Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-21 / 118. szám
LILI BÁRÓNŐ Huszka Jenő operettje a Pécsi Nemzeti Színházban Vári Éva és Mcndelényi Vilmos Várhegyi Márta és Mester István játéka, szép szövegmondás» prózai színésznőnek is becsületére válnék. Muzikalitása, zenei felkészültsége, hangjának kellemes tónusa sikerének biztosítéka, melyet még csak fokozott sok és jólsikerült ruhája, primadonnái megjelenése. Cseh Máriának, a másik Lali baronessznek alakításában is sok az érték. Az ő felfogásában Lili kevésbé lírai alkat Egyéniségének megfelelően virgoncabb, vagányabb. Szeretetreméltó bájjal kelti életre ezt a másfajta, de azért hihető figurát. Énekhangjának felső regiszterei tisztán csengenek, de a középhangok képzésén és beszédmodorán változtatnia kell. Mester István sikerrel ta» lálta fel magát kettős szerepében: külöhösen mint komornyik tudta új színekkel gazdagítani alakítását. A nagy duettekben alkalmazkodó és méltó partnere volt a primadonnának. Clarissz szerepe voltaképpen nem szubrett-szerep: a híres Cigaretta-kettős primadonna hangot igényel. Várp Éva e nem reá szabott szerep nehézségeivel is sikerrel birkózott meg. Mendelényi Vilmos túlzásoktól mentes, mulatságos Frédije hamisítatlan operettfigura volt. Ezt a jól bevált stílust képviselte, mint mindig most is tele charmmal, énekben és táncban ellenállhatatlan kedvességgel és az operettjátszás minden gazdag tapasztalatával Szalma Lajos. A két Illésházy grófnő groteszk, harsány színekkel megrajzolt figuráját Szirmay Ottilia és Bódis Irén keltette életre sikerrel. Becsey tiszttartó szerepében Bakos Lászlónak, illetve Szivler Józsefnek tapsolt a közönség. Bár a Lili bárónő ismét nagy közönségsikerre számíthat, mégsem tartjuk üres okvetet- lenkedésnek azt az igényt, hogy a jövő évadban gondosabban és igényesebben válogassák ki a bemutatásra kerülő operetteket! —öt—előadás megteremtésére irányuló törekvés. Érvényesült ez a törekvés zenei téren, elsősorban a népszerű és közkedvelt Huszka- melódiáknak igényes színvonalon való tolmácsolásában. Paulusz Elemér vezénylő munkáján, a zenekar és a kórus teljesítményén érezhető volt az utóbbi évek operai feladatainak csiszoló, színvonalt növelő hatása. Sikerült szerencsés módon elkerülni a dalok régebbi, csöpögősen szirupos előadásmódját, ekként meg- tisztultan, egészségesen romantikus, mindamellett friss tempóvételekkel azok valódi értékét tolmácsolni. Paulusz érdeme, hogy az operettműfajban való hallatlanul gazdag tapasztalatkincséből ki tudta szűrni mindazt, amire a ma operettjátszásában szükség van. Babarczy László rendezési munkáját pedig épp az jellemezte, hogy fiatal kora és eddig többnyire modern hangvételű prózai művek iránti érdeklődése ellenére, vagy talán épp ezért, sikerült elkerülnie az operett játszás sablonos meg oldásait (kivéve a III. felvonás fináléjában), olcsó fogásait és buktatóit. A szokottnál nagyobb gondot fordított a prózai szövegre, melyet Darvas Szilárd és Gádor Béla dolgozott át, valamint a látványosságra, mozgalmasságra, sokszínűségre, a világítási effektusok alkalmazására. E törekvését segítették elő Pintye Gusztávnak a lehetőségeket kihasználó, a műfaj romantikus hangulatát tükröző, minden erőltetett moderneskedéstől mentes díszletei, Bata Ibolya nagyvonalú, színpompás jelmezei, különösen primadonna ruhái, valamint Fodor Antalnak az ízléses színésztáncokon kívül, önálló balettbetétekkel is gazdagított koreográfiái. Ez az egészséges. kulturált előadásmód főként a címszereplő Várhegyi Márta alakítását hatotta át. Átélt színészi Ma nyílik: Képzőművészeti szakkörök kiállítása Pécs megyei jogú Város Tanácsa VB Művelődési Osztálya