Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-08 / 57. szám

*

Vllég pFöletörjcrí, egyesüljetek I

Dunámon napiö

•J —יו-^-^־-י^ב י-•■— — — -- Ilii || I ■I - Im_■ |-| í , .י-- r- ■■■ rr-r-:,-J—

Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja

\%< l-l.'l! MimrTTriMlin ■ nr ■inmmnw ira■■»■■ ■miwrrm 1 inni■....... ■ " ■ ■III ■■ww 1w»TB11H«MBU»1mt1rtT1MMBMT-1Trrw^r.T.-.-*mr-nnwTfM1r1rm ■ 1■ .......................■1 ■1■ ■ 111■ ■ l II ■ ■■MfrrT-OTW. 1 וווו 1 ו■־............ז יי- ■■י־™ ■ ™™n ־n-rr ■1 MM,״

X

XIV. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM ÄRA 50 FILLÉR 196?. MÁRCIUS 5ZSSSJ

Nemzetközi nőnap alkalmából

A munkások többsége n©

Több mint félezer bedolgozói foglalkoztat a Háziipari'Szövetkezet

tagságnak az elmúlt évi mun- káról, s megbeszélik az idei feladatokat Tavaly munká- juk során több mint egymil- lió forint nyereséget értek el, amelyből a szövetkezet 1 dolgozói 25 munkanapnak megfelelő nyereséget kapnak. Idén és־ jövőre is tovább fej- lesztik á szövetkezet tévé- kenységét, tovább szélesítik a külföldi piacokat.

י Néhányat! az ünnepség résztvevői közül.

Ünnepi ülések Pécsett és Komlón

Kitüntetések

A nemzetközi nőnap al- halmából kedden a pár- lament Munkácsy-termé- ben a nőmozgalomban kifejtett eredményes munkásságuk elismerő- séül ötven nődolgozót tüntettek ki. Az ünnep- ségen megjelent Pjglai ■ Árpád, az MSZMP Köz- ponti Bizottságának ti$- kára. . »

Dobi István, az Elnö- ki Tanács elnöke, a Ma- gyár Szocialista Munkás- párt Központi Bizottsá- ga, a Népköztársaság El- nöki Tanácsa és a Fór- radalmi Munkás-Paraszt Kormány nevében kő- szöntötte a magyar 1&' mozgalom legjobbjait, majd átnyújtotta a ki- tüntetéseket. A Népköz- társaság Elnöki Tanácsa a Munkaérdemrend arany fokozatát adományozta ffi kitüntetettnek. Huszonha- tan kapták meg a Mun- kaérdemrend ezüst-, hu■- szán pedig a Munkaét- demrend bronz fokoza- tát. A kitüntetettek névé- ben Kovács Károlyné mondott köszönetét. Az ünnepség után az Elnö- ki Tanács fogadást adott a kitüntetettek tisztele- téré.

A nemzetközi nőnap alkal- mából ünnepi ülést tartott kedden a Baranya megyei Nő- tanács.

A Technika Házában rende- zett ünnepségen megjelent társadalmi aktívákat és a nőmozgalom tisztségviselőit dr. Pilaszanovich Imréné, a nőtanács megyei elnöke kö- szöntötte, majd Szentirányi József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője mondott ünne- pi beszédet. A Baranya me- gyei Pártbizottság nevében köszöntötte a magyar nőmoz- galom helyi képviselőit, a me- gye asszonyait, lányait, akik a társadalom építésében, a családnevelésben, a termelő munkában, a hivatalban mun- ká jukkái helytállnak. Beszé- dének további részében a fel- növekvő nemzedék iránti fe- lelősségre hívta fel a figyel- met. A társadalmi érdek fel- ismertetése minden szülő kö- telessége — hangsúlyozta Szentirányi elvtárs. — De a társadalmi rendszer szerete- téré nevelés is lényeges — mondotta — és erre ez az év a legkiemelkedőbb, amikor a Szovjetunió és a haladó em- beriség egy eszme győzelmé- nek félévszázados jubileumát ünnepli.

