Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-21 / 93. szám
napló 1987. Április zl Megkezdődött a tsz-kongresszos Az előadó ezután arról be- szélt, hogy a szövetségektől sokhelyütt szinte valamennyi hiba, fogyatékosság azonnali megszüntetését várják. Ezt az igényt azonban a képviseleti szervek csak fokozatosan, szervezetük, működési körük, személyi állományuk és mun- kamódszerük kialakítása után tudják kielégíteni. A működési szabályzatok tervezetében viszont több olyan funkció, feladat szere* pel, amelyek megoldásához szinte azonnal hozzáfoghat- nak. Ilyen elsősorban az áru- kapcsolatok létrehozása; ér- dekvédelem az áruk átadásá- nál, minősítésénél; tájékozta- tás a piaci tapasztalatokról és a jogvédelem ellátása. Továbbiakban a területi szövetségek feladatköréről be- szélt. Majd rámutatott: ajánlatos azt az elvet kö- vetni, hogy a területi sző- vétségek egy-egy megyén belül gazdasági körzeten- ként alakuljanak meg. Ugyanígy kívánatos, hogy egy-egy területi szövetségben legalább ötven, de legfeljebb száz szövetkezet vegyen részt. Azokban az esetekben, ami- kor egy-egy területi szövet- ségben nagyszámú termelőszö- vetkezeti csoport vesz részt különleges ügyeik intézésére, külön tagozatot is lehet alaki- tani. Ha a területi szövetség- ben egy-egy termelési táj, illetve ágazat — például ma- kői hagymatermelők, szentesi zöldségtermelők, homoki, mátraaljai, vagy balatonmel- léki bortermelők — termelő- szövetkezeteinek speciális ér- deke úgy kívánja, a szövet- ségen belül külön ágazati részleg alakítható. A szövet- ségek területi elvek szerinti szervezése mellett így szőkébb ágazati érdekek érvényesü lé- se is kifejezésre juthat. A területi szövetség forrná- ját, szervezeti felépítését, működését illetően a végső szó — a kongresszuson el- fogadásra kerülő működési szabályok figyelembe véte- le mellett — a létrehozó termelőszövetkezetek kül* dötteié lesz. Dr. Nagy Sándor befejezé- sül hangsúlyozta: az országos kongresszus, a Termelőszö- vetkezetek Országos Tanácsa és a termelőszövetkezetek te- rületi szövetségei mind cél- kitűzésükben, mind működé- sük demokratizmusában, s munkamódszereikben egysé- ges rendszert alkotnak. A tér- melőszövetkezetek szövetségei- rek ez a rendszere szerves folytatás a magyar szövetke- zetí mozgalom lenini elveken nyugvó hagyományainak, ezekre épül és ezek tovább- fejlesztését jelenti. A beszámolók után meglcez- dődtek a küldöttek felszóla- lásal. Szombati számunkban kö- zöljük Fehér Lajosnak az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének csütörtöki beszédét. (Folytatás a 2. oldalról) rehozását szükségessé teszik a termelőszövetkezetek műkő- désének, gazdálkodásának a gazdaságirányítási rendszer reformjával kialakuló új fel- tételei, s ezzel kapcsolatban különösen a termelőszövetke- zet önálló vállalati gazdálko- dásának kialakítása, erősítése. A felvásárlási árak, valamint az anyagi érdekeltséget meg- határozó egyéb feltételek is- merete mellett a szövetkezeti gazdaságok- nak elengedhetetlenül szűk- séges tájékozódniok a belső piac és a külkereskedelem igényeiről. Ezt a feladatot csak egy át- fogó, s az egyes gazdaságok- ig eljutó információs rendszer oldhatja meg. A szövetkezeti gazdaságok információs rend- szere szövetkezeti