Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-07 / 106. szám
3 napló — im MÁJUS 7. A szakszervezeti kongresszus határozata ; vonalon belül az árak váltó* I zásának hatását, s ha az szükséges, az állami szerveknek javaslatot kell kidolgozni a,i | esetleges negatív hatásokat ki- I egyenlítő bérpolitikai intézke- j dcsekre. A kongresszus sziiksé | gesnek tartja, hogy az állami i szervek határozottabban lép- | jenek fel az indokolatlan ár- j változások ellen. Ellenőrizzék ! az árkalkulációs tevékenysé- | get, betartását, s ha szükséges, 1 vegyék igénybe a felelősségre- | vonás eszközeit is. A bérből és fizetésből élő dolgozók munkaidejét fokozatosan heti 48 óráról 44 órára ; kell csökkenteni. A rövidebb munkaidőt — először. 1970-ig az iparban dolgozóknál — a vállalatok belső tartalékainak felhasználásával önerőből, változatlan keresetek mellett, termeléskiesés, önköltségnövelés nélkül kell bevezetni. A munkaidő-rövidítés módját a helyi gazdasági és szakszervezeti szervek a dolgozók véleményének figyelembevételével döntsék el. Ugyanakkor a rövidebb munkaidő bevezetésével változtatni kell az egészségügyi intézmények, napközi otthonok, bölcsődék nyitvatartási idején, s a kereskedelmi és közlekedési vállalatok munkaidejét úgy kell módosítani, hogy az alkalmazkodjék az igényekhez. A lakáskérdéssel kapcsolatban a határozat rámutat, hogy a lakásalap növelésén túl fontos feladat az elosztás helyes módjának kidolgozása, s annak fokozott ellenőrzése. A kongresszus javasolja, hogy a | kormány dolgozza ki az állami lakások juttatási elveit, körültekintően megállapított elosztási sorrend figyelembevételével. A határozat a továbbiakban szól arról, hogy törekedni kell az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtésére, a nevelő és felvilágosító munka további javítására. A szakszervezetek javasolják, hogy a következő ötéves terv egyik fontos feladata legyen az egészségügy általános korszerűsítése, s a reális igényekhez mért színvonal elérése érdekében gyors ütemben kell emelni a kórházak ágylétszámát, műszer- és gépellátását. Fokozni kell a társadalombiztosítási szolgáltatásokat, figyelemmel kell kísérni a nyugdíjasok létfeltételeinek alakulását, a gyermekes családok anyagi helyzetét. Gondoskodni kell a szakszervezeti üdültetésben részesülők számának növeléséről, mindenekelőtt új, nagy kapacitású üdülők építésével. Az ideológiai harc és a kulturális nevelés időszerű feladatait ismerteti ezután a határozat, majd a szakszervezetek nemzetközi . kapcsolatai fejlesztésének fontosságáról szói. A munkásosztály egy és oszthatatlan az egész világon — emeli ki ,a határozat. Minden szakszervezetnek közös, nagy feladatai vannak a békéért, az imperializmus és a gyarmati rendszer minden formája ellen, az újabb demokratikus és szociális vívmányokért, az egész világdolgozóinak felszabadulásáért vívott harcban. A dokumentum végezetül a szakszervezetek választott szerveinek irányító tevékenységével foglalkozik. Egyebek közt felhívja a szakmai szak- szervezetek központi vezetőségeinek figyelmét, hogy dolgozzák ki és világosan határolják el alap. és középszerveik, valamint a szakmai szakszervezetek központi vezetőségének hatáskörét. Nyújtsanak segítséget a szakszervezeti tanácsok. bizottságok és bizalmiak önálló munkájának kialakításához, s teremtsék meg a szervezeti munka folyamatos végzéséhez szükséges egyéb feltételeket. A vezetés, irányítás színvonalának emelése érdekében tovább kell fejleszteni — módszereiben és tartalmában — a - SZOT és a szakmai szakszervezetek központi irányítását és növelni kell a vezető szervek önállóságát. A Magyar Szakszervezetek XXI. kongresszusának határozata bevezetőben körvonalazza a szakszervezetek helyét és szerepét a proletárdiktatúra rendszerében, meghatározza feladatait a munkáshatalom erősítéséért, a nép felemelkedéséért folyó politikai, gazdasági és ideológiai