Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-26 / 73. szám
* Kooperáció a népművelésben M *—j— 1-a------יי״ ° TV,lrt״r Sándor u toiso száz eveiie«. gő előadássorozat, öt egymás utáni folytatólagos elő- adásból állott, és hazánk történetének 1867—1967-ig tér- jedő 100 éves időszakát ölelte fel. Az előadások megrendezésének gondolata a Városi Művelődési Ház vezetőségénél merült fel. A művelő- dési ház igazgatója felkérte a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat történeti szakosztályának vezetőségét, hogy készítsen egy öt előadásból álló tervezetet, amely Magyarországnak 100 éves történetét foglalja magában a kiegyezéstől napjainkig. A TIT történeti szakosztálya a következő öt elő- adás főcímeire tagolta a megadott korszak történetét: 1. Magyarország története a kiegyezéstől a világháború végéig, 1867—1918. 2. A polgári demokratikus forrada- lom és a Magyar Tanácsköztársaság, 1918—1919. 3. Az ellenforradalmi rendszer uralma a második világháború kitöréséig, 1919—1938. 4. Magyarország a második világ- háborúban, 1939—1944. 5. A magyar népi demokrácia létrejötte és a szocialista társadalom építése, 1945—1967. A művelődési ház vezetősége egyetértett a tervezet- tel és az előadások ebben a rendben folytak le. A közönségszervező munka a művelődési ház dől- gozóira hárult. Sikeres munkát végeztek, mert a várt- nál is nagyobb számú hallgatóság gyűlt össze már az első előadásra. Éppen ezért, az eredeti tervtől eltérően, az előadás helyét áttették az egyik kisebb teremből a nagyterembe. Az előadás kezdetére mintegy 250 főnyi hallgatóság gyűlt össze. A hallgatók a legkülönbözőbb korúak és foglalkozásúak, voltak: fizikai dolgozók és értelmiségiek, diákok és ifjúmunkások, férfiak és nők, fiatalok és idősek. A hallgatóság magas létszáma mindvégig megma- radt a következő előadások alatt is. Az öt előadást öt egymás utáni szerdán tartottuk a koraesti órákban. A közönség előre számított rá és előre beütemezhette ide- jét. A nagy érdeklődés arra mutat, hogy városunk la- kossága érdeklődik a történelem iránt, igényli a törté- neti előadásokat. Az előadássorozatot egybekapcsolták az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50 éves évfordu- lójáról való megemlékezéssel. Az 50 év előtti magyar történelmet: az első világháború utolsó éveit, a magyar októberi őszirózsás forradalmat, a Magyar Tanácsköz- társaságot nem lehet tárgyalni, előadni anélkül, hogy kifejezetten és igen határozottan ne utalnánk a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra, annak hatására, ha- zánk és az akkori Oroszország közötti történeti viszo- nyokra. forradalmi kapcsolatokra. Az előadás szemléltetésére felhasznál! filmek szin- tén úgy voltak kiválogatva, hogy egyrészt ténylegesen kiegészítői, magyarázói legyenek az elhangzott előadá- soknak, másrészt pedig emlékeztessenek az oroszországi nagy történelemformáló forradalom félszázados évfor- dulójára. Mivel a filmek a szemléltetés eszközei voltak és a központi helyet az előadások foglalták el, a film- vetítés mindig az előadás elhangzása után következett. A rendezvény lepergése után az előadás szervezői és a TIT történeti szakosztályának vezetői azt a tanul- ságot vonták le. hogy érdemes és eredményre vezető, ha különböző, de végeredményben egy célért dolgozó szervek összefognak egy-egv feladat megoldására. Mivel érdeklődés mutatkozik a történelmi előadások iránt, érdemes lenne a történelem más korszakaiból is hasonló öt-hat előadásból álló történelmi előadássorozatot prog- ramba iktatni megfelelő, alkalmas időben. A TIT tör- téneti szakosztálya, de a többi szakosztályai is, készség- gél együttműködnek más művelődési szervekkel, sőt üzemi, vállalati kultúrfelelősökkel is. Valljuk, hogy a szocialista társadalmi építésben együttműködő erők egyik jelentős komponense a kultúra- terjesztés A kultúra akkor tölti be társadalomépítő hivatását, ha áthat minél szélesebb nént"--)legeket. Még a kutató munkának is csak akkor van célja, értelme, ha a kutatás eredményei nemcsak szűk szakmai kör számára szólnak, hanem az egész nép közkincsévé vál- nak. Dr. Kopás Gábor Szerep és színész Debarah Darvon!