kiállítást rendez a Tudomány és Technika Házában. Ezúttal a város területén, különböző művelődési otthonok keretében működő képzőművészeti szakkörök mutatkoznak be alkotásaikkal. A kiállítás ma délelőtt tíz órakor nyílik meg. Megnyitó beszédet mond Soltra Elemér, a Magyar Képzőművészek Dél-Dunántúli Területi Szervezetének tágja. A tárlat nyolc napig lesz nyitva, mégpedig május huszonegyedikétől május huszonkilencedikéig. Jó volna megtudni, vajon a •Pécsi Nemzeti Színház milyen szempontok, műsorpolitikai meggondolások és döntő érvek figyelembevételével határozza el, hogy melyik operettet tartja előadásra méltónak? Eddig ugyanis nem sikerült felfedezni olyan következetességet, tervszerűséget, mint a színház egyéb műfajú bemutatóinál. Talán a kézenfekvő lehetőségekre és a bevált, biztos sikerre számító álláspontból változtatták meg az évad elején beharangozott tervet és vitték színre a Boccaccio helyett a Lili bárónőt? Nyilván azzal érveltek, hogy ma már ez is klasszikus, elnyűhetetlen műnek számít, melynek szövegkönyvéről maga Huszka azt mondta, hogy „a legjobb azok közül, amiket Martos eddig írt. Elmés, mulatságos, előkelő: a legfinomabb vígjátéki stílusban megírva, és ami a fő, mindvégig érdekes.” Operettnél valóban ritka értékek ezek, méltán indokolhatják tehát előadását, annak ellenére, hogy nem is olyan régen, alig néhány évvel ezelőtt szerepelt utoljára a pécsi színház műsorán. Az előadással összességében elégedettek lehetünk, bár az évekkel ezelőtti operett-társulat jobb erőkkel rendelkezett. Mégis, a mostani Lili bárónőben néhány értékes, új vonást fedezhettünk fel. Röviden így foglalhatnánk össze: érezhető volt az adottságokhoz és lehetőségekhez képest kulturált Lint megformálására Buj- tor István jó ötletnek bizonyult Enyhén fanyar, mégis rejtett erőktől feszülő figurát teremtett, aki világképének vajúdásait, érzelmi válságát egyszerű és nagyon szimpatikus eszközökkel tudta kifejezni. Elhibázottnak éreztük viszont a női főszereplőt, Sáfár Anikót. Alkatilag valóban megfelelne szerepének, de színészi képességeit meghaladta a feladat. Papp Éva hangján beszélt, ami megint csak nem biztos, hogy az egyedüli jó választás volt. Harlekin sokkal több ennél — a szavak olykor gazdátlanul lebegtek a víz fölött, mert a néző nem tudja mindig elhinni a színésznőnek, hogy azok belőle fakadnak. A többi szereplő hellyel-közzel azt nyújtotta, amit kellett. Görbe János például nem volt jó ebben a szerepben, mert nem nekivaló, s számolni kellene a nézők előzetes élményeivel is, minden színésszel kapcsolatban. Vá- rady Hédi, Ajtay Andor, Szabó Ottó és Spányik Éva viszont a helyükön voltak. Tévedései ellenére kulturált, értékes film a Harlekin és szerelmese. H. E. Használjuk ki a lehetőségeket Népművelők tanácskozása Berkesden és Szilágyon lésre és filmrészletek bemutatására épített szellemi vetélkedőt bonyolított le a tanácskozás részvevői előtt a Szovjetunióról. Berkesden a járás legjobb díszítőművészeti szakkörei mutatták be éves munkájuk eredményeit ízlésesen s módszertanilag átgondoltan megrendezett kiállításon. A kiállítás képezte lényegében a tanácskozás anyagát. A megbeszélés eredményességét fokozta, hogy a lelkes berkesdi körzeti népművelők összegyűjtötték és bemutatták területük igen értékes és gazdag néprajzi anyagából azokat az emlékeket, amelyek egyrészt arra alkalmasak, hogy a díszítő- művészeti szakköri tevékenység tartalmát gazdagítsák, hasznos eszközei legyenek a hagyományápolás megalapozásának és a hazafias nevelésnek, másrészt indítékot adhatnak a korszerű lakás ízléses díszítéséhez. A megbeszélés egyik célja az volt, hogy azoknak a községeknek a