harcban. Utal arra, hogy a gazdaság- irányítási rendszer reformjának bevezetése a szakszervezetek számára a korábbitól eltérő, minőségileg új, nagyobb felelősséggel járó feladatot jelent. Foglalkozniuk kell a gazdasági irányítás módszereinek elemzésével, a gazdasági életre, a dolgozók élet- és munkakörülményeire gyakorolt hatásával. A gazdasági célok megvalósítása érdekében a szakszervezeteknek nagy részt kell vállalniuk az üzemi demokrácia fejlesztésében, az egyszemélyi vezetés erősítésében. A gazdasági építőmunkáról, a dolgozók élet- és munkakörülményeit alakító feladatokról szólva megállapítja, hogy a szakszervezetek minden szinten fokozzák közreműködésüket a tervezésben. A vállalatok, intézmények önállóságának növekedése megköveteli, hogy a szakszervezeti alapszervek munkálkodjanak az üzemi demokrácia megerősítésén, kiszélesítésén. Ezért az eddigieknél jobban használják ki a dolgozók vezetésben való tudatos közreműködésének fórumait, a termelési tanácskozásokat, munkaértekezleteket és brigád-tanácskozásokat. Megállapítja a határozat, hogy a szocialista munkaverseny továbbfejlődött s e fejlődés jelentős állomásai voltak a különböző társadalmi események, évfordulók, — legutóbb a IX. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyek. A jelenlegi helyzet szükségessé teszi a szakmai képzés és továbbképzés rendszerének továbbfejlesztését, s ennek ösztönzésére fel kell használni a formális vonásaitól megszabadított szocialista munkaversenyt is. Részletesen szól a határozat az életszínvonal alakulásának tényezőiről és lehetőségeiről a következő tervidőszakban. Rámutat, hogy az életszínvonal növelésére újabb tartalékokat keli feltárni. A kongresszus szükségesnek tartja a kormány életszínvonal-politikájának hosszabb időre szóló kidolgozását, amely tartalmazza a lakáskérdés megoldását (a tizenöt éves lakásépítési terv alapján), a sokgyermekes családok életkörülményeinek javítását, az egészségügy színvonalának növelését, a nyugdíj- rendszer továbbfejlesztését, az idős dolgozók általános szociális helyzetének javítását, a foglalkoztatottság, a bér-árpolitika alakulását és hatását az életszínvonalra. A foglalkoztatottságról szólva megállapítja: a szakszervezetek vezető szerveinek szorgalmazniuk kell a racionális létszámgazdálkodásra való áttérés tervének kidolgozását, amely tartalmazza a felszabaduló munkaerő foglalkoztatásával, elhelyezésével, átképzésével kapcsolatos teendőket. Ha valamely vállalat, intézmény, gazdasági egység olyan mértékű létszámcsökkentést kíván végrehajtani, amely az adott területen a foglalkoztatás mértékét erősen érinti, akkor ehhez a megfelelő szintű szakszervezeti szervek engedélyét kell kérnie. A béren és fizetésen kívüli juttatások mértéke és köre szorosan összefügg a népgazdaság mindenkori helyzetével, céljaival. A XXI. kongresszus egyetért azzal, hogy a jövőben a béreknek gyorsabban kell nőni, mint a társadalmi juttatásoknak. Az árszínvonal alakulásáról szólva megállapítja a határozat, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében a termelői, a fogyasztói és a szolgáltatási árakat fokozatosan közelíteni kell értékükhöz. Figyelemmel kell kísérni az átlagos árszínBefejezte munkáját a szakszervezetek XXI. kongresszusa fl SZOT megtartotta alakuló ülését Megválasztották az elnökséget és a különböző tisztségviselőket csak joguk, hanem kötelességük is hogy vétót emeljenek, ha úgy látják, hogy a gazdasági vezetők egy-egy döntése sérti a dolgozók, a munkásosztály érdekeit. A tervezett intézkedések ahhoz is megteremtik a feltételeket, hogy szakszervezeteink jól éljenek ezzel az eszközzel, hiszen a vétót a felsőbb szervek vizsgálata és állásfoglalása követi. Nincs ok tehát aggodalomra. Gáspár Sándor ezután hangsúlyozta: az elmúlt 22 év azt bizonyítja, hogy szakszervezeteink mind a hatalom megszerzésének, mind pedig a hatalom megvédésének, erősítésének