Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-25 / 121. szám

t 5 Kész a bolgárkcrtí \BC áruház Befejeződött Pécsett a bolgárkerti ABC Áruház építése. A mű­szaki átadásra jövő héten, kedden kerül sor, ezt követően megkezdik az áruház berendezését. A képen: a takarító brigád átadáshoz készíti elő az új létesítményt. Három liter borért ölt Tizennégy évi szigorított börtönre ítél ék zament és lefeküdt. Másnap reggel a szomszédok találtak rá a még élő Győrnére, akit beszállítottak a pécsi idegkli­nikára, ahol másnap belehalt sérüléseibe. Az őrizetbe vett tettes a rendőrségen először azt vallotta, hogy Gyámét a falubeli Jovanovics Péter ölte meg, akit szintén letartóztat­tak, és csak október 29-én ke­rült szabadlábra, amikor ki­derült az ártatlansága. A május 11-én megtartott perújrafelvételi tárgyalásnak az volt a váratlan meglepe­tése, hogy Kis Iván István teljes egészében visszavonta a hyomozás során és a bíróság előtt tett töredelmes beismerő vallomását. Kitartott amellett, hogy nem bűnös, mert nem ő ölte meg Győr Józsefnét. ..A vádbeli napon Jovanovics Pé­ter társaságában valóban járt az asszony házában, de mivel a lakás ajtaja be volt zárva és az ablakon benézve azt látta, hogy Győrné a sezlonon fekszik, és valószínűleg al­szik, Jovanoviccsal együtt ha­zament. Mivel egy tanú nem jelent meg a tárgyaláson, a megyei bíróság a tárgyalást elnapolta és folytatását május 23-ára tűzte ki. A tárgyalás megnyi­tása után levetítették azt a filmet, amelyet a nyomozás során készítettek Győrné foj- togatásának és arcbasújtásá- nak helyszíni lejátszásán. Ezután Jovanovics Péter községi pásztort hallgatta ki a bíróság. A tanú elmondotta, hogy a vádbeli napon Kis Iván Istvánt elkísérte Győrné lakásához. A lakásba nem mentek be, mert az ablakon át látták, hogy az öregasszony alszik. Együtt tért haza laká­sára Kis Iván Istvánnal. Más­nap reggel hallotta, hogy Gyomét elvitték a mentők Pécsre. Hogy Kis miért val­lott ellene a rendőrségen, azt nem tudja. Az igazságügyi szakértő fenntartotta eredeti véleményét. Az áldozat halá­lának közvetlen oka agyvér­zés volt, amelyet a nagyerejű arcbasújtás, — ellencsapódá- sos módon — váltott ki. A perbeszédek hangzottak el ezt követően, majd a bíró­ság kihirdette az ítéletet. Az eredeti minősítést fenntartva Kis Iván Istvánt előre kiter­velt módon és aljas indokból elkövetett emberölés és ha­mis vád bűntettért J4 évi szi­gorított börtönre ítélték. Az indokolás szerint a bíróság ítélete a vádlottnak a hely­színi nyomozás során és az első tárgyaláson elhangzott töredelmes beismerő vallomá­sán alapszik. Bizonyítást nyert, hogy a vádlott előre kitervelte tettét és fennáll az aljas indok is, mert aki 3 li­ter borért ölni képes, az aljas indokból cselekszik. Azt a körülményt, hogy a vádlott visszavonta beismerő vallomá­sát, a bíróság súlyosbító kö­rülményként értékelte. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlott és védője fel­lebbezett, tehát a végső dön­tést a legfelsőbb bíróság fog­ja kimondani. A Legfelsőbb Bíróság dön­tése alapján a Pécsi Megyei Bíróság újra tárgyalt egy olyan emberölési ügyet, amely­ben 1966. december 22-én már marasztaló ítéletet hozott A •Legfelsőbb Bíróság azonban az ítélet minősítésével nem értett egyet, és ezért új el­járás lefolytatására utasítot­ta a bíróságot. A megyei bíróság első Íté­letében kitervelt módon, al­jas indokból elkövetett ember­ölés és hamis vád büntette miatt 13 évi szabadságvesz­tésre ítélte Kis Iván István 38 éves drávaszerdahelyi köz­ségi csordást, aki 