Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-09 / 58. szám
3 napló im MÄRCTOS 9. Tavaly év végén helyezték üzembe az első gépsorokat a Batthyány utcai palackozóüzem- ben. Az Állami Pincegazdaság Mecseki Pincészetének a palackozójában ebben az évben hatmillió palackot borral és kétmillió palackot vermuthtal töltenek meg. Képen: Az új palackozó bor gépsora. — Szokolai felv. — Szövetkezeti szakácsverseny Szentlőrincen A NEB megvizsgálta: Miért húzódik el a lakásátadások határideje? Pécsi szakács az elsők között A vendéglátóipari szakem- berekből álló zsűri elnöke Varga Ferenc, a SZÖVOSZ Vendéglátóipari Igazgatóságé- nak főelőadója volt. A késő esti órákban hirdették ki a zsűri döntését, amely szerint a levesek készítői közül első díjat Hetyei Aladár né Vas megyei versenyző nyerte a sági ürügulyással. A tészták készítői közül Bukóvica Gyű- láné ugyancsak Vas megyei versenyző lett az első, vaníliás habbal készült komámasszony derelyével. Második helyve Kisfalusi Gyuláné szentlőrinci versenyző került, meggyel dí- szített rózsafánkjával. A hús- ételek készítőinek versenyét Tóth József pécsi szakács nyerte. A baranyai győzelmet a különleges töltött Vincéi- lér-rostélyossal érte el. A ver- seny első és második helye- zettjei a dicsérő oklevélen kr- vül 3—400 forint jutalmat kaptak. A győztesek rövidesen az országos döntőn képviselik megyéjük szövetkezeti ven- déglátói párát. nyeztek a győzelemért. Bara- nyát Kisfalusi Gyuláné, a szentlőrinci kisvendéglő sza- kácsnője és Tóth József, a pécsi fmsz Szőlőskert kisven- déglőjének szakácsa képvisel- te. A versenyzők egymástól eltérő ételsorokat készítettek. A versenyben Tóth József elő- ételként különleges budapesti tojás-salátával, ormánsági gör- csös-levessel és derelyével kö- rített, töltött vincellér-rosté- lyossal indult. A rostélyos kü- lönlegessége, hogy a húst fű- szeres kolbász-masszával és savanyúkáposztával töltik, a mártás pedig tejfellel, vörös- borral készül. A szentlőrinci földműves- szövetkezet versenyzője bara- nyai burgonyalevest, hentes módra készült töltött sertés- bordát, kifúrt burgonyakörí- téssel tálalt. A tészták közül a rózsafánk szerepelt ételso- rában. Sorolhatnánk a más megyei különlegességeket, sági ürügulyást, báránypiláfot, Rá- ba-menti betyárfalatot, tolnai halászlét és magyaros sztra- pacskát, amelyek között nehéz volt á sorrendet megállapítani. Filmbarátok figyelem! A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat március hónap- bán megindítja a Pécs városi ״Balázs Béla” központi filmklubot. 1. PROGRAM: Székely István: Lila -akác Kalmár László: Halálos tavasz F. W. Murnau: Az utolsó ember F. Lang: M. Egy város keres egy gyilkost M. Camé: Furcsa dráma M. Camé: A sátán követei Klubigazolvány (bérlet) vasárnap du. 2, vagy szerda esti 8 órai előadásra váltható Előadások kéthetenként a Petőfi moziban. Vasárnapi előadások: III. 12., 26., IV. 923 ״., V. 7., 21. Szerdai előadások: III. 15., 29., IV. 13., 26., V. 10.. 24. A filmvetítéseket rövid filmesztétikái előadás előzi meg. A bérlet ára: 32,— Ft. Bérletet a Petőfi filmszínház pénztáránál lehet vásárol- ni; 10 darabon felül a Moziüzemi Vállalat műsorpropa- ganda osztálya (Perczel utca 22.) is árusít. KEDVEZMÉNY! Az őszi programra biztosíthatja helyét lejárt bérleté vei! A 2. sorozat indítása előtt klubiig•’1־״״- ’gv hét előnyt biztosítunk új bérletük kiváltás«:•,״ é: csak an- nak letelte után árusítunk bérletet új klubtagoknak1 A tájjellegű ételek szélesebbkörű megismertetése, az ételkészítés és tálalás