Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-23 / 95. szám

3 napló — 196ד. Április 83. Élüzem az ÉPFU A SZOT és a Mi- nisztertanács ván- dorzászlajával ki- tüntetett ÉM. Szál- lítási Vállalat Pé- esi Üzemegysége pénteken délután tartotta élüzem- ünnepségét. Szila- gyi Gyula, a vál- lalat vezérigazga- tója méltatta a pécsi üzemegység eredményeit és át- adta a kiváló üzemegységnek járó zászlót és ok- levelet. KÉTSZERES ÖRÖM A SZÉN 7 RÖSZ1NÉL Az egyesülés gyümölcse Öt év alatt ötven százalékkal nőtt a termelékenység Tízezer ember vállalása — Terjed a modern technika szinten százezreket taka- rítanak meg ezáltal. Az- tán egy másik: évente kiírják a fiatal műszakiak szakdol- gozat-pályázatát. 1965-ben húszegynéhány, tavaly pedig már 65 tanulmány készült, s nem is akármilyenek! Lát- szatra nem termelési kérdés, de mégis elválaszthatatlan at- tói: a bányaüzemekben to­vább erősödött a KISZ, s ha kell, egyetlen szóval ezreket mozgat. Ifjúsági baleseti őr- járatok, anyagmentő brigádok járják a bányát. Csak egyet- len szám: tavaly 62 450 tár- sadalmi munkaórát teljesítet- tek a fiatalok, melyből 10 ezer órát TH-gyűrű újrahajtásra, 25 ezer órát pedig az elfekvő anyagok összegyűjtésére fór- dítottak. A kitüntetések kapcsán nem leheit eléggé hangsúlyozná a szocialista brigádok óriási sze- repét. Tízezer ember tett vál- lalást az elmúlt esztendőben, s túlnyomó többségük állta is a szavát. Harc a megszokottság ellen 1966-ban tovább folytatódott a műszaki-technológiai fejlesz- tés is. Köztudott dolog, mi- lyen nehézségeket okoz a me- cseki bányákban a fejtések gépesítése a meredek dőlés miatt. Már-már általánossá vált a hit: itt semmi sem se- gít. kár a pénzért, nyomni kell a fejtőkalapácsot. Meg- tört a ״varázs”. Kossuth-bá- nyán sikerrel alkalmazták a túlnyomásos robbantásos jö- vesztést, sőt a széngyalut is. (Az idén Vasas is felzárkózott az ״újítók” közé: egyik fejté- sében marótárcsa üzemel.) A cseh-hálós fejtés már-már ál- talános, s az új utak keresése egyre nagyobb erővel folyik. Mindez így együtt és még sok más, mindenek előtt szub- jektív tényező —, eredmé- nyezte a mostani kitüntetése-, két. És még valami: a tröszt‘ vezetői időben felismerték az új helyzetet, megértették, hogy az új gazdasági mecha- nizmus nem egy gombnyomás- ra induló gépezet, s már a múlt esztendőben megkezdő- dött az ״átállás”. Éppen ezért — kevés túlzással, de egy- általán nem alaptalanul —, így köszönthetjük megyénk legnagyobb vállalatának veze- tőit és dolgozóit: íme, a tuda- tosság és bátorság jutalma . .. (Békés S.) Élüzemek A Mezőgazdasági és Élei- mezésügyi Minisztérium a MEDOSZ és a VEDOSZ el- nökségével egyetértésben az 1966. évi termelési eredmé- nyék alapján a Szentlőrinci Tangazdaságot és a Villányi Gépjavító Állomást élüzem címmel tüntette ki. teljesítmény ezzel párhuza- mosan 55,5, a termelékenység 50,2 százalékkal növekedett. A szén önköltsége az 1960. évi 462,93 forintról 1965-re 367,42 forintra csökkent. A fejlődés azóta is egyenletes, s az 1966- os év — a kezdeti nehézségek ellenére — minden eddiginél jelentősebb eredményeket ho- zott. Négymillió 360 ezer tón- na szenet adtak a mecseki bá- nyák, mindezt úgy, hogy köz- ben tovább csökkent a nyitott vágatok hossza; kevesebb gé- pet, biztosító anyagot, szer- számot kötöttek le. Hogy mi van a számok, si- kerek mögött? Évek mun- kája. A mostani magas ki- tüntetések a két tröszt 1963- bán végrehajtott egyesítésé- ben gyökereznek. Az óriás- tröszt létrejötte teremtette meg a feltételeit a gazdasá- gosabb termelésnek, biztosít- va a koncentrációban rejlő lehetőségek maradéktalan ki- használását. Ez utóbbi egyéb- ként nemcsak