Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-04 / 103. szám
Világ prolet árja!, egye süljetek I DunanTüli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ________ 1 967. MÁJUS 4. CSÜTÖRTÖK ÁRA: 50 FILLÉR U1V. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM Megkezdődött a szakszervezetek XXL kongresszusa Ti* órakor lépett a mikrofonhoz Blaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke. Javaslatára a küldöttek egyhangúlag megválasztották a kongresszus elnökségét. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Apró Antal, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnök- helyettese, és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, az egyes szakmai szakszervezetek számos vezetője, a szocialista brigádok több tagja. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet a Szak- szervezeti Világszövetség és az egyes országok delegációinak vezetői. Blaha Béla megnyitó beszéde után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tárnicsának beszámolóját. Gzerdán as Építők Rózsa Ferenc Művelő- dési Házában megkezdte munkáját a szakszervezetek XXL kongresszusa. A budapesti és vidéki gyárak, bányák üzemek, hivatalok, intézmények dolgozóinak képviseletében több mint 600 szavazati jogú küldött és mintegy 500 vendég fogdalt helyet a kongresszusi teremben. Ott voltak a legkülönbözőbb társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Csaknem ötven országból hazánkba érkezett delegációk öt világrész dolgozóinak üdvözletét hozták el a kongresszusra — ezenkívül őt nemzetközi szervezet, a Szakszervezeti Világszövetség, az össz-afrikai Szak- szervezeti Szövetség, a Latin-Amerikai Egységkongresszus, as Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet küldöttei foglaltak helyet a padsorokban. tagság igényéit az grw mjrafoiftHá £ dália helyzet, az érdekvédelmi munka fejlesztésére, a szakszervezetek kulturális nevelő munkájának javítására, a munkabiztonság fejlesztéséne és az üdültetési lehetőségek növelésére. A felszólalók nagy része beszélt a termeléssel, a munkaszervezéssel, a gazdaságirányítással kapcsolatos helyileg megoldandó tennivalókról is. Nagy felelősséggel foglalkoztak országos jelentőségű kérdésekkel. A vélemények alapján világos, hogy mit helyeselnek a szervezett munkások, de az is, hogy a szakszervezetek munkáját hol kell javítani, hatékonyabbá tenni. Ehhez kell útmutatást adnia a XXI. kongresszusnak, és ezt követően a szakszervezetek kongresszusainak. Erősödött szakszervezeteink tevéken ysége oldalúbbá vált, erősödött szocialista jellegük. Nagy társadalmi és osztály- céljaink megvalósítása érdekében segítette a bérből- és fizetésből élő dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, kulturális és műveltségi színvonalának emelését, a szocialista eszmék terjesztését és eleget tettünk a proletárinternacionalizmusból fakadó kötelezettségeinknek. A szakszervezetek munkájának megítéléséhez az is hozzátartozik: tömegbefolyásunkat nem tudtuk mindig kellő mértékben felhasználni. Erőfeszítéseink nem mindig feleltek meg a követelményeknek, a tagság igényeinek és ez éreztette hatását a szak- szervezeti munka egészében. Most arra kell törekedni, hogy az e felismerésből fakadó követelményeket mindennapi tevékenységünkbe« reaA választási tapasztalatok alapján is megállapítható, hogy a Magyar Szakszervezetek XX. kongresszusának határozatai realizálódtak abban a nagy társadalmi átalakulásban, amely hazánkban az elmúlt négy év során végbement — mondotta Gáspár Sándor, majd a beszámolási időszak politikai, gazdasági eredményeit, a társadalom osztályszerkezetében végbement változásokat vázolta. Ezután így folytatta: A szakszervezetek, mint a hatalmon levő munkásosztály osztályszervezetei munkájukat mindenkor a munkáshatalom sorsáért, nagy célkitűzéseinek megoldásáért érzett felelősségtől mélyen áthatva végezték. A szocialista forradalom vívmányainak megvalósítása során gazdagodott a szakszervezetek egész tevékenysége, sokA továbbiakban a harmadik ötéves terv főbb céljait, előirányzatait ismertette, majd hangoztatta: A feladat most az, hogy még hatékonyabban segítsük és karoljuk fel, támogassuk azt, ami a társadalom, az egyén javára van; támogassuk a szépet, a jót, áz igazat. Lépjünk fel Kiég határozotGáspár Sándor: II szakszervezetek a vezetés, a gazdálkodás iskolái Műn ka versen j központi előírások nélkül megnöveli a gazdálkodás hatásoságát. Ehhez közvetlenül és szorosan kapcsolódik a kollektíva és az egyén anyagi érdekeltsége is. A tudati és érdekeltségi tényezők így egy- időben hatnak serkentőleg minden dolgozóra. A verseny így közvetlenül központi előírások korlátái nélkül szol(Foly