Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-12 / 61. szám
1967־. MÄRCITTS A naplö ti Ot falu négy éve jelenleg is folyik az ép#®*► zés, egész utcasor van kiala• kulóban, oda szeretnék az új négytantermes iskolát is fai- építesná. Lenne rá kétszázé«» forint, a lakosság hatvaneze® forint értékű társadalmi műn- kát vállalt, már csak a Mo■ gyed Tanács hozzájáruliasa hiányzik. Az elvi és anyagi hozzájárulása..: Végül kidé- rOlt, hogy informátorunk, Deák Jenő a helyi pártszer■ vezet titkára. Lám. milyen a véletlen, SZÁSZVÁRON a mécséitpölosfkei Téczely unokatestvé- révei, Téczely Károllyal ta- Mlkozunk, 6 a vb-titkár. Po- tyoodi János vb-elnökkel egy- más szavába vágva sorolják a fejlődés tényeit. Felújítottak egy orvosi és egy fogorvos■ rendelőt, a tanácsok összevo- nása után Kárászon is rende. löt létesítettek 120 ezer forizw tért, hogy az egyik szászvári orvos kiköltözhessen Káré«»- ra, a rendbehozatt orvosiaké»* ba. Kétezerhétszáz méter jár- dát építettek 167 ezer fartő- tos költséggel és 47 ezer ft> rint társadalmi munka hoz- záadásával, tavaly mintegy 120 ezer forintos költséggel kibővítették az iskoláit, ezzel megszűnt a ״kétműszakos” ta- nítás. Egymillió-háromszázezer forintos államá költségvetéssel aszfaltozták a Bánya utcát és a Fő teret, százezer forintért felújították a községi stran- dót. A megyében az elsők kö- zött létesítettek házasságkötő termet, ötvenezer forintos át- alakítási költséggel. Szeretné- nek egy igazi, szép művelődé- 8i otthont, melynek egyik ékessége lesz az átalakított mozi. És ha már nő a képviselő- jelöltjük, azzal zárják: az asz- szonyok számára több mun- kalehetőség teremtése is sze- reped a terveikben. Kéri Tamás Március 24-én közvetítik a .,Rádió ikreit“ Pénteki számunkban a Rá- dió ikrei címmel riportot ír- tunk Nógrádi Erzsébetről. Vele, valamint ikertestvéré- vei rendkívül érdekes műsort vett fel a Televízió a Pedagó- gusok fórumában. Az említett ikerpár azonban a jelzett idő- ben nem jelent meg a képér- nyőn. Olvasóink közül többen telefonon érdeklődtek, hogy mi- ért maradt el a műsor. Ezért fel- hívtuk a Televíziót és Peda- gógusok fóruma szerkesztőié- tői kértünk információt. — Egyszerre két műsort vet- tünk fel. — kaptuk a tájékoz- tatást. — A kettő közül az egyiket azonban eltettük már- clus 24-re. A ״Rádió ikrei” te- hát akkor jelennek majd meg a képernyőn. basztó Kaszárnya-patakot. Fél- millióba került. MAGYARSZÉKNEK sincs oka szégyenkezni. Gyem* Jó- zsef vb-elnök felidézi a négy év eredményeit, első benyo- másunk, hogy ez a község erősen iskolacentrikus. ״Fél- újítottuk és átalakítottuk az általános iskolát 460 ezer fo- rintért, vásároltunk két pe- dagóguslakást 265 ezerért, po- litechnikai eszközökről is gon- doskodtunk. ez 30 ezerbe ke- rillt". Persze történt itt egy és más ezenkívül is. Csak- nem 60 ezer forintos költség- gél felújították a Hunyadi utcai földes utat, még az idén, saját erőből le is kövezik. 