1966. októ­ber 17-én este 21 órakor fel­kereste a lakásán Győr Jó- zsefné 71 éves, egyedül élő falubeli asszonyt és azért vég­zett vele, mert fűkaszálásért nem kapta meg tőle a be­ígért 3 liter borjárandóságát. Kis az asszonyt a földre te- perte és a nyakát 3—4 percig teljes erővel összeszorította. A fojtogatást követően Gyomé fel akart kelni, de a csordás ököllel az arcába sújtott és ettől az idős asszony eszmé­letlenül visszazuhant a földre. Kis Iván István ezután ha­honvédőmagy, a másik rendőrszázados. Azt akartam kérdezni tő­le, hogy a hosszú rendőri szolgálat után miként ba­rátkozik meg a civil élet­tel, de nem jutottam el a kérdésig, mert egy kis jegyzetfüzetet vett elő és fejcsóválva olvasott fel be­lőle két nevet: — Hát tessék! Mindket­ten fiatalkorúak. Éppen nyugdíjazásom napján ír­tam fel a nevüket. A Tol- buhin úton kavicsokkal do­bálták a lámpákat. Szabad ezt? Fel kell keresnem a szüleiket... Garay Ferenc napló — , UOaÍÁ Ir.flláú ik / iVi/í íf[/j i/ii/ V/ i/ A gyermekéletek érdekében Festik az útburkolatot A Dunántúli Napló 1967. má­jus 4-i számában megjelent ,,A gyermekéletek érdekében” című cikkre válaszolok. Az 1967. május 2-án 11,20 órakor bekövetkezett közúti közleke­dési baleset Peterdi János, 11 éves általános iskolai tanuló figyelmetlenségéből keletke­zett, amikor egy álló autó­busz előtt kilépve, körülte­kintés nélkül akart áthaladni az úttesten. Az autóbuszt ke­rülő személygépkocsi már nem tudott megállni úgy, hogy a baleset elkerülhető lett vol­na. A sajnálatos eset intő pél­da a gyalogosan közlekedők részére, de különösen a gyer­mekek figyelmét kell foko­zottan felhívni arra, hogy álló jármű elől vagy mögül ad­dig ne lépjenek az úttestre, amíg meg nem győződtek az áthaladás veszélytelenségéről. Megvizsgáltuk a Fehérhegy közlekedési helyzetét és a KPM Közúti Igazgatósággal az útburkolati jelek felfestése érdekében a szükséges intéz­kedést megtettük. KOVÁCS JENŐ r. őrnagy, osztályvezető KRESZ- ü rőt (térünk Azokat a járművezetőket, akik Szentlőrincen a Hunyadi utcából a Királyegyháza felé vezető útra igyekeznek ráhaj­tani, állandó veszély fenyege­ti. Az említett út itt a vas­utat keresztezi. Az erre hala­dó járművezetők nem tud­nak meggyőződni, a vasúti töltés miatt a kikanyarodás veszélytelenségéről. Célsze­rűnek tartanánk egy KRESZ tükör elhelyezését az említett helyre. Tudom, hogy van a KRESZ-nelc egy szabálya, amely itt biztonságot nyújta­na, ha ezt betartanák. Ennek ellenére mégis célszerű lenne a tükör elhelyezése. Néma József Királyegyháza re csapkodva igyekeztünk ha­za. Kérjük az illetékeseket, irt­sák a szúnyogokat. Tudtom­mal például Siófokon minden nyáron kiirtják őket. Tóth Lászlóné | stb.) méhészeteket hívnak és fizetik is őket. Üj abban örömmel értesül­tünk arról, hogy hazai terme­lőszövetkezeteink, állami gaz- gaságaink, a többtermelés, to­vábbá az értékes méz- és vi­aszhozamért is egyre több méhészetet állítanak fel. Mi­vel a méhészet ma már nagy szakképzettséget kíván, az egyes falusi központok kezdő méhészei kérjenek előadókat a méhészcsoportok elnökségé­től. A magyar méhészet ez idő szerinti nagy ellenfele a nö­vények méreggel való porozá­sa. Ezen csak úgy lehetne se­gíteni, hogy oly vegyszereket találnának fel, melyek a mé- hekre nem ártalmasak (pl. Melipax, Toxaphen). Egyéb­ként a Földművelésügyi Mi­nisztérium 16 091—1950. sz. r. szerint virágzásban levő nö­vényt méreggel permetezni ti­los. Az elvirágzott gyümölcs­fákat is csak akkor szabad méreggel permetezni, ha az alatta virágzó