Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-19 / 91. szám

3

napló

IMI ÁPRILIS. 19.

Ma este 6 órától

Szoborkiállítás a Technika Házában

városban található) a lég* korábbi, a legújabbak: pél- dául a Nagykanizsára ké* szített kétalakos fém-kom- pozíció.

Laborcz Ferencet meghív- ták az antwerpeni biennálé- ra. Antwerpen híres szabad- téri szoborparkjában Rodin- tői kezdve valamennyi nagy szobrász műve látható — ebben a városban honos«• dott meg a szobrászvilág nagy eseményét jelentő biennálé. Laborcz Fazola- szobra kerül ki a biennálé- ra, amely Eger város tulaj- dona.

Láthatók a ma este nyíló kiállításon olyan nevesebb szobrok még, mint á gyón- gyösoroszi Mátrai Vénusz, vagy a debreceni Vegyészek című, tíz életnagyságú fi- gurából álló fémdombormű.

Portrék, intim hatású kis- plasztikák mellett itt van egy hatalmas ötméteres szó- bor terve is, amely a Bala- tonfüreden épülő Hotel Ma- rina előtt lesz majd felál- lítva, címe: Életvágy.

Laborcz Ferenc nem egy szobra már a Nemzeti Ga- léria. valamint a Székesfe״ hérvári Múzeum tulajdo nában van — ezek közül ia láthat néhányat a pécsi kö- zönség a Műcsarnok által rendezett kiállításon.

HL E.

Korábbra tervezték, most végre megnyílik Laborcz Ferenc kiállítása — ma este 6 órakor a Technika Háza nagytermében. A Székesfe- hérváron, majd a Műcsar- nők kamaratermében ta- valy megrendezett kiállítás dunántúli körutat tesz: volt mór Várpalotán, Nagykani- zsán és Kaposváron.

Laborcz Ferenc szobrász- művész voltaképpen bara- nyai származású. A terem- ben még rendezetlenül, szerteszét heverő szobrok közül kilép a ház napos er- kélyére, kedvtelve körülnéz a Székesegyház zöldbeborult, pompás környékén és öröm- mel mondja:

— Most is lelátogatok majd Dunaszekcsőre, meg- nézem szerelmeimet, a lösz- babákat. Apám ott született, sokáig ott élt, molnár volt egy vízimalomban. Felköl- tözött Pestre, és én ott szü- lettem, de a nyarakat so- káig Dunaszekcsőn, a roko- noknál töltöttem. Mivel anyám meg veszprémi, Ízig- vérig dunántúlinak érzem és vallom magamat Ezért örü- lök annyira kiállításom du- nántúli bemutatásának, és különösképp ennek a mos- tani pécsi bemutatkozásnak.

A kiállítás tíz év munká- ját öleli fel. A Szilágyi Er- zsébet-dombormű (DunaújKizöldült a határ

Két hét alatt 25 ezer hold vetés — Nagyarányú pillangós- telepítések — bürget a kalászosok vegyszeres gyomirtása

során több új fajtát próbál- nak ki. A vajszlói tsz-ben ma vetési bemutatót tartanak, és egy új módszerrel, a kukorica sorműtrágyázásával ismerked- hetnek meg a résztvevők.

Az elmúlt 14 napnak van- nak adósságai is, s ez rész- ben érthető, hisz minden tsz azon fáradozott, hogy a tava- sziak magvait mielőbb a föld- be juttassa. így, mintegy 6000 hold szántása elmaradt első- sorban a tavaszi belvizek miatt. Másrészt, főleg a kuko- rica földek esetében, a meg- késett trágyázási munka hát- ráitatta a szántást. Több, mint 4000 holdon hátra van még az őszi kalászosok fejtrágyá- zása is, ezt a megcsúszást a műtrágyagyárak késedelmes szállítása okozta.

gaz

Sok

A tamburás öregúr

Előadás Arany János verselésérőt

Irodalommal való kapcsolaté- ról tart előadást.

— Tudvalévő, hogy Arany János a magyar verstanelmé- let megalapozója — mondja dr. Péczely László. — Nagyon érdekel tehát bennünket, hogy neki, a nagy költőnek aki zseniálisan elindította a magyar verstanelméletet, mi- lyen a költői gyakorlata. Erre próbálok választ keresni. Fő־ képpen verstan-esztétikai ol- dalról igyekszem megközelí- teni Arany költészetét. E18Ő600: bán azzal foglalkozom, hogy verstanelmélete hogyan ala- pózzá meg költői gyakorlatát és hogy mindkettő hogyan épül fel Arany János zenei műveltségén. Ennek a művelt- ségnek páratlanul értékes do- kumentuma az a népdalgyűj- terr.ény, melyeit a hetvenes évek elején a már ötvenen fe- lüli Arany János egy zené«! barátja és ismerőse, Bartalus István kérésére emlékezetből írt le. A gyűjtemény 1952- ben végre napvilágot látott Kodály Zoltán és Gyulai Ágost gondozásában, kitűnő kritikai kiadásban. Arany Já- nos kézírása és hangjegyírása látható benne. Első részében 103 népdal és kortárs költők megzenésített versei vannak, a másodikban 38 úgynevezett társasdal, vagyis akkor diva- tos, nem egyszer németes dal, végül a harmadik részében úgynevezett kán táló dallamok és gyermekdalok.