színvo- nalának emelése érdekében hirdetett szakácsversenyt a SZÖVOSZ VI kongresszusé- nak tiszteletére a Szövetkeze- tek Országos Szövetsége. Há- rom megye, Vas, Tolna és Baranya legjobb szövetkezeti szakácsainak vetélkedőjét, a területi döntőt kedden este rendezték Szentlőrincen, a földművesszövetkezet Arany- kalász kisvendéglőjében. Neves szakácsok tájjellegű ételkülönlegességekkel versekülönösen káros akkor, ami- kor a ktsz-ek gépesítettségi foka egyébként is alacsony. Néhány kocsi építőanyag — 240 ezerért A vita során az ülés részt- vevői közül többen is megái- lapították; egyes esetekben el- kezdődik a kivitelezési mun- ka, holott még a telek-prob- lémák sincsenek rendezve, másrészt pedig a szükséges építkezési anyag sincs teljes mértékben biztosítva. Ezek a gátló körülmények is károsan befolyásolják az átadási ha- táridők betartását. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot is, hogy a műszaki átadás napján még pótmunkákat rendelnek el, holott a műsza- ki átadás szerepe egyáltalán nem az, hogy jövőbeni mun- kák kivitelezését szervezze, illetve realizálja. Feltétlenül szükség van arra is — mon- dották a hozzászólók —, hogy a kisipari szövetkezetek az OTP-vel közösen összhang- ba hozzák a pénzügyi fedeze- tét a kivitelezés megkezdé- sének időpontjával. Előfor- dúlt az, hogy a társas-építke- zéseknél már a szövetkezet- nek rendelkezésére állt 240 ezer forint, s mindennek el- lenére az Építő Ktsz csupán néhány teherautóra való épí- tőanyaggal vonult fel, és a munkálatok elkezdése hosszú ideig váratott magára. A NEB ülésen résztvevő építőipari szakemberek fi gye- lembe vették a vizsgálat ta- pasztalatait és az elkövetke- zendő időben e tapasztalatok felhasználásával tevékenyked- nek majd. Befejeződlek a zöldség- és burgonya■ értékesítési szerződéskötések Pest és Csongrád megyében jelentkezett. Ennek ellenére, a szerződéskötések alapján —, ha az időjárás is kedvező lesz — zavartalan burgonya- és zöldségellátásra számíthatunk. A szövetkezeti kereskedelem dolgozói megkezdték a végle- ges gyümölcsértékesítési szer- ződések kötését. A nemrégen megjelent kedvezőbb értéke- sítési feltételektől sokat vár- nak. Elsősorban azt, hogy a lakosság ellátásához szüksé- ges mintegy húszezer vagon gyümölcsöt már a szerződés- sei tudják biztosítani. A szövetkezeti kereskedelem több mint 105 ezer hold tér- másét kötötte le. A zöldség- félékből több mint 84 ezer holdra szerződtek a gazdasá- gokkal. örvendetes, hogy Bács-Kis- kun megyében — amely nagy- bán hozzájárul Budapest el- látásához — a tervezettnél hétszáz holddal többre kötőt- tek szerződést, a Balaton-part ellátását segítő Somogy és Tol- na megye pedig együttesen a tervezettnél 850 holddal na- gyobb területen termeszt zöld- séget. Elmaradás — elsősor- bán a hagymafélék miatt — lalatot az eltolódott határidők okozta felelősség alól. Másfél év alatt egy családi ház? Kedvezőtlen tapasztalatokat szereztek a ktsz-eknél is. A mohácsi Építő Ktsz szinte egyetlen lakóépületet sem tu- dott átadni határidőre, de zömmel többé-kevésbé azonos a helyzet a többi ktsz-nél is. A mohácsiak például a 7 hó- napos átfutási időre vállalt építményt 27 hónap múlva adták át. A Pécsi Járási Épí- tő Ktsz pedig 1965—1966-os években a vállalt 24 társas- és családi ház közül csupán hármat épített meg határidő előtt, egyet pontos időre át- adtak, de húsz építménynél túllépték a határidőt. A pé- csielaiél is előfordult, hogy a 7 hónapra vállalt hatlakásos társasház huszonkilenc hónap- ra készült el, egy 10 lakásos társasház