Az ünnepi beszéd után Ra- meisl Ferencné, a nőtanács megyei titkára 38 társadalmi aktívának — munkájuk elis- méréséül — jutalmat nyújtott át. Lőrincz Józsefné, a Megyei Tanács művelődési osztályé- nak munkatársa, a Megyei Nőtanács Végrehajtó Bizottsá- gának tagja kormánykitünte- tésben részesült. A kitüntetést tegnap délben a Parlament- ben nyújtották át részére. Czirkos Mihálynét, a Szakszer- vezetek Baranya megyei Ta- nácsának vezető munkatársát, a szakszervezeti- és a nőmoz- galomban kifejtett munkássá- gáért szintén kormánykitün- tetősben részesítették.

*

Tegnap délután a komlói tanács épületében rendezett ünnepi gyűlést a helyi nő- tanács. A gyűlésen a nőmoz- galomban tevékenykedő ak- tikák vettek részt, akiknek Tatai Jánosné, a komlói városi nőtanács titkára mon- dott ünnepi beszédet. Beszélt a közelgő választásokról és meleg hangon elmékezett meg azokról az asszonyokról és lányokról, akik Vietnam- bán vérüket hullatják az im- perlalista agresszió ellen, el- szántan harcolva szabadsá- gukért.

Idén ünnepli fennállásának tizenötödik évfordulóját a Há- ziipari Szövetkezet, amely az- óta több mint huszonötszörö- sére növelte termelését. Ta- valy több mint 20,5 millió ér- tékű árut szállítottak el a szövetkezetből, melynek 50 százaléka népművészeti tér- mék. A magyar és délszláv népi motívumok felhasználá- sával készült szőttesek, terí- tők, abroszok ismertek Ang- liában, Kanadában, Svájcban, Dániában, Svédországban. Franciaországban, Ausztriá- bán, Lengyelországban, sőt Japánban és Ausztráliában is. Az rtt készülő játékok pedig az említett országokon kívül Mongóliában és Málta szige- tén is a gyermekek kedven- cei lettek. Régebben a búgó- csigák, napjainkban a bolti berendezések hódítanak a gyerekek körében, hiszen a napernyős és a modern ská- lás mérleg egyaránt szórakoz- tató. A kisebbek is szívesen varázsolnak a homokozó fi- gurákkal cicákat, kis elefán- tot és őzikét.

A szövetkezet nagyon ko- moly export-tevékenységén ki- vül külön elismerést érdemel az, hogy főleg a nők számá- ra biztosít rendszeres foglal- koztatást. A szövetkezet 114 dolgozója közül 74 a női mun- kaerő, s ugyanakkor az 528 bedolgozó közül ugyancsak 426 a nő. Szerkesztőségünk- hoz többször fordulnak fiatal asszonyok olyan érdeklődéssel, hogy hol, melyik üzemben tudnának bedolgozó munkát vállalni. Nos, a Háziipari Sző- vetkezet napjainkban is szí- vesen foglalkoztatna a jelen- léginél több kesztyűhorgoló és -kötő bedolgozót.

A szövetkezet vezetői már- cius 22־én számolnak be a

Aehátz Imre Mozsgon

Mozsgó választópolgáraival találkozott tegnap este 7 óra- kor a helyi művelődési ház- bán Aehátz Imre, a Hazafias Népfront Megyei Bizottságé- nak elnöke. Ezúttal nem je- lölt szólt a választókhoz, ha- nem a választásokat lebonyo- lító Hazafias Népfront képvi- selője. Csapó József helyi népfronttitkár megnyitója után Aehátz Imre emelkedett szólásra. Részletesen kifejtette és magyarázta, mit is jelent a párt népfrontpolitikája. A harmadik 5 éves terv, a kong- resszus és a új gazdasági mechanizmus téziseinek tűk- rében beszélt gazdasági éle- tünkről, eredményeinkről, koz tűk a helyi, a mozsgói ered- menyekről. A több, mint két- száz főnyi hallgatóság nagy figyelemmel kísérte az előadó beszédét.

nap, amikor már eszünkbe se jut, hogy volt idő, amikor a filmszínesznőkhöz hasonlítót- tak.

Az 6 napjuk elsősorban, az ő ünnepük március nyol- cadika, melynek csak szim- bóluma lehet a virág, a bon- bon és az előadói beszéd, de nem egy egész évi végkielé- gítése.

A gyűlés résztvevői tapssal köszönik meg a tiszteletükre adott műsori

Thiery Árpád

Meditáció a bonbon mellett.,.

De hiba volna, ha előadónk csupán ezekről beszélne, le- tudva mindent a virágokkal és a bonbonokkal. Nagy hiba volna, ha megelégedne azzal az igaz, de általános megái- lapítással, hogy talán nincs is az emberiségnek sürgetőbb, bonyolultabb és ellentmondó- sosabb társadalmi problémá- ja, mint a nők helyzete, egyenjogúsága. Mi a nők helyzetét, egyenjogúságát gyakran csak a társadalom- bán betöltött szerep után ítéljük meg. Ezen a téren nálunk általában nincs prob- léma, legfeljebb egy-két he- lyi torzulás fordul elő, amit könnyen ki lehet igazítani. De sokkal inkább probléma- tikus, hogy a jogegyenlösé- get a legtöbbször összeté- vesztjük a munkaegyenlőség- gél. Ismerjük a dolgozó nők, különösen pedig a dolgozó anyák munkaterheiről készült tudományos felmérések kínos aránytalanságait. A szocioló- giai kutatások bizonyítják, hogy egy családanya napon- ta 13—14 órát dolgozik, a dolgozó nők egészségi, idegi állapota feltűnően romlik. S erről nem csak beszélni kell, s ez nem csupán a társada- lom ״hivatalos" ügye. A tár- sadalom szempontjából min- denek előtt anyagi-technikai kérdés: mennyi erő áll ren- delkezésre a különböző jó- léti beruházásokhoz, és a szolgáltatások rendszere mi- lyen mértékben és szerteága- zóan tud a dolgozó nők, anyák segítségére lenni. De a férj, a család szempontjából az etikai, sőt lelkiismereti kérdés, amire mindenkinek saját belátása, lelkiismerete szerint kell válaszolnia és cselekednie. Megértve, hogy a nő nem műtárgy, s nem tartozéka a családnak, ha- nem egyenjogú társ a csa- Iádban, a gyerekek anyja.

A Francia Akadémia 1738- bon pályázatot írt ki: *A tűz lényege és elterjedő- se” címmel. Emilie du Cha- tolet, a kiváló fizikus és ma- tematikus, aki Voltaire sze- reime volt — mindenkitől el- titkolva, még Voltaire elől is, nyolc éjszaka készítette el pályázatát, de amikor az Akadémia elhatározta, hogy kiadja művét, du Chatolet levélben kérte, hogy ne ne- vezzék meg, mert nem akar nevetségessé válni. Ezen ma már mosolygunk. A közel- múltban kapta meg az ötö- dik nő a Nobel-díjat, dr. Dorothy Crowfott-Hodgkin. professzorasszony személyé- ben. A világon mind több rátermett nő foglalja el he- lyét a közéletben, a tudomá- nyos pályákon, de hát nem minden nő tudós, lapszer- kesztő vagy filmszínész. Mö- göttük a homályban ott van- nak száz- és százezrek, a névtelenek milliói, akik haj- nalban a gáztűzhely fölé ha- jolva készítik a reggelit a családnak, akik nyolc órán át könyvelnek vagy kész- tyűt varrnak vagy írásra, be- tűvetésre tanítják nagy gond- dal a kisiskolásokat, akik reggel és este a gyerekeiket cipelik haza a bölcsődéből, óvodából hideg szélben és hóban, akik időnként meg- próbálnak mosolyogni is, de ez egy idő múlva egyre ne- hezebben sikerül. S míg egyik nap forog szürkén vagy épp színesebben a másik után, szép csendben megtörnek a gondok között, fáradtak lesz- nek, azután kezdenek őre- gedni, és egyszercsak éljön a

