Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-05 / 55. szám

TÉKOZLÓ FIÓK

A szórakoztató zene színvonaláról

A Galicsina

pécsi

vendégjátéka

Hat éve levelez egymással a Lvovi Televíziógyár Mű- velődési Palotája és a pécsi Doktor Sándor Művelődési Ház. A két művelődési ház művészeti csoportjai közül a Galicsina Népi Ének- és Tánc együttes és a Pécsi Mecsek Táncegyüttes szoros baráti kapcsolatot épített ki egy- mással. Ezt a kapcsolatai megerősítette a novemberi ta- lálkozás: a Mecsek Tánc- együttes tagjai részt vettek a Galicsina Együttes fennál- lásának huszadik évfordulója alkalmával rendezett jubileu- mi ünnepségeken.

Hamarosan újra találkoz- nak a két együttes tagjak Április 2-től 7-ig Magyar- országra látogat a Galicsina Népi Ének- és Táncegyüttes 50 fős csoportja. Április 3-án este fellépnek a Pécsi Nem- zeti Színházban, hazánk fel- szabadulása 22. évfordulóid- nak díszünnepségén. Április 4-én a komlói felszabadulási évforduló ünnepségén vesz!- nek részt, majd 5-én este önálló műsoros estét tarta- nak a Pécsi Nemzeti Szín- házban. Városnézésen, mécsé- ki és siklós—harkányi kirán- duláson ismerkednek Pécs és Baranya múltjával, jelenével. Április 6-án reggel Budapest- re utazik a vendégegyüttes. A fővárosban a GANZ- MÄVAG Művelődési Házá- bán lépnek fel, ahol szintén ismerősökkel találkoznak, ugyanis a Lvóvi Televízió- gyár e jelentős budapesti nagyüzemmel is kapcsolat»( tart.

A Galicsina Együttes pécsi látogatása és vendégszereplé- se egyik jelentős színfoltja lesz 1967 pécsi kulturális ren* dezvénvsorozatának.- ghj Galambos! László új verseskötete

Március hónapban Gálám- bosi Lászlónak önálló kötetét adja ki a Szépirodalmi

Könyvkiadó Sárkányok és tűzfák címen. A 10 íves könyv 82 verset tartalmaz. Szerkesztette Juhász Ferenc. Az ízléses burkolót Gáli Gyű- la festőművész készítette.

Bálint András előadói estje

Van egy fiatal színész, aki nem elégszik meg azzal, hogy csak játszik. Érzi, hogy tennie kell valamit. De mit tehet? Fiatal és a világ kö- rülötte tele van fiatalokkal, öregekkel, problémákkal, kérdésekkel, ezzel az egész bonyolult világgal

Szakmája, hivatása, fog- lalkozása az 'irodalom, a szó, ő maga azt, amit má- sok elmondtak már, jobban elmondani nem tudná. Va- lójában nem is lehet. Nagy emberi sorsok kínlódása ki- izzadt magából mondatokat, mint a kagyló a gyöngysze- meket és ezeket egyszer, ab- bán a pillanatban és soha máskor nem lehet világra hozni. De azóta ezek a mon- datok bennünk élnek, mert hiszen helyettünk mondot- ták ki olyanok, akik képe- sek voltak kimondani.

Azután van még valami. Turgenyev megírta híres re- gényét az apákról és fiaik- ról. Az apáktól elválnak a

OSZK-val kötött szerződést. Ennek nemcsak az az értei- me, hogy egyáltalán betart- sák a rendeleteket, hanem az is, hogy affélev ״malacban- dák” azért ma már sehol se szerepeljenek. Az OSZK szakmailag ellenőrzi az al- kalmi zenekarokat is, s ha végül a zenekarról bebizo- nyosodik, hogy nem alkalmas semmire, akkor mindig biz- tosítanak helyette más, az igényeknek megfelelő zene- kart. Mindezt azért jegyez- tűk meg, mert még mindig vannak olyan tanácsok — különösen néhány községi ta- nács — amelyek nem tart- ják be a rendeletet, s ezzel tág teret nyitnak a legrosszabb zenekarok előtt.

