Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-23 / 95. szám
Készül az új hangyersenyévad műsora Erdélyi Miklós. PauluszEle- mér a novemberi ünnepi bon eertet vezényli, míg a Liszt Ferenc Kórus Antal György vezényletével Bach: H-moll miséjét adja elő. Az évad újdonságaként az ״A” bér־ leti sorozatban hallhatja a közönség a világhírű szovjet énekesnőt, Zara Doluhano- vát. Bánky József, városunk kiváló zongoraművésze nagy- zenekari esten lép a közön- ség elé, míg a vendégszó- listák között Hans Kann oszt- t׳ák zongoraművészt, Kovács Dénesi, Kocsis Albérlet, Dé- nes Verát, Szegedi Anikót és Lukács Pált üdvözölhetjük. A két kamarabérleti soro- zatban több híres külföldi vendégművész szereplését tervezik. Így a mindig szí- vesen hallott Jeanne Marie Darrét, Tsuyoshi Tsutsurrri japán gordonkaművészt, Gui- do Silveri olasz zongoramű- vészt, Zabaleta svájci hárfa- művészt, a Janacek vonó®־ négyest várhatjuk városunk- ba. Még véget sem ért az idei hangversenyévad, máris ké- szülnek az 1967/68-as műsortervek. Az Országos Filharmónia bérleti sorozatát november* ben ünnepi hangverseny nyit- ja meg. A nagyzenekari es- tak keretében Beethoven-cik- lusra kerül sor, a klasszikus zene rajongóinak örömére Ennek során elhangzik Bee- thoven összes szimfóniája, ' több nyitánya és verseny- műve kiváló szólisták és kar- nagyok közreműködésével. A Beethoven-művek mellett mai magyar és külföldi szer- zők alkotásai szerepelnek a tervezetben, mint pl. Sosz- takovics: I. szimfóniája, Dá- vid Gyula: Brácsa-versenye, Kadosa Pál: Piane forte cf- mű műve. A Pécsi Filhar- mönikus Zenekar élén a tér- vek szerint egy német ás egy jugoszláv karmestert is- merhet meg a pécsi közön- ség, de ellátogat hozzánk több ismert, népszerű ma- gyár karmester is, mint Le- hel György, Borbély Gyula, néhány túlzó, groteszk moz- dulatra még vigyáznia kell. Élettel teli, vérbő alaki- tást nyújt Váradi Szabolcs, a férj és Szivler József Fó- gél főportás szerepében. — Mindkettő hibátlan. Megje- lenésükkor már tele van velük a színpad. Külön szeretnék megemlé- kezni Haumann Péter alhad- nagyáról. Elsősorban az ő érdeme az, hogy ez az alak nem válik mulatságossá, ha- nem. amikor nevetni lehet, akkor is érezzük, hogy egy értelmes, a hivatását komo- lyan vevő ember apró gyár- lóságairól van szó, akin le- hét nevetni, mint valameny- nyiünkön, de nevetségessé soha nem tud válni. A ne- hezebbik utat választotta és nem a szokványos rendőr- ábrázolást adja, hanem a szerző elképzelésének meg- felelően elsősorban az em- berséget láttatja és csak másodsorban humoros az׳ alakítása. Karikás Péter rendőrtize-1 dese a legnagyobb közönség- siker. Azon a bevált úton jár, amelyet a filmen látott nagy olasz és francia színé- szék (Toto, Louis de Funes) adtak, de ez alakításának ér- tékéből nem von le semmit. Minden megjelenése már derűt kelt és jogosan. A Terus nénit alakító Bá- zsa Éva és a diák unoka- húgát színpadra hozó Panni alakjában Földe ssy Margit, jó epizód szereplők. Mind- kettőt csak dicsérni lehet. Petőházy Miklós és ifi. Kőműves Sándor az orvos és az ügyvéd szerepében nem játszanak ugyan rósz- szül. de teljesítményük né- mileg elhalványul a többiek színesebb, élettelibb alakítá- savai szemben. Erről azon- bán aligha