pedig 27 hónap el- múltával került átadásra. Ki- rívóan rossz példa a mohácsi ktsz esete: Kaiser Józsefné családi házát 5 hónapos át- futási idővel vállalták és 16 hónap alatt készült el. Az árvíz nem adhat menlevelet A NEB vizsgálat természetesen figyelembe vette és méltányolta is a ktsz-ek — 1965. évi dunai árvíz okozta károk helyreállításában vég- zett kitűnő munkáját, és ezért valamennyi építőipari ktsz-t elismerés illeti. A helyteállí- tási munkálatok munkaerő- átcsoportosításokat kívántak meg, következésképp más építkezéseken érthető módon nem lehetett betartani a ha- táridőket. Azonban az árvízi kihatások már az 1966. évben vállalt munkálatok késedéi- mes befejezésénél közel sem játszottak szerepet. Igaz az is, hogy az átadásokat 1966- bán néha hátráltatta az OTP hitelek késői nyitása, másrészt az anyaghiány. De a folyama- tos munkavégzést gátló kö- rülmények figyelembe vétele ellenére is az említett 27 hó- napig tartó kivitelezési idő- tartam mégis csak sok, s en- nek oka csak az építőknél keresendő. A vizsgálatot végző szakem- berek megállapították azt is, hogy több helyütt magas a munkahelyek száma: a szi- getvári ktsz-nek például az elmúlt két évben 241 munka- helye volt. Érthető, hogy az egy évre eső 120 szerződéses munkavállalás velejárója a munkaerő elaprózódása és ez A Baranya megyei Népi El- lenőrző Bizottság március 8-án tárgyalta az építési átfutási idők alakulásáról készült vizs- gála ti jelentést. A vizsgálat- nak az volt a célja, hogy megállapítsák: az építőipari vállalatok és építő ktsz-ek megfelelően csökkentették-e a lakásépítkezéseknél az át- Eutási időket — az egyébként ide vonatkozó korábbi párt- határozat szellemében. A vizsgálat utalt arra is, hogy többhélyütt a hiánypótlási munkák mértéke olyan nagy, hogy a műszaki átadási eljá- rás csak formális jellegűvé válik. Százhúsz napos kiesés A szerződéses kötelezettség teljesítése legkedvezőbb az SM Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Ezt iiztosítja az is, hogy 1965 és 1966-ban lakásátadásokat nem- ssak, hogy határidőn belül eljesítették, hanem a terve- lettnél több lakást is átadtak 1 beruházóknak Ezek az — !gyébként kedvező tapaszta- átok — már kevésbé vonat- :óznak egyes létesítmények- e, különösen ipari objektu- nokra. A vizsgálat termesze- esen megállapította azt is, logy a kirívó eseteknél nem nindig a kivitelezők a hibá- ak, hanem gyakori a terv- nódosítások, illetve a kivite- széskor elrendelt pót -és több- stmunkák is késést okoznak i Tanácsi Magas- és Mély- pítő Vállalat 1966-ban 118 Hesítményből 61-et készített 1 határidőn belül, de 42 lé- »sítményt egyhónapos késés- el és 16 létesítményt egy hó- apón túli késéssel adott át íegjegyzendő, hogy az egy ónapon belüli lemaradások ^nagyobbrészt a műszaki tadás-átvételi huzavonákból dódtak. A Pécsi Építő- és atarozó Vállalatnál 1965-ben 9 alkalommal lépték túl a írvezett átadási határidőt de következő esztendőben, 966-ban már javulás volttá- asztalható. De még az em- tett évben is a nagyárpádi ?lep munkálatai 60 nappal [húzódtak, a Sallai utca 44. !