Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-11 / 60. szám
3 mn. március ml ׳ _ _------------------------------------------napló M a nyílik meg a közlekedési modell- és műszaki Lönyvkiállítás A műszaki propagandahőnap keretében kiállításon matatták be a különböző kézi és gépi anyagmozgató eszközöket, vala- mint a szakmában használatos alkatrészeket és a kapcsolatos újításokat, az MTESZ székházában I megyei tsz-tanácslsozás vitája nak, ha egy tsz vezetői és tagjai jól megértik egymást. Kitüntetés a legjobbaknak A vita befejeztével Palkó Sándor, a Megyei Tanács vb- elnöke emelkedett szólásra, köszöntve a tanácskozást. Majd a földművelésügyi mi- niszter nevében 29 küldöttnek és meghívottnak átnyújtotta a ״Kiváló termelőszövetkezeti tag” jelvényt, kettőnek a ״Mezőgazdaság kiváló dolgo- zója” jelvényt, tizenhárom résztvevőnek pedig miniszteri dicsérő oklevelet adott át. Ezután Földvári János vá- laszolt a vitában felmerült kérdésekre, majd Szabó Má- tyás, a jelölőbizottság elnöke bejelentette, hogy Baranya megye termelőszövetkezetei 22 küldöttel képviseltetik magú- kát az április 22-én kezdődő országos termelőszövetkezeti kongresszuson. A tanácskozás a jelölő bi- zottság által javasolt küldőt- tek személyével egyetértett, s miután Oláh Jeremiás, a me- gyei tanácskozás elnöke sza- vazásra tette fel a kérdést, a résztvevők egyhangú szava- zással megválasztották az or- szágos küldötteket tunk ott, hogy az állam vél- lalja magára az öregek eltar- tásának egész terhét. Ott van a család és ott vannak a fia- talok is. Az öregek segítése, támogatása évezredek éta íratlan törvény. Érvényes még ma is. beszéljünk hát erről is. Földvári elvtárs beszámoló- jában és az önök hozzászólá- saiban sok számról, ered- ményről hallottunk. Tudjuk, hogy sok munka, fáradság van a rövid hozzászólások mögött, ezért szívből jövő kö- szönetet mondunk önöknek. Pártunk számít a munkájuk- ra, s kérjük, hogy a jövőben is legyenek olyan lendülete- sek, törekvőek, mint eddig voltak, s ha legközelebb talál- kozunk, újabb eredményekről számolhatunk be egymásnak. Az öregek eltartása nagy megterhelést ró a népgazdaságra, hiszen 8 milliárdot fizetünk már ki nyugdíjra. Az ipari dolgozók átlagkeresete 1700— 1800 forint, a munkások és al- kalmazottak nyugdíjátlaga pe- dig 1100 forint. Hol van avi- lágon ilyen jó arány a kere- setek és nyugdíjak között? És vajon honnan vonhatnánk el újabb összegeket? A tér- melőktől talán? A tsz-nyugdíjról csak a leg- nagyobb elismerés hangján le- hét beszélni. Valamikor azért ment a paraszt fia a városba, azért lett rendőr, utcaseprő vagy altiszt, mert csábította őt az a lehetőség, hogy nyug- díjat kap. Ma már nem kell városiba menni ezért. Igaz, hogy nagyobb lehetne a nyug- díjösszeg, de még nem tarMivel foglalkozzon a szövetség? A műszaki propagandahónap jelentős eseményére ke- rül ma sor. A Tudomány és Technika Háza nagytermében délelőtt 11 órakor dr. Szabó Tibor, a MÁV igazgatóság ve- zetője, a Közlekedéstudomá- nyi Egyesület Pécsi Területi Szervezete elnökének megnyi- tójával kezdődik a műszaki könyvek kiállításával egybe- kötött közlekedési modell- és képkiállítás. A kiállítás gaz- dag anyagát a Közlekedési Múzeum és a Műszaki Könyv- kiadó bocsátotta a rendezd szervek — rendelkezésére. A megnyitó után a Műszaki Könyvkiadó képviselője