A legtöbb költő vallomása szerint — mondotta továbbá Péczeli László —, a vers ze- nei atmoszférában születik meg. Erre egyik legfőbb biz©- nyíték Arany János költészete, mely megmutatja, milyen dal- lamok és ritmusok éltek — ahogy Arany magát nevezte — a ״tamburás öregúr” leiké- ben és vártak arra, hogy adandó alkalommal mint re- mekművek költészetté vál- janak. Azt kutatom, hogy e dallamok hogyan ihlették Arany Jánost és formáik, rite musuk hogyan jelent meg verseiben, végül hogy a vers- formák hogyan tükrözik, áb- rázolják, fejezik ki és rögzí- tik a költők mondanivalóit.

F. D.

A Magyar Irodalomtörténe- ti Társaság, valamint a TIT irodalmi és nyelvi szakosztá- lyainak országos választaná- nya, továbbá a Nagykőrösi városi Tanács Arany János vándorgyűlést rendez április 21 és 23 között a költő szüle- tésének 150. évfordulója alkal- mából. A vándorgyűlést az április 21-től 30-ig tartó Nagy- körösi Napok keretében szer- vezák, másfélszáz irodalamtör- ténész részvételével, s ezen valamennyi előadás Arany Já- mossál foglalkozik majd. Ke- resztury Dezső Arany karsza- kairól, Törös László Nagykő- rössel való . kapcsolatáról, Tompáné Lovas Rózsa Arany költői nyelvéről, dr. Péczely László, a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar irodalomtör- téneti tanszékének docense Arany János verseléséről, Né- meint G. Béla pedig a világA mezőgazdasági üzemeknek leginkább mégis a kalászt»- sok tavaszi vegyszeres gyom- irtása égett a körmükre. A felmérések szerint 63 ezer hol- dón kell elvégezni ezt a fan- tos munkát, melyre minden évben rendkívül kevés idő áll rendelkezésre. Hisz a ga- bonák ilyenkor gyorsan nő- nek, pár nap s gépek nem mehetnek rá a táblára, mert a gázolással több kárt tesz- nek a növényben, mint ameny nyi a gyomtalanításból szár- mazó előny. A múltheti eső- zések utón nemcsak a kalá- saosok indultak gyors fejlő- elésnek, hanem a gyomok is. A Növényvédő Államáé hétfőn már valamennyi gépét a ga- bonaföldekre irányította, de az állomás aránylag kevés géppel rendelkezik, ezek zöme ma már a tsz-ek tulajdonában van. Fontos volna, hogy a kő- zös gazdaságok is kövessék a példát. Ez a munka most a kukorica vegyszerezésénél is és minden más munkánál fon- tosabb. A most elvesztegetett idő egy hét múlva már be nem hozható.

Szeszélyes időjárással köszöntött ránk április. Nyári melegtől fagypont körüli hő- mérsékletig, csendes esőtől az erős szélviharokig mindenféle időjárásban volt részünk. A tavaszi mezőgazdasági mim- Icákban azonban mindez még- sem okozott nagyobb fennaka- dást. Erről tanúskodik a me- gyei tanács mezőgazdasági ősz tályának április 15-i helyzet- jelentése is. Eszerint az ossz- kép jó, néhány munka kivé- telével — napraforgó vetés, kalászosok vegyszerezése -*־ naprakészen állnak tavaszi feladataikkal a mezőgazdasági üzemek.

Zöldell az árpa

Annak ellenére, hogy az

utóbbi két hétben aránylag sok volt az esős nap, mégis 25 ezer holdon juttatták föld■ be a magot a tsz-ek, csaknem

24,6 milliárd a betétállomány

Az Országos Takarékpénz- tártól kapott tájékoztatás sze- rint ez év első negyedében a betétállomány 1.6 milliárd fo- rinttal növekedett és március végére elérte a 24.6 milliárd forintot. Tavaly ugyancsak március 31-én 22.1 milliárd forint takarékbetétje volt a lakosságnak.

A jelenlegi betétállomány- ból 18.6 milliárd forintot ta- karékpénztári és postai kama- tozó takarékbetétkönyvekben, 2,3 milliárdot gépkocsi nyere- ménybetétkönyvekben, a töb- bit KST-ben, nyereménybetét- könyvekben, stb. helyezte el a lakosság. A 24.6 milliárd fo- rlntos betétösszegből 15 mii- liárd a vidéki és 9.6 milliárd forint a fővárosi lakosoké. A megyék közül Bács-Kiskunban a legnagyobb a betétállomány, majd sorrendben Borsod és Csongrád megye következik.

Készül a Tokaj-expressz

״Asztalos János״ KISZ-szervezct

nek, aki az ellenforradalmá- rak elleni harcban áldozta éle tét Részt vesz a rendezvényen Asztalos János több volt har- costársa és felesége is, akik a bányászfiatalokkal a mártír- halált halt névadó életútjáról beszélgetnek.

A Szénbányászati Tröszt Za- bákd üzemének előkészítő KISZ -alapszervezete szómba- tón délután névfeüvevő ünnep- séget tart, melynek keretéiben a taggyűlés határozata alapján felveszik Asztalos János nevét Az ünnepség keretében éra- lékműsorral adóznak a hősUj színfolttal gazdagodik a vasúti közlekedés. Még az idén

forgalomba állítják a budapest—sátoraljaújhelyi vonalon a Tokaj-expresszt. A tiz személyszállító és egy étkezőkocsiból álló szerelvény és a szlllciumegyenirányítós mozdony kék színű lesz. Az új szerelvényt a MÄV dunakeszi járműjavító üzemében készítik. Az irányvonatot májusra készítik el a dunakesziek.

— Euripides: Iphigeneia

Aulisban című tragédiáját adja elő a Pécsi Tanárképzó Főiskola irodalmi színpada április huszonhetedáikén a fői»- kóla dísztermében.

alszunk. A legidősebb fiam továbbra is a konyhában. Ha a vendég itt akar ma- radni éjszakára, csak ki- nyitjuk neki a fotelágyat, van itt hely bőven.

Az apa: Máris nagyobb étvágyuk van a gyerekek- nek. Ezt a jó levegő teszi...

Az anya: (derűsen): Egy év sem telik bele, és szé- pen kiépül itt minden. Amikor eljöttem megnézni a lakást, a bunda-cipőmbe is befolyt a víz, most pedig már alig van sár. Persze, az úton kell közlekedni.

— Ahogy kilép a kapun, forduljon mindjárt balra, rövidesen talál egy lépcsőt, ott jobbra menjen és egye- nesen tovább, akkor száraz lábbal kiér az Építők út- 'Ara.

ház előtt rögtön balra fordultam, a térdig érő sári: 1 elcaplattam a lép- csőig és valóban nemsoká- ra kinn is voltam a főútvo- ualon. Hátranéztem, hogy látszik-e innen Fischerék kétszoba, összkomfortjának ablaka, de nem tudtam el- dönteni. Erősen szakadt az eső, és rengeteg egyforma, kivilágított ablak nézett szembe velem.

Kéri Tamás

Változatok a boldogságra

Az apa: (tárgyilagosan):

Az életemet köszönhetem ennek a lakásnak. Úgy ahogy mondom, az életemet Amikor hazajöttem a kór- házból, ledőltem ide az ágy- ra és a nap az arcomra sütött, úgy éreztem, hogy új ember vagyok. Sokan azt mondják, hogy nem egész- séces a távfűtés, mert szá- ri ja a levegőt. Tegyünk gőzölgőt a radiátorra!

Zsuzsi: (felnőttesen): Sze!■intem az olyan lakásokat, mint a miénk is volt, egy- szerűen meg kellene szün- tetjii. Itt legalább van élet- kedv», az embernek.

Az anya׳ Naphosszat éne- kel, meg Ady-verseket 01- vas, mióta itt lakunk.

Laci: Neki lehet dőlni a falnak, mert az sem hideg, és egyedül kaptam egy sezlont. Ja, és az egész la- kásban zokniban járhatok.

Az anya: (gyorsan): Csak zokniban járhatsz, fiam.

Zsuzsi: (büszkén): Ez a kisebb a mi szobánk, tes- sék megnézni.

Az anya: A férjem, én, meg Lad a nagy szobában

kályha. Apuka egyszer meg akarta csinálni, felment a padlásra, tíz vödör kormot szedett ki a kéményből, de az nem Is a mi kéményünk volt, hanem a szomszéd né- nié...

Az apa: Aztán kiderült, hogy a mi kályhánknak nincs is koromleeresztője. Szét kellett szedni az égé- szét.

Az anya: Éjjel-nappal

nyitva hagytuk az ablakot, hogy be ne dohosodjon a lakás. De télen ezt mégsem tehettük.

Laci: Ha a szomszéd néni bezárta a lányát a szobába, nagyon sokszor bezárta, az egész nap ordított és nem lehetett tanulni. De játszani sem lehetett, azt mondták, nem szabad a bevetett te- rületre lépni, mert akkor nem nő ki a fű. Nem lép- tünk rá, de mégse nőtt ki.