időszakában jól szolgálták a munkásság osztályérdekeit. Ügyelnünk kell arra, hogy minden esetben az alapvető osztály, a munkásság érdekeinek megfelelően lépjünk előre. Ezért döntöttünk 1 úgy, hagy a munkásoknál kezdjük a munkaidő csökken- | tését is. Lehetnek, vannak is olyan helyek, ahol akár egyik napról a másikra is megtehetnénk ízt, így például az iro- j dákban, a különböző hivata- : lókban mégis az a helyesebb, az igazságosabb, hogy azoknál kezdjük, akik a javakat termelik. A magyar munkásosztály, a magyar szakszervezeti mozgalom számára nélkülözhetetlen a nemzetközi proletariátus kontrollja — hangsúlyozta Gáspár elvtárs —. Éppen ezért azt kérjük külföldi vendégeinktől, hogy hazatérve számoljanak be arról: a magyar munkásosztályt, pártunkat, és szakszervezeteinket az internacionalizmus érzése hatja át — mondta. Végül kérte a kongresszust, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsának és számvizsgáló bizottságának adja meg a felmentést, s válassza újjá mindkét testületet. A kongresszus egyhangúlag elfogadta Gáspár Sándor válaszát és felmentette a Szak- szervezetek Országos Tanácsát, illetve a SZOT szám- vizsgáló bizottságát. Ugyancsak egyhangúlag elfogadták a küldöttek az alapszabály módosításának tervezetét és a határozati javaslatot. Ezután szünet következett, majd zárt ülésen folytatta munkáját a Magyar Szakszervezetek XXI. kongresszusa. lünk. öntudatos munikára, áldozatvállalásra van szükség, s arra, hogy mindenki tudatában legyen: az ország szekere csak úgy haladhat igazán előre, ha valamennyien toljuk. Nemrégiben a kormányzat nagy jelentőségű intézkedést tett — egyebek között — a szénbányászok népgazdasági átcsoportosításával kapcsolatban. Úgy történik meg a munkaerők ésszerű átirányítása, hogy abból senkinek hát ránya ne származzék. Ezerötszáz bányász érdekeiről volt és van szó, s lám, sérelem sehol sem történt. Ugyanígy kell intézni a dolgokat „kicsiben” is aikkor is, ha egy- egy dolgozó gondját, érdekét kell meghallgatni és kezelni. A gyermekgondozási segély bevezetéséről a kormányzat a messzemenő szociális gondos^ kodás jegyében hozott határozatot. Tűrhetetlen tehát, hogy egyes üzemekben még mindig találkozhatunk az anyákkal szembeni meg nem értéssel. A tisztességen, az emberségen esik csorba, ha rossz szemmel néznek arra a dolgozó asszonyra. akinek több gyermeke van és miattuk pár órára vagy egy fél napra ki kell maradnia a munkából. Gáspár Sándor a kongresz- szus szónoki emelvényéről — nagy taps közben — meleg szavakkal, szeretettel köszöntötte az otthon és a munkahelyen egyaránt helytálló édesanyákat, a dolgozó asz- szonyokat az anyák napja alkalmából. Gáspár Sándor a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a következő időszakban el kell készíteni a szakszervezetek növekvő, új feladatainak megoldásához szükséges kerettörvényeket. rendelkezéseket Akadnak, akik idegenkedéssel fogadták, hogy szakszervezeteinknek a jövőben vétójoguk lesz. Aggodalmaskodnak, mert — rövidlátó okoskodással — attól tartanak, hogy ez a vezetők hatáskörét, döntési lehetőségeit, szabadságát korlátozza. Nincs igazuk. A vezetők nagyobb önállósága és a szakszervezetek vétójoga együtt alkot egységes egészet. A szakszervezetek a társadalom nevében őrködnek azon, hogy a műszaki fejlesztés, a tervezett átszervezés stb. valóban az egész kollektíva javát szolgálja. Éppen ezért nemA SZOT elnöksége lég ünneplése közben átnyújtotta a Nguyen Dúc Tinh-nek, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Szakszervezeti Szövetsége Elnöksége tagjának és Dinh Ba Thinek, a Dél-Vietnam felszabadításáért küzdő Szakszervezeti Szövetsége Végrehajtó Bizottsága tagjának azt a dokumentumot, amelyben a magyar szervezett dolgozók nevében megbélyegezték az Egyesült Államok vietnami agresszióját, és további támogatásukról biztosították a hős vietnami népet. __ A testvéri szolidaritásért, őszinte