rétet előbb le- kaszólják. Vértesi Zoltán a romos szemét-telepet ille­tékesek sürgősen megszüntet­nék. Városunk amúgyis lakás­gondokkal küzd, ezért a te­rületre lehetne építeni a Ko­lozsvár utcai házakhoz ha­sonló, két utcára néző több­szintes lakóházat. De addig is legalább valami jó magas be­tonkerítéssel kerítsék el, hogy ne láthassa senki az ott levő rendetlenséget. VIncze Lajos MÁV főintéző Estefelé gyermekeimmel együtt sétáltunk. A langyos májusi alkony csodálatos va­rázsát azonban megzavarta a szúnyog-invázió. Hol magam­ra, hol a két kisgyermekem­A mai időben a magas fok- J ra szökkent méhészeti tudo­mány és gyakorlat sikeresen hozzájárulhatna a magyar mezőgazdaság több ága (pl. takarmánymag, gyümölcs stb.) többtermelésének fokozásához. Sajnos, hazánkban még min­dig vannak olyan mezőgazda- sági vezetők, akik ezt méltá­nyolni nemigen akarják. Pe­dig bebizonyított tény — amint ezt már több ízben hangsúlyoztuk —, hogy a vi­rágok megporzását vagy 80 százalékban a dolgozó méhek végzik el. Ezt senki és sem­mi más sikeresen el nem vé­gezheti. A mai modern kaptáraid­ban (a keretes kaptárt még a német Dzierzon Jánost is megelőzve, 1844-ben, a bara­nyai Csúzán működő Kövesdi Szarka Sándor találta fel) el­helyezett méhek, egy család 60—80 ezer méhet számlál, meleg, napos időben megpo­rozzák a virágzó mezőgazda- sági növényeket és gyümölcs­fákat. Csehszlovákiában újab­ban a gazdaságok vezetői vi­rágzó növénytábláikra (repce, lucerna, baltacím, napraforgó Az utóbbi években nagyon megnövekedatt idegenforgal­munk. Naponta jönnek ki- sebb-nagyobb diák- és egyéb csoportok. A turisták egy részét a Ko­lozsvár utcában levő Közgaz­dasági Technikumban helye­zik eL Az iskola kívül-belül szép, az udvara fásítva, par­kosítva van, tehát nem kell szégyenkeznünk miatta. De a környéket nagyon elrontja és rossz benyomást tesz a ven­dégre a Kolozsvár u. és Már­tírok u. sarkán levő épület és annak drótkerítése, az ud­varon levő ócska, rozsdás bá­dogok, gépféleségek stb. Rosz- szabbul néz ki, mint egy ócs­kavas telep, de még egy sze­méttelepnél is. Maga az épü­let is csúnya, ablaktalan, a Mártírok útja felőli része is­tállónak látszik. Talán lehetne valamilyen módot találni arra, hogy azt Elismervény négy SS-ről bírósági tárgyalások Zavar­talanságát. Ott van minde­nütt, ahol az új rend ki­alakításán munkálkodni kell. Nem marad el az el­ismerés sem. „önt az or­szág rendjének és nyugal­mának biztosítása terén végzett kifogástalan és oda­adó szolgálatteljesítósért belügyminiszteri okirati di­cséretben részesítem. Rajk." A dicséret kelte: 1948 jú­lius. Az 1949-es év tavasza már Pécsett találja. A tiszti is­kola elvégzése után a köz­rendvédelmi osztály veze­tője. Kevésbé „látványos”, de kemény, szívós munkát végez ezen az osztályon, mint nevelő. A közrendvé­delmi beosztottak, önkéntes rendőrök politikai-szakmai képzése a feladata, — Az ember tudása leg­javával, becsülettel igye­kezzék azon a poszton meg­felelni, ahova állítják — mondja. — Én igyekeztem. Hat kormánykitüntetése között van a Munkás-Pa­raszt Hatalomért emlék­érem, a Kiváló Szolgálatért érdemérem... A fegyelem­hez szokott ember renüsze- retetével őrzi 23 éves rend­őri szolgálatainak egy-egy állomását jelentő okleveleit, az 1945. május 20-án kelt párttagsági könyvét. Alig három hete nyug­díjba ment. — Egyenruhás ember voltam, s ha most már ci­vilt is húzok, az egyenruha a családban marad — mondja. — Az egyik vöm I mi környékünkön a néme­tek ejtőernyős SS katoná­kat dobtak le — megzavar­ni a szovjet