tehetnek, alak- jukkái az író bánt mosto- fcán, szerepük illusztratív, funkciójuk azonban alig van. A fiatal, tehetséges Pintye Gusztáv díszletei nem okoz- tak csalódást. Szöllősr majdnem, csehovi színezetű- vé válik és az az érzésem, hogy némi narrátori beveze- tővel és az első két felvonás elhagyásával önmagában is megállna a lábán, nagyon jó egyfelvonásosként. Ebben az esetben a hangvétel más lenne, mélyebb. Ebben a részben már a rendőrség bo- nyolódik az ügybe, mert a fiú lovagiasságból, a szép- asszony jóhírének megmen- tése érdekében, mint tolvaj áll a bíróság előtt és a rend- őrség vezetője, az alhadnagy ezt a kézenfekvő tényt nem fogadja el, hanem meg akar- ja menteni az általa is ár- tatlannak vélt fiút. Sík Ferenc rendező jó munkát végzett. Sikerre se- gítette a szerző mondaniva- lóját és az egyébként némi- leg eltérő ritmusú harmadik felvonást egységbe olvasztót- ta. A színészeket jól össze- fogta és a vígjátéki stílus- nak megfelelő gyors, pergő ritmusú, zökkenőmentes elő- adást nyújtott. Tehetséges rendező munkája. Legfeljebb egyet kifogásolhatnék: a be- vezető rész némileg üresjá- rat. A játék lelke Labancz Borbála, Sikoráné szerepé- ben. Érett, teljes értékű mű- vészi alakítás az övé ésbi- zanyságot tett széles skálá- járói ebben a különben nem nagyon bonyolult szerepben is. Hol szívtelen, önző, csak a maga kényelmére vigyá- zó, álszemérmes polgárasz- szony, hol meleg, anyásko- dó nő, hol pedig fűtött erő- ti'kájű szerető. Győri Emil tehetséges szí- nész. Többféle alakításával botlottam már össze és min- dig jóval több tehetséget éreztem benne, mint ameny- nyit ki tudott magából hoz- ni. Ebben a darabban végre úgy érzem, kibontakozott. Különösen a harmadik fél- vonásban már tiszta, érett alakítást nyújtott. Játéka az első 2 felvonásban is jó volt, néhol egészen kiváló, de itt Népművelők táj értekezlete Pécsett A Népművelési Intézet és a három dél-dunántúli me- gye, Baranya, Somogy és Tolna hagyományosan meg- rendezi a főhivatású nép- művelők tájkonferenciáját. Idén a negyedik alkalom- mai találkoznak, s Pécs vá- ros Tanácsa művelődésügyi osztálya vendégeként két napot töltenek városunkban. Április 25-ón, kedden dél- előtt a Városi Művelődési Házban Maróti Gyula, a Népművelési Intézet osztály- vezetője tart előadást a mű- vészét! nevelés időszerű kér- déseiről. Délután filmelő- adást tekintenek meg, majd a Bóbita Bábegyüttes és a Városa Művelődési Ház iro- dalmi színpada mutatja be műsorát. Másnap az előadás alapján a résztvevők há- rom szekcióban vitatják meg az időszerű problémákat. Az ankétot neves pécsi kriti- kusok, képzőművészek, ae- nésaek vezetik. Jus ultimae noctis csak itt lehet eljátszani, be- tzapcsolva a vár minden részét. Az idei várfesztivál nagy- szerű eseményének igérke- zik a bemutató. Eredeti, új színnel gazdagítja, örsi Fe- renc azt mondja: Siklós kin- esesbánya, csak le kell ás- ni a mélybe, gyönyörű té- inakra lelhet a kincskereső. — Azt hallottam, hogy 68-ban szobrot állítanak Táncsics Mihálynak, aki a siklósiak képviselője volt. Érdekes történet... 