Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-12 / 85. szám
3 napló im Április 12. Tavasz a Sétatéren Harmincnégy ország a BNV-n A városligeti vásárváros- bán az idén már valameny- nyi pavilonhoz pormentes — aszfalt-, Illetve betonburko- latú — út vezet. A korábbi felmérések szerint a kiállí- tási anyag zömmel május elejétől áramlik a hazai üzemekből, illetve külföld- ről a BNV-re. Az anyag biztonságos őrzése érdeké- ben május 2-án lezárják a vásárváros területét és csak a vásárrendezőség igazolvá- nyával rendelkezők tartóz- kod hatnak a vásárvárosban. A vásárvárosban az idén is nagyobb területet kapnak a külföldi kiállítók, mint a hazaiak. Ennek ellenére jó- néhány külföldi cégnek már nem tudott helyet biztosítani a vásárrendezőség. Eddig harminchárom külföldi or- szág közölte, hogy kiállító- ként részt vesz a BNV-n. Ötezer szőlősgazda a Mecseken Oltványt ad, műtrágyát szerez be, gépeket kölcsönöz a Pécsi Szőlő- és Gyümölcstermelő Szakszövetkezet A lér első virágdísze!, a tulipánok. Még alig sütött ki a nap. de van aki már a jövő télre gondol új pulóvert kötve. Másoknak viszont közelebbi gondjaik vannak: vizsgára készülnek. mölcs közös értékesítése után \ járó nagyüzemi felárból az J elmúlt évben 293 ezer forint ál- lami kedvezményhez jutottak ] a szövetkezet tagjai. A szövetkezet keretében a < tagoknak lehetőségük nyílik < szakmai ismereteik bővítésére í is. Decembertől áprilisig ti- j zenhárom szakmai továbbkép-; ző előadást szerveztek a ta- gok részére. Ezeken 2400-an vet! tek részt. Jó kapcsolatot tar- S tanak fenn a Pécsi Szőlészeti! Kutató intézettel, rendszere- < sen látogatják a kutatók be- ! mutatóit. Nagyon népszerűek 5 ezenkívül a házi bemutatók ] is, amikor minden alkalommal i más-más szövetkezeti tag sz5-> lőjében, gyümölcsösében ren- > dezik meg á metszési és egyéb' tapasztalatcseréket. í A szövetkezet kínálta na- í gyobb lehetőségek és nem utol- < sósorban kedvezmények egyre! több kistermelőt késztetnek i arra. hogy felvételüket kér-; jók. Cseregyereket vállalok Széles társadalmi rétegekre terjedt ki a cseregyerek-rendszer a Kárpát• medencében sa a Kárpát-me- dencében élő vala- mennyi nemzeti- ségre, a horvát, szerb, német, ro- mánajkú lakosság- ra egyaránt és ki- mondott célja volt a hasznosságra va- ló törekvés, az egy- mással való szótér- tés. A cseregyerek- rendszer, az idegen szóra adás elterje- dettsége — mely (méreteit illetően) Európában egyedül- állónak számított — az L világháború után erősen leszű- kült, majd a kétvi- lágháború között szinte teljesen meg- szűnt. A témára vonatkozó kutatá- sok részleteiről dr. Andrásfalvy Berta- lan, a DTI munka- társa, érdekesnek ígérkező tanul- mányban számol majd be. giak a varsányi né- metekkel alakítót- tak ki ilyen kap- csőlátókat. Később a modern kultúr- eszközként jelent- kező sajtót is igénybe vették: a századfordulót kö- vető években már több baranyai lap- bán olvasható a hirdetés, hogy ״cse- regyereket válla- lók”. A cseregyerek ugyanazokat a ״jo- gokat” élvezte a családban, mint a távollevő partnere: elfoglalta annak ágyát, asztalhelyét és a csereszülőket ״apém”-nak, és ״anyám”-nak szólí- tóttá. Amíg a köz- oktatás nem vált általánossá, a csere időtartama elérte, sőt meghaladta az egy évet, később azonban a nyári is- kólái szünidőre kor- látozódott Kitér- jedt a csere szokáHazánkban több évszázadon át dí- vott és a nép széles rétegeire terjedt ki a cseregyerek rend- szer, mely a Kár- pát-medencében élő nemzetiségek nyelveinek kölcsö- nős elsajátítását cé- lozta — állapította meg kutatásai so- rán dr. Andrásfal- vy Bertalan, az MTA Dunántúli Tu- dományos Intézeté• nek néprajzos mun- ka társa. A csere- szülők — társadat- mi és kulturális helyzetüknek meg- felelően — külön- böző formákban te- remtettek kapcsola- tokát egymással: a parasztsághoz tar- tozák vásárokon is- merkedtek meg, majd keresztszülők- nek hívták meg egymást, Váralja magyar lakosai pél- dául a máj ősi, a szekszárdiak az iz- ményi, a nagydoroken