Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-24 / 120. szám
1WI. MAJtTS 24. 3 napló Kiszabadul a barbakán Bontják már a barbakánt körülvevő, eltakaró házakat és nemsokára láthatóvá válik Pécs egyik legjellegzetesebb és legrégibb műemléke. Termel a m Kevés a megrendelés — Kidobtak 28 milliót? Fiatalodnak a tsz-ek? Háromszáz baranyai mezőgazdasági szakmunkástanuló kap áss idén bizonyítványt — Divatos szakmák — Várják a fiatalokat Az egyik őrlőmalom na. De miután ebben az esztendőben az őrlőmű csak tíztizenkétezer tonna mészkőlisztet gyárt le megrendelés hiányában, és ezt a mennyiséget is néhány hét alatt megtermelik, az üzem az év másik felében tétlenül áll. A vállalatnak viszont kötelessége a mintegy egymillió 200 ezer forint értékcsökkentési és eszközlekötési járulék befizetése. Anélkül hogy az üzem termelne, fizetnek. Az utóbbi két- három évben egy hónapi bérnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak a dolgozók. De a jövő évi nyereségkifizetésnél aligha kapják meg ennek az összegnek akár csak a felét is. A nagyharsányi őrlőmfl program-tárgyalását még 1962- ben bonyolította le a Földművelésügyi Minisztérium, az Országos Tervhivatal és az Építésügyi Minisztérium. Vagyis ö t esztendővel ezelőtt született meg pusztán az ötlet! A programozás, tervezés, kivitelezés összesen öt évet vett igénybe! Mire felépült, kiderült nincs rá szükség. Enyhe vigasz lenne, ha most azt mondanám, hogy ebből le kell vonni valamiféle tanulságot ... Nem kell levonni semmiféle tanulságot. Mást kell tenni. Felelősségre kell vonni azokat, akik 28 millió forintot kivágtak az ablakon. Még ha minisztériumi szinten, akkor is. Rab Ferenc mérnöke, Szűcs János, illetve Boross Oszkár főenergetikus elmondása alapján meghökkentő dolgokról értesültünk: nem tudják, mit kezdjenek az új őrlőművel! A Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó Országos Talajjavító Vállalat ugyan bejelentette igényét még 1966 augusztusában a következő ütemezésben: 1967-ben 50 ezer, 1968-ban 150 ezer és az azt követő években pedig 200 ezer tonna mészkőlisztet venne át a nagyharsányi őrlőműtöl. Az új üzem a napokban megkezdte a termelést. A Talajjavító Vállalat azonban az ez évi igényét leszállította húszezer tonnára, később tizenkétezer tonnára és a következő évekre szóló igényről is hallgat. Igaz ugyan, hogy a mezőgazdasági kutatás feltárta, hogy bizonyos területeken végzendő talajjavításhoz korábban elképzelt lisztmennyiségnek a fele is elegendő. De ez még nem végleges álláspont, a vita még folyik és nem tudni, miképpen döntenek. Annyi azonban bizonyos, hogy a népgazdaságot — amennyiben az őrlőmű termékére nem lesz megrendelés — 28 millió forint kár érte. És károsodik maga a Komlói Kőbánya Vállalat nagyharsányi üzeme is. Az üzem eddigi évi termelési értéke 35 millió forint, az őrlőmű termelési értéke 38 millió forint lett volA dunántúli és az északi megyék vidékein jelentős talajromlás tapasztalható. Ezzel kapcsolatban Vincze Oszkár írja a Figyelő május 17. számában: „A hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint a savanyú talajba juttatott hol- I dánként 100—200 métermázsá- nyi mészkőliszt mintegy évi 2—4 métermázsa, a mérsékelten szikes talajban pedig mintegy 4 métermázsa kalászos termés értékének megfelelő többletet hoz. Hazánkban mintegy három millió hold savanyú talajunk van.” A mészkőliszt hiányának csökkentése érdekében a Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezésére és az Országos Tervhivatal rendelkezésére megépült a nagyharsányi kőbánya területén egy korszerű gépekkel felszerelt őrlőmű. A beruházás összege 28 millió forint volt. A mező- gazdaság igénye 1967-ben 719 ezer tonna mészkőliszt, a következő években