csapatok után­pótlási vonalát. Lovasszeké­ren jöttünk visszafelé, amikar az úton négy civil­ruhás embert láttam men­ni. Gyűrött öltözókűék vol­tak. Nekem feltűnt, hogy mind a négyükön egyforma síbakancs van. Átvillant bennem a gyanú. — Vágj a lovak közé, előzzük meg őket! — pa­rancsoltam a kocsisnak. — Ti pedig, ha elmegyünk mellettük, rájuk se nézze­tek — mondtam társaim­nak. Megelőzték a négy gyalo­gost, aztán egy kanyarnál — ahova a gyalogosok már nem láthattak — leugrál­tak a kocsiról és egy ház kerítése mögé húzódtak. Puskáikat élesre töltötték. Amikor a négy bakancsos közelükbe ért, hirtelen ki­ugrottak a kerítés mögül. — Kezeket fel! Gyors motozás, mindegyik farzsebében pisztoly volt Ejtőernyős SS-ek voltak. Elmondották, hogy a bécsi repülőtérről szálltak fel. Feladatuk: robbantásokkal akadályozni a szovjetek utánpótlását. Megmutatták azt a helyet is, ahova öt hátizsákot rejtettek, telve robbanóanyaggal. így kezdődött Kósa Gyu­la rendőr-pályafutása. 1947-ben a szegedi állomás őrsparancsnoka. Később mint karhatalmi parancs­nok biztosítja a szegedi nép­SokMe átvételiről olvas- I tam már elismervényt, de olyant, amelyik négy ejtő­ernyős SS átvételét iga­zolja, most először. A gép­pel írt papirost Kósa Gyu­la rendőralezredes mutatja, ő kapta Szegeden 1945. már­cius 18-án. Az átvételi el­ismervény szövege: „Sze­ged Város Rendőrségének Parancsnoksága. Heitch Ist­ván, Nehéz József, Bérényi József, Csizmarik József ejtőernyősöket őrizetbe vé­tel végett átvettem. Ugyan­csak átvettem 4 darab re­volvert, S hátizsákot és két darab zseblámpát bűnjel­ként. Kósa Gyula homok­pusztai 587. sz. rendőrőr- parancsnoktól.” Aláírás: ügyeletes tiszt. A Szeged melletti Sán­dorfalva-Hofn ókpusztán volt szabómester Kósa Gyu­la. Amikor a szovjet csa­patok 1944 október közepe félé oda is elértek, a lakos­ság a közrend védelmének parancsnokául Kósa Gyulát választotta. — Elvállaltam — mondja. — Sok feladatot kellett ak­kor megoldanunk az „őr­sön”. Még nagyon friss rendőrök voltunk, egyen­ruhánk sem volt, csak kar­szalag. Többször mentünk Sándort alvára, a központ­ba, hogy megbeszéljük a tennivalókat. Nos, arra a március 18-i vasárnapra most is jól emlékszem. Né­gyen mentünk be Sándor- falvára — megkaptuk a kö­vetkező heti feladatokat. Hírt kaptunk arról, hogy a 1987. MÁJUS 25. Ne legyen ünneprontás! Sikeres volt a premier a Ba- lokány-ligeti strandon. Minden zökkenő nélkül, kellemes kö- K rülmények között törődhet­tünk a tiszta vízben, friss pá- zsitos környezetben. De a prob­lémák — amelyek tavaly meg­voltak — most is mutatkoznak már. Beszéljünk ezekről ad­dig, amíg van idő segíteni! Mindenképpen visszaesést je­lentett a Balokányi-strandon a vállfás öltözési .rendszer beve­zetése. Ez a ruhatári rendsze­rek legkulturálatlanabbika, nem méltó a fürdőhöz, és nem méltó a város felnőtt közön­ségéhez. — Már az első va­sárnap is sokat kellett várni a tűző napon, és a lucskos medenceszélen — ahol a fel­öltözött vendéget a pocsolyába toppanók lefröcskölik — nincs hová lerakodni, leülni. Várni kell a fülke előtt, hiába van azokból talán több is, mint egy tucat, mig a bentlévő a teljes átöltözködést elvégzi. Sokszor többen is bepréselőd- nek ebbe a kis fülkébe, ahol még tiszta fapadló sincs. A szekrényes rendszernél a ki­szolgáló személyzet dolga sok­kal kevesebb egy vendéggel, esak egy zárfordítással nyitja a szekrényt. Az egész szek­rénysoron így kisebb számú személyzet is hatásosabban tudja ellátni a munkát, mint itt, ahol először vállfát kell adni és ahhoz