Holott végül is az a cél, hogy a szórakoztató iparban se tevékenykedjenek olyan zenekarok, amelyeknek tudá- sa, zenei felkészültsége nem üti meg a mértéket.

H. E.

fiúk és amikor elválnak, tu- lajdonképpen akkor a leg- hűségesebbek. Hűtlenek ak- kor lennének, ha ottmarad- nának. Ismerjük a Biblia híres meséjét a tékozló fiú- ról, aki egyszer túl mindé- nen, harcon, küzdelmen, ve- reségen, újra hazatér. Az előadás címe is ez: ״Té- közlő fiúk.”

Bálint Andrást ez a prob- léma jobban foglalkoztatja, mint az átlagost. Már a filmje ״Az Apa”, melynek szerepét, tökéletesen játszót- ta el, ezt mutatja. Az az összeállítás, amit a meszesi Művelődési Ház Ifjúsági Klubjában bemutatott, az is erről szól. Három részben, versben, prózában, politikai jelmondatokban összeállítót- ta mindazt, amit erről a na- gyón lényeges kérdésről, ő úgy véli׳, hogy elmondhat. Ö mondja el, mégsem ő. Magnó, halott és élő költők sokszor csak néhány sora, félig odavetett próza, fiúk- nak apákhoz szóló levele és végül összeáll egyetlen egésszé.

Ez a közel kétórás műsor és az a közel 50 fiatal, aki- nek fele még az írók több- ségének nevét sem hallotta, mégis végigülte ezt az elő- adást, amelyiket egyetlen színész, a hasonló problé- mával küzdő, hasonlóan fia- tál Bálint András rendezett, mondott, olvasott nekik. Ne- kik rendezte, jóllehet ma- gának állította össze, de vé- gül is ha az ember lénye- geset mond el, azt sohasem magának mondja el, hanem mindenkinek, akiket ugyan- ez gyötör.

Szép előadás volt és azt hiszem, hogy folytatnia kell. A népművelésről azt mond- ják néha, hogy válságban van, máskor azt hiszik, hogy nincs. Végül is ez az egyi- ke, az újfajta útnak, ami- kor egyetlen ember a maga legbensőbb mondanivalójá- val együtt tart ötvenet, megindít bennünk valamit, ami nélkül, a fiatal, lobogó lelkű színész nélkül talán nem indult volna el.

A Városi Könyvtár eddig a város öt különböző helyén, szét- szórtan működőit. A Kossuth Lajos utca 9. szám alatt, a volt vendéglátó irodahelyiségek helyén nagyarányú átalakítások voltak és jelenleg is folynak. Az épület átalakítása és a berendezések költsége meghaladja az egymillió forintot. A Városi Könyvtár végleges formáját augusztus elejéig kapja meg. Képen: a könyvraktárban rendezési munkák folynak.

Szőllősy Kálmán

(Szokolai felv.)

Ä hét zenei krónikája

nyilvánult Klein kivételes felkészültsége, könnyed és mégis a lényeget tükröző já- téktechnikája, mely meggyő- ző ereiével megnyerte á kö- zönség rokonszenvét. A ״iker a koncert második részében még csak fokozódott. Jac- ques Klein pózmentes egyé- nisége és az a tiszteletre- méltó alázat, mellyel Beetho- ven két szonátáját (Op. 110 és Op. 53.) tolmácsolta, a zene varázsának ritka per- ceivel ajándékozta meg a hallgatóságot. Különösen a Waldstein-szonáta dinamikai kidolgozottságát értékeltük nagyra: a zengő fortisszi:nők mellett leheletfinom pián sz- szimók tették élménnyé já- tékát.