pedig 830 ezer, 956 ezer, illetve 1 millió 90 ezer tonnára növekszik. A nagyharsányi üzem — az évi 240 ezer tonnás kapacitásával csupán csak enyhít a gondokon. De mészkőlisztet az ország több más őrlőüzeme is előállít és az így rendelkezésre álló összmennyiséggel a talajok javítása fokozatosan megoldható. Az elmúlt napokban azonban a Kőbánya Vállalat főkialakítására. Néhol egészen apró, bosszantó dolgok hiányoznak. A falusi lányok gyakran elpanaszolták a legutóbbi KISZ vezetőségválasztó taggyűléseken, hogy nem tudnak sportolni. Csak asztali teniszük van, kézi, illétve röplabda felszerelésük nincs. Feltették a kérdést: olyan drága volna egy ilyen felszerelés? A helyi pol tikán ,, múlik Az ilyen apróságoknak is részük lehet abban, hogy a parasztfiatalok tekintélyes hányada még nem kötelezte el magát a belépéssel, a szülei munkaegységkönyvére dolgozik, vagy pedig alkalmazott lesz, de vár. Pedig az állam mindent megtett, hogy kedvük legyen a belépésre. Az kezdeményezte, hogy fizetett szabadság, méltányos nyűgdíj, családi pótlék, szülési és betegségi segély, bővülő SZTK-ellátás stb. legyen a tsz-ekben. Nem a „nagypolitikán” múlik tehát, hogy mit gondolnak a termelőszövetkezetükről a fiatalok, hanem a termelőszövetkezeteken. A helyi politikán. ^ ^ Kerámiagyártó tsz Újszerű kezdeményezést valósít meg a kishajmási Hegyalja Tsz. Varga Lajosnénak, a szövetkezeti gazdaság főkönyvelőjének ötlete alapján kerámiagyártást indítanak meg. Varga Lajosné ugyanis sokáig élt az Alföldön, s jól ismeri a híres mezőtúri népi kerámia készítését. Kapcsolatban állt Hadár Erzsébettel is, aki annakidején egy angliai kiállítás aranyérmét hozta el mezőtúri kerámiáival. Most pedig látta azt a Kishajmás környéki földréteget, mely alkalmasnak tűnt erre a célra. Ezért mintát küldött Mezőtúrra Veress Sándor népi kerámikus- hoz, aki alkalmasnak találta a kishajmási földet, s hamisítatlan mezőtúri típusú korsókat égetett belőle. A Hegyalja Tsz kérésére Veress Sándor és családja Baranyába költözött. Körülbelül egy hónap múlva kezdik meg a kerámia égetését. A tsz 80 ezer forintért már felújított egy használaton kívüli pajtát erre a célra. fiatalokat a mezőgazdaságba, ha az iparban már nincs hely, és — ami még fontosabb — nemcsak azokat irányítják oda, akik a leggyengébb osztályzatokat érték el. Megnőtt a mezőgazdasági munka becsülete. Ösztöndíj Csakhogy divatos szakmák is vannak, s ami a városon az autószerelés, a televízióműszerész meg a fodrász, ugyanaz falun a traktoros, gépész, baromfitenyésztő vagy éppen kertész. Kétszáz férőhely van a pécsváradi állat- tenyésztési szakiskolában, s alig 160-an jelentkeztek felvételre, s e 160 majdnem fele is baromfitenyésztő akar lenni. A sertés- meg szarvasmarha-tenyésztést elhanyagolják, pedig majdnem kétezer ilyen szakmunkásra lenne szükség a baranyai tsz-ekben. Hogy milyen nagy szám a kétezer, abból is megítélhető, hogy mindössze két és fél ezer szakmunkás dolgozik ma a baranyai termelőszövetkezetekben. A fiatalok arra hivatkoznak, hogy alacsony fokú az állattenyésztés gépesítettsége, s nagyon kötött ott a munkaidő. Ez igaz. Tény viszont az is, hogy egy seregnyi tsz- istállóban azért nem lehet bevezetni a gépi fejést meg a két műszakot, mert nincs elegendő szakmunkás. A szakképzett erő hiánya miatt ma a mezőgazdasági mérnökök, technikusok végeznek el egy csomó olyan munkát a tsz-ekben, ami tulajdonképpen a szalonunkások feladata volna. Siklós, Görcsöny, Pellérd és még több tsz felismerte, hogy maholnap elegendő agrooó- musunk, technikusunk lesz, s akkor cselekszik jól, hogyha a szakmunkásképzést segíti ösztöndíjjal. Az egyházasko- zári tsz még napidíjat is fizet azoknak a fiataloknak, akik tanulnak, illetve a községtől