~p*urc$a, mondhatnám za- ־* varbaejtő kis összeállítást lapozgatok már hosszú ideje. A címe: ״Csupa első". Az első miniszterelnöknő: a cey- lőni Sirimavo Bandanaraike, aki férjét követte a kormány élén. Az első Nobel-díjas nő: Madame Curie 1903-ban és 1911-ben. Az első diplomata- nő: A. M. Kollontaj asszony, akit a Szovjetunió 1923-ban akkreditált Norvégiába. Hu- szonhárom évvel később ne- vezte ki az Egyesült Álla- mok első nagykövetét Dániá- ba, Eugénia Andersont. Az első női űrhajós: V. Tyeres- kova. Az első női hegedűké- szító, aki Bernben él. Az el- tő nő, aki repülőgépen kö- rülrepülte a Földet: az ame- rikai Jerrie Mack. Az NDK első női rektora: L isolette Herforth asszony. Az első szudáni képviselőnő és lap- szerkesztő, az első libanoni arab bírónő.. ״

Furcsa? Zavarbaejtő? Ta- Ián mert védekező jellege van az összeállításnak. Ta- Ián mert a női egyenjogúság kérdéseit a magyar alkot- mány 50. paragrafusában véglegesen rendezte, és a gyakorlati kérdések helyett sokkal kényelmesebb egysze- vűen az alkotmányra gondol- «i, s megkönnyebbül a lel- Ifiismeretünk.

Mi ilyenkor, március 8-án

virágokat, bonbont, jókedvű édeskés italokat, apró aján- dékokat szoktunk a nők asz- talára odatenni, és ez ma sem lesz másképp. De ha a nőnapi előadó nemcsak ,Jel- kézből” készül fel az üdvöz- letre, akkor a magyar nők helyzetének komoly, a múlt rendszeréhez képest nagysze- rű változásairól számolhat be. Elmondhatja, hogy egyenjo- guságuk alkotmányosan ren- dezett kérdés, különböző ren- deletek védik és biztosítják ezt az egyenjogúságot, töb- bek között a férfiakkal azo- nos munkafeltételeket, a tér- hesség esetére fizetett sza- badságot, az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelmét, az anya és gyér- mekvédelmi rendszert, vagy az állam legutóbbi gondosko- dó gesztusát: a gyermekgon- dozási segélyt. Elmondhatja, hogy 1949 óta csaknem egy millióval nőtt a dolgozó nők száma. Közelebbről: Bara- nyában 37 ezer nő dolgozik a népgazdaság különböző ágazataiban, illetve a kultu- rális területeken. Ez az ősz- szes munkások és alkalma- zottak 34 százaléka. Az iparך bán foglalkoztatottaknak 27 százaléka nő, de az utóbbi évek legszembetűnőbb fejlő- dése a parasztasszonyoknál tapasztalható. Baranyában a tsz-tagság 48,6 százaléka nő. Ez tíz százalékkal magasabb az országos átlagnál. El- mondhatja, hogy a reális vi- lághelyzet mindennél jobban bizonyítja: a nők teljes, al- kotó jellegű egyenjogúságát csak a szocializmus elvei kö- zott lehet elképzelni. Hiszen még az olyan kulturált s fej- lett tőkés országban, mint az Egyesült Államok: a női mér- nökök száma mindössze 1 százalék az összes mérnökök- höz viszonyítva, az orvosoké 7, a jogászoké 7, az egyéb diplomás nők száma pedig 8 százalék. A Szovjetunióban az összes mérnökök számá- hoz viszonyítva 36 százalék, az orvosoknál 75, a jogászok- nál 33, az egyéb diplomások- mái pedig 36 százalék nő.

%