együttérzésért Dinh Ba Thi mondott köszönetét. Ezután Gáspár Sándor zárszavában a tisztségviselők a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az elnökség tagjai nevében megköszönte a bizalmat, s kötelezettséget vállalt arra. hogy erejük, tudásuk legjavával munkálkodnak majd a kongresszus határozatainak megvalósításáért. Felcsendült az Intemacio- nálé, a küldöttek, a tanácskozás magyar részvevői öt világrész munkásainak képviselőivel együtt a nemzetközi proletariátus himnuszának el- éneklésével zárták a Magyar Szakszervezetek XXI. kongresszusát, A zárt ülésen a Magyar Szakszervezetek XXI. kongresszusa megválasztotta a Szakszervezetek Országos Tanácsának 173 és a SZOT számvizsgáló bizottságának tizenkilenc tagját. Délben a zárt ülés után az elnöklő Somoskői Gábor bejelentette, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa megtartotta alakuló ülését és megválasztotta az elnökséget, valamint a különböző tisztségviselőket. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének' tagjai Blaha Béla elnök, Földvári Aladár, Kiss Károly, Vas-Vit- teg Miklós, alelnökök, Gáspár Sándor főtitkár, dr. Beckl Sándor, Gál László, Geréb Sándorné. Somoskői Gábor és Virizlai Gyula titkárok, továbbá: Bessenyei Miklós, Brutyó János, Csutorka Lajos, dr. Darabos Pál, Fabók Zoltán, Gyöngyösi István, dr. Jókai Loránd, ■ Kimmel Emil, Kovács István, Ligeti László, Nemeslaki Tivadar, Péter Ernő, Simon Antal, Szabó Antal, Szilágyi Sándor, Timmer József, Tóth Anna, Turzó László, Varga József és Vass Imre. Ugyancsak megtartotta alakuló ülését a SZOT számvizsgáló bizottsága és Somogyi Miklóst elnökévé, Hidas Ferencet titkárává választotta. Somoskői Gábor ezután a kongresszus résztvevőinek memegfordul az események menete, és ez nem csupán formális dolog. Arról van szó, hogy a mostani kongresszus általánosságban, fő vonalaiban foglalkozott a szakszervezeti mozgalom tevékenységével, azokkal a feladatokkal, amelyek a gazdaságirányítási rendszer reformjából adódnak. A teendőket itt összességükben mértük fel és körvonalaztuk, a következő hónapokban viszont’ az egyes iparágak, területek szakszervezetei — a most rögzített fő irányelvek alapján — differenciáltan, a maguk „profiljának” megfelelően tárgyalhatnak és határozhatnak. A gazdaságirányítási rendszer reformjából adódó szak- szervezeti feladatok közül az egyik legfontosabb: megértetni az emberekkel, hogy miért van szükség a változtatásokra, azok hogyan fogják szolgálni az ország javát — folytatta —, mert nyílt, világos beszéd nélkül az embereket óhatatlanul félsz, bizonytalan- sági érzés tölti el, felmerül bennük a gondolat: amit eddig csináltunk, az jó volt, miért nem jó továbbra is? Azért, mert a jónál is van jobb, és a szocialista berendezkedésnek éppen az az egyik lételeme, hogy mindig minőségileg magasabb rendű célok félé vezeti az egész társadalmat. Arról beszélt ezután Gáspár Sándor, hogy a reform bevezetésével miképpen alakul majd a népgazdaság egészén belül az egyes üzemék, termelő kollektívák, munkáscsoportok érdekeltsége. Helyenként, átmenetileg bizonyára lesznek eltérések, éppen ezért rendkívül fontos, hogy a különféle népgazdasági ágak, valamennyi vállalat, minden dől gozó tisztában legyen a reform lényegével, oéljával. A jövedelmezőség növelésére törekvés címén senki ne tévessze szem elől azt, hogy népgazdaságunk csak akkor érhet el nagyobb eredményeket, ha több értéket termeSzombaton folytatta munkáját a Magyar Szakszervezetek XXI. kongresszusa. Az elnöki tisztet betöltő Somos- kői Gábor bejelentette a kongresszusnak, hogy a szárn- - vizsgáló bizottság jelentéséhez észrevétel, módosító javaslat nem érkezett, ezért azt elfogadottnak tekintik. Ezután Gál László, az alapszabálymódosító bizottság elnöke válaszolt a vita során elhangzott, idevágó hozzászólásokra. Bejelentette, hogy az észrevételeket figyelembe veszik, s ezek alapján