Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-21 / 118. szám
3 napló 1WJ. MÁJUS 23. Kilencezer ember az ünnepségen Játszik a Pannónia beat-zenekar. Hegyháti majális Abaligeten Mezőtúri lány lett Hegyhát szépe — Nonstop műsor a vízi színpadon — Ambrus Kyri pályát változtat? Ambrus Kyri énekel pad, színésznő vagy énekesnő akartam lenni. S elárulom, sok novellát, verset írtam, de mióta annyit énekelek, nincsen rá időm. Úgy, hogy annak örülök, ha a zajos szereplések után otthon a kertben csendesen sétálhatok, szemlélődhetek, s legfeljebb a kedves kutyám van körülöttem. De autót vezetni én is szeretek. Bodor Károly különösen jódlizásáért kapott sok tapsot. Azt mondja: — Úgy látszik, a táncdalt veszélyesen kerülgeti az irodalom. Ugyanis én meg újságíró voltam, sőt megjelent egy regényem is az Uj tanító címmel. Most konferálok, s ebben szeretnék új stílust kialakítani, olyant, ami a musicalhoz jobban illik. A jódli? Hát tagja vagyok a világ legjobb huszonegy jódli énekesét magába tömörítő Bemei Jodler Klubnak. Estére azonban még egy interjúalany akadt, az idei Hegyhát szépe verseny győztese: — Veres Ibolya vagyok. Most költöztünk Mezőtúrról Szalatnakra. Édesapám népi keramikus, én most érettségizem Mezőtúron, és ugyancsak kerámikus szeretnék lenni. Végül is bállal zárult a hegyháti majális, amelyről meg kell állapítani, hogy a sásdi járás ötletben, szervezésben nem marad le a többitől. Földcssy Dénes Pécsi kesztyűt hirdet a kanadai televízió Szépség, május, ifjúság — legfőképpen e három szót kell feljegyezni a vasárnapi Hegyháti majálisról. Már a protokoll is rendhagyó volt, Benedek András, a sásdi járási tanács vb-elnöke oldalán egy filmsztár megjelenésű, üde sásdi kislány vonult az élen: Garai Judit, ö volt a tavalyi Hegyhát szépe, s abban a pillanatban a kilencezres tömeg valamennyi férfia között Benedek András volt a legiri- gyeltebb. A Napot sem kellett csalogatni, előbújt, a mintegy 300 gépkocsi pedig európai színvonalat biztosított a tó menti parkolóhelynek, legalábbis a zsúfoltság tekintetében. Aztán szép volt az egész hagyományos felvonulás. A j lóhoz értő férfiak azt mond- i ták, ma már kevés ilyen két ! fekete paripát lehet találni, mint amivel a boródi gazda- | ság kirukkolt. Mesélik, Ur | László, a gazdaság igazgató- J ja napokkal ezelőtt eljött i Abaligetre megnézni a felvo- ! nulás helyszínét, s valóság- 1 gal kicentizte, hogy fűvön vo- | nuljon a két koromfekete fé- ; nyesszőrű Nónius, ragyogó ; rézveretes szerszámmal, ne- ' hogy a patája piszkos legyen. Egyébként elől vonult a ze- ! nekar, utána a lovasok, majd ; a fogatok következtek, azután ! pedig a májusfát hozták, sor- -ban mögöttük a szereplők vosajnáltuk, hogy mi, magyarok nem képviseltettük magunkat. Rám leginkább a gigászi méretek, és a jövő építkezését sejtető vonalak hatottak. A világkállítás címe: „Az ember és világa” valóban méltó a látottakhoz. Számunkra persze a méretek minden vonatkozásban megdöbbentőek voltak. Az autóúton egyszercsak tábla jelenik meg az ember előtt, ami figyelmezteti, hogy a következő 150—200 kilométeren semmiféle élet nincs, így tankolásra, vendéglői étkezésre sem nyílik alkalom. Csak az út vezet át a lakatlan területen ... — mondja Gulyás József igazgató. A Pécsi Kesztyűgyár termékei most Kanadával együtt húsz országba jutnak el. Legnagyobb vásárlói közé a Szovjetunió, Svájc, Svédország, Hollandia, Anglia tartozik. Az új kanadai piac nem jelent semmiféle átállást. Hagyományos európai, valamint belföldi piacát továbbra is ellátja a gyár, a kanadai üzlettel csak bővítik termelésüket. Hát... Így valahogyan — gondoltam, amikor felálltam az igazgatói iroda tárgyaló- asztala mellől. A gazdasági mechanizmus szellemében dolgozó kísérleti üzemek jól bizonyítanak ... Bertha Bulcsú Nyolcszáz dalos Szigetváron Vasárnap reggel különvonat vitte Szigetvárra