tatás a 2. oldalon.) A dolgozók aktivitásának kibontakoztatásában változatlanul nagy jelentősége van a szocialista munkaversenynek. A vállalati önállóságnak érvényesülnie kell a verseny irá- nyitásában, céljaink megjelölésében, értékelésében is, az a tény, hogy a vállalati és közvetlen munkahelyi célok minden dolgozó számára világos feladatot jelölnek meg, A SZOT beszámolóját Gáspár Sándor terjesztette elő volt, mint a jövőben lesz, amikor a vállalat saját maga készíti el terveit és szervezi meg a végrehajtást. A megnövekedett önállóság fokozza mind a gazdasági vezető, mind a kollektíva felelősségét. A gazdasági vezetőknek meg kell érteniük, hogy a vállalat tevékenysége nem lehet eredményes, ha nem támaszkodnak a dolgozókra. A különböző fejlesztési módozatok eltérő kockázatúak és különböznek a várható jövedelmet illetően is. Hogy melyiket kívánja a vállalat alkalmazni, azt a jövőben a kollektívával együttesen meg kell vitatni, mert a döntés előnyét vagy hátrányát a dolgozók összessége viseli. A reform ugyanakkor lehetővé és egyben teszi, hogy a dolgozók a ben nagyobb áttekintést janak a vállalat géről. Hangsúlyozni kell: a dolgozók megnövekedett felelőssége azt is jelenti, hogy élniük kell az üzemi demokrácia nyújtotta lehetőségekkel. Amilyen mértékben a dolgozók megismerik a feladatokat és kikérik a véleményüket, olyan mértékben éreznek felelősséget megvalósításukért. Az egyszemélyi felelős vezetés, az üzemi demokrácia növelése, tehát kiegészíti, feltételezi egymást. Nem a felelősség megosztásáról vagy összekeveréséről van tehát szó. Ellenkezőleg, világos elhatárolásáról, a gazdasági vezetők és a kollektíva felelőssége közé természetesen nem lehet egyenlőségjelet tenni, mert a gazdasági vezetők felelőssége eleve már abban is megnyilvánul, hogy a dolgozók aktivitása, felelősség- érzete mennyire bontakozik ki a vállalaton belül. tabban minden ellen, ami visszahúz. A szocializmus teljes felépítése bonyolult, sokrétű folyamat; Ma az osztályharcban a feladatok jobb és eredményesebb elvégzése a legigazibb hazafias és forradalmi cselekedet. A referátum ezután három kérdéscsoport elemzésére tért ki: — A gazdasági reform a dolgozók számára közvetlenül azt is jelenti, hogy nagyobb beleszólási jogot kapnak az üzem életének alakításába. Megnövekednek tehát az üzemi demokrácia érvényesülésének lehetőségei, ami tovább növeli a szakszervezetek felelősségét és feladatait. Gáspár Sándor vitába szállt azzal a helytelen szemlélettel, amely szerint ellentmondás van az egyszemélyi felelős vezetés és az üzemi demokrácia erősítése között. — A gazdasági vezetők megnövekedett döntési jogköre valóban új helyzetet teremt. Minden részletre kiterjedő központi utasítások alapján vállalatot vezetni más Száljuk. Ehhez nagy segítséget nyújt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa a közelmúltban részletesen elemezte «gésa társadalmunk helyzetét, meghatározta a feladatokat. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának programját a szervezett dolgozók, amint a választások mutatták, magukévá teszik és végrehajtását maximálisan elősegítik. A szakszervezetek és az új gazdasági mechanizmus Ezért helyenként még vannak félreértések a reform célját, lényegét illetően. Ez minden új megjelenésének természetes velejárója. A referátum a továbbiakban a szakszervezetek szemszögéből — áttekintést adott a reform céljairól, legfőbb vonásairól, utalt arra, hogy a reform: eszköz szocialista rendszerünk gazdasági erejének növelésére, az élet- és munkakörülmények javítására. A szakszervezetek részt vettek a gazdaságirányítási rendszer reformjának kidolgozásában és annak céljával egyetértenek. A reform alapelvei széles körben ismertté váltak és a dolgozók között növekvő egyetértést váltottak ki. Mivel azonban a részletek kidolgozása még folyamatban van, nem mindenki számára világos minden összefüggés. Blaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke üdvözli a küldötteket és a tanácskozáson részt vevő vendégeket. KoagreauuraA kssctkási) megelőzően a szakszervezet demokrácia megfelelően a szervezett dolgozók demokratikusan megválasztották mindenbed a bizalmiakat, műhelytdzottságofcat szakszervezeti bizottságokat és a szakszervezeti tanácsokat Újjáválasztották az iparág) szakszervezetek területi bizottságait, ét t szakszervezetek megyei tanácsait A választások során mintegy hárommillió szakszervezeti tag kereken ötszázezer tisztségviselőt választott meg, több mint egymillió szervezett munkás mondott véleményt a szakszervezetek négyéves tevékenységéről. A választásokra általában a szervezett dolgozók tömeges megjelenése, érdeklődése, aktivitása volt a jellemző.