távol vizsgáznak. Egy sor tsz-ben viszont még ma sem találnak kellő megértésre, támogatásra a fiatalok. A többnyire idősebbekből, közép korúakból álló vezetőség több helyen nem tud „belehelyezkedni” a fiatalok gondolatvilágába. A községi művelődési házak mintegy fele még most is csak egy nagyteremből áll, s nem alkalmas a klubélet Ibrahim elmegy a sejkhez Tőlünk várnak segítséget Egyiptom a magyar orvos szemével — Nekik sem kell négy feleség Géppel értékelik az „írásbelit“ A Tanárképző Főiskola műszaki tanszékén ma délelőtt híradástechnikából „írásbeliznek” a matematika—fizika műszaki szakos negyedéves hallgatók. A vizsgázók nem írják le válaszaikat, hanem lyukkártya rendszerre kódolják. Ezt a módszert az orvosi egyetemen már több éve bevezették, de először történik, hogy a lyukkártyákat géppel értékelik. így az osztályzatokat semmiféle szubjektív elem nem befolyásolhatja. A tudás dönt Japán professzor Pécseit Japán professzort látott vendégül hétfőn dr. Lássák Kálmán Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem élettani intézetének igazgatója. Hideome Tuge, a tokiói egyetem pszichológiai professzora járt ez alkalommal Pécsett. Hideome Tuge ugyanis évek óta szoros kapcsolatban áll Lissák professzorral, öt évvel ezelőtt már volt Pécsett, s Lissák professzor is járt őnála Tokióban. A japán vendég egy új intézetet épít, amely jövőre lesz kész. Pécsi látogatása alkalmával az új intézet létesítéséhez kérte Lissák professzor szakmai tanácsait Kneffel Pált az ösztöndíjra, mert ő laboratóriumi és higiénikus szakorvos egyszemély ben, azonkívül az ország egyik legjobban működő megyei KÖJÁL-jának igazgató-főorvosa, akit végülis nagynehezen engedtek csak vissza, annyira fontosnak és hasznosnak látták munkásságát. — Egyiptomban és általában külföldön miben látják a magyar egészségügyi szervezet legjobb vonását? — kérdeztük dr. Kneffel Pált. — A közegészségügyi szervezet minőségében. Az 1955- ben létrehozott megyei Kö- JÁL-ok szervezetéről és működéséről szóló beszámolómat még az ottani akadémiai elnök is hitetlenkedve fogadta. De ezt tapasztaltam néhány évvel ezelőtt Finnországban is, ahol tizenkét nyugati ország képviselőinek számoltam be róla. Fő erősségünk, hogy egy kézben van a laboratóriumi munka, a higiénikus tevékenység, az ismeretterjesztés és a hatósági jogkör, amivel büntethetünk, például boltokat zárathatunk be. f. a l kell még számítani, hogy minden magyarországi fertőző betegség megtalálható ott, mellettük a trópusi betegségek is. Ennek oka a klíma, az elmaradott település- és élelmezésviszonyok, a személyi tisztaság hiánya, s a nagyfokú közöny, mely szerint Allah majd mindent megold. — Tévedés azt hinni, hogy az arab világban minden férfinek négy felesége van — mondotta dr. Kneffel Pál. — Igaz, hogy a Korán ennyit engedélyez, de a férfiak egy százaléka sem él az engedély- lyel. A válás viszont csak a városokban van bírói eljáráshoz kötve, ott sem régóta. Falun így zajlik le: Ibrahim elmegy a sejkhez, mégpedig két tanúval és kijelenti, hogy Leilát ő többé nem tekinti feleségének. A sejk ezt tudomásul veszi és Leila mehet, amerre lát, még ékszereit sem viheti magával, legfeljebb leánygyermekeit. Egyiptomnak és minden függetlenné vált egykori gyarmatnak nagy szüksége van tehát Európa segítségére. Éppen ezért választotta a Magyar Egészségügyi Minisztérium dr. A Nílus mentéről, a piramisok és Korán-tisztelő, guggoló férfiak világából érkezett haza dr. Kneffel Pál igazgatófőorvos, s tegnap este erről az egyiptomi útjáról tartott igen érdekes előadást Pécsett, a Tudomány és Technika Házában. Dr. Kneffel Pál, a Vas megyei Közegészségügyi-Járványügyi Állomás vezetője, s a Magyar Kultúrkapcsolatok Intézetének