Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-04 / 54. szám
3 napló 1907. MÁRCIUS 4. Választási gyűlés a Kesztyűgyárban Tizenhétmilliós rekonstrukció A közlekedés- és postaügyi miniszter választási gyűlése a vasutas sportcsarnokban Sok virág, ünnepi hangú* lat. erre az alkalomra feldí- szített terem fogadta a vá- lasztókat Garai Istvánná kép viselőjelöltnek a Kesztyű- gyár kultúrtermében rende- zett választási gyűlésén. Mű- szakváltás volt éppen, az ér- deklődők közül sokan a fo- lyosóra szorultak, s ott hall- gatták képviselőjelöltjük hangszórón közvetített sza- vait. Vejkei Kálmán, a Hazafias Népfront elnökhelyettese üd- vözölte a választópolgárokat, s máris Garainé beszélt. Megilletődotten az őt övezd biz alomtól, kissé elfogódot- tan első közéleti szereplé- sétől, mondotta el, miben látja a párt, a Hazafias Nép- front korábbi célkitűzései- nek, a második ötéves terv feladatainak megvalósulását, milyen perspektívákat nyi- tottak meg a munkásság helyzetének további javítá- sában a IX. pártkongresszus határozatai, majd rátért szű- kebb hazája, a Kesztyűgyár munkásait közvetlenül is érintő kérdések taglalására A Kesztyűgyár a II. ötéves terv időszakában 14 millió forintot fordított beruházá- sokra, ezen túl 4,5 millió fo- rintot költöttek az elavult berendezések korszerűsítésé- re. A beruházások eredmé- nyeképpen korszerű, az egész ségügyi követelményeknek megfelelő műhelyeket alaki- tottak ki, s ezekben a belföl- di beszerzést nem számítva 300 importból származó gé- pet helyeztek üzembe. A Kesztyűgyár termékei mind a bel-, mind a külföldi pia- cokon keresettek. A III. öt- éves terv végére a jelenlegi- hez képest, mintegy félmil- lió kesztyűvel termelnek majd többet. A nagyarányú termelésnövekedés 17 millió forint értékű rekonstrukciós beruházást igényel. A mun- káslétszám mintegy 500 fő- vei emelkedik. A Vince ut- cában rövidesen befejeződ׳! üzembővítő beruházás 1968- tói kezdődően 150 ezer párás termelésnövelést tesz lehe- tővé, ebből mintegy 127 ezer pár kesztyű kerül a TANN- IMPEX útján forgalomba. A beruházásokkal egyi dobén gondoskodás történik —• mondotta Garai Istvánná — újabb szociális létesítmények׳ üzembehelyezéséről, a gyári fürdők korszerűsítéséről, öl- tözők létesítéséről. A gyűlés kedves epizóddal zárult. Garainé ismét felállt, elnézést kért az időnként elő forduló beszédhibákért. — Életemben először tör- tént, hogy ilyen zavart vol- tam... — Mivel életedben először vagy képviselőjelölt! — ol- dotta fel a legtalpraesettebb hallgató a magyarázkodással feszélyezetté vált hangulatot. Érthető, hogy kirobbanó taps volt rá a válasz. Baranyában 1970-ig százmilliót költenek bekötőutak építésére — Jelentős azoknak az ál- lomásoknak a száma, melyek évente alig 30—35 vagont fór- galmaznak. Nos, amennyiben megfelelő közút és gépjármű áll rendelkezésre, ezeket az állomásokat megszüntetjük. Szeretném hangsúlyozni: na- gyón körültekintő vizsgálatok előzik meg az ilyen intézkedő- seket. Országos viszonylatban egyébként az állomások alig 3 százalékát érintik majd ezek a változások — mondotta Csanádi György rövid nyilat- kozata befejezéseképpen. B. S. Munkát minden tsz-tagnak! bereken a tagság foglalkoz- tatottaága. Kooperáció az iparral Arra az eshetőségre, ha á földvétel mégis kútba esne, a vezetőség egy másik tervet is kidolgozott. Nyilas Lajos, a tsz elnöke már a múlt év őszén felvette a kapcsolatot a Mohácsi Selyemgyár igaz- gatójával egy kooperációs kapcsolat kiépítésére. A gyár- nak rövidesen új részlege jn- dúl, mely lekötné a sombe- reki munkaerő-felesleget oly- formán, hogy a munkahiá- nyos időszakban a tsz asszo- nyai bedolgozó rendszersze- rűen alapanyagot válogatná- nak a gyárnak. Ez