számot keresni, majd azt átvenni és elvinni. A dolog másik része, hogy va­sárnapi, de még szerényebb hétköznapi öltözékkel sem le­het itt nyugodt lélekkel vet­kőzni. A vállfák megoldása ugyanis olyan, hogy mind a nadrág, mind az ing a cipő talpával érintkezik, attól őssze- piszkolódik. A balokányi strandot építé­sekor szerencsére annyira túl­méretezték, hogy férfi szek­rényes öltözői még az utóbbi évek csúcsforgalmának roha­mát is bírták. Most ezek a szekrényes öltözők zárva van­nak. Nem tudjuk felfogni, miért. Véleményünk szerint a vállfás öltöző csak mint tar- talékmegoldás szerencsés, vagy a gyerekeknek megfelelő öltö­ző. Más a helyzet a Hullám-für­dőben. Ott valóban kicsi volt a szekrényes férfiöltöző, de a jelenlegi vállfás megoldás sem­miképpen sem megfelelő. Ke­vés az öltözőfülke, az öltöző- fülkékbe belátni, kicsi a be­adópult, ahol állandó a tolon­gás a fejek fölé tartott, meg­pakolt vállfákkal. Az állandó öltözői tolongás miatt sokan már eleve hiányos öltözékben mennek ki a strandra és nem v veszik igénybe a vállfát, ha­nem — s ez a legkevésbé épü­letes látvány, — kint a füvön vetkőznek le, illetve öltöznek rá a fürdőruhára, és a pokróc alatt tartják a ruhát, cipőt. A Hullám-fürdőben tavaly különben is jellemző volt min­denütt a várakozás, sorbán- állás. Legbosszantóbb ez, ha mindjárt a bejáratnál, a pénz­tárnál kényszerítik rá az em­berre. Tavaly az egész idény­ben nem ütött szemet a veze­tőségnek a kapuban az állan­dó sorbanállás, amin egy visz- szatérő vendég úgy próbált segíteni, hogy — gondolva a következő napokra is — egy­szerre tíz jegyet kért. De fel is tűnt ez a lassú, ám alapos pénztárosnőnek, • kérdésére válaszolva, hogy a jegyek » következő napok belépőjéül is fognak szolgálni, közölte, hogy azt később nem fogadhatják el, mert a jegyek sorszámát is figyelik. Most idejében szó­lunk: legalább ne figyeljék . • • Szólni kell a vízről is. Va­sárnap friss víz volt a balo­kányi nagymedencében, de olyan szürke, mint egy pocso­lyáé. De ismételjük, egyébként friss, tiszta, szagtalan. Csak éppen gusztustalan. Nem tu­dom, mi a megoldás, de eddig volt, másutt is van. Sokan szí­vesebben mennének ugyan­olyan tiszta, de kékesen át­ütő vizű medencébe. Bégen — harminc éve is, tíz éve is — volt hullám, volt csúszda, s volt trambolin. Most szerencsés esetben van hullám, de az ugródeszka vagy még inkább az ugróemelvény úgy látszik végleg eltűnt. Tatabá­nyán, Székesfehérváron, s min­denütt, ha már az ehhez szük­séges mélyvíz megvan, az ug­rási lehetőség Is adott. Két­ségtelenül egyszerűbb meg­szüntetni, mint gondozni, s felügyelni. De ne elégedjünk meg mindig as egyszerűbb megoldással! Amikor ürülünk a korai strandnyitásnak, a kellemes, langyos víznek, friss pázsitnak, ne legyen ünneprontás, hogy a hiányosságokat fai észrevet­tük. VABOA GYULA — A »-« számú orvost kör­zet, Hunyadi úti rendelőjében május 25-én fél 6 órakor vörös- keresztes előadást tart, melyre szeretettel meghívja minden tag­ját és érdeklődőit. Az előadás tárgya: A vitaminokról. <x) — Karton mosóruhák, különle­ges, szép mintában és fazonban érkeztek a Széchenyi téri „Ele­gancia” női puha szakboltba. HO —140 Ft-os árban. (x) — Amatőrök figyelem! Kossuth u. 1. alatt a FÉNYSZÖV pavilon­jában kedves vásárlóink szeren­csés esetben ingyen hívást, má­solást, nagyítást nyerhetnek. Min­den harmadik tekercsre jut nye­remény. (x) i Többtermelés és a méhészet Szúnvofiinvázió Üjmecsekalján Ócskavastelep a Mártírok útján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom