Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-16 / 64. szám
napló — 19#r MÁRCIUS 1«. ״Turista“ orosz nyelvtanfolyamok Bemutató hangverseny a Liszt-teremben Közel ezren tekintették meg eddig a haditechnikai könyvki állítást a Fegyveres Erők Klubjában. Az érdekes kiállít ás még ezen a héten lesz nyitva. a barbakán 250 kisdobos szórakozott március 15־én a pécsi littörőházbai Kiszabadul zető foglalkozott a gyerekek kel. ״Kerek a káposzta” cím mel vidám dalos játékot ta nultak és a déli órákig ezze szórakoztak. A délutánt filmvetítés, já ték, mese tarkította. Színé bábfilmeket vetítettek, mon dókákat tanultak és Nag; Gyuláné meséit hallgatták 1 gyerekek. Délután 3 órára is mét zsúfolásig megtelt az Ut törőház nagyterme. Ez egybei azt is jelentette, hogy már cius 15-én, a szabadsághar! évfordulóján legalább 251 kisdobos — a város vala mennyi általános iskolájá képviselve — szórakozott a; úttörőházban. Színes, mozgalmas progra- mot állított össze március 15- re a pécsi általános iskolák kisdobosai számára az Uttö-1 tőház vezetősége. E napon egésznapos műsor fogadta a meghívottakat. Délelőtt ״Három medve- bocs" címmel bábelőadás volt. A kitűnő előadásinál is jobb szórakozást jelentett, hogy a kisdobosok kézbevehették a bábukat, játszhattak velük. I Zákányi Sándomé az Úttörő- | ház bábszakkörének vezetője és a szakkör tagjai irányítót- ták az előadás utáni játékot, s magyarázták, miként kell mozgatni a bábukat. A játék- délelőtt második részében Nagy Gyuláné kisdobos rajveMa délután újabb premierre kerül sor a Kamaraszínházba a Pécsi Nemzeti Színház Gyermekszínházában. A szinh; együttese délután 3 órakor mutatja be Szolovjev—Vitkovi( Naszreddin kalandjai című kétrészes, zenés mesejáték; Babarczy László rendezésében. A képen ketten az ciöadásbc Guzlia Husszejn (Karikás Péter) és Naszreddin Hodzsa (Győi Emil). (Foto: Erb) zeléseket. ugyanakkor figye- lembe vették a mai kornak azt a követelményét is, hogy a történelmi emlékek meg- mentése egyúttal szolgálja a város lakosságának és az ide- genforgalomnak az igényét s. — Az egész probléma meg- oldására csak most kerülőét sor — mondja dr. Galabár Ti- bor, a Városi Tanács titkára. A történelmi városrészen fo- lyó építkezés két szakaszban valósul meg. Az első periódus a harmadik ötéves terv része, a nyugati várfal és a barba- kán kiszabadítását célozza. — Ezért először bizonyos útkorrek dókat kell végrehajtani. Már a múlt évben megkezdték az úgynevezett Északi körút épi- tését, most az első szakasz alapozásánál tartanak. Ez a körút természetesen nem fe- jeződik be a Bartók Béla út- nál. hanem tovább vezetik a történelmi városrész északi részén, az Aradi vértanúk üt- ján. Ezzel párhuzamosan id- szélesítik az Esze Tamás at- cát, amely a barbakán előtt húzódik el. Lebontják az it- teni légi épületeket, a Bar- tők Béla és az Esze Tamás utca találkozásánál a fordulót megnagyobbítják. így teljes szépségében láthatóvá teszik a barbakánt és á nyugati vár- falat. A székesegyház előtti tér alatt nemcsak a már feltárt katakombák találhatók, ha- nem sok más történelmi em- lék is. Ezért terv készült a kutatások kiszélesítésére, em- nek keretében megtörténik a Cella septichora rekonstruk- dója, ez a IV. századbeli re- metkezési hely Közép-Európa egyik ilyen emléke. A tervek szerint valamennyit összekötik majd egymással, a így egysé- ges lesz. — Ebben az évben a Váró- si Tanács kisajátítja és lebon- tatja azokat az épületeket, amelyek akadályozzák az építkezést — folytatja dr. Ga- labár Tibor. — Ez csak lát- szsólag könnyű feladat, hiszen tálcásakról Van szó, a