800 tonna követ termeltek ki a község lakói, a MÁV rendel- kezesükre bocsátotta a régi vasúti töltést, ennek a kő- anyagát is felhasználják. A Megyei Tanács segítségével állatorvosi lakást vásároltak. Ebben az évben szeretnék végrehajtani a Petőfi utca vízrendezését, ez a téted 200 ezer forinttal szereped a köz- ség költségvetésében. OROSZLÓ közigazgatásilag a sásdi közös községi tanács- hoz tartozik. Bizony, itt sze- rényebbek az eredményeik, több a ״kellene”, mint a ״van”. De azért az eredmé- nyék sem hiányoznak. Társa- dadimi munkában felújították a kultúrházat, az általános is- kólát, az egész község cement- lapos járdát kapott Viszont a buszmegállónál nincs váróhe- lyiség és az úgynevezett ״pásztorház” életveszélyes ál- lapotban van, lebontásra vár. de laknak benne. A ház a tsz-é, a lakók az állami gaz- daság dolgozói, most összefog a három szerv (a közös köz- ségi tanács a harmadik) és igyekeznek megnyugtató mag- oldást találni. A lebontandó ház anyagának már megvan a helye, a vízlevezető árkok szabályozásához és a járdák pótlásához használják majd fel. Mindezekről Herke Antal, a közös községi tanács vb- elnökhelyettese tájékoztat, aki éppen itt tartózkodik Orosz- lén. Váradi József tanácstag- gal intézik a község ügyes- bajos dolgait, a panaszosokat jó előre értesítették, hogy tartózkodjanak otthon. A bú- csúzást követően az elnökhe- lyettes még megjegyzi: Jövő- re azért a fedett buszváró- helyiség is meglesz. MAGYAREGREGYEN taládomra egy ház ajtaján ko- pogtatunk. A gazda válasza akár a Népművelési Értesítő- ben is megjelenhetne. Majd- nem minden házban van rá- dió. járatják a Népszabadsá- goit, a Dunántúli Naplót, a Szabad Földet, körülbelül 100 tv-készülék található már a faluban. Háromezer négyzet- méter járdát kaptak. most vezették ki a villanyt a hegy- tetőre, ebben az évben meg- kezdik a Máré-vári turistaház építését. Legalább huszonöt új ház épült a négy év alatt, Barangolás a sásdi járásban Április l־én indul a SZOT tüzelőakciója MÉCS EKPÖIvöS KÉN csak úgy ömUk a szó Téczely Já- nos vb-e]oök szájából. A falu lakóinak — mindössze 487 fö — van mire büszkének lenni. A község nyugati oldalán új telep létesült 18 házhellyel, mélyből 11 már be is épült. Villamosításuk az idén befe- jeződik. Százhúszezer forint értékű társadalmi munkával három helyiségből álló gyö- nyörű egészségházat építet- tek, de a maga . nemében ta- Ián még tetszetősebb a 45 000 forintos költséggel tavaly tető alá hozott autóbusz-váróterem. Ugyancsak tavaly készült el vasbetonból a mecsekpölös- kelek ״kis Erzsébet-híd”-ja, mely nyolc méter szélesség- ben szeli át a községet elváIgen, ez a szó illik rá leg- jobban, barangolás, noha gép- kocsival vagyunk, hogy el ne vesszünk a hatvannyolc köz- ség és huszonnyolc tanács kö- zött. A jármű lehetővé teszi, hogy olyan, egymástól távol- eső falvakba is bekukkant- stink, mint Oroszló és Szász- vár. Nincs semmi rendszer a községek kiválasztásában, amint a kérdések feltevésében sem. Vázolják a községek ve- zetői, mivel gyarapodott a te- rület az elmúlt négy év alatt, mindössze ezt kérjük. Végső soron a mérleg pozitív, pe- dig szándékosan olyan járást választottunk, amelyre igazán nem lehet ráfogni, hogy a megyén belül különösebben favorizálták volna.!, rint A tavalyival szemben kedvezmény, hogy a 000 fo- rintos