népművelőiben, asszonyaiban is kedvet ébresszen a díszítőművészeti szakköri munkához, ahol ez a tevékenységi forma még nem alakult ki. Erre a kiállított anyag kiválóan alkalmas volt, mert a hagyományok eredeti formában történő megőrzésén túl azok praktikus felhasználására (öltözködés, lakberendezés) is sok példát mutatott, s új díszítőművészeti módszerek alkalmazásának termékei is a tanácskozás rész vevői elé kerültek. A lelkes berkesdi és szilágyi szakkörvezetők és asszonyok példamutatása sem maradt hatástalan. Követendő példa Érdemes volt-e a tanácskozást megrendezni? Mindenképpen. Azt a következtetést a kettős tanácskozásból levonhatjuk, hogy így érdemes meg beszélést szervezni: módját ejteni az értékelésnek, a legfontosabb elvi-módszertani kérdések megvitatásának, bemutatókat tartani olyan helyen, ahol a kérdéses területeken példamutató munka folyik. Lemle Géza A klubok nagy része ma még ifjúsági klub, kevés helyen gyűlnek még össze a felnőttek olyan rendszeresen, változatos programmal, mint például Egerágon vagy Szilágyon és Berkesden. Elég ritka még az olyan kezdeményezés, mint a hosszűhetényi autósok klubja, vagy a pécsváradi járási művelődési ház egyelőre még csak tervezett motorosok klubja. Egyre sürgetőbb igényként jelentkezik az érdeklődési körök szerint létrehozott klubok megteremtése. Helyesnek bizonyult, hogy a pécsváradi ifjúsági klub rendszeresen külön-külön találkozókat rendez a műszaki-technikai érdeklődésű fiataloknak, a művészetek barátainak és tánczene kedvelőinek. Elhangzott olyan észrevétel is — s csak egyetérthetünk vele — hogy sok helyütt szinte a földből nőnek ki olyan közösségek, amelyek lényegében klubéletet élnek, anélkül, hogy felfigyeltünk volna rájuk, és segítettük volna termékenyebb közösségi életük kialakítását. Az évforduló jegyében Abban is egyetértettek a tanácskozás részvevői, hogy mindinkább törekedni kell a kötetlen, de eleven, vitatkozó légkör megteremtésére, hogy a klub valóban a közélet fóruma legyen. Ebben nagy jelentősége van a tartalom helyes kialakításának, a viták, beszélgetések „indításának”. Sokan az ismeretterjesztő filmek vetítésének és megbeszélésének nagy lehetőségét hang súlyozták. Széntlőrincen például egy évadban közel 30 filmet vetítettek, s ezek eljutottak a körzethez tartozó kisebb településekre is. Szalán- tán a könyvtári és klubmunka szorosabb kapcsolatának kialakítására törekszenek. Az újságok, folyóiratok, könyvek, albumok, a televízió és rádió stb. céltudatos alkalmazását mind szélesebb körben tűzik ki célul. A tanácskozás értékét növelte, hogy az említett problémák jórészt úgy kerültek szóba, hogy egyben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fél évszázados évfordulója megünneplésének lehetőségeit is számba vették. Sok ötletet adott a pécsváradi járási művelődési ház bemutatója, amely egy diafilmvetíSzílAgyon és Berkesden ta- eácskoztak a pécsi járás népművelői: klubvezetők és díszítőművészeti szakkörvezetők. A tanácskozás időpontja szerencsés volt, mert alkalom nyílt két fontos területen a népművelési munka tapasztalatainak összegezésére, ebből adódóan néhány elvimódszertani kérdés megbeszélésére, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplése. Tárgyi feltételeket A két egymástól látszólag távoleső kulturális tevékeny- léget összekapcsolja, hogy mindkettő o részvevők nagyfokú aktivitására épül, kiscsoportos művelődési forma és sokrétű nevelés alkalmául szolgálhat. A klubélet közkedvelt, a gyermekektől a nyugdíjasokig szívesen élnek művelődési-szórakozási lehetőségeivel; a díszítőművészeti szakkörök az asszonyok és lányok hasznos szabadidő-felhasználását oldják meg. A pécsi járás