Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-07 / 81. szám
VUA<f~prel©tórjat7égyesQÍjetek 1' Dunámon napiö _________Az MSZMP Borangq megijei Bizottsága és q Meglel Tanács lapja________ X X!T, ÉVFOLYAM, 81.SZÄM ÁRAs S$ FILLÉR Í961. ÁPRILIS 7. PÉNTEK MA: Egészségügyi világnap Szerte a világon április 7-én ünnepük az egészség- ügy napját. 1948. április 7-én lépett ugyanis életbe az Egészségügyi Világszer־ vezet (WHO) alkotmánya. Az Egészségügyi Világszer- vezet egyike a legnagyobb és leghatékonyabb nemzet- közi szervezeteknek, s a vi- lágnapakat rendszeresen ar- ra használja fel, hogy áz egész világon a legfontosabb aktuális egészségügyi kér- désekre irányítsák a figyel- met. A mostani világnap té mája: az egészségügyi dől- gozók helyzete és az egész- ségügyi csoportok jelentősé- ge. , Hazai vonatkozásban a körzeti orvosok, az ápolé- nők helyzete és a közegész- ség- és járványügy az a há- rom főkérdés, amellyel az egészségügyi világnap al- kaiméval foglalkoznak. Ma országunk egész területe or- vosi körzetekre van feloszfc- va, és minden biztosított — a lakosság 99 százaléka! — e körzetek valamelyikéhez tartozik. Az alapellátás zö- mét ma hazánkban a kör- zeti orvosok biztosítják, szám szerint 3349 körzet- ben. A körzeti orvosi háló- zat 1967. októberében lesz tizenöt éves. A kezdett prob- lémák nagyrésze ma már megoldódott, jelenleg a jö- vő kérdései foglalkoztatják a szakembereket: a körzeti orvosnak fokozatosan amo- lyan ״háziorvossá” kell vál- nia, figyelemmel kell kísér- nie a jólismert családok tagjait akkor is, amikor azok egészségesek, és min- dent él kell követnie a meg- előzés terén is. Az általáno- san képzett körzeti orvosa- kát fokozatosan bel- illetve gyermekorvosok váltják majd fel. A körzeti orvo- sok nélkülözhetetlen részei a jelenlegi és a jövőbeni szocialista egészségügynek, s szakmai és társadalmi je- lentőségük tényleges szá- muknál sokkal nagyobb, ezért gondjaik, jövő helyze- tűk megkülönböztetett fi- gyeimet érdeméi. Ugyanígy — átjutva a kezdeti nehézségeken — napirendre került ma mára középfokú egészségügyi kép- zés színvonalának emelése is. Egyik legfontosabb teen- dő ennek beillesztése Isko larendszerönkbe, erre vonat- kozólag fontos lépéseket is terveznek az egészségügyi hatóságok. A másik terv az egészségügyi oktató- és ve- zetőképző főiskola létreho- zása, amelynek az lesz a feladata, hogy erre alkal- más egészségügyi dolgozók- bői az iskolák oktatóit ki- képezze. Az állami egészségügyi él- látás szerves része a köz- egészségügyi és járványügyi szervezet széleskörű, meg- előző jellegű tevékenysége. 1965-ben az egész ország- bán kereken 42 ezer hely- színi vizsgálatot és 7 és fél millió laboratóriumi vizsgá- latot végeztek. A munka eredményének tudható be például, hogy az országban csak szórványosan fordul már elő gyermekbénulásos megbetegedés, a nyomdá- szók között megszűnt az ólommegbetegedés, stb. Tér- mészetesen igen sok továb1!Folytatás tt ?, oideloa) Módosítják az alapbérrendszert A Gazdasági Bizottság határozata Tizenegy ország bányászainak képviselői tanácskoznak Budapesien táron felül eddig csak akkor volt mód, ha vezetővé nevezték ki őket, holott az egyéb- ként kiváló szakemberek nem mindig alkal- masak vezető állásra. Most lehetővé válik, hogy a kiválóan dolgozók beosztottként is elér- hessék a vezetők bérszínvonalát. Műszaki és gazdasági tanácsadói munkaköröket létesíte- nek számukra, havi 3500—5500 forint közötti alapbérrel. A vállalat vezetője dönti el, hogy ebbe a munkakörbe hány dolgozót sorol be, felsőbb szervek ebbe nem szólnak bele. Az igazgatónak továbbra is módja lesz, hogy az átlagosnál lényegesen magasabb színvonalon dolgozó alkalmazottak részére személyi fize- tést állapítson meg 5000 forintig, illetve a munkakörre előírt felső bérhatámál 30 szá- Zalákkal magasabb összegig. Egyedüli kötött- ség, hogy ez az emelés az alkalmazotti lét- számnak legfeljebb 10 százalékára terjedhet ki. Itt az a leglényegesebb változás, hogy a jövőben a magasabb személyi fizetéseket is az igazgató, s nem a minisztérium állapítja meg. A felügyeleti szerv csak azoknak a vezető állásúaknak a személyi fizetését szabja meg, akiknek kinevezése is az ő hatáskörébe