utalványokra a kész- lettől függően fát, illetve kok- szót is adnak azoknak, akik ehhez megfelelő igazolólappal rendelkeznek. A tájékoztatás szerint a ked- vezményes utalványokra is teljes a tüzelőválaszték, s a vevők a mindenkori készle- tektól függően vásárolhatnak hazai és külföldi szenet, ha- zai és német brikettet. A nyugdíjasoknak még azzal is kedveznek, hogy a korábbi júniusi és a tavalyi májusi kezdés helyett már április 1- tői beválthatják utalványai- kát. Kedvezményes tüzelőakció a tavalyihoz hasonlóan legké- sóbb szeptember 30-án befe- jeződik. SZOT «?*»utalványok ítását a tüzelőkereskede- •— szokás szerint — áp- 1-én kezdi meg. i idén s SZOT tüzelőak- hí 1,4 milláó utalványt tk ki összesen 860 millió Lt értékben, s ez mint- 230—240 ezer vagon tü- anyagnak felel meg. A yinál százezerrel több :díjas kaphat utalványt, akcióban körülbelül min- harmadik dolgozónak jut 'ezményes utalvány. A lyi gyakorlatnak megtele- 600 forintos egységes ־ és brikett-utalványokat átanak ki. A 880,50 forin- utalványokra tűzifa és sz vásárolható. Míg a ?díjasak szén- és brikett- ványának az ára 504 foTANÚK ÉS NYILASOK Vallomások a zuglói tömeggyilkosok bűnügyében j akit saját társai is ״hóhér”- ' nak neveztek, — ahányszor szóbakerül — és mindig kín- zásokkal, kivégzésekkel kap- csolatban — azt ismételgeti, hogy ez ״nem igaz, ez nincs így”, ez ״valótlanság”, mert ő akkor, amikor a ״szóban forgó eset történt”, éppen ka- tona volt. Az, hogy egyetlen katonatársat, egyetlen tanút sem tud megnevezni állítása igazolására, hogy társai sze- mébe mondják: ״te is velünk voltál!”, nem zavarja. Sándor Alajos, aki többek között a nyilas főkerületnél és a ve- zérkari főnökség 6. osztályán háborúellenes és kommunista propagandafelderítési és elhá- rítási feladatokat is végzett, azt állítja, hogy őt, mint ka- tanát ״vezényelték” a nyila- sok közé. Az egyik tanú azon- bán — a vezérkari főnökség egykori magasrangú tisztje, akit a háború után súlyos börtönbüntetésre ítélt a Nép- bíróság — elmondja, hogy ab- bán a propaganda-alakulat- bán, amelynek Sándor Alá- jós is tagja volt, s amelyet a németek láttak él technikai felszerelésekkel, csak a leg- megbízhatóbb, legkipróbáltabb nyilasok tevékenykedhettek... ״Nem tudom...” ״nem így volt...” ״nem emlékszem ...” — jóformán csak ezt hallani a tanúkihallgatások során a vádlottak és tanúk szembesí- tésekor Kröszltől és társai- tói. De mind több a bizonyí- ték és mind több tanú mond- ja szemükbe elévülhetetlen és megbocsáthatatlan bűntettei- két. B. fc. TAVASZI VEBÖFÉNY talán számításból (az őszinte, töredelmes beismerő valló- mást a bíróság enyhítő körül- ményként értékeli), talán lel- kiismeretük könnyítésére haj- landók szembenézni büntet- teikkel, a többség közönyösen üldögél, s ha róluk vallanak a tanúk, megátalkodottan ta- gadnak. Mindent tagadnak. Kröszl, az egykori kerületve- zető, kihallgatásakor társait, — akikkel együtt fosztogatta, kínozta és gyilkolta számtalan áldozatát — sem akarta felis- merni. A tanúkat sem. Azt a tanút sem, aki a követke- zőket vallja: — Nemcsak Kröszl Vilmost, de az egész Kröszl családot ismertem. — Honnan? — kér- di