több mint 50 klubja mutatja e művelődési alkalom egyre növekvő népszerűségét; az értékelésből azonban az is kiderült, hogy még korántsem merítettük ki az e forma kínálta lehetőségeket. A tanácskozás egyértelműen hangsúlyozta, hogy javítani kell a tárgyi feltételeket. A berkesdiek elmondták, hogy ehhez készséggel nyújtott anyagi támogatást többek között a szakszervezeti szakmaközi bizottság, s ugyanakkor kiderült, hogy a járásban erre a lehetőségre alig támaszkodnak, s nyugodtan hozzátehetjük: a megyében sem. A járás egyetlen filmklubjának, a hosszúhetényinek népszerűségét több mint kétszáz részvevő igazolja, ugyanakkor több módszertani és szervezeti kérdést is meg kell oldani a továbbfejlesztés kérdésében. Mindenekelőtt el kell választani a filmbaráti kör szélesebb és a filmklub szűkebb tagságát, s az írásbeli tájékoztatás módszerét és az aktivitást biztosító vitát, megbeszélést látszik célszerűnek alkalmazni a nem túl népszerű előadás helyett. Harlekin és szerelmese / Új magyar film „létfontosságukat’, ami feltétlenül az egész hitelét rontja. S ilyen hang-elvétések előfordulnak a filmben. Legjobb pillanataiban Fehér Imre megtalálja a forgatókönyv és a rendezés tökéletes összhangját, a vendéglő-jelenetben, Lint éjszakai bolyongásában vagy a vihar utáni reggel tragikummal terhes, mégis tisztító erejű hangulatában. Másutt viszont nem találja meg. A vendéglősné és Lint jelenete a padlásszobában, a lány és Lint céltalannak tűnő barangolása a parton — és még néhány más jelenet — a beállítások szokványos volta miatt szürkeséget lehelnek, s emiatt kiesnek a történet szigorú vonalából. Lakatos Iván kamerája sokszor szinte ösztönösen utánanyúl a helyes megoldásoknak, máskor viszont nem él önálló életet, csak követi a „magátólértetö- dés” útját. napibb” módon. Az írói anyag jelképrendszerét átvéve úgy utal érzelmek, sorsok és indulatok mélyben húzódó áramlására, hogy teljes mértékben lemond a magyarázgatás lehetőségéről, a hűvös felszínt mutatja, a leghétköznapibb jelenségeket ábrázolja, csakhogy e jelenségek egymásutánja, összekapcsolása, háttere és atmoszférája mindmind létfontosságú, szimbolikus jelentőséget nyer. Ez — az alapanyagból átmentett módszer — valóban csak a modern film nyelvén oldható meg. A látványnak meg kell közelíteni a „látomást”, a képeknek milliméter pontossággal szerkesztettnek kell lenniük, a színészi játékot, a tájat, a miliőt, a mozdulatokat és a háttereket úgy kell alkalmazni, hogy a stílusegység sehol se szenvedjen hiányt. Elég egy-két elhibázott hang, és a jelképrendszer megtörik, az aktusok öncélúvá válnak, az utalások és jelzések elvesztik Szinte alig követhető, bo- ^ nyolult folyamat, amíg az írói nyersanyagból film lesz. Különösképp, ha jól ismerjük az írói nyersanyagot, • fényből, hangulatokból, látomásokból összeszövődött novellákat, Bertha Bulcsu 1964- ben megjelent kötetét. Fénytestű szerelmesek, Kék partok felé, Harlekin és a ködhajók. A novellák puszta címe is arra utal: látomásokról van itt szó, olyan fogalom- és jelképrendszerről, amely jellegzetesen az irodalom for- tnanyelvén, eszközeivel öltött testet A ködhajók, kék partok és fénytestű emberek látvánnyá alakítása nem történhet közvetlen és hagyományos úton; újjáteremtő, költői alkotó folyamatot igényel. Véleményem szerint ez az, ami nem történt meg maradéktalanul Fehér Imre filmjében, s a nagy vállalkozás — és a nagy lehetőségek elsősorban ezért nem keltik a teljesség érzését. Fehér Imre ebben a filmjében a mai filmművészet legnagyobbjainak eszköztárához nyúlt, a legmélyebben fekvő lelki tartalmakat közelíti a mo űern igénynek megfelelő, fémesebb, szerkesztettebb, „köz jr (