A szűnni nem akaró táp- sokra Jacques Klein elraga- dó bőkezűséggel, szinte on- tóttá a ráadásokat. Haydn C-dúr szonátatételével kezd- te, Rostovski etűdjével foly- tatta. De a közönség még mindig nem tudott betelni játékával, s 6 fáradhatatlan- nak bizonyult: Pinto gunyo- rosan frappáns Indulóját, Brahms Asz-dúr keringő jé- nek költői szépségű tolmá- csolása követte, míg végül is Villa Lobos kompozíciójával ért véget a ritka élményt nyújtó koncert

(Nádor)

tűz műsorára, hanem siker- re viszi fiatal zeneszerzők (Loránd: Alkony! madrigál, Láng: Táncnóta) alkotásait is. A már említett műveken ki- vül Monteverdi: Óda, Isaac: Innsbruck, Kodály: Szép kö- nyörgés és Britten: Cirok Ja- ni című műveket emelnénk még ki a műsorból.

(Várnai)

JACQUES KLEIN szerda esti zongorakoncertjét a szokottnál nagyobb érdeklő- dés előzte meg. A nálunk még ismeretlen brazíliai származású művész vendég- szereplésétől átlagon felüli élvezetet várt a közönség, annak ellenére, hogy pianis- ta közreműködőkben az idei évad sem szűkölködik. Jac- ques Klein játékában nem is csalódtunk.

Meghirdetett programját megváltoztatta ugyan, így Hindemith és Debussy-inter- pretálásáról nem nyerhet- tünk képet, de bőven kárpó- tolt új műsorával, melynek során három Mozart és két Beethoven-művet szólaltatott meg. Már a Mozart-művek (D-moll fantázia, C-dúr szó- náta, K., 545, F-dúr szonáta* K. 332) előadásánál megPepping: Das gute Leben c. művében. Három-négy per- cenként más-más, valós han- gulatban lenni csak az tud, aki nemcsak ösztönei szerint cselekszik. A Vox Humana hangja valóban ״Emberi Hang”; nőm keresett, és a ki- fejezést az énekesek — a művek elsajátítása közben elraktározott — lelkitáplá- léka ״élteti”. Az intonáció másik , értelmezése, a vilá- gos, a forrásvíztiszta hang- zás állandó jelleggel van je- len interpretálásukban. Az egyes hangok saját létüket feladva olvadnak egy maga- sabb egységbe. Ez alapfelté- tele a homogén és kiegyen- súlyozott hangzásnak. Szól- nunk kell a váci vegyeskar előadásában ״bennelevő” (pl. Jannequin: A madarak éne- kében) alaptempóról, a tem- pónak olyan belső, az érzé- kelhetőség határán mozgó változatáról, amely, a mű- vek belső rugóját jelenti. A tempó egyensúlyi helyzetét

— a mozgó, változó zenében

— Makiári József remekül biztosította.

Jó példával jár elől a kó- rus a helyes műsorszerkesz- lésben és abban, hogy nem- csak ״kipróbált” műveket

A VÁCI VOX HUMANA

VEGYESKAR szombaton es- te a Liszt-teremben, az ״Ö zene, te nemes művészet” cí- mű Peuerl művel kezdte meg első pécsi hangversenyét.

Kórushangverseny-sorozatot ennél jobb kórussal indíta- ni nem lehetett volna. A váci Vox Humana, Makiári Józseffel, a nagy tapaszta- latú, a kórusnevelés és ve- zetés kitűnőségével az élén hazánkban az öntevékeny kó- ruséneklés legmagasabb szint- jét jelenti. Amit csinálnak és ahogy azt csinálják, az a kóruséneklés európai mércé- jével mérhető. Huszonegy a capella művet szólaltattak meg (ebből 2 ráadás volt) ha nem is azonos szinten, de olyan színvonalon, hogy nem- egyszer késztették elragadta- tásra a hallgatóságot.