alapon, első- sorban a területi szövetségek keretében alakítható ki ered- ményesen. A szövetségek feladata lesz a hatékony szövetkezeti ér- dekvédelem Is olyan, még ma is gyakori ese- tekben, amikor egyes állami vagy szövetkezeti vállalatok a termelőszövetkezeteket a jogtalan vállalati nyereség és a prémium-növelés szabad va- dászterületeinek tekintik. A termelőszövetkezetek te- rületi szövetségei — foly- tatta az előadó — a létre- hozó tagszövetkezetek szer- vei, s munkájukért e sző- vetkezeteknek tartoznak te- lelősséggeL A termelőszövetkezetek életé- be, gazdálkodásába nem avatkozhatnak be és csupán azokban a tevékenységi körök- ben járhatnak el, amelyeket a tagszövetkezetek hatásköri- leg rájuk ruháztak. Főképp a gazdasági kapcsolatok terű- létén fejtik ki tevékenységű- két. A társadalmi képviseleti szervek fenntartási költségeit maguk a termelőszövetkezetek fedezik. A Termelőszövetke- zetek Országos Tanácsának fenntartási költségeit az or- szág összes termelőszövetke- zetei, a termelőszövetkezetek területi szövetségének költse- geit pedig a létrehozó tagszö- vetkezetek viselik. Ez ugyan bizonyos mértékű anyagi meg- terhelést jelent a közös gaz- daságoknak, de elengedhetet- len feltétele annak, hogy e szervek ténylegesen a tér- melószövetkezetek saját szer- vei legyenek. Az országos tanács állami felügyeletét a Magyar Fór- radalmi Munkás-Paraszt Kormány, a területi szövet- ségekét, pedig az illetékes megyei tanácsok végrehajtó bizottságai gyakorolják. Azokban az esetekben, ami- kor az illetékes állami szerv és az országos tanács vala- milyen kérdésben nem ért egyet, az országos tanácsnak joga van a vitás kérdéseket döntés végett a kormány elé terjeszteni. KGST- tanácskozás a bánya־ biztonságról A KGST szénbányászati állandó bizottságának 4. számú tudományos műszaki tanácsa április 20-a és 26-a között Pécsett tartja idei első plenáris ülését. A ta- nácskozáson hét delegáció, összesen harminc külföldi és húsz magyar szakember vesz részt. Az ülést Garam- völgyi János, a Mecseki Szénbányászati Tröszt igaz- gatója, a tudományos mű- szaki tanács elnöke nyitotta meg ünnepélyesen csütörtö- kön délelőtt a tröszt új me- szesi munkásszállójának nagytermében. Az egy héten át tartó munkaértekezleten bányabiztonsági és mumka- higiéniai kérdésekről tár- gyalnak a szakemberek, ezenkívül üzemlátogatásokon vesznek részt a mecseki szénmedence bányáiban és a kutatási osztályon. — A* október 23—28 között megrendezendő III. Magyar Játékfilm-szemle programjá- ról tanácskozott tegnap a Me- gyed Tanácson Takács Gyula vb. elnökhelyettes, Bemdcs Ferenc osztályvezető, Juhász György, a Magyar Filmművész Szövetség titkára és Göcz Jenő gyártásvezető. — Kétnapos tanácskozást rendeznek a jövő hét végén a Tanárképző Főiskolán. Pénte- ken a tanulók teljesítményé- nek értékelését, szombaton pe- dig a Világnézetünk alapjai és a biológia tantárgyak kapcso- latát beszélik meg neves elő- adók vitaindítója után. — A Magyar Képzőművészék Szövetsége Déldunántúli Területi Szervezete képvisele- tében Simon Béla festőmű- vész, területi titkár és Bizse János szervező titkár vesz részt az Eszéken május 5-én megnyíló tárlaton, amelyet a pécsi és baranyai művészek alkotásaiból állítottak össze. A Minisztertanács határozata fi Belkereskedelmi Minisztérium hatásköre, szervezete, feladatai ügyeleti szerv hozzájárulásé- val — megvizsgálja az edőál- lító és szállító vállalatoknak az áruforgalommal kapcsolatos tevékenységét. Ily módon le- hét érvényre juttatni a vásár- lók érdekeinek a védelmét mindenütt, ahol a vevő és a kereskedelem, illetve a keres- kedelem és a termelés kapcso- latéban rendellenesség mutat- kozik. A felügyelőségek a szabály- sértést vagy szabálytalanság elkövetését lehetővé tevő okokról és körülményekről — a megelőzés érdekében — ér- tesítik az illetékes szervet, amely 30 napon belül köteles intézkedéseiről a felügyelő- séget tájékoztatni. A felügyelőségek a keres- kedetmi (üzleti) szabályzatok- bán, miniszteri rendeletekben és bírságolási záradékkal el- látott miniszteri utasításokban foglalt rendelkezések megsze- gése miatt — az eddigi 1000 forinttal szemben — 3000 fo- rintig terjedő bírságot szab- hatnak ki. Bűncselekmény vagy szabálysértés esetén fel- jelentést tesznek az illetékes hatóságnál, illetve — szabály- sértés esetében — a feljelen- tés mellőzésével is bírságot állapíthatnak meg. Fegyelmi eljárást kezdeményezhetnek, a hibák megszüntetésére köte- lezhetik a felelősöket, kivon- ják a forgalomból a nem hi- telesített, hamis vagy olyan mérlegeket, mérőeszközöket, amelyeknek hitelesítése lejárt Megtiltják a közfogyasztásra veszélyes élelmiszereik értéke- sítését, s ezeket elkobozzák. A kormány rendelet* július 1-én lép hatályba. Francia ifjúsági vezetők Pécsett Szerdán este Pécsre ér- kezett a Francia Kommt*- nista Ifjúsági Szövetség 4 tagú delegációja, melyet Robert Klement főtitkár- helyettes vezet. A küldött- ség tagjai: Jean Cloude Fresneau, a parasztfiatalok szekciójának munkatársa, Jean Pierre Orsi, az egye- temlsták képviselője és Jaqueline le Cor, a lányok- kai foglalkozó szekció veze- tője. A küldöttség a KISZ Központi Bizottságának meg hívására látogatott hazánk- ba. A francia ifjúsági veze- tőket tegnap Lukács János, a KISZ Baranya megyei Bl- zottságának első titkára fa- gadta. irányítását a tanácsok végre- hajtó bizottságai útján gya- kőről ja ennek megfelelően a tanácsok kereskedelmi osztá- lyainak eddigi úgynevezett kettős alárendeltsége megszű- nik. A minisztérium feladatkö- reinek megváltozásával, az operatív feladatok fokozatos megszüntetésével, a hatáskö- rök decentralizálásával egy- idejüleg a minisztérium szer- vezetőt is jelentősen egysze- rűsítik, korszerűsítik, létszá- mát 1968. január 1-ig 35—40 százalékkal csökkentik. A Minisztertanács csütörtö- ki ülésén hozott rendelet az Állami Kereskedelmi Felügye- lettel kapcsolatban a követ- kező főbb intézkedéseket tar- talmazza: Az Állami Kereskedelmi Felügyeletet a belkereskedel- mi miniszter közvetlen fel- ügyelete alá tartozó, hatósági jogkörrel működő és önálló költségvetéssel rendelkező Állami Kereskedelmi Felügye- !