Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-03 / 79. szám
s vm. ÁPRILIS ^ napló 4 Kitüntetések A DUNÁNTÚLI NAPLÓNÁL Munka Érdemrend brone fokozatával tűntették ki Velenczei Zoltánt, a Ba- ranya megyei Lapkiadó Vállalat főkönyvelőjét, a Közbiztonsági Érem arany fokozatával Garay Feren- cet, a Dunántúli Napló belpolitikai rovatvezető- jót. A RENDŐR- FŐKAPITÁNYSÁGON A Baranya megyei Ren- dőrfőkapitányságon bég- nap kitüntetéseket adott át Orbán István ezredes, a Rendőri ^kapitányság vezetőjének helyettese. Kiváló Szolgálatért Ér- demrendet Kormány Jó- zsef alezredes, a megyei Rendórfőkapitányság ve- zetójének helyettese, A Haza Szolgálatáért Ér- demérem arany fokoza- tát dr. Rónai Gyula azé- zadns, MamttzsiU Get- gely főhadnagy, Móra•- falvi László hadnagy, a Haza Szolgálatáért Ér- demérem ezüst fokozatét, Gondos István főhadnagy, György Sándor a Haza Szolgálatáért demérem bronz fokoza- tát, Bátort Antal lőtűm- őrmester, a Kőabizton- sági Érem arany fokoz»- tát Turcsik István föhad- nagy, Tóth József főtarzs- őrmester, a köztoiztan- sági Érem ezüst fokoza- tát Gyúnesi László tó- hadnagy, Vast Jenő törzs őrmester, a Közbiztonsági Érem bronz fokozatát, Tatai István szakaszveze- tő kapta. Előléptetésein Orbóz István alezredest ezre- desaé, ér. Bencze Lajos századost őrnaggyá. — A VÁROSI TANÁCSON A váróéi tanácson pécsi és baranyai egészségügyi és kulturális élet több vezetője, munkatársa ka- pott kormány ki tüntetést hazánk felszabadulásának ünnepe alkalmából. Dr. Brexla István, pécsi vá- rosi főorvos a Munka Érdemrend ezüst fokoza- tát kapta. Bódis Irén színművésznő, dr. Borsos József, Pécs városi Ta- nács VB művelődésügyi csoportjának vezetője és Lakatos István, a Mo- hácsi Járási Tanács VB művelődésügyi csoport- vezetője a Munka Érdem rend bronz fokozatát kapta. Április 2-án délben a Pécsi Nemzeti Színház- bán bensőséges hamgula- tó kis ünnepség kereté- ben adták át a Szocia- lista Kultúráért kitünte- tést a színház két tag- jának. Vary Éva és Dom- ján Mária kitüntetését Gábriel József, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetője adta át. Távfűtés a Steinmetz téren A KISZ-FIA TALOK VÉDNÖKSÉGE ALATT A forgalom elől elzárt Steinmetz kapitány téren nagyarányú föld- munkákat végez a Baranya megyei Építőipari Válla- lat. A Szigeti utat átszelő árokba fék tértik a távfűtés magasnyomású cső vezetékét, mely s Felsőfokú Vegyi- pari Gépészeti Technikumot látja majd el gőzzel. Épül a visontai óriás Segít a KISZ A pécsi látogatót kellemes meglepetés is éri. , Ismerős arc az óriás gépek között. A múlt év őszén a KISZ Köz- ponti bizottsága — miután a Dunai Cementmű építése be- fejeződött —, védnökséget vállalt a visontai beruházás felett. Az országos jellegű védnökség mindenekelőtt a határidők betartását és a kö- zel 100 közreműködő vállalat koordinálását célozza. A nagy munka közvetlen irányítása- val Kéri Andrást, az Építő- ipari Gépgyártó és Javító Vállalat pécsi gyáregysége fiatal mérnökét bízták meg, aki mint a KISZ KB összekö- tője hajnaltól estig az épít- kezes színhelyén található. Vi- sonta egyébként az ország minden részéből érkező fiatal szakemberek nagy találkozó helye. Nap mint nap új je- lentkezők