a tanácselnök. — Hosszú évekig egy utcában laktunk. — Kröszl! Maga ismeri a ta- nút? A volt kerületvezető bár- gyun bámul a tanúra, szoká- sa szerint, az első kérdésre nem válaszol. Kröszl nagyot hall, de hiába van fülhallgató a fején, mégis akkor hall, amikor akar. Most például nem. — Ismeri a tanút? — hang- zik másodszor a kérdés. — Nem. Nem hiszem ... a tanú- vallomásból később érthető lesz, miért nem akar Kröszl emlékezni. Eddig ugyanis vál- tig azt állította, hogy amíg nem lett kerületvezető, sem egyenruhája, sem fegyvere, még csak nyilas karszalagja sem volt. A tanú most szemé- be mondja, hogy már jóval korábban naponta látta őt teljes harci díszben, és fegy- verrel hazajárni. De még mást is mond. Véletlenül megtud- ta, hogy Kröszl egyik szom- szádját, mint kommunista- gyanúst, a nyilasok el akar- ják hurcolni. Értesítette ezt a családot, akik még aznap el- menekültek a környékről, a lakásban csak tíz-egynéhány éves fiúkat hagyták. Másnap a teherautóval érkező nyila- sok már csak az üres lakást találták. Tehetetlen dühükben a fiatal fiút vitték el. Ennél az esetnél — mondja a tanú — Kröszl Vilmos is jelen volt... Baráth, az örök katona Folytathatnék tovább a fel- sorolást: hogyan, miképpen akarnak, vagy legalábbis pró- bálkoznak kibújni bűntetteik felelőssége alól a vádlottak. Ha valaki csak néhány perc- re jönne be a tárgyalóterem- be és nem ismerné az előz- ményeket, talán még meg is döbbene: a vádlottak pad- ján csupa ártatlan, ahogy mondani szokás^ a légynek sem ártó, jámbor ember ül, aki csupán ״félreértésből”, a ״körülmények véletlen össze- játszásából” kerültek annak idején a zuglói nyilas párt- házba. Baráth Kálmán pél- dául — aki a nyomozás 6ze- rint az egyik legkegyetlenebb, legbestiálisabb pribék volt, s Elhallgat, konok gyűlölettel nézi a tanút. A lakásban nyilasok várták Az illegális kommunista párt egyik mártírja, Richtmann Sándor, azt a feladatot kap- ta, hogy Magyarország náci megszállása után fegyverek elrejtésére alkalmas helyet ke- ressen. Richtmann talált is megfelelő helyiséget, a a zug- lói Textiliána szövőgyár el- hagyott részén. Az illegális kommunistát az üzem náci- ellenes főmérnöke, Verschitz Emil segítette, majd amikor a párt illegális nyomdáját új helyre kellett telepíteni, a gé- pékét Verschitz szolgálati la- kásába vitték. A nyomdát az ugyancsak illegális kommu- nista Rákosi Endre és fele- sége kezelte. Több hónapig dolgoztak: ezer és ezer rop- lappal búzdították ellenállás- ra a budapestieket a náci megszállók ellen. A nyomda működéséről később tudomást szerzett a Gestapo és a nyi- laskeresztes párt főkerületét bízta meg a kommunista nyomda felszámolásával. A főkerület pedig a zuglói nyi- las pártszervezeteket utasí- tóttá. 