kétszáz aszonynak jelentene munka- lehetőséget fél éven át. A le- hetőség másokat is érdekel- ne, de a gyár vezetői igére- tét tettek rá, ha a dolog ak- tuálissá válik, elsőként Som- berek jön számításba. Ezek a törekvések mutat- ják, hogy a sombereki tsz vezetői érzik a felelősséget s meg is találták a tovább- lépés módját. Tervük köz- pontjában az ember áll, s ez olyan program, mely méltán nyerheti el a tervtárgyaló ן közgyűlés tetszését. KíséHet a beivárdgyulai árpával junktus, most kísérleti úton igyekszik megismételni ezt az jrdekes jelenséget. Abból in- dúlt ki, hogy a beivárdgyulai árpa öröklöttsége — különböző fényezők hatására — fellazult. A ״normális” őszi árpa ugyan- is csak szigorúan meghatáro- zott időpontban és körűimé- nyék között történő vetés ese- tén hoz termést. Belvárdgyu- Ián a második termés érése során tuiajdonképpen tömeges és spontán kiválasztódás ment végbe, azaz az árpa önmagát szelektálta és így rendkívül rövid tenyészidejű magokat hozott létre. Az érett magok —- vagy legalábbis egyesek kö- zülük — tehát alkalmasak le- hétnek a különböző évszakok- bán. sőt hónapokban történő vetésre. Ilvmödon elkéozelhe- tő. hogy a tavalyi véletlen esetet — a kétszeri aratási — a továbbszelektált, nemesített maggal rekonstruálni lehet A Pécsi Tanárképző Főisko- la mezőgazdasági tanszékén érdekes kísérlet kezdődött an- nak az őszi árpának a mag- jával, amely az elmúlt évben kétszer hozott termést a bel- várdgyulai Közös Ut Termelő- szövetkezetben. Mint emléke- zetes: a közös gazdaság egyik árpatábláján, amelyről július közepén takarították be a tér- mést, az aratás előtti napok- bán nagy vihar száguldott vé- gig és sok érett szemet kivert a kalászokból. Ennek ellenére majdnem húsz mázsás átlag- terméssel fizetett az őszi árpa ezen a területen. A földre szó- ródott magok pedig — a ked- vező talaj- és időjárási ténye- zők hatására — kikeltek, ka- !ászt hoztak és október vétré- re megértek. Holdanként 4—5 mázsás másodtermést takarí- tottak be akkor a kombájnok. A pécsi főiskola egyik ta- nára, Szamosmenti Tibor adKérjen minden alkalommal DANULON cipőfűzőt! Tartós, megbízható A termelőszövetkezetek 1966. évi országos termelési verse- nyében a sombereki Béke Őre Tsz a mohácsi járás legjobb- ja lett, s 3200-as összpontszá- mával minden bizonnyal be- leszól majd a megyei első- ségbe is. Megyénk legjobb mezőgazdasági járásában nem kis dolog az első helyet meg- szerezni, mégis ezekben a na- pókban súlyos gondok nyom- ják a szövetkezet vezetőinek vállát. Közeleg a tervtárgyaló közgyűlés, amikor számot kell adni a tagságnak arról, milyen munka- és kereseti lehetőség- gél számolhatnak az idén. Nyolcszáz ember megélhetése Bizony másképp fest a mun- kaerő-gazdálkodás egy állami gazdaságban és megint más- képp a termelőszövetkezet- ben. Míg az állami vállalat tervének csak egy része a munkaerőkérdés, a jó tsz- terveknek ez a kulcskérdése. A szövetkezetnek kötelessége, hogy minden tagjának mun- kát, megélhetést biztosítson. Ahol kicsi a taglétszám, ott ez nem jelent problémát, de ahol sok a tag, mint Sombe- reken, ott a termelési terv- nek ez a kiindulópontja. A faluból nincs elvándorlás, sok a fiatal, a tsz-nek 800 tagja van és mint Nyilas Lajos tsz- elnök elmondotta, a négyezer hold szántót a gépesítettség és a kemizálás mai fokán 400 tag is meg tudná művelni. Mi legyen hát a másik négyszázzal? Igaz. ezeknek mintegy fele nyugdíjas már, de az öregek is munkát kér- nek, ezt azonban csak nagy kampányok idején: májusban, szeptemberben és októberben tud biztosítani számukra a ve- zetőség. Állandó mtmkalehe- tőséggel csak az állattenyész- tők rendelkeznek; ők viszont a tagságnak csak 10 százaié- kát