Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-11 / 109. szám
3 napló 1967. MAJTTS ML BARANYAIAK A SZANKl OLAJMEZŐKÖN Tavaly még 100 méteres lángok fáklyaként világították be a pusztát ott, ahol ma a baranyaiak kotrógépe ássa a gázvezeték helyét. Boksa — országos második SZÉDÍTŐ PÁLYAFUTÁS Az ötletek, a szervezés és a szorgalom gazdasága Yándorkofrósok őnekik ássuk az árkot, hogy az olajmezőkhöz a csöveket lefektethessék. Még a lakókocsinkat is ők vontatják utánunk, ha munka közben egy-két kilométerre magunk mögött hagytuk. Dehát ez csak egyetlen megoldás a rengeteg kényelmetlenségben, ami a vándorkot- rósokat kíséri. Legtöbbet a közismerten rossz alföldi ivóvízre panaszkodtak, s alig kevesebbet az élelmezési gondokra. Azaz, hogy inkább mondta, mint panaszolta Köteles Lajos, a négytagú brigád vezetője, aki Somogvi Bélával éppen bevásárló útjáról érkezett meg. Néhány kiló krumplit, tarkababot, lisztet vásároltak Majson. — Most már istenes a dolog, de láttak volna bennünket 3 héttel ezelőtt, amikor 2—3 naponként 20 kilométert gyalogoltunk oda-vissza a kis élelemért! Most már elég hozzá másfél óra is... Azóta ugyanis közelebb értek Majshoz. De mi lesz újabb három hét múlva, amikor megint ennyi lesz a távolság a bevásárló helytől? — Már előre kiokoskodtuk a dolgot — mondotta Köteles Lajos, — ugyanis áttérünk majd a szalonnázás és a konzerv váltogatására. Kitalálták azt is, hogy igazában csak úgy tudnak takarékoskodni, ha a vasárnapokat is a munkagépeken töltik. — Elvégre a köbméter ünnepnapon is köbméter, s így ha hazautazunk, egy-két nappal többet maradhatunk a családdal — mondotta Köteles Imre. aztán elnyújtott kiáltással áthujjázott a gépen dolgozó Paulikéknak: kész az ebéd, jöhettek!... Szieberth Imre, a művezetőjük még megkért arra, hogy küldjék majd néhány példányt a róluk szóló riportból és ezzel el is búcsúztunk a kotróbrigádtól, a családra, és a munkára egyformán gondoló kemény emberektől, akik otthonuktól távol naponta vizsgáznak jelesre a helytállás új és új leckéiből. Pálinkás György — így kényszerülünk arra — mondta —, hogy az év nagy részét más megyékben, más vállalatok szolgálatában töltsék a gépek és az emberek. Hogy aztán ebben a szolgálatban mi a kényszerűség, és mi az, ami még jókedélyre is hangolja az embereket, arról már a helyszínen győződtem meg Kiskúnmajsa és Dorozsma határában. A tavalyi gázkitöréséről híressé vált szanki táj egyformaságából a gép messze- bólogató gémje volt az útmutató a kotrósok munkahelyéhez. Gyatra útmutató, mert mindenütt beléveszett a rozstáblák rengetegébe, s ha nem jön elénk Szieberth Imre, a művezetőjük, nagyobb, s kellemetlenebb akadályok is utunkat állhatták volna. — Ne arra, ott ingovány van! — kiáltott ránk jó mész sziről és amikor az 6 csa pásán a munkahely közelébe értünk, be is mutatta a veszélyt. Szétterpesztett lábak kai, óvatosan váltogatta az egyensúlyát, s legnagyobb megrökönyödésünkre, pillanatok alatt bokán felül süly- lyedt bele a zöld „csapdába". És ezt a produkciót a mindössze néhány méterrel odébb dolgozó gépóriás mellett mutatta be, amelynek fülkéjében Pauli Nándor a soros kezelő megkapó lelkinyugalommal meregette a gép félköbmétereket markoló kanalát a csupa víz talajba. Az ő nyugalma persze érthető volt, hiszen a 26 tonnás gép lánctalpa alatt derékvastagságú íenyőrönkökből készült „matracfák” adtak teljes biztonságot a munkához. Igaz mindössze 8—10 méteres mozgási lehetőséget nyújtanak, viszont csak percekig tartott, amíg a tutajformá.