Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-19 / 67. szám
HARASZTI PÁL M náltságig, a termesze realizmustól a futurizr dekorativitásáig a váltc tok széles skáláját talál oeuvréjében. Egy azon! végigkíséri: az ember, a 1 gozó falusi ember szerel és ábrázolása’’. Az utó években lehiggadt, élt lyült, de megőrizte a k szerűség igényét és külö örömünkre szolgál, hogy tárlatra kerülő képeken ma embere van jelen o] mistán, derűsen ábrázó munkában, pihenésben, nulásban. Azt mondja: a: világa a szín, a fény, emberi örömök. Ezért n vesz a kezébe linóleumot fekete és a szürke távol tőle. — Nézetem szerint a fc szerűség elsősorban tan mát jelent, de kifejezés fel kell használni a l újabb technikai eredmén két, sőt kutatni kell azol Ezért használtam Wallkyc mint szintetikus festéket táblaképek anyagaként. . ről nem is mondtam le, szánt viaszpasztellel vég! ve még korszerűbb kife zési anyagra leltem. VIASZPASZTELL kép különleges látványt nyúj nak. A papír textúrájá adódó recés felület oly! nak tűnik, mintha moz lenne. A színek sokkal zesebbek, ezt különösen Csendélet, Tanulópár cú képein láthatjuk. Élőn hogy nem törlődik, a n dern lakás színharmóniá ba kitűnően beleilleszkec — A mai lakáskultúra folytatja —, nagyanyái szürkeségtől domináló ízlé vei szemben, csupa rag! gás, ezért ebben a körn! zetben a képeknek is, m a lakás elengedhetetlen b tozékának ragyogni kell. szürkeség elvész itt, én nyét veszti. S én azt valló hogy nem csak a múzt moknak, galériáknak k festenünk, hanem a ma 1 embereknek, ״az érti, n< érti, nem kap mást” né: csak tovább növeli amúgyis meglevő szakadél a tömegek és a festőműi szét között. A művészetti ténészek majd kiválogatj azokat az alkotásokat, am lahol megtegye az első lé- péseket az önállóság útján. A sors és szenvedélye ván- dorbotot ad a kezébe, eljut Székelyudvarhelyre, Buda- pestre, aztán hazajön Bara- nyába. Rajztanár, iskolai igazgató, tankönyvet ír, is- kólákat szervez. Nagy néha, pillanatnyi szünetekben ke- zébe veszi az ecsetet, ebből áll össze egy-egy kiállítása. Csak amikor Pécsett végleg meggyökerezik és nyugalma- sabb élet köszönt rá, akkor kezd újból rendszeresen fes- teni. Tíz esztendő mulasztá- sát kell pótolni. És Haraszti Pál ifjú korát jellemző ener- giával, belső lázzal igyekszik elérni önmagát és másokat. 1953-tól valamennyi jelentős pécsi, baranyai kiállításon láthatjuk műveit, több egyé- ni és gyűjteményes kiállító- són mutatkozik be. Mégis- merik és ennek arányában tisztelik művészetét, azt a szándékát, hogy ■ kialakítsa saját forma- és színvilágát. Olykor elkeseredik, alkotói és emberi gondjaival magá- ba zárkózik, igyekszik elfe- ledni az emberi kicsinyessé- geltet, a megnemértést. És pályáján. 1 Gimnáziumi tanul- mányai után az Iparművé- szeü Főiskolára iratkozott, itt Haranghy Jenő, Lesz- kovszky György tanítványa. Nagy energia, szüntelen ku- taták láz feszül benne, nem elégíti ki a tananyag, külön szigorú rendbe foglalva életót dolgozik, fest. — Amikor elvégeztem a főiskolát — mondja —, tu- lajdonképpen semmit sem tudtam. Az élet mind mé- lyebb megismerése során gyűltek össze olyan élmé- nyék és érzések, amelyek ar- ra ösztönöztek, hogy a körű- lőttem levő világot értékel- jem és korszerűen ábrázolengedéllyel egyidejűleg beiratkozik az Akadémia rajz- tanárképzőjébe. Apja, sze- gény falusi kovácsmester, nem támogathatja tanulmá- nyait, ezért keresetre volt szüksége; a kettős tanulás mellett éjszakánként díszle- teket fest a Hunnia Film- gyárban. 