érkeznek; techniku- sok, mérnökök, szakmunká- sok, frissen szerzett diploma- val vagy bizonyítvánnyal a zsebükben, hogy bizonyítsa- nak Békés Sándor A LEGELSŐ BÉKEPOSTA KAPOSVÁRRÓL Gaál Nagy Gáspár De még a paprikás tennészete, pörölő kedve is ugyanaz maradt, mint húsz vagy akár negyven évvel ezelőtt Ma is félzúdul, ha nem úgy megy körülötte a számviteli mun- ka, ahogy ő szeretné. Külön- ben ez nem is csoda, hiszen évente 14—15 millió forinttal kell gazdálkodnia, és minden forintnak ő tartja számon a helyét De azzal, hogy szá- montartja, benne van az is, hogy fáradhatatlanul segíti a fiatalabb kollégákat és ennek nagyon szépen be is érettek már a gyümölcsei. Olyannyi- ra, hogy Gazsi bácsi nyugodt léUdismnérettel várhatja azt 9a áprilisvégi napot, amikor bú- csút mond a hivatalnak, bú- csút a 41 éves postaszolgá- latnak. Kitüntetéseit élisme- rő okleveleit nem követik már újabbak, pedig bőven futná még rá erejéből, töretlen am- bíciójából. Dehát az élet rend- je az, hogy mindenki átadja egyszer a helyét a fiatalab- baknak. Pálinkás György Randevúra várva életútja mert a nagy zűrzavarban eltékozolódott volna a posta- vagyon. Ezt akartam meg- menteni a németektől. A javát át is mentette Dés- re, ahol volt még annyi ideje és furfangossága, hogy nem- létező rádióparancsra hivat- kozva nemcsak az értékesebb felszereléseket, hanem jóné- hány ottrekedt postástársát is felzsuppoüja az utolsó vonat- ra. Aztán állomástól állorná- sig alkudozva, veszekedve, hl- hetetlen viszontagságokon ke- resztül, de •végülás biztonság- ba helyezte az embereket és a holmit. A felszabadulás órá- ja már otthon találta a ka- posvári postán. December máisodíkán, pontosan hajnali hatkor dö- römtoölt be hivatalomba az el- só orosz katona..! És ő azzal is tüstént alkuiba bocsátkozott. Nem hagyta ad- dig békén, amíg a parancsnok elé nem viszi. Karszalagra és engedély- re volt szükségem sürgősen, mert előtte való napon sike- rüM telefonösszeköttetésbe jutnom a pécsi postásokkal. Kétszáz ember november havi fizetését kérték és azidőben Kaposvárott volt a kassza; Az aztán más kérdés, hogy mennyi idő alatt és milyen körülmények között érkezett meg Pécsre a küldeménnyel, de annyi bizonyos, hogy a csa tazajtól még mindig hangos Dunántúlon ő volt a legelső ״békeposta” elindítója és cél- bajuttatója. Mert nemcsak a pénzküldeményt, hanem a to- vábbításra váró levelek tízez- redt is ő pakolta fel a Pécsre induló postakürtös vasúti ko csira. Olyan levelek tízezreit, amelyekben egymástól elsza- kadt családok adtak először életjelt magukról. De Gazsi bácsi erről az útról is úgy be- szél, mint a legtermészetesebb hivatali kötelességteljesítés- ről. Elvégre ki más kezdhette volna él a postaforgalom fél- élesztősét, ha nem mi ... így mondja ma is. ha bár- milyen a munkájával kapcso- latos elismerő szót kap: ״El- végre is a kötelességünket tel- jesítettük” י— hárítja át má- sokra is az érdemet. Az alábbiakban már csak Gazsi bácsinak szólítom. Nem az egyszerűség kedvéért, még- csak nem is a hatvan észtén- dóért, amit maga mögött ha- gyott, hanem mert így nevez- ték már huszonegynéhány éves korában a kollégád is. Persze, nem a 110 pengős díj- noki, sem a később