ú fakötegeket kampó és drótkötél segítségével a gép ügyesen a talp>a elé rakta. — Hajnali négy óra óta 100 lépést haladtunk előre — tájékoztatott az éppen váltásra készülő Papp Sándor és mindjárt ki is számította, hogy ez a 100 lépés 600 köbméter kitermelt földnek felel meg. Művezetőjük nagyszerűnek nyugtázta a teljesítményt, miközben Almacht Gábornak magyarázta a korahajnali kezdés okát. — Az éjszakai balesetveszély miatt egyeztünk meg így — mondotta. — És amikor meggyőződtünk arról, hogy látástól vakulásig még fölös köbméterekre is futja az erőből, akkor gondoltuk ki, hogy miért kísértsük meg az ördögöt... Talán egy kilométerre tőlük a Siófoki Kőolajvezeték Válalat árokásógépe dolgozik a nyomvonalukban. — Március óta ők a mi munkaadóink, — mutat át hozzájuk Szieberth Imre. — ök látnak el bennünket üzemanyaggal, mindennel. * Pécstől Kiskúnmajsáig még a Volgának is négy teljes óra kell, tehát bőséges időm volt arra, hogy kísérőm, Almacht Gábor építésvezető jóvoltából minden lényegeset feljegyezzek a vándorkotrósok- ról. Mindenekelőtt azt, hogy e részleget hivatalosan IV/4-es Földgép-építésvezetőség néven tartják nyilván a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál. Hogy valaki e részlegnél munkát vállaljon, ahhoz korántsem elég az orvosi bizonyítvány, s még az sem, hogy a munkába lépő elsajátította a szkréperek, dózerek és a lánctalpas kotrógép-monstrumok kezelését Az igazi alkalmasságnak más feltételei is vannak. Ezeket a feltételeket legtömörebben a riport címe foglalja magába. — Ami erénye, az egy kicsit átka is a nehézgépeknek — mondotta Almacht Gábor. — A mieink ugyanis néhány napos bevetéssel hosszú hónapokra munkahelyet biztosítanak az építőknek, s utána szedhetjük a sátorfánkat... A kérdés az, hogy hová? Mert ami munkahelyet még biztosítani tud számukra a vállalat, azt néhány hét alatt letarolják, hiszen egy-egy kotrógép 150 kubikos munkáját végzi el alig 24 óra alatt gonyából 127,9 mázsás termésátlagokat takarított be az elmúlt évben. Pontosan 3175 liter tejet fejt minden tehéntől és 260 darabos tojáshozamot ért el kilencezer tojó átlagában. Harminc szeméi y pép kocsi A baksad körzet lakóinak fele a felszabadulás előtt uradalomban dolgozott. A tsz vezetői nemrég megpróbálták felmérni, hogy is élhetnek ma a régi gazdasági cselédek és kisparasztok utódai. (Középparaszt ugyanis alig volt a községben.) A kép, amit nyertek, nagyon imponáló volt. A tsz-ben dolgozó 253 családnak ugyanis 30 személygépkocsi, 138 tv-készülék, 33 hűtőszekrény, 143 mosógép volt a birtokában. Száznyolcvan családnál találtak új szobabútort, 56 család bővítette „tatarozta” a házát az elmúlt néhány évben. Az Ezüstkalász tagja ma üzemi étkezdében ebédel, s ha kedve tartja, megfürdik a tsz fürdőjében. Harkányba is elmehet, mert a tsz-mek ötszobás üdülője van. Az Ezüstkalász tagja embermódra él végre, és tudva tudja, hogy ezt az életet a tsz-neík köszönheti. Magyar Angol zenepedagógusok a Főiskolán A főiskolai vonós képzésről való tájékozódás végett a Pécsi Tanárképző Főiskola ének-zene tanszékére látogatott el Sm. Oakes és M. Coward angol hegedűtanár, akik előbb már Budapesten tanulmányozták a különböző fokú zenei intézményeket. Dr. Kolta Ferenc igazgatóhelyettes tájékoztatása után a tanszéken hegedű-, majd kamarazenei óiákat látogattak, illetőleg magnetofonszalagról lehallgatták a főiskolai hangversenyek zenekari számait. Nagy elismeréssel nyilatkoztak a főiskolai ének-zene oktatásról. jára bízott tehenektől és milyen magas annak a tejnek a zsírszázaléka. A közbeeső folyamatok csak annyiban fontosak, hogy — egy esetleges hanyagságot, lelkiismeretlenséget feltételezve — meg lehessen állapítani, ki a felelős a mulasztásért. Ezért például június 20-a körül öttagú ellenőrző bizottság járja be a határt, megszemléli a tsz-tagok számára megmunkálásra kiosztott kukoricaföl deket és jegyzőkönyvet vesz fel arról, hogy mit tapasztalt: megkapálták-e a kukoricát stb. Egy