ám alatti munka átadásá- ál pedig 120 napot késtek, ermésze tesen, itt is fi gye- ;mbe kell venni azt, hogy léggé gyakoriak a szerződés- lódosítások, de ez a tény 3מ mentheti teljesen a vál— 1720 négyzetméter aszfaltrda építését kezdték meg 2׳ ezer forint költségelőirány ittál Felsőszentmártonban. százezer forinttal emelték, főleg a nőd munka bértéte- leit —, s újnál újabb javas- latokkal, szociális megolda- sokkal alakítják a tagság, a községek jó közérzetét. Az 1967-es év szociális ״új dóm- sága” a fizetett szabadság lesz, mely a nőknél (hat hó- nap után) hat nap, a férfiak- reál pedig (tizenkét hónap után) tizenkét nap. Mind- ezekben fontos szerepe van a helyi pártszervezetnek, fe- lelősségtdjes munkája, fej- törése, gondos mérlegelései s tagság forintjaiban, jókedvé- ben, munkalendületében ér- vényesüinek. — A pártszervezet szem- pontjából az emberek neve- lése a legfontosabb —mond- ja végül Varga Jenő, mikor kilépünk az elcsendesült párt- iskolai folyosóra. ■— Ezért mondom: most is pedagógus- nak érzem magam. Egyre azonban vigyázni kell. Soha- sem ígérjünk olyat, amit nem tudunk megtartani. Ez a bizalom, a tekintély kul- csa. A munika kulcsa.., Thlery Árpád közötti szociális különbsége- két. A pártszervezet kezde- ményezte a szövetkezetben a szocialista címért küzdő bri- gádversenyt, célprémiumokat javasoltunk és részt veszünk a termelőszövetkezet távlati profiljának a kialakításé- bán is. A hímesházi Petőfi Tsz nem tartozik a megye leg- kiemelkedőbb és sokat emle- getett közös gazdaságai kö- zé, de egy cseppet se kell röstellkedndük. A 426 állam- dó taggal, 3900 holdon gaz- dálkodó tsz fő profilja az állattenyésztés — mint ők kifejezik: az állattartásnál át- térni az állattenyésztésre. Tavaly bevezették a kész- pénzfizetést. Az új módszer sikert aratott, de még inkább, hogy tavaly — az 1965 évi 9 ezer 780 forinttal szemben — XI ezer 900 forint volt az egy főre jutó évi jövedelem. A múlt évben az egy napra eső munkabér átlaga a nő- vénytermesztésben 62 forint, az állattenyésztésben 70 fo- rint, a gépeseknél 84 forint volt. Uj és új ötletek lendí- tik előre a közös gazdasá- got — az idén például öts־» Kezdetben jobban bekapcsolódtunk a konkrét gaz- dasági munkába, gyakran még a részfeladatok megöl- dásába is. Kezdetben ez he- lyes volt, most már azonban erre nincs szükség. Hogy a tsz mikor vet, mit vet: ebbe a pártszervezet nem szól be- le, de figyelembe vesszük, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően mit kívánnak az országos érdekek. A tsz ve- zetői mindenben kikérik a pártszervezet véleményét, ugyanakkor a párttagság vé- leményét is rendszeresen megbeszéljük. Annál is köny- nyebb ez, hiszen az elnök és a főagranómus is párttag. •— Történtek olyan gazda- sági jellegű dolgok, melye- két a pártszervezet javasolt, és megvalósultak ? — Hogyne. A pártszerve- zet javasolta például a kész- pénzfizetés bevezetését. Ta- valy már e forma szerint dolgozott a szövetkezet tag- sága, és mint kiderült, ez sokat segített a munkafegye- lem szilárdulásában. Az idén javasoltuk a fizetéses szabad- ságot, hogy csökkentsük az alkalmazottak és a tsz-tagok — Mit tartott az egyesített ártszervezet a legfontosabb eüadatámak? — Mindenekelőtt, hogy az nberek gondolkodásában elyes, egységes álláspontot [akítsunk M. Mert nem- sak a gazdálkodás színvo- alában, de a szemléletben, s emberi felfogásban is volt ülönbség a négy község kö- itt. A körzetben németek, !vidékiek, erdélyiek és régi, tend családok élnek, koráb- an szinte négy különböző »portot alkotva. A célunk ! volt, hogy valami módon sszehozzuk az embereket, izelítsük őket egymáshoz, !keltsük a képzeletüket, 5gy négy község távlatában >ndolkozzanak. Csak egy ;Idát mondok. Néhány év- ;1 ezelőtt még alig lehetett képzelni, hogy a német és magyar fiatalok összeháza- djanak. Tavaly négy ilyen ízasság született. — A legfontosabb valóban jó közérzet kialakítása, de ;m beszéltünk még a párt- elvezetnek a gazdasági kér- lsekben betöltött szerepéa.