1936-ban nagy út- ra indult: negyven pengővel a zsebében gyalogszerrel be- járta Itáliát, mintegy meg- szállott zarándok ismerke- dett tájaival, kincseivel és egy gazdag nyár nagy élmé- nyeivel tért vissza a főisko- Iára. DIPLOMÁVAL A ZSEBÉBEN Szolnokon állapodik meg, de csak azért, hogy vaSZAKAD AZ ESŐ, a tova futó piszkosszürke felhők al- konyi sötétségbe borítják a várost. De itt fent, ezt az ég-közeli, nyolcadik. emeleti műtermet tüzes színek ra- gyogják be, a sárgák, piro- sak, kékek szinte feledtetik a kinti szomorú, lehangoló szürkeséget. — Megnézed az anyagot? — Választ sem várva sorba felrakja a festőállványra a ké׳p>eket. Egy mozaikterv nyitja meg a sort, aztán a belőle kiemelt alakok, a 4 évszakot kifejezve, aztán viaszpasztellek, olajfestmé- nyék következnek. Negyven- hat kép, hosszú, küzdelmes, olykor viszontagságos évek munkája. Lágyan összehaj- ló lányok, balatoni fürdőzők, szépen megkomponált csend- életek, dolgozó, munkálkodó emberek. Az izgatottan ke- reső, festő hullámzó hangú- latának, alkotókedvének, szűk, vagy gazdag lehetősé- geinek hű tükrözői. Haraszti Pál kiállításra ké- szül. Minden tárlat, nyilvá- nos megnyilatkozás felfal:o- zott izgalommal tölti el, a mostani azonban mégis kü- lőnleges alkalom. Éppen 30 éve, 1937 nyarán állított ki először Kalocsán, ahol szülei akkor éltek. Utolsó éves fő- iskolás, vékonypénzű, meg- próbálta összekeresni a ta- nulásra szükséges pénzt. Az idei, Bartók klubbeli sorban a kilencedik önálló kiállító- sa. lesz. — Igyekeztem mindenki- tői tanulni, kifejezett példa- képem sohasem volt — Már gyermekkoránál tart, a szü- lőfalu, Vajszló kedves tája, az ottani emberek iránti von- zalma elevenedik fel, amely végigkísérte ifjúkorán, festőNASZREDDIN KALANDJAI Bemutató a Pécsi Gyermekszínházban színház legfiatalabb rendező- jében még elevenen él a gyermeklélekre ható színházi élmény varázsa, melyet saját magán is tapasztalt, valamint annak tudata, hogy túl a pe- dagógiai célon, valahol itt kezdődik a jövő színházláto- gató közönségének a meg- nyerése. Egyszerű eszközök- kel dolgozik, de ötletesen és átgondoltan. Nem is titkol- tan mesét akar nyújtani, amelyen a fiatal nézők ál- mélkodhatnak és izgulhat- nak. Arra törekszik, hogy a gyerekek világosan követhes- sék a bonyolult cselekményt. Kiemeli a kalandos elemeket és a piciny színpad szerény lehetőségei mellett is megkí- sérel látványosságot nyújta- ni. Akkor kerül csak kínos helyzetbe, amikor a gyerme- ki fül és szem számára le- faragott mondatok, csengő- bongó rímek között néha-né- ha felüti fejét az, amit on- nan kihúztak A rendezőnek azonban sikerül gondos kéz- zel gyorsan eltüntetni vagy legalábbis tompítani ezt, úgy- hogy a gyermek aligha, leg- feljebb a szavak jelentése mögé is látó felnőtt veszi észre. A mesék meglehetősen egysíkúan ábrázolt, csak jó vagy csak rossz tulaj donsá- gokkal rendelkező hőseit a színészi alakítások megpró- bálják árnyaltabbá tenni. Györy Emil hitelesen érzé- kelteti Naszreddin csodálatos erejét és tisztaságát. Ravasz és kérlelhetetlen az elnyo- mákkal szemben, mindenre elszánt övéi védelmében, sze- relmes és diadalmas, amikor így hozza a sors. Haumann Péter a kegyetlen uzsorás remek maszkjában a gonosz- ság és hiszékenység külön- böző árnyalatait tárja elénk. Galambos György bokharai emírje minden részében ki- dolgozott színészi alakítás, mely számol azzal, hogy a gyerekek előtt különösen ko- molyán kell venni a játékot Nagy öröme telik fiatalnak és felnőttnek egyaránt Kari- kás Péter Husszejn Guzlia csillagász-alakításában és az önfeledten komédiázó, művé- szetónek új színeit bontó Bá- lint András Ragyabunkójá- bán. Pataky Erzsébet bő hu- marral megrajzolt figurája külön említést érdemel. Föl- dessy Margit, mint szépséges Güldzsán arat sikert. Bakos László, Monori Ferenc, Ku- tas Béla, Berczeli Tibor, Szál- ma Lajos, Rest Ferenc, Ko- vács László, valamint az ősz- vér, színlapon meg nem ne- vezett két ״alakítója” járul hozzá az együttes munkájá- hoz. —nt — A mesék múlt idők ködébe tűnő világának egyik gyöngy- szeme, az Ezeregyéjszaka történeteinek rokona, a Naszreddin Hodzsa kaland- jatt megörökítő népmonda, a Közel-kelet nép>ei között, va- lahal a Kaukázus