alkotják. Az elmúlt év- ben 740 tag 116 ezer munka- napot teljesített s közülük csak 250 volt, aki az évi 250 — tízórás — munkanapot le tudta dolgozni. A többinél sem a szorgalommal volt a baj, hanem a viszonylag ese- kély munkalehetőséggel. Tervek és lehetőségek így hát érthető, ha a tsz vezetősége évek óta azon £á- radozik, hogy belterjessé te- gye a gazdálkodást. Az állat- tenyésztésből kiindulva ezt hosszadalmas elérni, hisz olyan beruházásokat igényel- ne, melyek ma még méghadaságosabb — a vasút korsze- rűsítése, vagy megfelelő autó- út építése? Az lenne jó, ha ebbe a munkába a pécsi szakemberek és tudományos egyesületek is bekapcsolódná- nak. Az MTESZ-be tömörült egyesületek nagyon sok segít- séget adhatnának nekünk. Ad- dig is azonban, míg a végle- ges tervek elkészülnek, mind vasúti, mind autóközlekedési vonatkozásban igyekszünk lé- pést tartani az igényekkel. — A megyei képviselőcso- port tagjai a közelmúltban interpellációval éltek a parla- mentben, Kértük: nyújtsanak segítséget az illetékes minisz- tériumok a megye bekötőút- hálózatának gyors ütemű fel- javítása érdekében ... — Az eredmény máris mu- tatkozik: tudomásom szerint a III. ötéves tervbe 100 millió forintot fordítanak e célra. Mostanában sok szó esik a vasúti hálózat ésszerűsítéséről, s ezzel kapcsolatban a gazda- ságtalan állomások megszün- tetéséről. Nos, ez a kérdés szorosan összefügg az utak ál- lapotával, s ez azt jelenti: nekünk mindenek előtt az út- építést kell siettetnünk, ha korszerű vasutat akarunk. — Sok szó esik a dieselesí- tésről. A pécsi igazgatóság vonatkozásában milyen váltó- zások várhatók a vonóeszkö- zök korszerűsítését illetően? — 1968-ig országosan 50 százalék fölé emelkedik a vil- lány- s Diesel-vontatók száma. 1970-re 80 százalék lesz a korszerű mozdonyok aránya. Elsőnek természetesen a nagy- jelentőségű tranzitvonalak ״megfiatalítására" kerül sor — de már a III. ötéves terv éveiben megkezdődik a gőz- gépek leváltása a pécsi igaz- gatóság területén is. Dombó- vár—Budapest viszonylatában egyébként már gyakran lát- ni a 2000 lóerős Diesel-moz-. donyokat. Ezzel a program- mai függ össze a vasútvona- lak felújítása is, melyek kö- zül a dombóvár—gyékényesi rekonstrukció érdemel külö- nős figyelmet... — Milyen fejlesztés várható a vagonpark tekintetében? — 1962-ben — mint ahogy ezt önök is tudják —, az volt a helyzet, hogy a vasút szál- litókapacitásának korlátái már-már a népgazdasági fej- lődés gátjává váltak. Azóta merően más lett a helyzet. Növeltük a vagonparkot és kiszélesítettük a közúti te- herszállítás rendszerét, — s ma nemegyszer a MÁV-nak kell keresnie a megrendelőt. Ez egyébként így van jól. Ami a fejlesztést illeti: a kocsik számának növelése mellett a korszerűség a legfontosabb célkitűzés. — Szó volt bizonyos álló- mások megszüntetéséről. Mi- lyen elvek alapján kerül erre sor? Dr. Csanádi György közle- kedés- és postaügyi miniszter részvételével pénteken dél- után választási nagygyűlésre került sor a vasutas sportcsar- nokban. A nagygyűlés elnök- ségében a csomóponti párt- és szakszervezeti bizottság képviselői mellett helyet fog- lalt dr. Nagy József, a me- gyei pártbizottság titkára, Kő- rösi Lajos, a városi pártbi- zottság oszt.