szanál- tak helyett újakat kell biz- tosítaná a lakók számára. Jö- vőre azután teljes erővel hoz- zákezdünk a feltáráshoz és a konzerváláshoz. A munkára jelentős összeget fordítunk és úgy hiszem, hogy elkészülte után a város egyik legszebb helye lesz, a nyugati oldalon például bástyasétányt képe- zünk ki, az egész területet parkosítjuk. A rekonstrukdó befejező szakasza átnyúlik a negyedik ötéves terv időszakába. Ek- korra készül el teljesen a kül- ső és belső várfal, egészen a Nyíl utcáig, rendezik a sia- badtéri színpad környékét, a belső kerteket parkká alakít- ják át. A Rózsakért alatti pincerendszerben egy nagy befogadóképességű, reprezen- tatív borkóstolót létesítenek, a püspöki palota előkertjénék megnyitásával a felső-sétatér megnagyobbodik és egybefog- ja a történelmi városrész déli oldalát. Boci JAnef A komplexum egyik része a várfalak és a barbakán ki- szabadítása, rekonstruálása. Ismereteink szerint a vár egyidős a székesegyházzal, el- ső magva a belső vár a ma is meglévő épületekkel. Való- színűleg a tatárjárás után épült a külső várfal a bás- tyákkal, közötte a földtömí- téssel. A barbakánt Ernestus Zsigmond püspök építette és Mátyás híres hadvezére, Ki- nizsí Pál volt a mai értelem- ben vett szaktanácsadó. Ezt tulajdonképpen előretolt védő- bástyaként használták a vár nyugati és déli előterének vé- delmére. Északi irányban, a szőlők felé kapu nyílt, a vár- árkon csapóhídon lehetett közlekedni. A földszinten há- rom ágyúlőrést képeztek ki, az emeleten a gyalogosok ta- nyúzhattak. Az évszázadok során a tér- rriészet jóvoltából és a polgá- 11 rend építkezési koncepció- ja nyomán a várfalból csupán a nyugati és az északi ma- radt fenn viszonylag épségben, a barbakán azonban nagyja- ból megőrizte eredeti alak- ját. Közben, főként az 1780-as évektől — amikor a városí'a- lak a város tulajdonába ke- Iliitek, egyre-másra építkez- tek ezen a területen. Mivel akkor a város legfontosabb termelési cikke a bor volt, a nyugati szőlők felé utat vág- tak, az utca két oldalán há- zak épültek, s így a várfal és a barbakán szinte beszorult közéjük. A felszabadulás után, kü- lönösen az ötvenes évek vé- gén, erőteljesen szorgalmazták a történelmi városrész re- konstrukcióját. A tervezetek felhasználták a korábbi elkópAz elmúlt négy évtizedben több terv készült a történelmi városrész feltárására és re- konstrukciójára. Először a harmincas évek elején Kór- mendi Károly városépítész terve mozgatta meg az embe- rek fantáziáját, később Gosz- tonyi Gyula is számos cikket szentelt az ügynek. Állandó téma lett. viszont a magán- tulajdon olyan gátat emelt megvalósítása elé, hogy a szép gondolatok mindig papi- ron maradtak. Herbert Baumann A baranyai óvónők énekka- ra március 18-011 délután 4 órakor hangversenyt rendez a Liszt-teremben. A műsor el- ső részében Várnai Ferenc pé- esi zeneszerző három új mű- vét mutatják be. Közreműkö- dik: Horváth Klára zongora- művésznő, az Alkotmány ut- cai és a Petőfi utcai Általá- nos Iskola énekkara, vezé- nyel Pavlovics Márkné és Rozgonyi Miklósné. A műsor második felében Herbert Baumann NDK-beli zeneszerző kamara-kantátáját adják elő. A Vidám történőt a húsvéti nyálról című mű szövegét dr. Vargha Károly főiskolai tanár fordította. Elő- adják: a Városi Művelődési Ház Ifjú Zenebarátok Klubja, vezető tanár Horváthné Agócsy Erika, a komló—mohácsi zeZsűrizték az eszéki grafikai kiállítás anyagát így tovább, egymásután ke- rülnek a zsűri elé a legvál- tozatosabb grafikák. Van kÖ- zöttük monotypia, tusrajz, réz- karc, vegyes technika stb. Egy-egy kép a tartalékok kö- zé