycsaládosokkal szemben. Eddig is sokat tettünk érdekükben. De számos további intézkedés szükséges. Hazánkban az átlagkereset valamivel 1800 Ft felett van. Az 1959. után, hosszú szolgálati idő alapján megállapított nyugdíjak átlaga meghaladja ez 1100,— Ft-ot. Akik ismerik a kapitalista országokban a nyugdíjak és fizetések közötti különbséget, azok jól tudják, hogy emiatt nem kell szégyenkeznünk. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy Ki kell dolgozni a kollektív szerződések rendszerét kanitsági járulékot Vagy azért, mert ezek még nincsenek megállapítva, és folyósítva, vagy valamilyen ok miatt az illetők nem jogosultak és nincs aki eltartsa őket. Javasoljuk a kormány erre vonatkozó intézkedését, mert szocialista rendszerünk lényegéből fakad, az önhibájukon kívül ellátatlanok megsegítése. A készülő új munka törvénykönyvről szólt ezután a referátum, s aláhúzta: A dolgozó nők iránti társadalmi gondoskodás legfényesebb bizonyítéka a közelmúltban bevezetett gyermekgondozási segély. Mindenki tudja, hogy ez milyen nagyszerű lehetőséget biztosít a gyermekekkel való foglalkozáshoz, a gyermekek neveléséhez. Az életben adódnak olyan esetek, amikor egyesek átmenetileg rövidebb, vagy hosszabb időre teljesen ellátatlanul maradnak, nem kapnak bért, táppénzt, nyugdíjai vagy rokHosszabb időre szőlő életszínvonal-politikára van szükség