műszaki vonat- kozásban igaz, a szellemi ér- tékek koncentrációjára is vo- natkozik, sőt talán ez volt az egyesülés egyik legjelentősebb eredménye. Három év alatt nemcsak ״megszokta” egymást a ko- rábbi években oly szenvedő- lyesen vetélkedő két terület. A bányászat termelése nemcsak az embereken és gépeken mú- lik. A természet ezernyi — és nemegyszer nagyon kelle- metlen —, meglepetést tar- tógát. A múlt év folyamán is volt üzem, mely pár hó- napig a termelés élén járt, s aztán hónapokig csak vergő- dött. Ilyenkor segítettek a többiek. Még ennél is fonto- sabb egymás kiegészítése, segí- tése minőségi téren. A me- cseki szén jó szén, de üze- ménként azért vannak kü- lönbségek. A tröszt eredmé- nyessége ma már egyre in- kább attól függ, tudja-e ér- tékesíteni termelvényét? Olyan szenet kell produkálni, amit a fogyasztók keresnek, így aztán előfordulhat, hogy az egyik üzemnek ״lassítani”, a másiknak ״hajtani” kell... ״Nemzedéki harc“ nélkül Egy másik tényező: Nőtt a fiatalok szerepe, tágultak le- hetőségeik. Egyre kevesebb helyen folyik harc az idősebb és fiatalabb műszakiak kö- zött. Nagyszerű példája en- nek Kossuth-bánya, ahol ak- kora körleteket vezetnek alig 30 éves emberek, mint másutt egy-egy üzem. Általánossá vált végre az is, hogy komo- lyan veszik a ״forró” fejű fia- talok javaslatait. Erre is csak egy példa: Szabolcs-bányán egy fiatal mérnök teljesen új beosztásba került; az a dolga, hogy a sűrítettlevegő felhasz- nálását ellenőrizze, az igény- bevétel célszerűbb módjai- nak útjait keresse. Éves Az öröm osztatlan. Különö- sen most, hogy alig két nap- pal a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajának oda- ítélése után a szombat reg- geli lapokban hivatalosan is megjelent: az MSZMP Köz- ponti Bizottsága a IX. párt- kongresszus tiszteletére indí- tott szocialista munkaverseny- ben elért kiváló eredményei- ért kongresszusi zászlót adó- mányozott a Mecseki Szén- bányászati Tröszt dolgozóinak. A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaja mindé- nekelőtt annak a gondosan megalapozott műszaki-gazda- sági fejlesztő munkának az eredményeit jutalmazza, mely a Mecsek-vidéki bányászkodás európai szintre való emelését célozza; a kongresszusi zászló pedig annak a plusznak a szimbóluma, amit a bányászok ezrei tesznek nap nap után a műszaki vezetés elgondolásai mellé. Ami a számok mögött van A termelés számadatai több nyíre ismertek. A pécsi bá- nyák öt év alatt 53,2 száza- lékkai növelték mennyiségi termelésüket. Az összüzemi — És itt ugye hang nem lesz? — kérdezi csendesen valaki, majd rövid szünet után így folytatja: r— Talán jobb is ... A. G. Boly ötödször nyerte el a vándorzászlót• A rekordok gazdasága Ötvenötmillió forint tiszta nyereség ra. Korszerű konyha és nagy étterem csatlakozik az iroda- épülethez. Száz személyes fürdőt, illet- ve öltözőt kap a központi mű- hely, új utat építenek Sá- torhelyhez, levezetik a talaj- vizeket, megszüntetik az ottani sártengert. Ez is része a szó- ciális programnak. Kitüntetések és jutalmak Bár csak április 29-én dél- után adják át a vándorzászlót, Boly már most is a készülő- dés lázában ég. Csaknem két- százan kapnak kiváló dolgozó oklevelet, illetve jelvényt, pénzjutalmakat osztanak ki a legjobbak között. M. L. Kétezer éves import I Annak idején megír- < tűk: római kori sírokat ! tártak fel Gödrekeresz- > túron. Az ásatások az- > óta befejeződtek, s a ku- ל tatórégész, Szászné dr. s • Burger Aliz, a Magyar < Nemzeti Múzeum munka- í társa eddig egyedülálló leletre bukkant. ? Bői* nagy kiterjedésű \ területen, mintegy ezer-' í hatszáz négyzetméteren j ásott, ennek ellenére vi- ; szonylag kevés