1943— 44-ben fogolytábort és bőr- tönt rendeztek be a várban, lengyelek, angolok, jugo- szlávok sínylődtek falai kő- zött. Szerintem, akkor mind megfogadták, ha innét egy- szer kikerülnek, mindig bé- kében fognak élni. Miért nem tudnak hűségesek és konzekvensek lenni akkori gondolataikhoz? Perényi Pé- tér önmaga is megérne egy drámát... Azt hiszem, ezek imlahol egy ciklusba ötvö- zödhetnének, tizenhatodik századi siklósi sorozatba. Bocz József Beszélgetés Orsi ferenc íróval Enyhítő körülmény Tabi László víg játékának bemutatója a Pécsi Nemzeti Színházban lyen sokat tud mondani. Itt egy maszek fogtechni- kus — már az első fiatal- ságából kifelé ballagó ״bőm- ba nő” — feleségének hiába udvarol a vállalati jogász, az öregedő, ezüstös hajú bel- gyógyász, ő rendületlenül hűséges marad mindaddig, amíg egy 19 éves, bukott érettségis diák el nem csá- bítja. illetve fordítva, ő el nem csábítja a fiút. Közben sziporkáznak a jobbnál-jobb ötletek. Ugyan- akkor, amikor a diák a für- dőszobájában van, a két célt nem ért udvarló oklevelet nyújt át az asszony minden képzeletet felülmúló erköl- csösségéről. Egy-egy széllé- mesen kihegyezett oldalvá- gást helyez el mai életűnk visszásságairól, a föportás ide- gén valutát tisztelő leikéről, a jól kereső maszekok irán- ti tiszteletről és irigységről, a szállodai szocialista erköl- csőkről, a mai sznobság sok- féle válfajáról. Ez a két első felvonás. Eddig a vígjáték rendkívül könnyed, zavartalan, szóra- kozást nyújtó közönségsiker. A harmadik felvonásban nagyot emelkedik a darab. Ezért tartom az eddig álta- lám látott Tabi darabok kö- zül a legjobbnak. Itt már Mai szerző vidám darab- ját mutatta be pénteken es- te a Pécsi Nemzeti Színház. Tabi Lászlót közönségünk- nek nem kell bemutatnunk. Mint humorista talán a ma élő magyar humoristák leg- jobbja. Imponáló az a telje- sítmény, ahogy hétről hétre bírja energiával és tehetség- gél a humoros cikkek, tár- cák írását. Mint vígjátékíró is jelen- tős. Az a fajta humor jel- lemzi, amelyik szellemes, szórakoztató, de a mélyén nagy emberismeret rejlik. Humora sohasem öncélú, a mában gyökeredzik és mai társadalmi problémában fog- lal állást és ez az állásfogr■ lalás mindig haladó. Széllé- mesen siklik át a válóban komoly dolgokon, mégis az emberekben mindig marad vissza valami kesernyés mellékíz, valami elgondol- koztató, ami a nemesebb hu- mór sajátossága. Ezek a tulajdonságai a drámaírásban is jelen tkez- nek és ha felületesen néz- zük, akkor első pillanatra csak a komédiázás tűnik szembe, de ha jobban oda- figyelünk, akkor látjuk, hogy az emberek kapcsolatáról, az emberi lélekről és az emberi szenvedélyekről mifehér foltokat eltüntetni. Van két kistaxink, ebbe be- lefér öt ember, tehát a da- rabnak nem lehet ötnél több szereplője, természetesen témája falusi. Szóval, mi- kor leszel kész? Keserves kínlódás volt, már a sze- replőket is kijelölték, sőt kinyomtatták a plakátot is, darab azonban sehol, vagyis csak félig kész ... Ezerkétszáz előadást élt meg, a Faluszínház az egész országban nagy sikerrel ját- szatta. Két év alatt még két újabb művét tűzi műsorra a Faluszínház, közben egy- re nagyobb barátságot köt a filmmel. Ezt elősegíti az is, hogy 1963-ban a televí- zióhoz kerül, előbb csak ő. azután a család is itthagyja Pécset, de a szíve mindig viszahúzza szűkebb hazá- jába. Két éven belül két filmet készít innét, a Lomb- hullástól aratásig, Tenkes kapitánya és végül a Kin- esés