1944. október 4-én a zuglói nyilas pártszolgálato- sok körülvették a gyárat, majd becsengettek Verschitz lakásába. Richtmann gyanút- lanul ajtót nyitott, azt hitte: Rákosi Endre felesége jön, akit ebben az időben vártak haza. Amikor meglátta a kü- szöbön álló nyilasokat, be- csapta az ajtót. A pártszol- gálatosok lövöldözni kezdtek, majd betörtek a lakásba. Richtmann ekkor már halá- los sebet kapott, Rákosi End- rét és Verschitz Emilt a nyi- lasok magukkal hurcolták. Verschitz feleségét most tanú- ként kihallgatta a bíróság. Az asszony elmondta, hogy 1944. november 5-én, tehát a nyom- da elleni nyilas támadást kö- vető napon, feljött vidékről meglátogatni a férjét. A la- kásban nyilasok várták, őt is elhurcolták. Kihallgatták, vallatták, majd szembesítet- ték férjével és Rákosi Endré- vei. Nem így volt..., nem tudom..., nem emlékszem ... Csaknem valamennyi tanú- vallomás percekbe sűrített, 23 év távlatából is elevenen ha- tó, megrázó élmény, hiszen azokat a szörnyűségeket, me- lyekről a tanúk, — akik mind- ezt átélték — vallanak, sem a múlt, sem a jövő nem fe- ledtetheti el. Egy-egy mono- tón, halk, vagy nemritkán könnyekbe fulladó visszaem- lékezés egyaránt felkavarja a tanúkat és a hallgatóságot,— csak a vádlottakat nem. Egy- két társuktól eltekintve, akik Fővárosa Bíróság nagy yalótermében napok óta nak a tanúkihallgatások a eggyilkos zuglói nyilasok ügyében. A hallgatóság — ily a vádlottak kihallga- kor gyakran megfeledke- arról, hogy gyilkosokkal nben érzett felháborodását, löletét, és megvetését egy- önkéntelen felkiáltással, Itaüankodó megjegyzéssel 1 fejezheti ki — most szó- Lanul csendes. Dermed ten Igatják azokat az embere- , akik a teremőr szólításá- egymás után állnak amik- »1 elé, hogy felidézzék 23 el ezelőtti, szörnyű emlé- két. Azokat a napokat, ikor a meggyötört és meg- zott áldozataik tehetetlen kiszolgáltatott prédái vol- a bűnügy 19 vádlottjának társaiknak. ku öt életért íz egyik tanú maga», ba- dált arcú, idősebb férfi: lőtt, sűrű haja erősen ül. Mérnök. 1944. decembe- !én feleségével, gyerekével két idős rokonával egy dói házban bujkált. A me- oülést, az életbenmaradás nényét azok a hamis iga- ványok jelentették, melye- t az üldözött ember bará- tói kapott. — Egy éjjel — kezdi val- nását — ránktörték az aj- . Négy fegyveres ember itott a szobába. Nyilasok ltak. Razzia — mondta a zetőjük. — Mutassa a pa- •jait!... Megmutattam. — Ezek nem valódiak — öltött. Tudtam, hogy el- sztünk. Egyetlen esély ma- dt, ha meg tudom győzni, gy téved, igazolványaink lódiak, nem azok vagyunk, iket keres... Érvelésére, magyarázkodá- ra a nyilas oda sem fi- élt, hiszen nem az érvek dekelték. A mérnök ekkor egkísérelte az utolsó lehe- séget: tudta, hogy a zöld- ges csőcselék nemcsak vér- szomjazik, hanem arany- 1, ékszerre, pénzre is. Félre- ívta a vezetőt, és amíg a bbiek a székben terpeszked- ik, a másik szobában meg- ;zdődött a halálos vásár: al- u öt életért. A mérnök min- inét odaadta: pénzét, éksze- rit, majd levette óráját is. mikor kiléptek a szobából, z egyik nyilas éppen töltött isztolyával bökdöste az egy- vés kisgyerek haját. — A vádlottak között fel- 5mer valakit, akkori látogatói őzül? — kérdezi a tanácséi- ök. — Igen, — mondja hal- an a tanú: Kálmán László. ) ott volt. — Álljon fel Kál- nán! így történt? — Igen. lletve, nem ... azaz... szí- ■ósan bizonygatja, hogy ő igyan ott volt, de ez csak vé- etlen, mint ״nemzetőrt” hív- ák magukkal a nyilasok, rá :sak azért volt szükség, ״hogy íz igazoltatás törvényes le- ?yen..