római sírt ( bontott fel. •E kevés sír ( azonban rendkívül gaz- ( dagnak bizonyult. Az ^ egyik legértékesebb lelet ל egy ládácska, úgyneve- ; zett serinium, tetején < terrakotta nőalak, amint ( egy fonott karszéken í gyermekét szoptatja. A > láthatóan erősen hasz- ל nált ládácska remekmű- < vű szobra Pannóniában ׳ egyedülálló lelet. A kis < ládát egy tizenhat-ti- ? zennyolc éves lány sír- S jában találták. A tetején S levő terrakotta szobrocs- í ka a gallo-rajnai kul- \ túrkörbe tartozó, kultikus > rendeltetésű tárgy. \ rendelkezik a megye legjob- bán karbantartott földútjaival. Tovább tart, hosszabb életű itt a teherautó, mint az autó- közlekedési vállalatoknál. A bólyi gazdaságban hamar otthonra lel a legkorszerűbb technika és tudomány. Me- zőgazdasági repülőgép dolgo- zik a földeken, CCC nevű vegyszerrel permetezik be a búzát, s ez egymaga több má- zsával emeli a termésátlago- kát. A sertéshizlaldákban nyomelemeket kevernek az ál- latok takarmányába, s meg- gyorsítják a hízást, illetve csökkentik az abrakfelhaszná- lást. A bári ״tojásgyárban” ki- dolgozták, hogyan lehet elke- rülni a tyúkoknál fellépő és a tojástermelést gátló stressiha- tásokat. Autótulajdonos munkások Gyorsan alakul, változik a gazdaság két és fél ezer dől- gozójának élete is. Jellemző példája ennek a sátorhelyi üzemegység. Ebben az üzem- egységben 30 család még most is régi építésű, földes szobá- jú, ún. cselédlakásokban él. Ugyanitt minden harmadik családnál televíziókészülék ta- !álható. Az országhatár köze- lében fekvő, isten háta mögöt- ti pusztában tehát több mint kétszer annyi tv-készülék jut száz családra, mint az arszá- gos átlag. Jellemző az életviszonyokra, hogy az elmúlt években 70 személy vásárolt autót a gaz- daságban, s e 70 személy több mint féle fizikai állományban van. A gazdaság vezetői át- fogó szociális programot dől- goztak ki és hajtanak végre. Még ebben az évben hozzákez denek egy négyemeletes, 30 lakásos panelház építéséhez Mohácson. Sátorhelyieket kői- töztetnek be, amikor felépül, azonnal kiürítik a múltból itt ragadt cselédlakásofcat. Köz- ponti fűtés, beépített bútor és műanyagpadló váltja fel a régi, földes szobákat. Gyökeresen megváltoznak az igazgatási-adminisztrációs dől- gozák munkakörülményei is, akik ma régi parasztházakból, gyapjúfonó műhelyből kiala- kított irodákban vannak — zsúfoltan — elhelyezve. Május végén kétemelfetes, csupa-ab- lakos, központi fűtéses modem irodaházat adnak át számuk­A Bólyi Állami Gazdaság megint elnyerte a Miniszter- tanács és a SZOT vörös ván- dorzászlaját. Ötödször 1961 óta. Ez a gazdaság csaknem 1200 vagon búzát, több mint 200 vagon húst, 38 ezer hektó- liter tejet és tíz és félmillió tojást tett le tavaly a népgaz- daság ״asztalára”. Ötvenötmii- láó forint tiszta nyereséget ért el, 18 millióval többet, mint egy évvel korábban. ״Ez volt a legsikeresebb év a gaz- daság történetében” _ mon- dotta Szántó Zoltán foköny- vélő. Rekordok és átlagok Boly az országos rekordok gazdasága. Nincs még egy gazdaság az országban, mély 25 mázsás búzatermést taka- rított be — 5100 hold átlagé- bán. Sehol sem sikerült még évente 265 tojást nyerni egy tyúktól negyvenhat ezer tojó esetében. Országos rekordokat értek el, illetve közelítettek meg komló-, repce- és vető- magborsó földjeiken is. Sze- mes kukorica, lucerna, siló- kukorica hozamúik messze meghaladja az állami gazda- ságok megyei átlagait, s kitű- nőén megy a sertéshizlalás is. Egyedül a tejtermelés, illetve a fejési átlag gyenge pontjuk még, bár nagyon jellemző ez a ״gyengeség”. Ti. az állami gazdaságok megyei átlaga 3178 liter volt az elmúlt évben, az övék pedig ״csak” 3157 