tar- tozik. A Gazdasági Bizottság jóváhagyta az irány- elveket, amelyek alapján az új gazdasági mechanizmus bevezetésével összhangban 1968. január 1-től módosítják az alapbér- és beso- rolási rendszereket. Mint a Munkaügyi Minisztériumban az MTI munkatársának elmondották, az eddigi alapbér-rendszeren azért kell néhány módosí- tást végrehajtani, hogy a vállalatok vezetői szabadabb kezet kapjanak a helyileg legmeg- felelőbb bérarányok kialakítására, a jobb munka nagyobb anyagi elismerésére. Január 1-től több korlátozást feloldanak. A teljesít- ménybérben dolgozó munkások alapbérének felső határa eddig alacsonyabb volt, mint az időbéreseké. A jövőben ennek fenntartására nem lesz szükség, mert a vállalatok érdekelt- sége nélkül is megakadályozza a teljesítmény- béres keresetek indokolatlan és túlzott nőve- kedését. Ezért a teljesítménybérben dolgozók alapbérének felső határát az időbérezésével azonos szintre emelik. Vállalatainknál sok kiváló képességű, nagy gyakorlattal rendelkező műszaki és gazdasági szakember dolgozik beosztottként. Munkájuk fokozott anyagi elismerésére bizonyos bárhaNégymillió rá forintértékű építőipari munka folytatnak a válság követkéz- menyeinek elhárításáért. Ezzel szemben a szocialista országokban — mondotta — egészen másként alakul a helyzet, noha most itt is előtérbe kerül az üzemek jö- vedelmezőségének kérdése. A szocialista államok, a legkü- lönbözőbb intézkedésekkel vé- dik az átszervezés által érin- tett dolgozók érdekeit. Hang- súlyozta, hogy a szocialista országokat semmiféle szén- ! ipari válság nem fenyegeti. A Szovjetunió a szénbányá- j szat tekintetében máris túl- szárnyalta az USA-t. Len- | gyelországban növelik ászén- ; termelést, az NDK-ban a lig- nitbányászat is megbízható alapjává lett az energiaellá- tásnak, Csehszlovákiában pe- dig az elmúlt évben 6,7 szá- zalékkal növekedett a bá- nyászati munka termelékeny- sége. Magyarországon és Bul- gá!־iában mind nagyobb súlyt helyeznek a jövedelmezőség fokozására és növelik a szén- hidrogén termelést, Románia pedig a világ legnagyobb kő- olajtermelő országai közé so- rakozott fel. Csütörtökön délelőtt a Bá- nyaipari Dolgozók Szakszerve- setének székházéban meglkez- dődött a bányász szakszerve- zetek nemzetközi szövetsége adminisztratív bizottságának ülése. A tanácskozáson részt vesznek a Szovjetunió, Len- gyelország, Franciaország, Olaszország, a Német Demok- rattkus Köztársaság, Csehszlo- vákia, Chile, Luxemburg, Cip- rus, Románia és hazánk bá- nyaipari dolgozóinak képvi- selői. A megbeszélést Blaha Béla, a SZOT elnöke nyitotta meg, majd Lucián Labrune eddigi megbízott főtitkárt meg választották a szövetség új fő- titkárává. Ezután Michal Specjal, a Lengyel Bányász Szakszerve- zet elnöke — aki egyúttal a nemzetközi szövetség elnöke is — beszámolt a legutóbbi ülés óta végzett munkájáról és a soron következő feladatokról. Szólt többek között a vietna- mi amerikai agresszió ellen megnyilvánult tiltakozásról. Behatóan elemezte az asturiai bányászok küzdelmét a fran- coista diktatúra ellen. Beszá- molt a nyugat-európai szén- ipari válságról, a harcról, amelyet ott a szakszervezetek Küldöttértekezletet tartott az Építő״, Fa״ és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Kilencezer brigádtag mi konyha üzemel. A B. m. Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat Mohácson 25 fős munkásszállást épített, s ez- ael együtt összesen 2300 fő lakik munkásszálláson a me- gye területén. További fel- adatuknak tekintik a vidéki munkahelyeken, a járási szék- helyeken dolgozók körűimé- nyeinek javítását Négy év alatt 3160 fő vet- te igénybe a kedvezményes üdülést. Külföldi üdültetés- ben 218, szanatóriumi gyógy- üdültetésben 217 dolgozó ré- szesült, s 489 gyermek üdül- tetősét biztosította a megye- bizottság. Ezenkívül jelentős összegeket fordítottak kultu- rális és sportcélokra, fejlesz- tették a könyvtárakat, számos ismeretterjesztő és politikai előadás megszervezését segí- tették elő. Szélesedő üzemi demokrácia A gazdaságirányítás új rend- szerében a szakszervezetek szerepe, feladata, felelőssége tovább növekszik, ezt hang- súlyozta Reszegi Ferenc, Duga József, s ezt fejezték ki a többi hozzászólók