״Varázsuknak” mi a titka? Először az intonáció kettős fogalmával kapcsolatos éré- nyűkről szólunk. A művek (reneszánsz-koriak és XX. szá zadiak) gondolati-érzelmi

alapjainak helyes tolmácso- lásával keltek életre. A tar- talom helyes értelmezéséhez és a zenei kifejezéshez, azaz a helyes intonációhoz tudató- sító eljárással lehet eljutni. Hogy a váci Vox Humana erre igen komoly hangsúlyt fektet, azt éreztük. Hogy csak egy példát mondjunk:

igen vegyes összetételűéit, korra, ízlésre, így az ideális zenész voltaképpen az, aki a modern számtól az Akácos út-ig mindent el tud kíván- ságra játszani. A fiatal 2e- nészek pedig többnyire zene- iskolát végeztek, zeneileg igé- nyesebbek, képzettebbek, a tánczene még felvet számuk- ra valami színvonalasabb ze- nei problémát, de ezek a dalók nem

.... így aztán csak

i

mmel-ámmal, fanyalogva játsszák, ha éppen muszáj. Kevés az, aki tánczenére ad- ja a fejét, s talán éppen ez a fajta igény (vagy igényte- lenség) az egyik főok.

Pillanatnyilag feloldhatat- lannak tűnik ez az ellent- mondás. így hát a fiatalok- ból származó utánpótlás sem oldja meg gyors ütemben a zenészhiányt.

Hanem?

Nemzetközi csere, a zenei export mellé valamelyes ze- nei import is.

A Tamburások és cserelehetőség

Külön lapra tartoznak a népi zenekarok, és Baranya speciális helyzete folytán a nemzetiségi zenekarok.

A magyar népi zene — vagy közismert nevén — ci- gányzene itt nálunk egészen színvonalas. Legjobban minő- sített prímások vezetik a ze- nekarokat, rendszeres, jó a kottaellátás és Volly István, a kitűnő népzenekutató sű- rűn tart előadásokat a ba- ranyai zenészeknek.

A német népi. zenekarok- kai, a hagyományos 10—12 tagú fúvószenekarokkal szín- tén alig akad probléma. — Precíz, szakmailag megfelelő muzsikusok, legfeljebb ott a hiba, hogy mit sem törődnek a fúvószene fejlődésével, azokból a régi (olykor 100— 120 éves) kottákból játsza- nak ma is, mint amikből ap- juk, nagyapjuk játszott.

Sokkal több gondot okoz- nak a délszláv zenekarok, a közismert és közkedvelt tam- burazenekarok. Mohács, Har- kány, Siklós környékén óriá- si igény van irántuk, több- nyire persze magánjellegű igény, ezek a zenekarok mu- zsikálnak a lakodalmakon. De a 1 vendéglátónál is volna helyük, nyaranta legalább 3 ilyen zenekarnak. Csakhogy e zenészek többsége alkalmi- lag, minden vizsga vagy• el- lenőrzés nélkül muzsikál, a zenekarok az esetek túinyo- mó többségében nem valami magas színvonalúak. Van kb. ötven ilyen zenész, közülük mégiscsak kettő jelentkezett a továbbképzésre, amelyet 80 forintos tandíj ellenében Mohácson rendeztek volna. Josip Jankovic, a zágrábi Ze- neművészeti Főiskola pro- fesszora vállalta a tamburá- sokkal való foglalkozást. Ez tehát nem sikerült. A nyá- ri vendéglátóigények teljesí- tésére vetődött fel az a gon- dolat, hogy városok közötti csere keretében Eszékről jön- ne Baranyába egy színvona- las tamburazenekar.