kerül — egyelőre. A tel- jes anyag első ״selejtezése” után derül majd ki, hogyan alakulnak az arányok. Ötven- hatvan kép kerülhet ki az eszéki grafikai kiállításra, s a kiállításnak nemcsak egv-egy művészről kell képet adnia, hanem arányaiban is jól keli érzékeltetnie a dél-dunántúli képzőművészet jelenlegi hely- zetét, problémáit, témavilágát és technikai felkészültségét. Amikor a zsűri befejezi munkáját, megkezdődik a ka- talógus és a meghívók elké- szításé. Majd pedig — még ezen a tavaszon — megte- kintheti a jugoszláviai közön- ség a baranyai, tolnai, somo- gyi és zalai képzőművészek grafikáit. szervezet titkára újra elfog- falhatja a helyét az asztal mellett. A zsűri előtt Soltra Elemér képei sorakoznak fel. A Sóstói táj című rajz egye- dűl vitatható, ez egyelőre tartalékba kerül. Bizse János rajzai követ- keznek. Tájképek, dinamikus, a fény játékát kifejező grafi- kák. A zsűri egy képet függő- ben hagy, a többit elfogadja és indokol: — Színvonalban egyértel- műén jók, megfogalmazásban a komlói mozaikokkal rokon művek. Feltétlenül részei an- nak az oeuvre-nek, amelyet Bizse János kialakított. Úgy is mondhatnánk: a mozaikok grafikában megfogjalmjazva... Kelle Sándor: színharmómá- ját dicséri a zsűri. Lantos Fe- renc: az atomok világába ve- aetó, gazdag tartalmú, filozo- fikus grafikáit technikailag kiválóan megoldott művek- ként értékelik. Ungvári Ká- roly, Gádor Emil, Kés Lajos, Lázár Pál, Erdős János — és Pécsett, a Nevelők Házá- bán, a Magyar Képzőművé*zek Szövetsége Dél-dunántúli Területi Szervezetének közös műtermében szerda délelőtt tekintélyes számban gyűltek össze. A területi szervezet kép, viselőin kívül itt voltak ־ a társadalmi szervezetek képvi- selői, valamint a Képzőművé- szetí Lektorátus hivatalos zsü- rije: Bartha Éva, a lektorátus osztályvezetője, Szentgyörgyi Kornél, Kossuth-díjas festő- művész és Stettner Béla gra- fikusművész, A zsűri most dönti el, a beküldött művek közül me- lyek fogják a dél-dunántúli festőket képviselni azon a ki- állításon, amelyet * * közel- jövőben rendeznek Eszéken. (Mint ismeretes, tavaly óta egyre erősödő baráti és csere- kapcsolat van a dél-dunántúli és a szlavóniai képzőművé- szék között) A zsűri éppen belépésünk- kor döntött Simon Béla képei* ■ek sorsáról, így a területi A pécsi Fiatal Utazók Klubja ma este 7 órakor ősz- szejövetelt tart a Doktor Sán- dór Művelődési Házban. Uta- zásom Moszkvában és a Fe- kete-tenger partján címmel ifj. Vadász István tart diave- títéssel és orosz, szovjet ze- neszerzők műveivel kísért él- ménybeszámolót. Azok részére, akik az idén a Szovjetunióba utaznak, in- gyenes ״turista” orosz nyelv- tanfolyamot szervez a Fiatal Utazók Klubja. A nyelvtanid- lyam első foglalkozása is ma este lesz. A nyelvtanfolyam- nak természetesen az a célja, hogy a legszükségesebb nyelvi ismeretekkel ellása a turistá- kát, s így segítséget nyújtson a kiutazó fiataloknak a gyors tájékozódásban. neiskola tanáraiból alakult kamarazenekar és a baranyai óvónők énekkara, vezényel Várnai Ferenc. Herbert Baumann 1925-ben született Berlinben. Zeneszer- zést Paul Höffemél és Borisz Blachernái tanult. Karnagyi i tanulmányai után 1947-től J 1953-ig a Berlini Német Szín- ház zenei vezetőjeként mű- j ködött, majd a Berlini Schil- J ler Színháznál töltötte be ugyanezt a tisztséget. Hirne- j vét számos színpadi mű ki- sérőzenéjének, játékfilm és te- levíziós-film zenéjének kö- szönheti. A német szerző kamara- kantátáját június végéig a megye több helységében be mutatják. Előreláthatólag az ן egyik előadáson a szerző diri- j gálja a művet.