—Labanc Borbála — me.’yoen egy kevés azt hi- szem bent van abból a vágy- bál is, hogy eljátssza egyszer Yermát — kifejező gesztusai, sokat elmondó csendes, mély- ről jövő villanásai, nagy biz- tonsága a dráma főalakjai között, a lélektani rejtelmek- kel szembeni jóérzéke és a jó színészeket mindig figyel- meztető érzelmi mérték — együttesen egészítik ki játé- kát a nehéz szerepben, és Deborah Harvord alakját. Nem mondhatom. hogy gyanús dolog az, ha egy szí- nesz sokat tud beszélni a sz!e- repéről (hiszen ha ez gyanús volna, szegényebbek volnánk sok fontos és kitűn® drama- turgiai-színészeti művel), de az is figyelemre méltó, ha eev színész a próbák heted alatt csupán a szövegkönyv hátlapjait rajzolja tele kü- lönböző ábrákkal, megfigye- lésekkel, megjegyzésekkel. Mert ezek a kis megfi gyeié- sek egyszer csak, hét óra után életre kelnek, átválfcoz- nak s beilleszkednek Debo- rah Harvord különös leiké- be, s ott élnek tovább min- den este, míg Deborah asz- szony végső kétségbeesésében ki nem nyitja a kerti ház d.eszkaaj táját. Thíery Árpád nak a faiháznál elhangzó fe- hérruhás kis monológjára — a három sík bármelyikén el- képzelhető. Elképzelhető az öregedő hölgy szomorú han- gulatú nosztalgiája, a csak az ábrándjaiban feloldódó lélek vergődése, vagy a menyével szemben a fia bizalmáért, sze- !־etetéért végig kegyetlen ko- noksággal küzdő anya tragé- diája. A színész ilyen hely- zetben könnyen magáraha- gyatottnak érezheti magát, és könnyen a megszokotthoz nyúl. Erre mondta Sztanyisz- lavszkij szenvedélyesen: gyű- lölöm a színházban a szín- házat! Labanc Borbála árnyaltan és az élet színeivel egyszerre fogja be a három síkot. Ár- nyálatokra törekvő játékában egy percre sem lép fel az egy ensúly-zavar, kulturáltan s érzelmileg megfontoltan rendezi el a tragikus nőalak- bán az öregedés, a furcsa ál- modozások és az anya külön- böző, de egymástól nem füg- getlen síkját. Monológjaira a nyolcadik sorban is figyelni kell, hangjában árnyaltan él- nek a színek, s alig-alig le- hét fölfedezni az utóbbi idők- ben játszott klasszikus sze- repeire utaló — óhatatlan — rutinszerűséget. A drámának nem főalakja, csak egyik fő- alakja a három közül, Sarah és Simon mellett mégis az ő különös megjelenéseit, medi- táló monológjait kíséri a lég- nagyobb figyelem, s ha a dráma helyenként a vázla- tosság jellegével hat is, De- borah meditáló, tragikus gaz- dagságokat sejtető alakja, drámája teljessé válik La- banc Borbála alakításában. Az élettel és az álmokkal egyaránt rokon fiatalossága, belső energiáinak nagy tüze *A színészt egyedül játéka alapján foghatják fel és félhetik meg. Ha az előadás végén lehull a függöny, nem szólhat semmit, játékához nem adhat és nem tehet hozzá. Munkáját befejezte, üzenetét átadta.” (Eleonóra Duse) különc jenki hölgy, aki Si- mon fiát keresve téved be Sarah apjának kocsmájába; aki kedves mosollyal, ״ide- genszerű modorában” arról beszél, hogy ״a Harvordok sohase mondanak le az álma- ikról, még akkor sem, ha megtagadják őket, ez már családi átok”. Deborah Har- vord itt az öregedő hölgy, akinek a lelke nem talál megnyugvást a valóság és az illúziók álomvilága között; és az anya, aki az eszközöktől egy cseppet sem riadva visz- sza harcol a fiáért, s vele önmaga álmaiért is a ke- ménylelkű, de alapjaiban tiszta és humánus ír Sarah ellen. Ügy ,tűnik: hálás feladat eljátszani Deborah szerepét. Valójában az, hisz benne van minden, amit színésznő sze- reptől elvárhat: ha a vázlat halmozódásával