A A ״malacbandák” ellen

Az OSZK intézi, mint mon- dottuk, a zenészek szerződ- tetését is. A Baranya me- gyei. Vendéglátó Vállalat, a földművesszövetkezetek, a Nádor szálló, a SZOT üdülő tartozott eddig ügyfelei kö- zé, s újabban a tsz-ek is. A megyében már két tsz üze- meltet egy-egy zenés szóra- kozóhelyet, Belvárdgyulán és Mohácson. A szabályok ér- telmében a tanácsok csak úgy adhatnak ki zenés-tán- cos mulatságra engedélyt, ha a rendező szerv bemutatja az

Ax átlagos állampolgár, a ytedves vendég”, aki beté- ▼ed olykor egy-egy zenés •zórakozóhelyre, legfeljebb annyit állapít meg hogy jó a zenekar, vagy rossz. A szó- rakoztató zenészek körül azonban akad sok gond és probléma, s ezeknek intézié- sere a Művészeti Országos Szórakoztató Zenei Központ Szakszervezeti Bizottsága hi- vatott. Vezetője, Kismányoki Károly két részre osztja a problémákat: a főhivatású zenészek szerződéseinek, azaz a zenészek kulturális-szak- mai továbbképzésének kér- dóskörére.

A Zenészhiány és ami mögötte van

Ugorjunk mindjárt fejest a problémákba: Pécsett és Ba- Tanyában kevés a zenész. Az OSZK szakszervezeti bízott- sága 186 kategorizált (tehát vizsgázott) zenészt tart nyíl- ván, de ebből 113-nak állá- sa, foglalkozása van és vagy csak passzióból tette le a vizsgát, vagy legfeljebb al- kalmanként játszik. Marad tehát 73 főhivatású szórakoz- tató zenész. Ez Pécsett 18, a megyében 12 tánczenekart je- lent

Az persze nem baj, hogy nincs állástalanság a megyé- ben. Hanem a bajok ott kéz- dődnek, hogy a vendéglátó- ipar egyre nagyobb igényeit lassan helyi forrásból nem tudják kielégíteni, tehát ze- nészeket kell ״importálni”. Csakhogy nagyjából ugyanez a helyzet az egész országban.

Márcsak azért is, mert vol- nának Magyarországon jó tánczenekarok, de az utób- bi években rengetegen tesz- nek rövidebb-hosszabb turnét külföldön. Az országból je- lenleg mintegy 700 zenész (nyilván a legjobbak közül) tartózkodik idegenben. Mind- ez Pécsre is áll, sok pécsi ze- nész turnézik budapesti ze- nekarokkal külföldön, s egy teljes zenekar játszik Ham- burgban. Hamarosan Finnor- szágba utazik Vér Ernő és zenekara, ami újabb űrt okoz majd a pécsi szórakoztató ze- nében. Az itteni problémákat fokozza a főváros erős elszí- vó hatása. Az utolsó tíz év- ben, de legerősebben az utóbbi öt év alatt mintegy 20 kitűnő pécsi zenész távo- zott Budapestre.

▲ Miért nincs utánpótlás?

Nemcsak ezért van szükség az intenzív továbbképzésre, de mindenesetre a színvonal- csökkenés elleni védekezés- nek ez is egyik módja. Hét diplomás, képzett tanár ve- zetésével mintegy 60 táncze- nész vesz részt a továbbkép- ző stúdió rendszeres foglal- kozásain, amelyeket a Zsol- nay Művelődési Házban tar- tanak Borsay Pál vezetésével hat szakon.

Felvetődik az utánpótlás kérdése is, ez azonban ön- magában is nagyon bonyolult és ellentmondásos probléma. Mit mpnd erről Kismányoki Károly?

— Kezdjem azzal, hogy tánczenét nálunk sehol sem oktatnak? ... Világszerte probléma, Prágában a Zene- akadémia mellett ugyan mű- ködik egy dzsessz-tanszak, lehet, hogy ez volna a meg- oldás. Tény, hogy a táncze- nészeink szinte kivétel nél- kül rajonganak a dzsesszért, többnyire párhuzamosan játsszák is a tánczenével, persze csak módjával, egy- egy 9 .úrnőt közbei ktatva, mert a vendégek . . . Nos, a vendéglátó a vendégek igé- nyéhez alkalmazkodik, ez tel- jesen érthető. S a vendégek