a megye legjobb úttörő nagy- kórusait az Éneklő Baranya című kórustalálkozósorozat utolsó rendezvényére. A találkozón részt vett a komló-kenderföldi (Zson- gor Kálmán) a komló-gesz- tenyési (Vargha Károly) a mohácsi Széchenyi téri Ált. Iskola (Emmert Ádámné), a szentlőrinci (Szűcs József) a bükkösdi (Hegedűs Kálmán), a görcsönyi Ált. Iskola (Madari Antalné), a pécsi Egyetem utcai (Bokrétáé Györgyné) az Alkotmány utcai, (Pillinger Béla) valamint a szigetvári Ált Iskola énekkara (Me- gyesi Katalin és Hergenrő- der József). Valamennyi kórus lelki- ismeretes felkészültségről tett tanúbizonyságot Kanadába, hogy képviseletünk munkáját ellenőrizzük, segítséget nyújtsunk nekik, meglátogassuk a nagyobb áruházakat, újabb kapcsolatokat építsünk ki. Fő célunk egy új kollekció bemutatása volt, mely ugyancsak nagy sikert aratott. Negyven fazont vittünk ki, melyből 12-őt azonnal átvettek, 4 fazont pedig bizonyos módosítások után, tehát összesen 16 új fazont bocsátunk a kanadai piacra... — Bocsásson meg de valamit nem értek... Hogyan lehet az, hogy egyik üzleti képviselőnk Kanadában egy kesztyűgyáros? — Náluk a kereskedelem és az ipar nem vált ilyen élesen szét, mint nálunk. Szinte minden kesztyűgyáros foglalkozik kereskedelemmel is, és ahogy mondják, ez jobb üzlet számukra, mint a gyártás. Hallottunk olyan gyárakról, melyek teljesen leállították a termelést. Ezek általában kisüzemek, nagy szériákat nem tudnak termelni, A százéves Pécsi Kesztyűgyár számukra meglepetés... Jólesően tapasztaltuk, hogy rövid idő alatt milyen döntő helyet sikerült magunknak biztosítani. Amikor megérkeztünk Montreálba a második este tiszta véletlenül bekapcsoltam a televíziót, s ott éppen a magyar kesztyűt hirdették. Hasonlóan jó tapasztalatokat szereztünk a rádió vonalán is. A rádiónak hetenként kétszer van magyar nyelvű adása, s ebben külön foglalkoznak a pécsi kesztyű propagálásával, mely minden alkalommal fellendülést okoz a vásárlásban. — Gondolom Montreálon) kívül más városokat is> meglátogattak? — Igen, átrepültünk a Csen- j des-óceán partjára, meglátogattuk többek között Vanko-1 vuer, valamint Edmonton nagyobb áruházait is... — A montreali világkiálli- | tást sikerült megtekinteni? ; — Két alkalommal érintettük ... Olyan hatalmas, hogy j eev hét is csak tájékozódásra , lenne elég. Felültünk a világ- kiállítás függővasútjára, mely j egyes pavilonokon is átmegy, így bizonyos képet azért nyertünk. Meglátogattuk az olasz,) a csehszlovák és a kanadai j pavilont. A montreáliak előtt j a Szovjet és a Csehszlovák 1 pavilon aratta a legnagyobb \ sikert Csehszlovákia csodála-! tos üvegiparával nyerte meg i tetszésüket, Szovjetunió pe- j dig egész fejlődését bemutatói mari áttekintésével, valamint j űrhajóki állításával; Nagyon. Bányász kulturális nap Pécsett Mecseki Tavasz A komlói Május 1. Művelődési Ház szimfonikus zenekara. Vezényel: Horváth Gyula. vezényletével, a Szederkényi Ádám vezette komlói fúvós- zenekar, a Szesztay Zsolt karnagy irányította pécsszabolcsi vegyeskórus aratott nagy sikert. Nagy taps kísérte a komlói művelődési házak tánccsoportjának fellépését. A közel 3 órás műsorban Pécsről kétszázan, Komlóról mintegy négyszázan szerepeltek. rieri Ferenc vezette Puskin Művelődési Ház fúvószenekara lépett színpadra. Majd a komlói művelődési házak 66 tagú munkáskórusa Tóth Ferenc karnagy vezényletével adott műsort. Pergőn követték egymást a műsorszámok. A Huba János Vezette vasasa Petőfi Kultúrotthon szalon- zenekara, a pécsbányatelepi férfikórus Ivasivka Mátyás Vasárnap a pécsb ányatel e- pi Zalka Máté Művelődési Otthonban rendezték meg Mecseki Tavasz címmel az immár hagyományos bányász kulturális nap eseményeit. Délelőtt fél 11 óraikor dr. Gyevi Károly nyitotta meg azt a kiállítást, amelyen a komlói művelődési házak, a Puskin Művelődési Ház és a Zalka Máté Művelődési