egészítik ki az alapszabály végleges szövegét. Etet követően Virizlai Gyula, a határozatszövegező bizottság elnöke számolt be a kongresszusnak a bizottság munkájáról. Megállapította: a vita azt tükrözte, hogy a kongresszus küldöttei a határozati javaslatban foglaltakkal — érdemben — egyetértenek. Javasolta, hogy a felvetődött észrevételek, indítványok megvizsgálását a kongresszus utalja a megválasztandó új szakszervezeti vezető szervek hatáskörébe. Indítványozta továbbá: a kongresszus bízza meg a megválasztandó új szerveket, hogy a határozat végleges szövegét juttassák el minden alapszervezethez. Gáspár Sándor foglalta ösz- sze ezután az első három napirendi pont vitájának tanulságait. Mindenekelőtt az alakulóban levő új munkastüus- ról beszélt, arról nevezetesen, hogy a szakszervezetekben a döntést mindig alapos elemzés, valamennyi érdekelt véleményének meghallgatása előzze meg. — Az elmúlt két évtizedben a szakszervezeti mozgalom tanácskozásainak ciklusonként az volt a sorrendje, hogy először minden szakma, iparág szervezett dolgozói külön-kü- lon tartották meg kongresz- szusokat és azután ülésezett a szakszervezetek országos kongresszusa. Ebben az esztendőben viszont időrendben Kádár János felszólalása bői telik, arra ezután is számíthatnak. (Nagy taps). Kedves Elvtársak! A párt- kongresszuson meghatározott harci céljainkat — amelyek most már az egész nép tudatába átmennek — úgy érhetjük el, ha dolgozunk és harcolunk. És ha eddig sokat kellett dolgozni és harcolni, ezután sem kell kevesebbet. Az öntudatos ember eddig is ereje teljével dolgozott és harcolt céljainkért, de nekünk olyan ambícióink is vannak, hogy az eddig lassan mozdulókat is egy kicsit jobb munkára serkentsük, az eszmék erejével, meggyőzéssel. Kell ehhez a felvilágosító szó, de úgy akarjuk vinni a dolgokat, hogy ha egyéb nem, akkor az érdekeik is jó irányba ösztönözzék az ilyeneket, ezután inkább, mint eddig. Van elég dolgunk, de nagyon jó feltételek között harcolhatunk, mind itthon, mind nemzetközileg. A mi erőinket már nem lehet elpusztítani, minden egyéb pedig elhatározás és akarat dolga. Ha komolyan vesszük soronkövetkező feladatainkat, és több rendszerességet viszünk a munkába, gyorsabban tudunk előre menni. A párt ebben a legteljesebb mértékben számít a szakszervezetek támogatására, és gondolom, nem hiába. Befejezésül szeretnék önöknek sikert kívánni munkájukhoz, itt a kongresszuson, és majd a kongresszus után, e tanácskozás határozatainak végrehajtásához. (Hosszan tartó, nagy taps). (Folytatás a 2. oldalról.) nem kell világháború. Sokféle formában folyik a vita a rendszerek között, a fontos az, hogy e vitát nem háború útján kell eldönteni és sajnos, nem lehet csak agitációval sem eldönteni. Persze, az agitáció feltétlenül kell, de csak agitációval nem érhetjük el a végső győzelmet. Bizonyítani kell a szocializmus fölényét a gazdasági építésben és a kultúrában egyaránt. Az imperialista agresszióval szembeni világméretekben folyó harcban nemzetközileg egyesítenünk kell erőinket. E kongresszuson jelen van a Szakszervezeti Világszövetség képviselője, s összesen több mint 40 országból érkeztek ide barátaink. Bár én itt a pártot képviselem, és az egyszerű szakszervezeti tagságot — mert azt is képviselem —, (derültség, taps), nagyon szeretném őszintén és szívből köszönteni e küldötteket. Megkérem őket: ha hazamennek, vigyék el hazájukba azt, amit — gondolom — éreztek és tapasztaltak nálunk, hogy mi szilárdan és tántoríthatatlan ul a haladás, a béke ügye mellett s az imperialista agresszió ellen vagyunk, és szolidárisak vagyunk az imperializmus ellen harcoló valamennyi erővel, ide értve a nagy Szovjetunió népét, a szocialista országok népeit, a haladásért a kapitalista országokban küzdőket, és a volt, vagy még jelenleg is gyarmati területen élő harcosokat. Szívből üdvözöljük őket, velük vagyunk, és ami az erőnk-