hónap múlva ezt megismétlik. Ősszel, amikor behordják a kukoricát, megmérik, hogy melyik parcellán mennyi volt a termés. Ha egy tsz-tagnál azt tapasztalják, hogy a hozam messze elmaradt a tsz átlagától, s erre a nagy elmaradásra semmiféle objektív, elfogadható ok nincs, akkor előveszik a jegyzőkönyvet. Ha kiderül, hogy a tsz-tag egyszer elmulasztotta a kukoricakapálást, vagy valamilyen más — hozamokra kiható — mulasztás nyomja a lelkiismeretét, akkor megfizettetik vele a tsz termésátlag és a „saját” parcella hozamának különbségét Megjegyezzük, ilyen büntetésre 1966-ban már nem volt szükség. Mindenki szorgalmasan és lelkiismeretesen végzi a munkáját És még azt sem lehetne mondani, hogy pazarlóan bánnak a különböző anyagokkal, a tehenészek például a takarmányokkal, csak azért, hogy minél magasabb fejési átlagot érjenek el. A vezetők ugyanis — beleértve a brigádvezetőket is — csak akkor kapnak prémiumot, ha a példánkban szereplő takarmányfelhasználás nem lépi túl az optimális határokat És hogy nem lépi túl, azt példák bizonyítják. Kiszámították példáiul, hogy hány deka abrakból állítanak élő egy tojást 17,4 dekagramm volt az eredmény. A leegyszerűsített munkaszervezés megszabadította a tsz-t egy csomó nyilvántartástól, a felduzzasztott adminisztrációtól. Jellemző, hogy két ember intézi az egész bér- elszámolást az SZTK-val együtt. A termelésnek nincs szüksége arra, hogy minden munkafázisát feljegyezzék — megy ez anélkül is, ha jól irányítják. A baksai tsz búzából 18,1, kukoricából 24. burA baksai Ezüstkalász Tsz pályája meredeken felfelé ívéi. 1961-ben még a járás leggyengébb termelőszövetkezete. 1963-ban járási első. egy év múlva megyei első, 1965- ber. országos negyedik, tavaly pedig — a 3000—4500 holdas kategóriában — országos második helyezést ért el. Sosem volt híres A baksai sikereket nem lehet sem a természeti viszonyokkal, sem a közgazdasági tényezőkkel megmagyarázni. Az Ezüstkalász természeti viszonyai ugyanis (tíz aranykoronás földek, 6—7 százalékos lejtők) rosszabbak a megyei átlagnál. A tsz aránylag közel fekszik a városhoz, ezt a közelséget azonban csak kevésbé tudja kihasználni, nincsenek ugyanis zöldségtermesztésre alkalmas nagy területed. Amit a városközelség révén nyerhetne, Így könnyen elveszthetné a vámon, mert Baksán nagyon érvényesül az ipar elszívó hatása. A környéknek nincsenek említésre méltó termelési hagyományai sem. Baksa sosem volt híres szarvasmarháj áról, a burgonyájáról vagy éppen a boráról. Hát akkor mi az, ami Bak- sá* kimozdította az ismeretlenségből, és az ország élére vezette? Két dolog: a kiváló vezetés és a tagság szorgalma. Baksán követelmény a régi aranyszabály: az ember feje arra való, hogy gondolkozzék vele. Ok emelték és valósították meg például a tojástermelés tsz—háztáji kooperációját, mely később az egész megyében, sőt országban is elterjedt. A baksaiak állították fel Pécsett az első tsz-zöld séges árudákat, a baksai ak alakították meg a megye első tsz-építőbrigádját Két bérelszámoló Régi dolog, hogy a kedvezőtlen természeti és közgazdasági viszonyok ellenére is valóságos „csodákat” lehet művelni az üzemszervezéssel, A baksai vezetés nem bíbelődik a részletkérdésekkel, éket, a végtermék érdekli, hogy a növénytermesztő hány mázsa kukoricát termel a megmunkálásra kijelölt földjén, hogy a tehenész hány liter tejet fej havonta a gondKenyérgyár épül Siklóson Schmidt Károlyné beruházási előadó régi statisztikákban fedezte fel, hogy az új létesítmény felépítését már 1960-ban tervezték. — Ha minden jól megy, — mondja — 1969-re elkészül. — Milyen lesz az automata kemence? — FNA 36-os. Sajnos, ez egy prototípus, ml fogjuk kipróbálni. Azért sajnos, mert a próba rizikóval jár. Van bennünk egy