Baranya című köny- vet Reismann János foto- művésszel közösen. Az élet- út eddigi szakaszának fon- tos állomása az Oly korban éltünk..., amelynek gondo- lata tulajdonképpen . Sikló- són, a Tenkes forgatása köz- ben született és harminc- négy hónapig készült. Siklósi témák És néhány hete befejezte újabb siklósi ihletésű mű- vét Címe: Jus ultimae noc- tis (avagy egy éjszaka sik- lósi várban). Műfaja: törté- nelmi látomás. •— Mindössze néhány órát ölel fel, 1526 augusztus 27- én, hétfőn este nyolc őrá- tói. Ez kapcsolódik egy má- sik dátumhoz: 28-án kezdő- dött a mohácsi csata. A sze- replők három fő csoportra oszlanak. A vár úrnője dk- kor Kanizsai Dorottya, akit a legenda a halottak ette- mettetőjének tart, a pécsi diákok, akik gyalogszerrel vonulnak a mohácsi tábor- ba és Perényi püspök. A dráma két órájában megelevenedik a nézők előtt a mohácsi csata előzménye, sűrítve, tömörítve, a lénye- get megragadva. Hősök, bé- tor emberek, akik féltik a hazát gyávák és árulók, akik életükért remegnek. Az ötletet régóta dédelgeti, sőt... — Egyre több helyen ren- deznek várjátékot. Leporol- nak egy-egy félklasszikus művet vagy adaptálnak olyanokat, amelyeknek sem- mi köze a helyszínhez. Én ezt a müvet Siklósra írtam, egyenesen a vár udvarára. A történelmi hűség tiikré- ben elképzelhető, ott meg- történt eseményt dolgoztam fel, amely szervesen bele- illeszkedik múltjába. Ezt ,Mustra” az oroszlói nagy hí dón Az ismerkedést követte a .,szorzás”, amihez tisztes falubeli gazdát kellett meg- nyerni, ö puhatolta ki, hogy szívesen látják-e a le- gényt, majd ő lett — a már rokonszámba menő — nász- nagy is. A kéretésnél az- után ismét felelevenedtek a nemzetségek közötti ״har- cok?’ és csak az akadályok leküzdése, találós kérdések megfejtése, ״váltságdíjak fi- zetése” után nyerhették el a jövendőbélit. A baranyai leányvásárok népszokását őrzi az éven- ként megrendezésre kerülő pécsváradi ״leányvásár”, amelyen a népművelés esz- közeivel elevenítik fel az egykori népi vásárok han- gulatát. (IS) ranyai és Tolna megyei fi- atalokat egyaránt vonzó má- riagyűdi ״leányszöktetőő’ búcsú arról volt nevezetes, hogy itt jöttek össze azok a lányok, legények, akiknek egybekelését a szülők eile- nézték. A Mecsek-Hegyhát aprófalvas települései az endogámia — a vérségi kap- csolatokon belüli házasodás — ellen védekeztek a több község lakosságát vonzó ״le- ányvá.sár okkal”. A házasod- ni akaró oroszlói lányok a nagyhídon várták a légé- nyékét, akik a szokásos .,mustra” után zeneszóval kísérték őket a kocsmaud- varba, ahol kezdetét vette a tánc, az ismerkedés az előre kinézett lányokkal. A Hegyháton ma is szólás- mondásnak számít: kiálltak, mint az oroszlói lányok a nagyhídra. Dr. Andrásfalvy Bertalan, az MTA Dunántúli Tudomá- nyos Intézetének munkatár- sa három éve gyűjti a dél- kelet-dunántúli népcsopor- tok — magyarok, délszláv és német nemzetiségek — egykori házasodási szokása- it, különös tekintettel a több száz. község területére kiterjedt ״leányvásárokra”, melyek a búcsúnapokon, vá- sárnapokon végbement is- merkedésekre utalnak. A szekszárdi őszi hordóvásáron például a Sárköz fiatalsága, a siklósbodonyi, hegyszent- mártoni találkozókon a negyven ormánsági község református lányai-legényei, a