is, a nagy sorstragédiák komor, lenyű- göző atmoszférája, az álmo- dozások fáradt boldogsága, a királydrámák cselszövő ra- vaszsága. a fiáért halálig ag- gódó, és érte, szeretetéért ádázul küzdeni mindig kész anya önzése. Mégis: Deborah alakját eljátszani nem csu- pán hálás feladat, de a leg- nehezebbek közé tartozik, mert mindezt monológokban kell ábrázolni, belső történé- sekben kell átélni a tragikus összeomlást, a remények fel- felcsillanó, végül is értékte- len széthullását. A három síkra tagozódó tragédia az első percekben — gondoljunk csak DeborahA színész gyakran kerül nehéz helyzetbe. Tulajdon- képpen minden szerep egy újabb nehéz helyzet: felépí- áeni a jellem drámáját, ״ki- egyezni” a rendező elképze- léseivel, meghalná újra és újra minden szerepben — de mind közül a legnehe- zebb, amikor a szerző mű- ihelyszerűen építi föl a drá- mát, és ebben a laza dra- maturgiai közegben kell tel- jes jellemépítményt produ- kálni. Hozzátéve, hogy O’Neill ciklusokban gondolkodva ö> ta meg drámáinak nagy többségét, és ez a kötelező, »ok tekintetben nehéz körül- mény nemcsak a rendező számára jelent más, több sí- kú helyzetet, de a színész- nek is. ״A költő és üzlete” (eredeti címéin: Méltóbb pa- lotát!) nem a legjobb O’Neill tragédiák közé tartozik. A darab, mint egy monumen- iális vázlat követi a ciklus eselékményrendszerében azt a mind jobban, egészen a tragédiáig mélyülő szakádé- kot. mely az Egy igazi úr- bán, Sarah Melody és De- borah Harvord között (Me- lody őrnagy fogadójában) le- játszódó jelenetben még csu- pán a nemes vadak közötti ösztönös gyanakvásként vil- lant föl. A dráma lényegé- bein monológok sorozata, pár- beszédei végig monológsze- rűek. A költő és üzletében De- borah alakja riadtan, leiké- kének nagy, súlyos terhével jelenik meg. Itt már nem az Egy igazi úrban felbukkanó Hírlapolvasó nyílik A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Központi Könyvtára gondozásában április 4-én nyitják meg a székház nagytér- mében a hírlapolvasót. Tizenhét ország háromszáz külön- böző sajtótermékét találhatják meg majd az érdeklődők, többek között belga, svájci, romániai, szovjet, német, fran- cia és természetesen hazai kiadványokat. A hírlapolvasó jellegének megfelelően összegyűjti a hazai napi- és hetilapokat, folyóiratokat, képeslapokat, köz- lönyöket, értesítőket, divat-, technikai, sportlapokat, mű- vészeti kiadványokat, külföldi napilapokat és közérdekű folyóiratokat. A hírlapolvasó látogatása ingyenes, a hét öt napján tart nyitva: kedden 13—20, szerdán 13—20, csütörtökön 13—20, szombaton 13—18 és vasárnap 9—12 óra között. A termet modern bútorokkal klubszerűén rendezik be. Április 10—11. A költészet napja ünnepségei Színház zenei vezetője. A kedves hangulatú művet dr. Vargha Károly fordítót magyarra és a pécsi gyere- keknek a Baranyai Óvónők Énekkara mutatta be a múlt hét szombatján Várnai Fe- renc vezényletével. A szóló- részeket a Városi Művelődé- si Ház ״Ifjú Zenebarátok Klubjáénak tagjai adták elő Közreműködött a Kom■ ló—Mohácsi Zeneiskola ta• náraiból alakult kamaraze- nekar. Á fiatal hallgatóság előtt nagy tetszést aratott mű bemutatója előtt Várnai Ferenc Fákolitz István ver- seire komponált három jó- barát című kórusbiciniáját az Alkotmány utcai általános iskola VI. c. osztályának ka- raarakórusa szólaltatta meg Pavlovics Márkné vezényle- tével, majd Horváth Klára Karcolatok címmel három zongorára irt miniatűrt ját- szott, végül a Kis Kalendá- rium című gvermekkari kó- . usszvitet a Petőfi utcai ál- talános Lkola énekkara adta elő Rozgonyi Miklósné ve- zényletével. •“Bt״ A hét zenei krónikája lós Péter és Miklós Gvörgy Beethoven c-moll szonátá- ját szólaltatta meg, majd csatlakozott hozzájuk az együttes csellistája, Botvay Károly Mozart: E-dur trió- jának előadására. A koncert második