tájé- koztatja az érdeklődőket a műszaki könyvek kiadásának helyzetéről, válaszol az észre- vételekre, kérdésekre. A ki- állítás március 11-től 19-ig naponta 11 órától 1 óráig és 2 órától este 6 óráig tekint- hető meg. A nyitvatartás ide- je alatt helyszíni könyvvásárt rendeznek. Jövőre állnak a házak a Ledinán Hetvenkét lakást adnak át a KISZ־laká8építé8i akció keretében fortos lakások ára előrelátha- tólag 130—140 ezer forint lesz. Az OTP által szervezett tár- sasházakban 160—170 ezer fo- rintért juthatnak ugyanilyen lakáshoz az igénylők. Az ár- különbözet magyarázata: a KISZ-házak építési költségét csökkenti a társadalmi terve- zés és a jövendő lakók társa- dalmi munkája. Az akció során öt ütemben, mintegy 350 KISZ-lakást épí- tenek, a második ütem elő- készítése már megkezdődött. Már több alkalommal szóvá tettük a pécsi KISZ-lakásépít- kezés útjában álló nehézsége- két. Most arról adhatunk hírt, hogy véglegesen tisztázódott a Ledinán felépülő három, egyenként 24 lakásos épület befejezési határideje. Az első épületet 1967 decemberében, a másodikat 1968 márciusá- bán, a harmadikat pedig jö- vő májusban adják át a fia- tál tulajdonosoknak. Ezzel be- fejezést nyer az akció első üteme. A kétszoba összkomdöttgyűlés, tsz-közgyűlés jo- gait, valamint azt, hogy a tsz- tagok esetében másodfokon a fegyelmi jogkört ki gyakorol- hassa. Az új háztáji rendel- kezés kapcsán felvetődik a tsz-tagok adóztatásának kér- dése is. Helyeselte azt a ja- vaslatot, hogy a tsz-tagság al- só korhatárát 16 évben szab- ják meg. A Dráva mentén gazdálko- dó ״vizes” tsz-ek nehéz kö- rülményeit taglalta felszóla- lásában Paluska Sándor tek- lafalusi tsz-elnök, s kérte: a szövetség annak idején vizs- gálja majd meg a termelő- szövetkezetek helyzetét, mert az új mechanizmusban kibon- takozó versenyben ezek a tsz-ek nagy hátránnyal indulhatnak. Az objektíve gyenge tsz-ek hátrányos helyzetét vázolta felszólalásában András István, a drávafoki Uj Esztendő Tsz elnöke is. Szabó Mátyás, a bólyi Kos- suth Tsz elnöke ismertette a tanácskozással a háztáji ren- dezésének speciális bólyi meg- oldását, mely jól bevált, s már a környező tsz-ek is át- vették. A rossz adottságaikat hangsúlyozó felszólalóknak, mintegy válaszolva elmondot- ta, hogy az is egy adottság, bár sokan nem tekintik anAz országos termelőszövetkezeti kongresszus küldöttei Bauer Ádám, a püspöklaki Dózsa Tsz főállattenyésztője, Oláh Jeremiás, a dunaszekcsői Duna Gyöngye Termelőszft- vetkezet elnökhelyettese, Patai Lajos, a himesházi Uj ÉletTermelőszövetkezet traktorsa, Rótt Antal, a véméndi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet elnöke, Bors Ferenc, a szalántai Hunyadi Termelőszövetkezet párttitkára, Fischer Ferenc, n belvárd- gyulai Közös Ut Tsz elnöke, Gergely László, a biikkösdi Rák iczi Tsz elnöke, Hangi János növénytermesztő, a mécsek- nádasdi Bercsényi Tsz tagja, Kisfalvi Károlyné, a szentlőrinci Úttörő Tsz szocialista brigádvezetője, Győző Ferenc, a ma- gyarszékí Béke Tsz brigádvezetője, Kolesznyikov Antalné, a bikali Szabadság Tsz raktárosa, Pölöske Nándor, az abaligeti Petőfi Tsz elnöke, Sziveri Kálmán, a mágocsi Béke Tsz elnöke, András István, a drávafoki Uj Eesztendö Tsz elnöke, Hor- váth László, az egyházasharaszti Jóbarát Tsz elnöke, Raposa Jenő, a baranvahidvégi Közös Ut Tsz elnöke, T. Szabó Anna, a