Siklóshoz közeli Göntér- dombon az orthodox, a mo- hácsi busójáráson a katoli- kus délszlávok, a máriaké- méndi búcsún a baranyai németek találkoztak. A baKét lobogó hajú fiatal- ember csetlik-botlik a sik- lósi várudvaron összevissza keverő építőanyagok, radiá- torok, kazán-alkatrészek között. Eltűnnek a kápolna ajtaja mögött, !elszaladnak az emeletre, kitekintenek az ablakon, aztán a börtönt ve- szik szemügyre. Egyikük szembe fordul a kápolnával, a szokásos hangerővel né- hány mondat hangzik el. Igen, rendben van, a legtá- volabbd sarokban is jól hal- teái, nem kell erősítés... Tenkes és Princ Orsi Ferenc író és Sik Fe- renc rendező néhány hétre szerzőtársakká váltak. Az író műve a rendező kezébe került s elindult a maga sa- játos útján, hogy sok próba, izgalom után a várfesztivál nézői elé kerüljön múltúnk egy darabkája. Az író ismét visszatért Siklósra, ahonnét egy már, Európa-szerte is- mert filmsorozat sikere el- indult. — Én siklósi vagyok — mosolyog örsi Ferenc, s hogy komolyan vegyük, egy történettel ad nyomatékot —• A múltkoridban néhány ■napot itt pihentem, sajnos sok kedves barátomhoz nem juthattam el. Ma már kap- tam néhány üzenetet, ha most is elkerülöm őket... Komolyra fordítva a szót, es. a község, ez a vár a má- sodik otthonom, szép emlébarátságok fűznék ide, az alkotáshoz ihletet, ked- vet és remek helyszínt biz- tosított. Könnyű kitalálni, a Tön- kés kapitányára gondol.Ked- véne? Természetesen, hiszen ma már az író sem tudja, hány országban izgultak a. gyerekek a romantikus hő- ssök történetén. Buga Jakab, Siklósi bácsi révén azonban nemcsak az író neve, tehet- ®égé kelt szárnyra, hanem Siklósé ifi. A vár, a Tenkes hagy híre is bejárta a szóm- szédos országokat s önma- gában is lehetőséget adott 1a várfesztivál kialakításé- has. És a folytatás? — A Princ — mondja határozottan. —— A Tenkes a múlt. a régi katonaélet, ez örökös harc filmje. Szép múlt. A Princ olyan foly- tatása, amely a mai katona- életet mutatja be a mai fia- tatoknak. Provagandafilm? Az is. De elsősorban való- ság, katonaság volt és lesz is az élet rendje, hogy a fi- utalok felhúzzák egy időre a mundért. Más életformába kerülnek, ahol a szokások fegyelmezett ritmusa ható- rozza meg az életet. Másfél évtized örsi most negyvenéves, tehát maga is fiatal, örökös tűz, lobogás, néha úgy érzi, hogy nem ártana csökkente- ni a tempót. Másfél évtizede nincs ideje számolni a napo- kát, heteket, amiket betölt a munka. 1951-ben jelen- nek meg az első novellái a Dunántúl-ban, azután kis- regényeket, egyfelvonásoso- kát ír. 1955. áprilisban mu- tatja be a Pécsi Nemzeti Színház első színművét a Testvértíizek-et, két év múlva újabb premier: Stein- metz Zoltán szovjet parla- mén tér tragikus halála ele- venedik meg a színpadon. í Legközelebb már a Ma- ^ dách Színház játssza új da- > rabját, a Fekete ventillá- l tort, amelyet Prágában és ( Szabadkán is előadnak. A > színpadtól csak egy ugrás > a film: a dunai árral szem- ( be szegülök hősi eposza el- ( ső nagy játékfilmje, a Né- \ gyen az árban. 1961-ben > megírja a Kilóg a lóláb-ot. ׳ — Akkor még a pécsi < színháznál dolgoztam —em- < lékezik. — Behívat az igaz- gató, mesélni kezd arról, £ hogy valamiféle megyei kis- £ színházat kellene csinálni, a — ! 1