-vezetője s dr. Sza- bó Tibor, a MÁV pécsi igaz- gatóságának vezetője. A nagy- gyűlés előadóját a rendező szervek nevében dr. Takács József, a Hazafias Népfront városi titkára köszöntötte. Csanádi György előadói be- szédében a bel- és külpoliti- kai helyzet időszerű kérdéseit ismertette, majd röviden vá- zolta a közlekedés előtt álló feladatokat. A nagygyűlés után a közlekedés- és posta- ügyi miniszter interjút adott lapunk munkatársának. A pé- esi igazgatóság múlt évi mun- kájával és idei feladataival kapcsolatos kérdésre a követ- kezőket válaszolta: — A pécsi igazgatóság dől- gozói dicséretes munkát vé- geztek az elmúlt esztendőben. A jelentős tranzit- és idegen- forgalom ezt a közlekedési körzetet évről évre jelentőseb- bé teszi, s éppen ezért rend- kívüli fontosságú az a mun- ka, melyet az igazgatóság a pályafelújítás és a korszerű üzem- és munkaszervezés te- rén végzett. Külön szeretném kiemelni: a pécsi igazga- tóság vezetői és dolgozói meg- értették közlekedéspolitikánk elveit, s túl tudták tenni ma- gukat azon, hogy mindent ״vasutas” szemmel nézzenek. A mi szállítási feladataink ma már nem kizárólagosan vas- úti jellegűek, s éppen ezért a vasúti dolgozóknak is egyre inkább ״közlekedési” szemmel kell nézni a jövőt. ־— Pécs körzetében a har- kányi vasútvonal okozza a legtöbb bosszúságot az utazó- közönségnek. Milyen intézke- dések várhatók ezen a vona- ion az utazási idő csökkenté- 9e érdekében? — A problémát ismerjük, foglalkozunk vele. Valóban, zz a vonal mind a vonalveze- ,.és, mind a felépítmény, mind 1 vontatóeszközök tekinteté- ben korszerűtlen. A kérdésre na még nem tudok végleges :álaszt adni. Vizsgálatokat folytatunk, amelyek azt kutat- ák: mi az ésszerűbb és gazMegelevenedik a mecsefci szénbányászai múltja Műszaki kiállítás Komlón tablókat most kiállítják Kom- lón, a Május 1. Művelődési Házban, és egyben bemutat- koznak élő nagyságú képeik- kel, műszereikkel a tröszt ki- váló újítói is. A kiállítást, amely március 13-ig lesz nyit- va, ma délelőtt 11 órakor a Május 1. Művelődési Házban Garamvölgyi János, a tröszt igazgatója nyitja meg. Az 50 évvel ez előtti, össze- irt, rogyadozó vágatrendsze- ;ktől a jelen korszerű akná- tig sokféle, a mecseki szén- inyászattal kapcsolatos mo- lentum jelenik meg színes és hér-fekete fényképekben, lontázsokban, rajzokban azo- 5n a tablókon, amelyeket a ecseki Szénbányászati Tröszt lított össze a műszaki pro- igandahónap alkalmából. A Emberarcú terv Határozott lépések a belterjesebb gazdálkodás útján Üzemegységet vásárol a sombereki tsz 1 ladják a közös erejét. Az erő- sen dombos terület és a víz- hiány kizárja a zöldségter- mesztés lehetőségét is. Szőlő- telepítés sem jöhet számítás- ba, hisz Somberek nem mi- nőségi borvidék. A szövetke- zet területén erdő nincs, hogy fakitermeléssel és -feldolgo- zással foglalkozhatnának, se kőbányájuk, se homokbán yá- juk nincsen. Lehetőségeik ál- tálában igen szűkek, tagságuk viszont dolgos, munkabíró. A lecke tehát fel van adva Az egyetlen kötelező mu- tató — a kenyérgabona — ki- vételével a terv szabad lehe- tőségeket kínál, mert nincs az a rossz adottságú tsz, ahol ne lehetne valamilyen rejtett lehetőséget ״előbányószni”. — Somberekén ilyen fogódzó pont a burgonyatermesztés. Az elmúlt évek során me- gyénk legnagyobb burgonya- szaporító gazdaságává nőtte ki magát a termelőszövetke- zet. Tavaly 350 holdon tér- meltek sárga húsú és fehér burgonyát, melyből bruttó bevételük több mint hétmii- lió forint volt. Egy hold búr- gonya megművelésének elő- munka-szükséglete 45 munka- nap. Az egy munkaegység ér- fékében 10 forint nagyság- renddel szerepel a burgonya. Tavasztól őszig a termeszté- se, ősztől tavaszig az egész télen át való tárolása, osztá- lyozása. válogatása ad mun- kát az asszonyoknak. A som- bereki tsz-tagság képes volna akár 700 hold burgonyát meg- művelni, ehhez azonban nincs elég földjük. Ezért tárgyaló- sokat folytatnak a szomszé- dós Bólyi Állami Gazdaság egy 1200 holdas üzemegysé- gének átvételére, a gazdaság szívesen megválna ettől a ki- eső területtől. A vételnek még akadályai vannak, de a tsz reménykedik abban, hogy ezek elhárulnak, s akkor hosszú időre megoldódik Som-