drávakereszturi Uj Élet Tsz borjúgondozója. Bányász István, a somogyapáti Aranykalász Tsz elnöke, Csordás József, a kétújfalusi Vörös Csillag Tsz brigádvezetője, Fabi Sándor, a nagvpeterdi Március 15. Tsz főkönyvelője, Józsa István, • mohácsi Uj Barázda Tsz elnöke, Óvári János, a reménypusztai Uj Élet Tsz elnöke. Kiss Károly, az egerági Gyöngyvirág Tsz elnöke fel- szólalásában hangsúlyozta, hogy a területi szövetségtől a tsz-vezetők természetesen nem azt várják, hogy a közös gaz- daságok helyi problémáit old- ja meg, hanem olyan kérdé- sekben könnyítse meg a ve- zetők munkáját, mely eddig sok felesleges utánjárást igé- nyelt, s elvonta idejüket a helyi ügyek intézésétől. A létrejövő szövetség úgy munkálkodjon, hogy a tsz-ek a műszaki fejlesztéssel lépést tudjanak tartani. Az ajánlott épülettípus mellé csatolják a technológiai leírást és gazda- ságossági számítást is, hogy a tsz már előre érdemben vá- laszthasson. A szövetség se- gítsen kapcsolatot teremteni a tsz-ek és ipari vállalatok között a tsz-tagság folyama- tos foglalkoztatásának biztosi- tása érdekében. Adjon folya- matosan információt a műsza- ki fejlesztésről, az új techno- lógiákról, a bel- és külföldi piaci árhelyzetről. Az ipari üzemekkel törté- nő kooperáció kérdésének meg oldását sürgette Nyilas Lajos tsz-elnök, sombereki küldött. Felvetette továbbá, hogy a belterjesség érdekében eszkö- zölt saját erős beruházásokra az állam ne utólag, hanem azonnal adja meg a szokásos kedvezményt. Ehhez kapcso- lódva Szabó Lajos, a kátalyi Uj Élet Tsz elnöke hangsú- lyozta, hogy szerinte a gazda- sági reform intézkedések ér- vényesülését gátolják az ér- vényben levő rendeletek is. Javasolta, hogy a tsz-tagság alsó korhatára ne 18, hanem 16 év legyen, mert a tapasz- tálát szerint amelyik 16 éves elmegy a faluból, az 18 éves korában már ritkán jön visz- sza, hiszen az két év kiesést jelentene számára. Végül vé- leménye szerint helyesebb volna egy területi szövetség helyett — termelési tájkörze- teknek megfelelően — többet létrehozni a megyében. Ezzel éppen ellenkező vé- leményének adott hangot a következő felszólaló Öbert Bé- la küldött, a szabadszentkirá- lyi tsz elnöke. Javasolta, hogy mivel a termeltető vállalatok is általában megyei közpon- tokkal működnek, helyes yol- na egy területi szövetséget létrehozni Baranyában. Ellen- kező esetben a szövetségek az egymás közötti konkurrenciá- ra fordítanák energiáik egy részét, ahelyett, hogy más fontos kérdésekkel foglalkoz- nának. Javasolta továbbá, hogy a szövetségbe belépő tsz-ek építessenek a szövetség részére egy székházat Pécsett ezzel is rangot adva az új testületnek. Roskó Zsigmond, siklósi tsz- elnök felszólalásában a tsz-ek működését szabályozó törve- nyék és rendeletek számának csökkentését és egyszerűsítő- sének szükségességét hangsú- lyozta. Sok még a tisztázás- ra váró kérdés, mert az egyes szervek és vállalatok a tér- melőszövetkezetet magán sze- mélyként, olykor közületként kezelik attól függően, melyik forma előnyösebb számukra. Felül kell vizsgálni a kül(folytatás az 1. oldalról) megközelíti az ipari munká- sok ®ínvonalát Sokan feite- szik a kérdést: kinek az ér- deke ez? A parasztságé cs!u- pán? A válasz: nem. Amit a mezőgazdaságért, a parasztsá- gért teszünk, az az egész nép érdeke. Lehet, hogy akadnak még olyanok, akik nem