kapott ״másodosztályú” postatiszti sarzsija miatt, mert mind a kettő csak halovány rangot jelentett a korabeli tiszti rozetták között. Az ő korai bácsizása felért minden hivatalos előléptetés- sei, mert az a munkatársai tiszteletéből fakadt. Sohasem volt illeszkedő ’ vagy elnéző természetű ember. Sőt! Hamar paprikásodó, odamondogató volt világéletében. De ha pö- rölt is, akkor sem csak úgy bele a nagyvilágba, mert volt abban jó adag megértés és segíteni akarás is. Hát ezért szerették munka- társai, vagy inkább ezért is, mert bőven van még monda- nivalóm Gazsi bácsiról. De ezek a példák már későbbi keletűek. Olyan évekbe nyúl- nak bele, amelyek próbára teszik az embert, mert az igazi színvallást mindig a ne- héz idők segítik napvilágra. Őrá is ilyen próbatétel várt, amikor egyik napról a má- síkra áthelyezték Erdélybe De meddig? — A feleségemet meg a kis- fiamat még idejében vissza- költöztettem Somogyba, de nekem maradnom kellett, Mintegy 8,5 milliárd forint költséggel épül, s két rész- bői áll: egy hatszáz mega- wattos hőerőműből és egy külszíni művelést folytató lignitbányából, mely a mát- raalji dombok közel 200 mii- lió tonnás szénvagyonára te- lepült. Egy tonna szén 60 forint Az építkezés színhelyén tör- pének érzi magát az ember. A feladat és a felsarakozta- tott eszközök monumentali- tása lenyűgöző. A kombinát — bánya és erőmű —, mint- egy 27 négyzetkilométer te- rületen fekszik. Az építő- munkások száma közel négy- ezen Gépkocsik, dömperek, földgyaluk, szállítószalagok százai ontják a földet. A széntelepeket fedő meddő vastagsága 15 és 30 méter között változik — ezt kell el- távolítani. Az előzetes szá- ml tások szerint ez minimáli- san 60 millió köbméter földet jelent. Ehhez jön az a több millió köbméter, melyet a 8,5 millió köbméteres, hűtési cé- lókat szolgáló víztározó építő- se során mozgatnak meg. A bánya termelése 2000 va- gon szén lesz naponta, ami éves szinten 7,4 millió tonnát jelent A közel két kilométer fronthosszúságú, száaszázalé- kig gépesített fejtésből a szén szalaghidakan át egyenesen az erőmű kazánjaiba jut. Minden költséget felszámolva tonnánként mintegy 60 fo- rintba keiül majd a szén — s ebben benne van Visonta ״ára* is, mert a falut teljes áttelepítik. Harc a vízzel Az ember azt hinné, a külszíni bányászkodás v ve- szólytelen és mentes a mély- szinti művelés izgalmaitól. A visontai munkálatok nap mint nap új hősöket szülnek, a te- rület ugyanis rendkívül vizes. Hazai tapasztalatok nincse- nek — külföldieket pedig egy az egyben sohasem lehet át- venni —, így minden nap új izgalmakat hoz. A szénmező északi és déli pontján akná- kát mélyítettek, s , ezekből vízelvezető vágatokat hajta- nak. Míg fent a napon óriás földmarók dübörögnek, a mélyben gyarsvágathajtó csa- patak küszködnek a vízzáró rétegekkel. Eddig 18 kilómé- tér hosszú vízelvezető vágat épült, melynek az a feladata, hogy zsampokba gyűjtse az óriási mennyiségben je- lentkező rétegvizeket Tízezer munkás helyett Az ״óriást” a televízió hír- adójában láttam először. Ha- talmas karjain olyanok vol- tak az emberek, mint a fa- ágon mászó cserebogár. Le- nyűgöző volt, a szemtől-szem- be való találkozás pedig már- már félelmetes ... Magassága 30 méter. ״Kar- jai” ennél is hosszabbak. ״Talpai” 130 négyzetmétert takarnak el a földből. Fo- gyasztása 2 megawatt, annyi, mint egy kisebb erőmű tér- melése húsz-harminc évvel ezelőtt. Visonta szenzációja ma két- ségtelenül ez a gép, melyet a szerelők egyszerűen csak 1200״-as”-nak hívnak. A Né- met Demokratikus Köztársa- Ságban épített óriás földmaró szerelése közel egy évig tar- tott, s előreláthatólag május- bán lesz a próbaüzem. A gép összsúlya 1380 tonna. 1200 literes puttonyokkal marja a földet. Napi teljesítménye ideális viszonyok között 36 000 köbméter, mely tízezer ku- bikos munkájának felel meg. Az önjáró gépóriás mozgását, üzemelését mintegy 300 be- épített villanymotor biztosít- ja, s kilenc fős személyzete rádión tartja egymással a kapcsolatot, Hatszáz megawattos erőmű Napi kétezer vagonos külszíni fejtés Tízezer munkás helyett A gyöngyösi művelődési ház szerényen díszített nagy- termében a hét elején közel 40 ezer bányászfiatal képvi- seletében tizennyolc bánya- szati tröszt, illetve vállalat több mint kilencven küldötte tanácskozott. A bányászifjú- ság két napig ülésező IV. or- szágos értekezlete az eddigi- éktől merőben más gazda- sági viszonyok között látott munkához; Az új földgáz- és kőolajtelepek feltárása, vala- mint a Barátság-olajvezeték üzembelépése megingatta az energiahordozók között a s?én monopolhelyzetét, s en- - nek megfelelően — a világ más országaihoz hasonlóan —, hazánkban is megkezdő- dött a szénbányászat ráció- nalizálása, ami több ezer ember átcsoportosítását, illet- ve más munkakörbe irányi- tását is jelenti. Mindez na- gyón is jogossá tette a ren- dező szervek aggodalmát, hogy ez a kritikus időpont- bán ülésező tanácskozás han- gulatát, munkalendületét néz- ve, messze elmarad majd az előzőek mögött. Nem így történt Ribánszky Róbert, a KISZ Központi Bi- zottságának titkára zárszavá- bán örömmel állapította meg: a bányászság, mint már any- nyiszar, ez alkalommal is bebizonyította józanságát és politikai érettségét. Munka- értekezlet volt ez a javából, lelkes, fiatalos, mely egyrészt azt bizonyította, hogy a szén- bányák munkásai megértik a változások törvényszerűségét, másrészt annak az elhatáro- zásnak adott hangot, hogy az iparág ifjú kommunistái min- dent elkövetnek az önkölt- ség állandó csökkentése, a minőség javítása és a gazda- ságosság fokozása érdekében, hogy a szén méltó verseny- társ maradjon. A jövő két útja A gyöngyösi tanácskozás a véletlen jóvoltából szimbo- likus értelmet is nyert, hisz annak a községnek a közvet- len szomszédságában ülésez- tek a küldöttek, ahol az or- szág legnagyobb széntermelő üzeme épül, s annak a szén- trösztnek a képviselői vették át az iparági verseny első díját, mely nemcsak hogy szinten tartja termelését, de 1970 után még fejleszti is. A község Gyöngyösvisonta, a tröszt a mecseki. E két név ma hazánkban a szénbányá- szat jövőjének két lehetséges útját jelzi. Az egyik: az ol- cső külfejtés, a másik a jó- minőségű szenek mélyszinti termelése, a lehető legkorsze- rűbb technológiák és gépek alkalmazásával a gazdaságos- ság állandó növelése melleti. A györigyösvisontai kombi- nát a III. ötéves terv legna- gyobb létesítménye lesz.