is. Angszter Ferenc, a Téglaipari Vállalat küldötte elmondotta, hogy ma már biztosítani tudják a ke- mencék folyamatos üzemeié- sét a téli hónapokban is, de a megfelelő munkakörülmé- nyék kialakításában továbbra is jelentős munka vár a szak- szervezeti bizottságra. György Ferenc, a Kőbánya Vállalat küldötte a munka- védelem fontosságát hangsú- lyozta. Fehér János, a Bm. Építőipari Vállalat küldötte a szocialista brigádok tudatfor- máló szerepéről, a tanulásról, s ennek hatásáról beszélt. Laczkó Lajos, az 506-os Épí- tőipari Szakmunkásképző In- tézet küldötte a fiatalok fo- kozott szakmai nevelésének fontosságát hangsúlyozta. So- mogyvári Gizella, a Beremen(Folytatás s 2. oldalam,} értékű építési és szerelési munkát végeztek. Nagyjelen־ tőségű létesítményeinken ki- vül állami- és magánerőből 9776 lakás épült, s ebből 227 lakást adtak át terven felül. 4000 panellakás Az építőanyagipar termeié- se 28,2 százalékkal növeke- dett, a termelékenység pedig 17,6 százalékos emelkedést mutat. Ebben lényeges szere- pe volt a műszaki fejlesztés- nek, a fokozott gépesítésnek. Tavaly a felépített 1120 la- kásból 660 már panel-elemek- bői készült, a harmadik öt- éves tervben pedig az épülő 5000 lakásból 4000 épül pa- nelból. A földmunkákat ta- valy 67,5, a parkettcsiszolást 100, a meszelést 81,6 száza- lókban géppel végezték. A termelés és a termeié- kenység növekedése lehetővé tette a dolgozók életszínvo- italának növelését is. Az 1965 első felében végrehajtott nor- marendezés a 3—4 százalékos termelésnövekedés mellett 2—3 százalékkal növelte a dolgozók átlagkeresetét. Az 1966 február elsejei rendkí- vüli bérintézkedés követkéz- tében éves szinten a megye vállalatainál 4 224 000 forint- tál — 4812 dolgozót érintve — nőttek a bérek. Az ösztön- ző bérrendszer, az úgyneve- zett ״tói—ig”-os tarifa beve- zetése ugyancsak növelte a dolgozók átlagkeresetét. Eh- hez járult hozzá az is, hogy 1963-ban átlagban 8,2 nap, ta- valyi munkájuk eredménye- ként pedig 15,3 napnak meg- felelő nyereséget kaptak a vállalatok dolgozói. Korszerű munkásszállók Lényegesen javult a szociá- lis ellátottság. A B. m. Építő- ipari Vállalat több mint 8 millió forintos ráfordítással építette fel 800 fős munkás- szállóját, ahol 1500 fős fizeCsütörtökön tartotta me- gyei küldöttértekezletét az Építő- Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Baranya megyei Bizottsága az építők újmecsekaljai mun- kásszállójában. Az elnökrég- ben többek között helyet fog- lalt Duga József, a Megyei Pártbizottság képviseletében, valamint Reszegi Ferenc, az Építők Szakszervezetének el- nőké. Az elmúlt négy év mun- kájáról Kiss József, a megye- bizottság titkára számolt be. Az építőiparban dolgozó szakszervezeti szervek az él- múlt években nagyban dósé- gítették a gazdasági vezetés munkáját. Részük volt abban, hogy négy év alatt a megyé- ben közel 4 milliárd forint tették ki. Oklevelet 2816-an szereztek. A múlt esztendő a bányaüzemekben a szocialista bri- gádmozgalom nagy előretöré- sét hozta. 1966-ban 420 kollek- tíva tett vállalást, ami nem kevesebb mint 9300 brigád- tagot jelent. A szocialista cí- mért küzdő csapatok közül 398 teljesítette ígéretét. Ezek ן egy része május elsején veszi j át jutalmát. A szakszervezeti I trösztbiaottság felterjesztése ‘ alapján a felszabadulás ünne- 1 pe alkalmából kiadott kitün- j tetések mellett a Szakszerve- j zetek Megyei Tanácsa előre-: láthatólag újabb 4 brigádnak j ítéli meg az arany, kilencnek ! az ezüst és 33-nak a bronz emlék j él vényt Április 4-e alkalmából a Mecseki Szénbányászati Tröszt üzemeiben kiosztották a múlt évi vállalásaikat maradék ta- lanul teljesítő szocialista bri- gádoik között a különböző fa- kozatú jelvényeiket, illetve ok- leveleket. A SZOT határoza- tának megfelelően a szocia- lista címet több év óta fo- lyamatosan elnyerő brigádok, illetve brigádtagok részére az arany, ezüst illetve bronz ér- meket is ez alkalommal ítél- ték oda. Nyolc év! munkája alapján 62 szocialista brigád kapott aranykoszorús brigád- jelvényt. Ezüst koszorús jel- vényt 130-an, bronz koszorús jelvényt 543-an kapták. Zöld koszorús szocialista brigádjel- vénnyel 2070 brigádtagot tűn•׳ Szók ólai tetv. — 4 A ESTI FÉNYEK