földjén született. Hőse, Naszreddin a furfangos és bátor kézműves, mintha testvéröccse lenne Fi- garónak, Scapinnak vagy a ml Ludas Matyinknak. Népi hős, aki állandóan harcban áU a feudális renddel, az emírekkel, szultánokkal, a népet nyúzó uzsorásokkal, és minden kalandja egy-egy mulatságos, izgalmas törté- not arról, miképp jár túl ezek eszén, s miképp segíti meg a vele egysorsúakat. Naszreddin kalandjait a Szovjetunióban lejegyezték és könyv alakban közreadták. Magyar fordítása is meg- jelent. Majd Szolovjev—Vtí- kavics színpadra dolgozta át. A színpadi változat és az eredeti mesék felhasználásá- val Jékely Zoltán készített verses darabot, mely Ránki György muzsikájával a Ma- dách Színház műsorán szere- pelt. E meglehetősen borsos epizódokkal fűszerezett törté- netet később ugyancsak Jé- kely Zoltán szelídítette me- •ejátékká, mély most a Pé- esi Gyermekszínház második bemutatójaként került a fia- talok elé, a színházbajárás tiszta örömét ízleltetve meg velülk. A gyermeks2ínház pedagó- giai és művészi értékei nyil- vánvalóan jelentkeznek a Naszreddin kalandjai ejőadá- sán is, mely változatos, a gyermekek fantáziáját meg- mozgató, tanulságos történe- tével sikerre tarthat számot. A színpadon harsány színek- kel és hangvétellel elevene- dik meg a Kelet titokzatos, színpompás világa. A színek tobzódása jellemzi Vata Emilnek a gyermeki képze- ietre ható, talán kissé túl- zsúfolt díszleteit és Fekete Mária jelmezeit. A jelmez- színek megválasztása, az emír és környezetének szín- gazdag öltözékével szemben a kiszolgáltatott, szegény kéz- művesek egyszínű gúnyája a gyermek számára is könnyen felismerhető kétfajta világot állít a színpadra. A színek hangulatát fokozza Ránki György jellegzetes zenéje, melyet a kislétszámú hang- szeregyüttes szólaltat meg, a kívánalmaknak megfelelően, dr. Dőry Miklós vezényleté- veL Babarczy László letapintha- tó gonddal és szeretettel nyúlt munkájához. Mint a lyek értékállóak és megő zik az utókor számára. Közben az utolsó kép lekerül az állványról és műteremlakás hatalmi földigérő ablaka előtt sor koznak. Emlékszem, néhál évvel ezelőtt az iskolai sze tárban ״festői” összevissz Ságban dolgozott, tárol munkáit, később lebújt el alagsori szárítóhelyiségt amely megváltás volt a sz mára. S most itt fent él ' szép, kényelmes, tágas mi teremlakásban. — Ez nagyon jó, sokat s gít munkámban, itt leh dolgozni. Bocz József jam. Volt idő, amikor koráb- bi felfogásomtól eltávolodtam és absztrakt fogalmakat. ״Kétely”, ״Pletyka", a ״Há ború réme” próbáltam kép- pé alakítani, kifejezni, több kevesebb sikerrel. Egy idő- ben azt mondták, hogy ké- peimről hiányzik az ember és csak az alkotott műve van jelen. Egy nyarat a Bánhalmi Állami Gazdaság- bán töltöttem, ebből szüle- tett az 1959-es kiállításom. Haraszti Pál valóban a többfélét és sokféleképpen alkotók csoportjához tartó- zik. Egyik kritikusa írta ró- la: ״a lágy, oldott festőiség- tői a szigorú rendbe kompoEgy ilyen hatalmas Igényű költőnek és költészetéinek bemutatása nagy vál- lalkozás. Czine Mihály József Attila díjas irodalomtörténész bevezetője rendkívül értő, a tőle megszokott ma- ga* színvonalú és lírai volt Az est természeténél fogva azonban nem ér- tékélés volt hanem méltatás. A veramondók? Amit végeztek hósi vállalkozás volt szép telje- sítmény, de nem hibátlan. Itt az a tudás nem érvényes, ami a klasszikus veramondásmál megfelelő. Györy Emil például egyike a Pécsi Nemzeti Szín- ház legjobb versmondóá nak. A rezi Bordal (amit egyébként kifogástalanul mondott el) megadott egy rezignált alaphangú latot amiből később vagy a lámpaláz, vagy a félreértett koncep- ció miatt csak időszakokra tudott ki- zökkenni és például a költő talán leg- szebb verséiben a ״Babonák napja csütörtök"-ben ugyanez a hang már hiba volt Ennek a költeménynek ské- Iája sóikkal szélesebb, indulata