Otthon szakkörei mutatták be munkáikat. A megnyitó ünnepségen megjelent Stier József, a Megyei Pártvégrehajtó bizottság tagja, a Trösztbizottság titkára is. A borús idő ellenére délután 4 órakor már több százan foglalták el helyüket a parkban elhelyezett széksorokban és hallgatták meg Ga- ramvölgyi János trösztigazgató szavait a bányász-kultúr- munkások áldozatkész és önzetlen tevékenységéről. A műsorban először a GorGrüyás József, a Pécsi Kesztyűgyár igazgatója hazaérkezett tizenhatnapos kanadai útjáról. Asztalán a Montreálban megjelenő The Gazette március 10-i száma hever, melyben az EATON’S Áruház egész oldalas hirdetése látható. Az áruház a magyar kesztyűt hirdeti ... A „The Gazette” hasábjain egy egész oldalas hirdetés kétezer dollárba kerül, egy jó minőségű autó árába... Mindezekből érezhető, hogy a százéves Pécsi Kesztyűgyár már az új gazdasági mechanizmus szellemében dolgozik, mint erre kijelölt kísérleti üzem, és az is érezhető, hogy sikeresen... A gyár a kanadai magyar kereskedelmi kirendeltség javaslata alapján fordult az új piac felé. Ahogy Gulyás József most elmondja első üzleti lépéseik megtétele előtt a TANNIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal egyetértésben gondosan tanulmányozták Kanada viszonyait, s az éghajlati tényezők, a helyi kapitalista üzemek termeléscsökkentése, valamint a lakosság gyors növekedése láttán elhatározták, hogy kísérletet tesznek a magyar kesztyű eladásával. Kanada lakossága 1945 óta megkétszereződött, ma 20 millió lakosa van az országnak, s a számítások szerint a bevándorlási tempó alapján 1980-ban már 40 millió lesz. — 1965 májusában kezdtük meg Kanadában a piaci munkát — mondja Gulyás József igazgató. — Először dr. Füleki Géza, a Külkereskedelmi Vállalat osztályvezetője utazott ki és megállapodott két céggel, egy nagykereskedővel és egy gyárossal a pécsi kesztyűk képviseletében. A nagykereskedő Quebec tartományba!» 4—5, a kesztyűgyáros pedig az ország többi területén 24 utazó-ügynökkel dolgozik. Az elmúlt évben mindkét céget meghívtuk Pécsre és bemutattuk nekik a gyárat Ennek döntő jelentősége volt a későbbiekben, mert látták, hogy az üzletnek megbízható és egyedülálló ipari bázis a fedezete. Nekünk 3500 dolgozónk van, igazi nagyüzem vagyunk, melyhez hasonló csak Csehszlovákiában létezik. A kapitalista országokban elaprózott kisüzemekben foglalkoznak kesztyűgyártással, beleértve a kesztyű őshazáját Franciaországot is... — A kanadai sikereknek bizonyára voltak más tényezői is... — Igen;:: Látták, hogy nagy mennyiséget tudunk szállítani, kifogástalannak találták a minőséget, és nagyon előnyösnek a határidőinket A próbaszállításokat a rendeléstől számítva négyhetes határidőre vállaltuk, és pontosan be is tartottuk. Ez a négy hét végtelen rövid idő, olyan rövid, hogy ilyen határidőre, még a helyi kapitalista cégek sem vállalják a szállítást. Mi, a kanadai piacban a jövőnket akarjuk megalapozni... Tudtuk, hogy tekintélyt kell szereznünk a magyar árunak és kereskedelemnek. Ezt nálunk a gyár dolgozói is átérzik, és különleges, megkülönböztetett gonddal kezelnek minden kanadai rendelést. 1966-ban így 36 ezer pár kesztyűt adtunk el Kanadában és rövid időn belül divatot csináltunk. Különösen egy bizonyos sportkesztyűnk vált nagyon keresetté, melyet a fiatalok go-go kesztyűnek neveznek. Ez valami olyasmit jelent, hogy lendület, de ők mindenre ezt mondják, ami modern, korszerű. Az idén már 180 ezer pár kesztyűre kötöttek szerződést. A rajt tehát kitűnően sikerült, közel félmillió dolláros forgalmat bonyolítunk le már a második évben egy új piacon, ami a népgazdaság szempontjából is nagyon jelentős. Ez annyit jelent, hogy az idén már a kanadai magyar export egészének tíz százaléka kesztyűből álL — A 16 napos májusi útnak mi volt a célja? — Dr. Füleki Géza osztály- vezetővel most azért utaztunk