liter, tehát alig maradtak el. A bólyiak szeretik az orszá- gos rekordokat, de nem élnek azotk bűvöletében. Tudják, hogy hiába való volna né- hány rekord, ha lemaradnak másutt. Néhány hozamból oi־- szágos rekord, a többiből pe- dig a megyei átlag fölött — ez a törekvésük. Ezért tudták ötször elnyerni a vándorzász- lót. Egy holdra kivetítve Boly sem kap több műtrágyát, mint a többi gazdaság. A gazdaság- hoz tartozó bári, babarci, er- dőföldi részek olyan lejtősek és meredekek, hogy csak ló- fogattal lehet vetni. (Régi tév- hit, hogy Boly csupa eszmé- nyien sík és jó földön gazdái- kozik.) Ebben a gazdaságban évek óta nem marad tavaszra szántatlan föld; ez a gazdaság Kamera a megállóban Mindig lesznek tartalék kocsik Gombnyomásra indul a 27-es - Kifogástalan a kép I lított 20/A jelzésű buszra teg- I nap már nem fértek fel az Építők úti megállóban. A kö- vetkező kamerát oda fogjuk felszerelni. Félmillió forint volt a be- ruházási költség. A kábele- két a Posta fektette le, a ka- meratartó oszlopokat az AKÖV állította, a szerelési munkákat a Budapesti Hír- adástechnikai Ktsz részéről Éliás Ede és Szabó Endre technikusok végezték. Vajon, mi a biztosíték a hiba nél- kuli üzemelésre. — Az országban csak a Hír- adástechnikai Ktsz foglalko- zik ipari-tv feállításával? — kérdezem Éliás Edét. — Nemcsak Magyarorszá- gon, de az összes KGST orr- szagban is, a Szovjetunió csak tőlünk vásárol, de szállítunk Csehszlovákiába, Romániába, az NDK-ba, sőt, Nyugatra is. A megrendeléseket a moszk- vai kiállításon elért sikerünk- nek köszönhetjük. Tizenkét óra múlt, a meg- állókban egyre többen lesz- nek és az utasok már mintha nem lennének olyan nyűgöd- tak, mint egy órával ezelőtt. Hallgatunk, a képernyőt fi- gyeljük. aki ideiglenesen a vezérlőasz- talt kezeli. — Folyamatos tájékoztatást kapunk az egész városrész utasforgalmáról, megfigyelhet- jük az intézkedések, például a gyorsjáratok beállításának utóhatását, de legfőbb cél az operatív beavatkozás. Békefi Istvánná forgalom- irányító egyszerűbben fogai- máz: — Ha látom, hogy nagy a tömeg, azonnal tudok kocsit küldeni. — És van miből küldeni? ! — Hogyne. Itt állnak a tar- talékbuszok. A gyorsjáratokat és az A-jelzésű kocsikat me- netrenden kívül az utasforga- lomtól függően indítjuk. — A Szigeti úti kamera és a napokban felszerelendő lámpák segítségével gomb- nyomással tudjuk indítani a huszonhetest, vagy a patacsi, daindoli, pellérdi járatokat, — mondja Dabóczi Lajos. Szakonyi Lajos, a személy- forgalmi üzemegység igazga- tója szerint Ujmecsekalján húsz-huszonötezer ember a na- pi utasforgalom, és egyre több lesz. — Ami tegnap jó volt, ma nem jó. A közelmúltban beál­A tízévesek merészségével nyit be az uránvárosi végál- lomás forgalmi irodájának aj- táján egy kisfiú. — Szeretném nézni — mondja kíváncsi vágyakozás- sál, de a szívtelen felnőttek kiküldik. Nélküle is sokan vagyunk a helyiségben, és mi sem láttunk még ilyet. A képernyőn uránvárosi jel- legzetesség: egy sor glédá- bg állított kuka. Aztán a ka- rriera átpásztáz az esőverte úttesten és megállapodik. Az Olimpiával szemben vagyunk. Jön a busz, a kép megele- venedik, a védett helyekről kirajzanak az emberek, majd egyenként eltűnnek a becsű- kódó ajtó mögött. A busz el- indul. Egy gombnyomás, s máris a következő megállót látjuk. Még nincs csúcsforgalom, szombat délelőtt 11 óra van. Most kezdett üzemelni az AKÖV ipari televíziója. Ez az első ilyen az országban, a Fővárosi Villamosvasút is csak egyik végállomásán sze- reltetett fel hasonlót. — Mi a célja itt a televí- ziónak? — kérdezem Dabó- czi Lajos forgalmi ■mérnököt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom