Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-20 / 92. szám
s r»c*pl O 1987. ÄPRTMS SO. S?0b0Tk^1Htgc; A Műcsarnok és a Képzőművészek Szövetsége Dél-danántdB Szervezete rendezésében nyílt meg tegnap délután 6 órakor Laborcz Ferenc szobrászművész kiállítása Pécsett, a Technika Háza nagytermében. A kiállítást Martyn Ferenc festőművés* nyitotta meg. A képen: A Nagykanizsai Felsőfokú Mezőga*׳ dasági Technikumnak készült szobortervvel Ismerkedik egy látogató. PÉCSE77 ÜLÉSEZIK A KGST IV. SZÁMÚ BIZOI1SAG: A bányászok biztonságáért Sajtó alatt a Széntröszt kutatási osztályának 1966-os évkönyve pításra jutottak, hogy percen- kén ti 10 impulzus esetén még sohasem volt gázkitörés, 25 impulzus mellett azonban min den esetben sor került rá. A kutatási osztály, hagyó- mányainak megfelelően, múlt évi munkájáról idén is három nyelvű évkönyvben számol be. A kötet szedése már befe- jeződött, s megjelenése a kö- zeljövőben várható. Részben a kutatási osztály munkájával kapcsolatos egyébként váró- sunk legjelentősebb mai ese- menye is: a tröszt meszesi szállójában ma kezdi meg munkáját a KGST-államak bányabiztonsággal foglalkozó tudományos bizottságának ülé- se. A IV-es számú bizottság- nak Garamvölgyi János, a Szénbányászati Tröszt igaz- gatója az elnöke, s a pécsi ülésezés a bányabiztonság fo- kozása érdekében végzett munka, a helyi eredmények nemzetközi elismerését is je- lenti. B. S. ״On mellett sokai־ tanulhatnék" Magyar vegyszerek Indiában Húszvagonos megrendelés Indiában iáit üzletszerző körúton dr. Tóth Géza, a Bőrgyár részlegvezetője nal átadja a váltóbotot kol- lógójának, Vajda József tech- nológusnak, aki azóta Da- maszkuszban próbál hasonló hírnevet, s természetesen üz- letet szerezni a magyar bőr- ipari vegyianyagoknak. Azt már kérdeznem sem kellett dr. Tóth Gézától, hogy látta-e a legendás hírű Táj- mahalt, mert nemcsak látta, hanem véleményt is mondott róla. — Az volt szinte az egyet- len idegenforgalmi látványos- ság, ahol az agraiak modern szállodát is építettek a túrig- ták kényelmére. Mert ellá- togattunk a Véli ere melletti pagodavárosba, sőt, a tiruehi- rapalli sziklatemplomokhoz is, amelyek minden tekintetben vetekednek a Tajmahallal, de hírét, nyomát se láttuk turis- taszállodáknak. Kísérőink exkuzálták is magukat, hogy először az ipart, aztán a köz- lekedést kell fellendíteniük ahhoz, hogy végül sort kerít- hessenek az ilyen luxus szál- lodák építésére is. Én a ma- gam részéről nekik adtam igazat. — Szorgalmas és rendkívül szívós, türelmes embereket i®■ mertem meg, akik, ha tűzön, vízen keresztül is, de meg- teremtik, végrehajtják, amit maguk elé tűztek. Hogy bizonyítékkal is szol- gáljon, levelet mutat, ame- lyet pár napja kapott Indiá- ból. Feladója V. R. Sankaran, egy Madras melletti bőrgyár fiatal vegyészmérnöke, az 6 közbenjárását kéri ahhoz, hogy egy éves, vagy legalább néhány hónapos gyakorlatszer־ zésre Pécsre utazhasson: ״Hi- szem, hogy ön mellett nagyon sokat tanulhatnék.. Már elkészült a válaszle־ vél is. amelyben dr. Tóth Géza tüzetesen megírta, hogy milyen úton, módon lehet va- lóraváltani új tisztelőjének nem is olyan egyszerű kíván- ságát. bőriparnak. Az ötvenes évek- tői kezdődően bejárta Nyu- gat-Németország jelentősebb bőrgyárait, szakértőként részt- vett Lengyelországban egy cserzőanyag gyár tervezésé- nél, majd a jugoszláviai bőr- ipari kongresszuson egyik de- legáltja volt az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos előadói, szakértői karnak. Legújabban pedig a CHE- MOLIMPEX megbízásából In- dia jelentősebb bőrgyárait Iá- togatta meg, de ezúttal már üzleti jellegű kiküldetéssel. — A Chemol egyik keres- kedelmi szakemberével sorra jártuk Bombay, Madras, Ag- ra, Delhi, Kalkutta legkorsze- rűbb bőrgyárait és termesze- tesen néhány kis üzemet is. Elismeréssel szólt a nagy- városok minden tekintetben európai színvonalú gyárairól, sokoldalúan képzett bőripari szakembereiről, de nem ki- csinyelte le az ősi, a még mindig manufakturális eszkö- zökkel dolgozó kisüzemeket sem. — Húsz bőrgyárat látogat- tunk meg, ilyet is, olyat is — mondotta. — Az én fel- adatom az volt, hogy bemu- tassam azokat a gyártási tech- nológiákat, amelyek legalkal- masabbak a magyar gyártmá- nyú vegyinyagok felhaszná- lására. Vagyis, mindenütt be kellett bizonyítanunk, hogy a mi szintetikus cserzőanyaga- ink használatával szebben, tartósabban festhetők a bő- rök, mint más külföldi or- szágokból importált vegyi- anyagokkal. Azért azt még hozzátette, hogy nem is volt olyan egy- szerű ez a bizonyítás. Ugyan- is, ha mind a húsz gyárban sort kerítenek a fentebb em- litert bemutatásra, máig sem értek volna a végére. — Ezért úgy szerveztük meg a dolgot, hogy a javaslataim alapjan több gyárban egy- szerre kezdték el a cserzési kísérleteket, melyek befejez- tével gépkocsin újra sorra vet- tűk az üzemeket és ״learat- tűk” az eredményeket. Csak ilymódon húsz vagon cserző- anyagra kötöttünk rendelése- két és úgy hallom, további ko- moly rendelések vannak fo- lyanaatban. A plusz 35 fokos indiai feb- ruárból egy hónapja érke- sert haza a gyárba, hogy azonDr. Tóth Géza, a Pécsi Bőrgyár jelenlegi gyárrészleg vezetője nemcsak tudományos kísérleteivel, bőripari újításai- nak sokaságával vívta ki a szakma elismerését, hanem az- zal is, hogy az elmúlt 35 esz- tendő alatt a fiatal műszakiak egész nemzedékét formálta a saját képmására, ami annyit jelent: a legnemesebb érte- lemben vett hivatástudatra. S ezt a ritka, becses kincset úgy tudta átplántálni kör- nyezetébe, hogy mindenki sa- ját tulajdonságának vélje, és ő szerény elégedettséggel fi- gyelte a jó talajba hullott mag szárba szökkenését. De kivételes szaktudásával ma már nemcsak egyetlen gyár, hanem az egész iparág szolgálatában áll. Egyik leg- ismertebb szakértője a magyar lem, illetve a vele kapcsola- tos károsodás évi 50 millió forint megterhelést okoz a népgazdaságnak. Éppen ezért a por elleni küzdelemnek, an. nak emberi vonatkozásai mel- lett, gazdasági szempontból is óriási jelentősége van. A Me- cseki Széntröszt kutatási ősz- tálya az elmúlt években hat- hatos porlekötő eljárások egész sorát dolgozta ki, s ezen eljárások 85 százalékát ered- menyesen alkalmazzák is a bányákban. A változás óriási. A íejíési munkahelyeken 50, az előkészítő munkahelyeken 80 százalékkal csökkent a por. A por elleni küzdelem szó- rosan összefügg a szénpor-, illetve sújtólégrobbanások megelőzésének kérdésével. Az osztály tevékenységének 1960 óta ez egyik fökérdése. Az or. szagban elsőnek Pécsett épült szénporvizsgáló laboratórium. Eddig 329 féle szénport vetet- tek alá vizsgálatnak a célból, hogy meghatározzák a szén- porok alapvető robbanástech- nikai jellemzőit. Nagy lépést jelentett e probléma megoldá- sa terén az 1966-ban üzembe- állított György-aknal kísérleti táró. A túró jelenlegi farmá- jában 60 méter hosszú — a tervek szerint 120 méterre bő- viták —, s nagyszerű alkal- mát biztosít kísérleti jellegű szénpor- és sú j tólégrobbaná- sok előidézésére — a bánya- beli viszonyokkal közei azo- nos körülmények között A kísérletek során egyebek mel- lett mérték a keletkező láng sebességét, élettartamát és hosszát. Ugyancsak nemzetközi ér- deklődés kíséri a gázkitöréssel kapcsolatos vizsgálatokat. A munka kétirányú. Igyekeznek maradéktalanul megismerni a gázkitörés mechanizmusát, ill. megteremteni a kitörések meg bízható előrejelzésének tech- nikai feltételeit. A kísérletek mikroszeizmikum méréssel folynak. A mérések során az impulzusszám percenkénti ér- fékének meghatározásával igyekeznek a kitörés időpont- ját előrejelezni. Az eddigi vizs gálatok során arra a megállaAz elmúlt esztendőben Buró- pa 24 nagyhírű tudományos intézetéből érkeztek levelek, csomagok, sőt látogatók Is a Széntröszt kutatási osztályára és 38 hazai intézet, illetve vállalat tartott fenn szoros kapcsolatot az osztály kebe- lén belül dolgozó tudományos munkatársakkal. Az osztályt 1953-ban hívták létre a pécsi és komlói szénbányák külön- legesen veszélyes voltára való tekintettel, s neve ma Európa- szerte ismert a bányabizton- Sággal foglalkozó szakembe- rek körében. Az osztály tevékenységének négy fő területe van. A szí- likózis-elhárítás. a gázkitöré- sek, a szénpor- és sújtólég- robbanások, valamint a bá- nyabeli öngyulladások megelő- zése. E témakörökhöz kapcso- lódva külön csoport foglalko- zik a bányászati geofizika né- hány kérdésével. A fentebb említett témakörök közül a szilikóziselhárítással, illetve a szénpor- és sújtólégrobbaná- sok megelőzésével kapcsolatos vizsgálatokat országos hatás- körrel valamennyi hazai bá- nyaüzem részére Pécsett vég- zik. Az osztály munkájának jelentősége évről-évre növék- szik. A bányaművelés koncent rálása, az előrehaladási sebes- ség növekedése olyan hatást gy akorol a szén telepekre, ill. az azokat bezáró mellékkőze- tefcre, ami új veszélyforráso- kát szül. Megnőtt a szénpor- robbanások megelőzésével kap csolatos kutató munka jelen- tősége is, hisz a tömegter- meló munkahelyek szállítási útvonalain igen jelentős a porképződés. A szilikózissal kapcsolatos vizsgálatokat a múlt esztendő- ben az uránércbányászat terű- leiére is kiterjesztették. Az 1930-as évek óta ismert tény, hogy a pneumokaniózis legsú- lyoeabb változata, a szilikó- zis, a szabad kovasavtartalmú porok hatására jön létre. Az azonban még alig tisztázott, milyen hatással van a szerve- zetre az uránbányák rádiónk- tív tartalmú poranyaga. A szilikózis elleni küzde— Irodalmi szellemi vetél- kedőt rendeznek középiskolás diákok számára holnap, ápri- lis 20-án délután fél három órakor a pécsi Bartók Béla i Klubban. Praktikus és hasznos A legkorszerűbb hegesztési technológiát mutatták be az Epítőgépjavító Vállalatnál és fehér üveget egy memb- rán segítségével tudja vál- tani, amit a szájával sza- bályoz. A hegesztőpajzs ára 12 dollár. Vannak itt idealisták, akik azt mondják: — Ez az osztrák itt kö- rülbelül 80 ezer forint ér- töket megjavított ingyen. Ez az igazi tapasztalatát- adás. Vannak realisták: — Nem tapasztalatátadás ez, hanem propaganda. A cégnek Németországban, Svájcban. Franciaországban és Mexikóban van telepe. Nagy cég. Ez az ingyenes- ség egyszerűen üzlet. Vannak pesszimisták: — Jó, de mi hasznuk van belőle? És nekünk? Soha nem látunk ezekből egy da- rabot sem. Mire megrendel- jük, s főleg mire megkap- juk ... Ugyan. Ehhez va- luta kellene. És vannak optimisták: — Már ma bejelentjük az igényünket, három hó- nap múlva itt lesz. A. G, szakosztály elnöke — hogyan javították meg az Alfa Rómeó gyár milliókat érő tönkrement présgépét A Sopiana Gépgyár ha- talmas öntöttvasdarabot szállított a bemutatóra. Egy palaoktöltő zárógép állvány részét. A repedést speciális elektródákkal hegesztők. Hagyományos eljárással szinte lehetetlen volna kija- vítani, hiszen a hegesztés előtt 600 fokra kellene fel- melegíteni az egész munka- darabot, ember legyen a talpán az a szakmunkás, aki ilyen hőség mellett dől- gozni tud. így jóval olcsób- bán és előmelegítés nélkül rövid idő alatt elkészül. Nagyszerű szerszám a 200 dollár értékű fémfelhordó pisztoly, mellyel a flno- mabb, vagy különleges igénybevételnek kitett fém- felületeket kezelik, élettar- tamukat 150 százalékra nő- vélve. Praktikus és hasznos a korszerű hegesztőpajzs, ez fejrecsatolva viselhető, és a hegesztő mindkét keze sza- bad. A pajzson lévő színes A hegesztő mérnököt Franz Sunknak hívják, egy nyugatnémet részvénytár- saság gyártmányait propa- gálja az osztrák kirendelt- ség megbízásából. Színhely a Pécsi Építőgépjavító és Gyártó Vállalat. r— Csoda, amiket csinál, csoda! 1— mondják az ít- teni munkások kézről kézre adva a munkadarabot, ame- lyen élőbb Franz Sunk dől- gozott. Két alumíniumla- pót hegesztett' össze egy perc alatt A laikusnak ez alig mond valamit, de a szakember tudja, hogy ilyes mi nem létezik, az alumí- nium elolvad, mielőtt ősz- szeforma. Most satuval pró- hálják széttörni — nem megy. Pedig nem csoda, csupán új hegesztőanyag és korsze- rű hegesztő technológiai el- járás. A bemutatót a keddi filmvetítéssel együtt a Pé- esi Gépipari Tudományos Egyesület építőgép szakosz- tálya rendezte. — A filmen láttuk — mondja Bozótá József, a Holnap érkezik a Miorica táncegyüttes Mint hírt adtunk, a hétfőn kezdődött moldavai kulturá- lis napokra baráti kül- döttség és népes művészdele- gáció érkezett Budapestre a Moldavai SZSZK-ból. Az együttesek közül a 27 tagú Miorica műkedvelő népi tánc együttes két alkalommal Ba- ranyában is fellép. A csoport holnap délben érkezik Pécsre. Az együttes vezetőjét, két művészét, va- lamint az MSZBT képvise- lőtt délután a Megyei Párt- bizottságon fogadja dr. Csen- des Lajos, a Megyei Pártbi- zottság titkára. Az együttes ez- után a BM Karhatalomnál tesz látogatást, ahol másfél órás műsort ad. Előtte ugyan- ott kiállítás nyílik a Molda- vai SZSZK-ról. A kiállítást Selymes Ferenc, az MSZBT megyei elnöke nyitja meg. A Miorica együttes másnap, április 22־én, szombaton Bolyba utazik. Megismerked- nek a község egyes intézmé- nyelvel, ellátogatnak a tér- melőszövetkezetbe, majd este 7 órakor a művelődési ház- bán egy műsorban lépnek fel a Bólyi Mezőgazdasági Szak- középiskola táncegyüttesével. A műsor után a tsz ad va- csórét a vendégek tiszteletére. Fénysorompó Korszerű fénysorompót he- lyezett üzembe a MÁV a bu- dapesti vasútvonal szentlő- rinci kereszteződésénél. A vonat érkezését már bizton- ságos távon belül jelzi a dupla piros lámpa és egyide- jüleg leengedi mindkét ol- dalon az út menetirány sze- rinti jobb felén a jelző fél- sorompókat is. A vonat át- haladta után azonnal műkő- désbe lép ismét az automata sorompó és szabaddá teszi a járművek számára a közutat. A jutalom — három hél־ Mongóliában A hagyományos szakmun- kástanuló-versenyen az idén is indultak pécsi és baranyai fiatalok. A Mű. M. 506-os sz. Szakmunkásképző Intézeté- nek tanulói közül a kőmű- vés szakmában szerepeltek legeredményesebben a fiúk: a 70 párból a Strasszer Jó- zsef és Pál István alkotta pár első, a Mecseki Tibor és Pa- taki József pár ötödik, vala- mint a Fodor József—Vas László pár a hatodik helyen végzett és ״Kiválóan megfe- lett” minősítéssel piros szak- munkás-bizonyítványt kaptak. Ezek a tanulók Budapesten a toronyszálló építkezésén mu- tatták be tudásukat, s néhány nap múlva Mongóliába utaz- nak. ahol egy nemzetközi brigád tagjaiként textil kom- binát építkezésein vesznek részt. Pálinkás György — ünnepélyes csapatgyűléssei egybekötött vietnami mű- sort ad ma délután 3 órakor a mohácsi Ifjúsági Házban a Széchenyi téri Általános Is- kóla.