kis aggodalom, de jóval több a büszkeség. Hiszen nekünk lesz ilyen először az országban. Minderről délután, a Dél-dunántúli Sütőipari Vállalat irodájában beszélgettünk. Délelőtt Siklóson a művezető a tervrajzokon kívül a falra függesztett ütemezést is részletesen elmagyarázta. — 70, 106, 126, 150, 72. Ennyien fognak dolgozni itt az öt negyedévben. Gyönyörűen be van ütemezve, de nem leszünk ennyien. — És akkor mi lesz? — Ne féljen, kevesebben is megcsináljuk. Komoly üzem lesz, akkor tessék jönni, ha kész. Hogy ml volt és mi lett. Maga látta. Aczél Gábor megy kézi erővel. A kemencék felől bemegy, itt meg kiszedik. A tároló mellett közvetlenül öt rakodó rampa van. — Úgy beszél, mintha már kész lenne. •— Rampa van a másik oldalon is, a kazánház mellett. Ez az út érint minden rakodóhelyet, silót, a kész áruraktárt, a kazánházat. Sót, lisztet, kenyeret, szenet, salakot, mindent akadálymentesen lehet szállítani. Teljes körforgalom lesz. — Az új kenyérgyár 60 községet, több mint 43 ezer lakost fog ellátni. 19 milliós beruházás. — Ezt Stréb János, a Dél-dunántúli Sütőipari Vállalat igazgatója mondja. — Az elavult, régi, kétkemencés, szociális ellátottság nélküli üzemek nem tudták kielégíteni az igényeket. Tizennégy tonna kenyeret adtak, csúcsidőben tizennyolcat. A vókányit és a szalántait már leállítottuk, Villányban csak házikenyeret sütnek. Kereskedelmi kenyér Siklóson két üzemben, Nagyharsányban és Harkányban készül. A 4—5 napi liszt-pihentetés nem kielégítő, de a szűk raktárkapacitás nem enged többet Hasonló okból nem lehetséges a két műszakos üzemelés sem. — Hol tartanak? — Ma dobtuk ki az utolsó lapát földet, azaz befejeztük a földmunkát. Elkészült a betonozás fele, tehát a porta, a kerékpártároló, valamint a szén- és salaktároló alapozása. Tihanyi József élvezettel magyaráz, mintha a magáét építené. A szakmáját vagy az épülő gyárat szereti? Nem tudom. De szeretnie kell annak, aki így beszél. — Az egész terület kap egy 60—70 centis töltést, a most még mély terület ki fog emelkedni. Szép épület lesz és nagyon okosan, nem tették az országút mellé. így nincs kitéve a szennyeződésnek. — Tervrajzokat szed elő. — Ez a silóépület. A kenyérgyár ugye sem hideg, sem túl meleg liszttel nem tud dolgozni. A falak szigetelést kapnak erre alumínium hullámpalát teszünk, így érjük el a szükséges hőfokot. Tizenhárom napi tartalékot tud majd tárolni, a liszt majd egy csőrendszeren keresztül jut a dagasztógépekhez. Itt van. Itt vannak a kemencék. Automatikus kemencék ezek, nem is lehet elképzelni, hogy lapáttal dolgozzanak a pékek. Napi 22 tonna! Az nem ASk száz méterre a sft£ lóé—villányi országútiéi, néhány munkás dolgozik. Feléjük indulok a puha talajon, előlem serény bicegéssel tyúkok iparkodnak biztonságba. Hamisítatlan falusi környezet, Siklós külterülete, az ördög sem hinné, hogy kenyérgyár épül itt, s nem is akármilyen. A munkások a művezető irodájába irányítanak, megmutatják az utat. Lám, út is van, még nem az igazi, de út. Az egykocsi széles nagyharsányi kőtörmelék, tetejébe jó vastag salakréteggel kanyargósán visz az irodaházig. Ez négy panelelem, téglákkal rögzített kátránypapírral borítva. — Kevés munkást láttam. Hányán dolgoznak itt ösz- szesen? — Kérdésem indokolt, hiszen a falra függesztett terv szerint az első negyedévben is már 70 az építők létszáma. A művezető — Tihanyi Józsefnek hívják, — készséggel válaszol. — Pillanatnyilag 12-en vagyunk. Az építkezés januárban indult volna, de a gépi berendezések visszaigazolásának késése miatt nem volt értelme a téli kezdésnek. Az első negyedév júniusban kezdődik, amit most csinálunk, az tulajdonképpen előleg. Előmunkálat, nem más. így foglalkoztatni tudja a vállalat a helybeli munkaerőt 1