őséggé kell átszervezni. A felügyelőség hatásköre ki- terjed a belkereskedelem egész hálózatára (függetlenül attól, hogy a boltot vagy vendéglátó helyet állami vállalat, föld- művesszövetkezet, vagy tér- melőszövetkezet üzemelteti), valamint a magánkereskede- lemre és a termelők piaci árusítására. A felügyelőség legfontosabb feladata a fogyasztók érdekei- nek védelmét szolgáló jog- szabályok végrehajtásának el- lenőrzése. Ennek keretében rendszeresen vizsgálja a fo- gyasztói árakat és az árkép- zési rendelkezések érvényesí- tését, az áruk szakszerű és szabályos szállítását, tárolá- sát, raktározását, kezelését, az_ áruk, ételek és italok mi- nőségét, az ételnormák betar- tását, az áruk mérését és el- számolását, a fizetési jegyző- kék helyességét, a készletek eredetét, a mérlegek és mérőeszközök hitelességét, pontosságát, az árusító helyek állapotát, felszereltségét, tisz- taságát, a vendéglátó helyek osztálybasorolásának helyes- ségét, a kereskedelmi dolgo- zók magatartását, a fogy asz- tók kiszolgálásának módját, az áruk csomagolását, a nyit- vatartásra vonatkozó rendel- kezések megtartását, a fo- gyasztok panaszainak intézését stb. A kormány rendelete a félügyelőség számára azt a le- hetőséget is biztosítja, hogy a fogyasztókat megkárosító jelenségek okainak feltárása A Belkereskedelmi Minisz- tórium hatásköréről és fel- adatairól hozott kormányha- tározat szerint a belkereske- delmi miniszter — mint e népgazdasági ágazat vezetője —־ részt vesz a kormány gaz- daságpolitikájának és a nép- gazdasági terveknek, valamint a megvalósításukat biztosító közgazdasági eszközöknek (gazdasági ösztönzőknek) a kidolgozásában és döntésre Való előkészítéséiben. Ellenőrzi a gazdaságpolitika érvényesülését a belkereske- delemben; biztosítja, hogy a kereskedelem-politika egysé- gesen jusson érvényre az egész belkereskedelemben (a terme- lőeszköz-kereskedelemben, a nagy- és kiskereskedelemben, a vendéglátásban) függetlenül B vállalatok és szövetkezetek szervezeti alárendeltségétől. A kereskedelempolitika egységes végrehajtását és ellenőrzését a közgazdasági szabályozók és gazdasági ösztönzők mel- lett olymódon is biztosítja, hogy irányelvekkel és infor- nációkkal befolyásolja a vál- lalatok és szövetkezetek áru- forgalmi, hálózatfejlesztési és beruházási tevékenységét; szer vezi a belkereskedelem nem- retközi választékcseréjét, va- lamint a piacszabályozó ke- reskedelmi műveleteket; gon- doskodik az áruforgalom és a kereskedelmi tevékenység fej- lesztését szolgáló tudományos kutatásokról és a kereskedel- mi tevékenységet elősegítő egyéb feladatok megoldásáról. A miniszter hatósági jog- körben szabályozza a fix és a maximált fogyasztód árformába sorolt termékek új választékai- naik aráit, a belkereskedelmi fór- galom és tevékenység rendjét (üzleti szabályzat, nyitvatar- tás, vendéglátóhelyek és szál- lodák osztályba sorolása, stb.), a kereskedelmi árusítóhelyek (boltok, vendéglátó egységek, szállodák, stb.) létesítésének és a nagykereskedelmi, vi- szonteladói tevékenység gya- korlásának engedélyezési fel- tételeit, a kereskedelmi háló- zat fejlesztésének technikai és technológiai normatíváit, a piacrendészet és a magánke- reskedelem feltételeit. A mi- niszter hatósági döntései va- lamennyi belkereskedelmi szektorra és szervezetre, va- lamint az azokat irányító szer vekre és testületekre érvénye- sek. A miniszter feladata annak biztosítása, hogy az egész ke- reskedelmi tevékenységben érvényesüljön a fogyasztók érdekeinek védelme, ezt első- sorban az Állami Kereskedel- mi Felügyelőség és a Keres- kedelmi Minőségellenőrző In- tézet útján ellenőrzi. A miniszter a tanácsi ke- reskedelmi vállalatok ágazati t t י