terjeszkedni már nem le- hét, ezért a telepítések felújítás jellegűek. Az elöregedett szőlő két kivágják s helyükbe úja- kát telepítenek. Szőlőből 10— 15 holdat, gyümölcsösből 20— 25 holdat újítanak fel éven- te. A szaporítóanyagot a sző- vetkezet kedvezményes áron saját lerakatából adja tagjai- nak. Az elmúlt évben például 24 ezier gvümölcsfacsemetét, 30 ezer szőlőoltványt és 45 ezer gyökeres vesszőt adtak él tagjaiknak és részben a ki- vüláOó kistermelőknek. Ily módon befolyásolja a szak- szövetkezet a többi kistermelő telepítési munkáit is, tehát az egész termőtáj rekonstrukció- ját gondosan ügyelve a helyes fajtamegválasztásra. A rzőlő- fajták közül a Mecseken leg- jobban díszlő Olaszrlzling, Cirfandli, Furmint és Rizling- szilván! fajtákat terjesztik el. A helyes fajtamegválasztással eű lehet érni, hogy 400 négy- szögöl szőlő — nagyjából ez az átlagos területnagyság — ne 4—5 hektó, hanem 6—8 hektó bort adjon. A szakszövetkezet úttörő munkát végez a korszerű mód szerek, eljárások bevezetésé- ben is. Bár a köves alitalajú, meglehetősen meredek terület gépesítése nem könnyű, mégis igyekeznek megtalálni a mód- ját. Különféle típusú motoros gépi kapák alkalmazásával kísérleteznek. Rendszeresen kipróbálják és használják a legújabb gyártmányú növény- védőszereket és ezeket ked- vezményes áron juttatják él tagjaikhoz. Saját műtrágyáéi- osztó helyük van. 1965-ben csak 200 ezer forint, 1966-ban már félmillió forint értékben vásároltak tagjaik műtrágyát és növényvédőszereket. A sző- vetkezet tagjai kedvezménye- sen jutnak hozzá a szerves- trágyához is. Ezt AKÖV-gép- kocsikkal helyszínre szállítja a szövetkezet. Ily módon éven te 200 hold szőlő és gyümöl- esőst trágyáznak meg, s 3—4 évenként minden földdarab sorrakerül. A fentiekből száin- mázó, valamint a bor és gyűA Mecsek pécsi lankáin je- lenleg 2500 hold szőlőt és gyű mőlcsöst tart nyilván a sta- tisztáké, belőle 2000 hold a termő. Ez a 2500 hold apró parcellákból tevődik össze, ötezer városi és környékbeli !kistulajdonosé, s a szőlőskor- tek, gyümölcsösök már nem aranyira a megélhetési forrást, hanem a városi emberek mun ka utáni kikapcsolódását je- lentik Mindez helyes és jó. Mégis, ha a híres pécsi franciéba- nackna vagy a minőségi me- csefci borokra gondolunk, fel- merül a kérdés, vajon nem túlságosan is spontán alakul érmék az értékes termőtájnak a sorsa? Nem volna-e helye- sebb, ha e termőtáj rekonst- rukciója során nagyjából egy- séges elképzelések érvényesül- mének. Hiszen, ha egy pécsi hivatalnok vagy gyári munkás szőlőt vesz a Mecseken, egyál- tálában nem biztos, hogy rög- tön ért is termesztéséhez. A járatlanságból fakadó hibák — rossz fajtamegválajsztás. el hibázott metszés, stb. — az egyén kárán túl lassítják az egész rekonstrukciós munkát, gyengítik a termékek piacát, melyek a lényegesen maga- sabb hozamot adé síkvidéki szőlőket és gyümölcsösöket amúgy is csak a minőség tekintetében vehetik fel a ver- senyt. Mi legyen hát a megoldás? A kérdésre nagyjából vá- laszt adott a Pécsi Szőlő- és Gyümölcstermelő Szakszövet- kezet nemrég lezajlott zárszó- rnadási közgyűlése. Az 1966. évi zárszámadási eredmények e társulás, életképességét bi- zonyítjálk. A 700 katasztrális holdon gazdálkodó, 1500 kis- termelőt magába tömörítő sző- vetkezet ezúttal is több, mint 150 ezer forint tiszta nyere- séggel zárta az évet, s ebből 30 ezer forintot nyereségré- szesedésként osztott ki tagjai- nak. A többit közös beruhá- zásokra — motoros kapáló- gépek, üzemi épületek, noszt- ró telepek — fordítják. A szövetkezet irányítja a telepítést is. Mivel a MécséLégiközlekedés hazánk és Svájc között velljei hetente négyszer terem tenek közvetlen légikapcso- latot Magyarország és Svájc között, Zürich érintésével így közvetlen légi járat létesül Budapest és New York, va- lamint Montreal és Chicago között. Hangsúlyozta, hogy örvendetesen növekszik a turistaforgalom Magyarország és Svájc között. Kedden — abból az alkalomból, hogy a Swissair, a Svájci Légiközlekedési Vál- lalat április elejétől hetente két járatot közlekedtet a magyar és a svájci főváros között — August Voegele, a társaság budapesti irodájá- nak igazgatója sajtótájékoz- tatót tartott. A MALÉV IL 18-asaá és a Swissair caraA nagy focimeccs után jól esik a srácoknak a felfrissülés az ״illegális” kútból. — Erb János képriportja iásokon fii. Az alföldi ré- székén a bíbic és a piros- lábú cankó is a tojásain ül már. A Mecsekben újra terjedőben van a kék ga- lamb és a fekete harkály. A kék galamb a fekete har- kály által kivájt odúba rak- ja a tojást. 8—10 éve na- gyón kevés volt már ebből a két madárból, most újra szaporodnak. A gyermekek- tői, hívatlan, amatőr tojás- rablóktól bizony óvni kel- lene a madarakat. Tojást gyűjteni csak tudományos célra és a Természetvédel- mi Hivatal engedélyével szabad. Hét madár kivételé- vei valamennyi védett. Nem áll védelem alatt a dolmányos varjú, a szarka, a mátyás szajkó, a kékes réti héja, a barna réti hé- ja, a karvaly és a héja. Bár a karvalyra is ráférne a védelem, az is kipusztu- lóban van. Németh Márton költés- biológiai adatai és tojás- gyűjteménye pénzben fel- becsülhetetlen érték. Mind- kettő a nemzeti vagyon ré- sze és egyben a tudomány egyetemes értéke is. Bertha Bulcsn gok, a költés hullámzása, ritmusa stb. — Ez lenne a főmunka? — Nem. Első munkám címe a ״Kárpát-medence oológusai és gyűjteményeik” lesz. Jelenleg ötven gyüjte- meny és gyűjtő adatai van- nak már nálam teljes élet- rajzzal, fényképekkel. Ez a hézagpótló munka 1840-től napjainkig vizsgálja a tudó- mányágat és kutatóinak eredményét. Már csak egy jugoszláv, egy csehszlovák és három romániai kutató adatait kell megszereznem és a Bécsi Természetrajzi Múzeum magyar vonatkozá- sú anyagát áttekintenem. — És mi újság szűkebb hazánkban, a Mecseken? Németh Márton elneveti magát és felmutatja a ke- zét. Bizony minden tüskét nem sikerült még kioperál- ni a tenyerekből. — Vasárnap óriási utat tettem a Mecseken át. To- jós nélkül jöttem haza, de az adatfelvétel sikeres volt Megfigyeltem a lépirigót, egy hegyi billegetőt. A réti sasnak, macskabagolynak és a hollónak már fiai van- nak. Pár napja jártam Sumonyban és a Balaton mellett, ügy láttam, a nyá- ri lúd is erősen kotlott toországokon át öten vagyunk, a többiek abbahagyták. Meg kell je- gyeznem, hogy nemcsak to- jást gyűjtök, hanem adató- kát is. Jelenleg 24 ezer fé- szekálja 120 ezer tojásának az adatai vannak a birto- komban, amit ha kinyom- tatnánk, 600 oldalas könyv lenne. Alig van hónap, hogy egy-egy tudományos intézmény vagy kutató ne fordulna hozzám adatokért Két éve még a Berlini Aka- démia is felkeresett, a Fi- tisz füzike adatait kérték. Az egész Kárpátokban rit- ka madárnak 19 adatát tud- tam megküldeni. Most pe- dig éppen Szabó László Vilmos kérésére, aki a vi- zicsirkékről az ״Aquilába״ akar írni, a kis vízicsibe 107 adatát adom postára. Az első adat 1892-ből szár- mazó feljegyzés. Úgy terve- zem, hogy majd nyugdíjas koromban kielemzem az adataimat, és a követkéz- tetéseket tanulmányokban rögzítem. Az adatok alap- ján meghatározható az or- szágos költési középérték, a szélsóértékek, a gyakoriséniai utazást is sorra kell venni, bár ott már több- szőr voltam. — Hány madárfaj dl a Kárpát-medencében? י— A megfigyelések sze- rint a Kárpát-medencében 236 faj költ, hazánkban pe- dig 196, így nekem még van mit gyűjtenem. Igaz, hogy egy ilyen gyűjtemény soha nem teljes. — Megkérdezhetném, hogy szőlész létére mi indította arra, hogy ilyen alaposan foglalkozzon oológiával? — Számomra felüdülés egy másik tudományágban búvárkodni, pihenésképpen elmélyedni. Volt egy szép gyűjteményem már egy- szer. az aztán 1944-ben el- pusztult. 1953-ban kezdtem újra gyűjteni, mivel 1945- ben a Madártani Intézet le- égett, és minden értéke megsemmisült. 1956-ban az- tán a Nemzeti Múzeum anyaga is így járt. 1957- ben itt, az én pécsi laka- somban gyűltünk össze ki- lencen oológusok, hogy rész- letesen megbeszéljük mun- katervünket. Ma már csak v ♦