értik ezt, a jövő azonban minden- kit meggyőz majd erről az igazságról. A népgazdaság fejlődésének olyan szakaszához értünk, amikor a minőségre helyező- dött a hangsúly. Ez a követel- meny át kell hogy hassa az ipart és a mezőgazdaságot is. Nem mi találtuk ki az új gaz- dasági mechanizmust, az élet késztetett és kényszeri tett bennünket arra, hogy más- képp és jobban dolgozzunk. Büszkélkedni lehet azzal, hogy az ipar fejlődésének üteme évi 10—12 százalékot ért el, de ez még nem elég. Nem elég csak termelni, azt is meg kell nézni, hogy mennyibe kerül, milyen minőségű az a termék, és szüksége van-e rá a társadalomnak. Ez utóbbit az dönti el, hogy megveszik-e a terméket. Ezért mondhat- juk: a jövőben csak az tud érvényesülni, aki nemcsak termei, hanem el is ad. ,Az új gazdasági mechaniz- mus előnyösen érezteti hatá- sát a mezőgazdaságban is. Ezt bizonyítja a termelési te- vékenységet kiegészítő mel- léküzemági tevékenység meg- élénkülése is. Nagyon örülünk a törekvésnek, hiszen a mel- léküzemágak reális társadal- mi szükségletet elégítenek ki. Még nem mondhatjuk, hogy minden igényt kielégítettek, minden lehetőséget kihasznál- tak, ezért továbbra is biztat- ni, bátorítani fogjuk a tsz-e- két. Természetes, azt is kér- jük tőlük, hogy a fő hang- súlyt azért a termelés foko- zására helyezzék. Ha ugyanis a melléküzemági tevékenység kerülne az első helyre, azsú- lyos gondokat okozna a tsz- íiek is. meg a népgazdaság- nak is. Hasonló a vélemé- nyűnk a tsz-ek kereskedelmi tevékenységéről is. Nagyon jó és hasznos, hiszen növeli az árubőséget és fokozza a vá- lasztékot. Ennek mindenki örülhet. Magától értetődik, a tsz akkor cselekszik jól, ha a saját és a társulás termékei- vei jelenik meg a piacon. Ar- ra, hogy az ország egy másik részébe utazzék áruért, nincs szükség. Erre hivatott válla- lat ugyanis már van, a MÉK. Miközben ezt megjegyezzük, változatlanul hangsúlyozzuk, hogy sok még az olyan tarta- lék, amelyet nem tárt fel az eddigi melléküzemági tévé- kenység. Ezért mondjuk a tsz-vezetőknek: dolgozzanak bátran, legyenek öntevéke- nyék. Óvakodjunk a sablonoktól, hiszen nincs két egyforma tsz. Nem a mindenre ״használha- tó” receptek a jók, hanem az alapelvek, melyek lehetőséget adnak arra. hogy az embe- rek a helyi adottságok, vi- szonyok figyelembe vételével dönthessenek. A mezőgazda- ság már sok jó példát adott erről, ezért az a vélemé- nyűnk, hogy továbbra sem szabad sablonokba szorítani a szövetkezeti ■mozgalmat A szakemberkérdést érintve megállapította, hogy a mező- gazdasági szakemberek közel 40 százaléka nem a mezőgaz- daságban, illetve az azt irá- nyitó szervekben dolgozik. Ez nem jó. A szakemberkép- zés ugyanis költséges dolog. Ezért követelményként kelle- ne előírni: aki agráregyetemet vagy valamilyen mezőgaz la- sági technikumot végez, az a neki megfelelő helyen tévé- kenykedjék. Ez nemcsak a népgazdaságnak lenne jó, ha- nem az egyénnek is. Minden- ki a maga szakmájában tudja a legjobban hasznosítani ké- pességeit. Többen felvetették itt a nyugdíjkérdést. elhangzottak kérések és javaslatok is. Ért- hető, hogy többet szeretné- nek, a puszta óhaj azonban még kevés. Azt is meg kell nézni, mire van lehetőség- A lehetőségek pedig végesek Ma egymillió nyugdíjas van az országban, s ha a szüleié- sek száma nem emelkedik, felmehetünk másfélmillióra is.