Az anya: (komoran):

Amiko.״ már ott állt a ko- esi a ház előtt — a férjem a kórházban —, alig tud- tűk a bútorokat kihozni a tapéta ajtón, a 6zams:éd nem engedte meg, hogy az ő szobáján keresztül vi- gyük.

mondta, én nem ígérek <

semmit.

Az anya: Egy sötét, vi- zes, egyszobás lakásban lak- tunk a Felsőmalom utcában, a Láncgyár mellett. A konyhában, ahol a legidő- sebb fiam aludt, nappal is égetni kellett a villanyt. A szobában a falon magasan az ágy fölé ért a víz, mint egy falvédő.

Az apa: Csak a fürdőszobán keresztül, egy tapéta ajtón át lehetett megközelí- teni a szobát. Onnan nyílt egy szárnyas ajtó a nagy- szobába, de az már nem a miénk volt, egy özvegyasz- szony lakott ott a kislányé- val.

Laci: Ha esett az eső, lavort tettünk a szoba köze- pére, mert csöpögött a mennyezet.

Zsuzsi: Fürödni lehetett, de utána vederrel kellett kimerni a vizet a kádból.

Az anya: Maszek ház volt.

Az apa: A szerelő azt mondta, hogy ne bontsuk meg a falat, mert ha levegő éri az ólomcsövet, meglyu- kadozik, mint a rosta.

Laci: (nevetve): Ha befű- töttünk, nagyon füstölt a

Fischer M adósnő tősgyOkeres pécsi, a szigeti részen gyerekes kedett, a PVSK Sportcsarnokában a büfében dolgozik. Férje, Fischer Miklós tavaly ment nyug- díjba, a MÁV-nál anyag- mozgatással foglalkozott Negyvenkét éve Pécsett él. Közvetlenül költözés előtt szívtrombózissal kórházba szállították, onnan egyene- sen az új lakásba jött Nyolc gyerekük van, kö- zülük négy még a szülők- kel lakik.

Legidősebb fiuk harminchét éves, a Köztisztasági Vállalatnál dolgozik.

Margit lányuk huszonegy éves, kiszolgáló egy tej- boltban.

Zsuzsi 4,4-es átlaggal vé- gezte az általános iskolát, ősztől fodrásztanuló lesz, ha felveszik.

Laci tizenkét esztendős.

Az előszobában papucsba bújok, pár pillanatig této- várnak, melyik szobába ve- zessenek, mert itt, az új la- kásban két szoba is van. Négyen vannak otthon, az apa, az anya, Zsuzsi és La- ci. Nem, nincs ellenükre a téma, nincs mit takargat- niuk, majdnem három évet vártak, mire elintéződött a kérelmük, össze is vesztek egy kicsit a lakáshivatal ve- zetőjével, mert mindig azt

k

*

á

akkora területen, mint már- ciusban egy egész hónap alatt. A borsó, a tavaszi árpa és a zab vetéséről már csak múlt időben beszélhetünk, hisz ezek a növények nem- csak hogy földben vannak, de már jórészt ki is keltek. Kü- Ionosén jól fejlődik és szép termést ígér a korán elvetett zöldborsó. A primőr borsó termelő tsz-ek ebben az évben először próbálkoznak a borsó vegyszeres gyomirtásával, hogy így kiküszöböljék a sok kézimunkaerőt lekötő kapd- lást

Az idei tavasz egyik jel- lemzője a nagyarányú pillán- gós telepítési munka. Míg az elmúlt évben 9000 hold új pillangóst telepítettek a tsz-ek, most ennek dupláját, 17 500 holdat, s ezzel már elérik, sőt valamivel túl is szárnyalják a pocokdúlás előtti 1964. évi területet. A telepítési kedvnek a tavalyi sikeres magfogás adott nagy lendületet, az el- múlt nyáron 7000 holdród 6000 mázsa aprómagot fogtak a tsz-ek 8 így megszűnt a kró- nikus vetőmaghiány. Kár, hogy a dombóvári Vetőmag Vállalat késett a magtisztítóé- sál s ezért mintegy kétezer holdon még nem tudták elvet- ni a magot.

Vetik a kukoricát

Az elmúlt két hétben kéz- dődöbt meg a legfontosabb ta- vaszi munka, a kukorica ve- lése is. Ebből a növényből, melynek területe vetekszik a búzáéval, közel 99 ezer hol- dat kell a közeljövőben elvet- ni. Április 15-ig e terület 10 százalékán volt földben a mag. A vetéssel párhuzamo- san történik a kukorica ״ka- pálása” is, a területnek 50—00 százalékán vegyszerekkel gyomtalanítják a kukoricát a termelőszövetkezetek. Tíz tsz- ben kukoricatermesztési ki- sédeteket indítanak, ennek