inkább Vörösmartyé és nem Kosztolányié, vagy Tóth Árpádé. Meszléry Judit is rendkívül jól kezdett Szép mély hang- ja, átélő készsége hibátlan alakítást sejtetett, de a közepe táján némileg elszíntelenedett Bátor vállalkozás volt Mihályfy Péteré, aki ״A szarvassá vál- tozott fiú Háltozásá”-á adta elő. Jó volt ha nem is egyenletes. A költő mondatait jól mondta, de az ,anyáét kissé eltorzította. Rákosy Lajos ״Az öreg paraszt éneké”-1 mondta el. Rá- kcsy Lajos jó szavaié A vers Dázsás indulatát jól is adta elő, de kissé in- tellektuálisabb teljesítmény volt a kel- léténél. Hiányzott belőle a balladás hang. Kellemesen változatossá tette az estet Bánky József zongoraművész által elő- adott két Liszt és Debussy mű. SzBllósy Kálmán juhász Ferenc szerzői estje közül benne fi leginkább a József Attila-i igény: ״A mindenséggel mérd magad r ]Yfindezek együttvéve hibátlan, óriási 1 lehetőségű költőt ígérnek. Csak- hogy az erénye egyúttal a gyengesége is*. A hatalmas erejű, soha nem hallott képek olyan burjánzásba kezdenek, ami már sokszor öncélú. Nemcsak az a baj, hogy amikor elég belőlük, még akkor is folynak, hanem az is, hogy nem is mindig pontosak. Sokszor el- vágódik az az összeikötőllénc, ami nem a szokatlan, a nehezen érthető, a bo- nyolullt képek sajátossága, hanem a megközelíthetetleneké. Ilyenkor az az érzésem, hogy képteremtő fantáziájá- val nem áll arányban Juhász Ferenc válogatóképessége, vagy válogatásának igényessége. Itt a kevesebb valóban több lenne. Egy Egry József mondás jut eszembe, amit megközelítő pontos- Sággal kísértek meg idézni: ,,Nagyon sok mindent el kell venni arról a kép- ről, hogy ne legyen üres”. És ez az, ami itt is, azt hiszem, a döntő. Talán tanácsot akarok adni? Osto- baság! Sem jogom, sem rangom. Mind- össze ez a véleményem. Mert igaza lehet Czine Mihálynak, hogy Juhász Ferenc verseihez új ars poétika kell, addig csak botladozunk bennük, de az is leihet, hogy a nagyobb költői te- gyelem •tisztábbá, megközelíthetőbbé tenné a verseket. Persze nem minden verse ilyen. Van- nak tisztazengésű, fegyelmezett, döb- benetes költeményei. Az est legtöbb bemutatott verse ilyen volt. De a na- gyobb lélegzetűek, a hosszú versek az előbb említettek miatt — úgy érzem — okozzák a közönség még egy értőbb !észének is a viszolygását. / !ihász Ferencnek csak hívei és ellenzői vannak. Az 6 meg- közelítése a nyugodt tárgyilagosság oldaláról a legnehezebb*. Mégis, úgy vélem, ezt kell megkísérelnem. Való- ■ztoűleg két szék között a pad alá kerülök, de mindegy. Mi okozza ezt a szinte áthldafhatat- lan ellentmondást az értékelésében, vagy inkább hozzáállásában? Részben a modem költészet még mindig szó- katlan volta, részben megának Juhász Ferencnek a költészete. Ha nem szá- miijük az élő klasszikusokat, Illyés Gyulát, Weöres Sándort, Kassákot, ta- Ián a legjellegzetesebb, legerősebb hangú mai költőnk. Majdnem minden mai, fiatal és kevésbé fiatal költőnk színtelenné válik mellette. Ml ennek az oka? Elsősorban meghökkentő erejű képteremtő fantáziája. Értnek révén minden idők egyik legnagyobb költője lehetne. Ezek a képek többségükben elkápesztőek, szokatlanok, de féltétle- nüi, igazak, modernek, sokrétűek, bo- nyólulíak és lényeglátóik. Varázsának második titka, nyelvi ereje. Szinte mindent tud, ami tud- ható. És mindezt a legszebb magyar nyelven. Vizuális, mélyreható, koz- mikus nyelv ez. Kiemeli a többiek közöl váílalkozásónak nagysága is. Ebben egyike a legnagyobb igényű európai költőknek. Az ember és a mimdenség összekap- csolása, a világ egységének látomása, ax ember értelmének magyarázata a mai modem ember igényével, az egzisz- feudalizmus tanulságainak felhasz- Hálásával, de annak csapdája nélkül. Az új érzésele nemcsak magyar, hanem egyúttal európai szintű megfogalma- zása. Valóban igaza van Czine Mihály- mák a bevezetőben, hogy mai költőink