ösztöndíjasaként egyúttal első ösztöndíjas magyar orvosként — járt a Nílus országában. Előadása bővelkedett a színes' történetekben, egzotikus leírásokban, de jól ötvözte a különlegességet a tanulságokkal. — Egyiptom jelenlegi helyzetét nem lehet megérteni az 1952-es katonai forradalom korának ismerete nélkül. Akkor a lakosságnak 77 százaléka írástudatlan volt. S bár azóta sokat fejlődött az ország, az 1960-as népszámláláskor a lakosság 60 százaléka azt írta a foglalkozás rovatába: állásom nincsen és nincs is szándékomban dolgozni. A népszaporulat ugyanakkor kilencszerese a miénknek. Hozzá A mezőgazdasági szakmunkásképző iskolák legjobb tanulói május 24 és 27 között országos találkozón vesznek részt Szombathelyen. Énekés zenekarok, színjátszó és népi tánc csoportok mérik össze tudásukat, atlétikai viadalokat rendeznek, egy seregnyi sportágban tartanak vetélkedőket. A találkozón résztvesz egy baranyai csoport is. Ez az — idén először megrendezett, de évről évre visz- szatérő — esemény alkalmat nyújt arra, hogy elgondolkodjunk kissé a mezőgazdasági szakmunkásképzés helyzetéről, általában a fiatalok és a mezőgazdaság problémájá- róL Gyakori beszédtéma ez, hiszen ezt a kérdésbokrot szüntelenül napirenden tartja az élet. Gyors csökkenés így történt a télen, a zár- számadó meg a rendkívüli tsz-közgyűlések idején is, amikor egy seregnyi fiatal kérte felvételét a tsz-ekbe. Az első időkben arra gondoltunk, hogy megtört a jég, s a tsz-tagság elöregedésének folyamata meg fog állni. Később azonban, amikor a sta tisztikai jelentések napvilágot láttak, s a szenvtelen számok mögé néztünk, kiderült, hogy korai lenne még fordulatról beszélni. 1963 végén még a tsz-tagság 22,47 százaléka volt 40 év alatti, a múlt év végén mér csak 19,7 százalék, s ezen az arányon még az elmúlt hónapok eseményei sem változtattak lényegesen. Közel húsz éve, 1948-ban még az ország kereső lakosságának 55,2 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, ma már csak 32,2 százalék. A tsz-tagiság átlagos életkorát tekintve ez a folyamat a jövőben is folytatódni fog. — Mindez még nem lenne baj, hiszen a mezőgazdasági népesség csökkenése világtendencia. Az évi egy százalékos fogyás azonban nagyon gyors, s főként azért okoz gondot, mert nem tart vele lépést a mezőgazdasági munkaerő minőségéinek megváltozása. Márpedig ez is világ- tendencia. Jelentkeznek a fiatalok Nem véletlenül osztottuk a tsz-tagságot ketté, egy 40 év alatti és egy 40 év feletti korcsoportra. A tapasztalat ugyanis azt bizonyítja, hogy a 40 év alatti parasztemberek aránylag könnyen megbarátkoznak az új gépekkel, növényekkel, a mezőgazdaságot elárasztó vegyszerek tömegével, a korszerű eljárásokkal. Negyven év felett már — tisztelet a kivételnek — kevésbé hajlanak az új agro- és zootechnika nagy fáradságot igénylő, alapos elsajátítására. így alakul ki az ismert >,kórkép”: miközben a legtöbb tsz-nek munkaerőfeleslege van, s állandó gondot jelent a tagság rendszeres foglalkoztatása, nagy, helyenként óriási hiány) mutatkozik szakképzett erőkben. Ezen a helyzeten csak akkor lehet változtatni, a munkaerő minőségét csak akkor tudjuk megjavítani, ha viszonylag sok, tanulékony fiatal áramlik a mezőgazdaságba. Hála a tíz éve folyó mezőgazdasági szakmunkásképzésnek, a beáramlás üteme gyorsul. Az 1958—59-es tanévben még csak 214 fiatal mezőgazdasági szakmunkás végzett az országban, az idén már közel 14 ezer kap bizonyítványt. Ebből 300—400 baranyai lesz. Elértük, hogy traktorosokból, gépészekből, baromfitenyésztőkből már csak utánpótlásra van szükség, s hovatovább elegendő lesz a kertészeti szakmunkás is. Valóságos fordulattal ér fel, hogy megváltoztak a falusi pedagógusok is. Ma már nemcsak akkor küldik a