részében a teljes vonósnégyes (Komlós Péter. Devich Sándor, Németh G•5- za és Botvay Károly) Bee- thoven 18. opusz számú vo- nósnégyesét adta elő tétel ismétlést kitapsoló sikerrel A koncert legszebb darabja Mozart: A-dur klarinétötöse volt, melynek tolmácsolásé- bán a vonósnégyes mellett Kovács Béla klarinétművész is részt vett. A közönség nagy tapsa itt is tételismét- lést eredményezett. vidám történet a HÜSVÉTI NYŰIRŐL cím- mel komponált kamarakan- tatát Herbert Baumann bér- Uni karmester, a Schiller gyobb sikert Beethoven Esz- dur zongoraversenye aratta. Antal István feszes, energi- kus játéka főként a mar- xáns, viharos szenvedélyű részek tolmácsolását tette élményszerűvé, melyet a kö- zönség tapsára ráadásszá- mokkái tetézett. A hétfő es- ti koncert zeneileg már ki- egyenlítettebb volt. A BARTÓK VONÓSNÉGYES remekbesikerült ka- maraestjében gyönyörködhe- tett szerdán a pécsi közön- ség. Két hosszabb külföldi hangversenyturné között Iá- lógatott el az immár világ- hírű együttes városunkba. Pécsi koncertjükön e mű- faj legkiválóbb magyar kép- viselőihez méltó magas szín- vonalon, a kamaramuzsiká- !ás minden szépségét és ér- tékét kidomborítva szólaltat- ták meg rendkívül választó- kosán összeállított műsoru- kát. Az első részben KomJORMA PANULA finn karmester, a Helsinki Váró- si Zenekar dirigense két koncerten vezényelte vasár- nap délelőtt és hétfőn este a Pécsi Filharmonikus Zene- kart. Rokonszenves, gazdag mű- vészi fantáziájú, virtuóz technikájú karmestert ismer- tünk meg Jorma Panula sze- mélyében, mégis két kon- certje nem sorolható az évad legsikeresebb, legzavartala- nabb élményt nyújtó zenei eseményei közé. A vendég- karmester késői érkezése, a kevés próbalehetőség első- sorban a vasárnap délelőtti, Liszt-termi előadáson érző- dött. Ez alkalommal Wagner Siegfried-idillje el sem hang- zott. Panula biztonságos mu- zikalitása legmaradéktala- nabbul Sibelius művének tolmácsolásakor érvényesült, melyet partitúra nélkül diri- gált. Ennek ellenére e, költői szépségű mű előadását a va- sárnap délelőtti hangverse- nyen bizonytalankodó, kel- lően még ki nem dolgozott részek tarkították. A legnaImre költő vesz részt. A tno- hácsi irodalmi esten Keres Emil, a Thália Színház igaz- gatója mond verseket, zon- gorán kísér Székely Júlia. A pécsi járás több községében a legújabb verseskötetekből rendeznek kiállításokat, az irodalmi színpadok műsoros esteket. A Dunántúl című lírai an- tológia megjelenése alkalmá- ból számos vidéki városban is ünnepségre kerül sof. Győrött, Szombathelyen, Veszprémben, Zalaegersze- gén, Kaposvárott és Szék- sz&rdon azok a költők szere- pelnek, akiknek a műveit közli az antológia. Pécsről Csorba Győző, Bárdost Né- meth János, Arató Károly, Pákolitz István, Berták Lász- ló és Galambost László ka- pott meghívást. A költészet napjára az em- lített antológián kívül meg- jelenik Pál József Kék ab- lak mögül című verseskötete a Jelenkor—Magvető Könyv- kiadó gondozásában és Ga- lambosi László kötete Sár- kányok és fűzfák címmel a Szépirodalmi kiadásában. Minden évben megrende- sík a költészet napját, idén április 10—11-én kerül sor az ünnepségre, író—olvasó találkozókra, kiállításokra, irodalmi műsorok bemutatá- aára. Pécsett több szerv közös rendezésében a Városi Műve- lődési Házban tartják meg az ünnepséget hétfőn este hét órakor. Dr. Jólesz László, a Jelenkor—Magvető Könyv- kiadó főszerkesztője mond beszédet s ebből az alkalom- ból méltatja a Dunántúl cí- mű lírai antológiát, mely ek- korra jelenik meg és húszon- három Dunántúlon élő, al- kotó költő műveit adja köz- re. Ezután Kalász Márton, Pál József, Takács Imre és Cserhát József olvas fel mű- veiből, munkásságukat Tűs- kés Tibor ismerteti. Az est második felében a művelő- dési ház irodalmi színpada Arató Károly, Bárdosi Né- meth János, Csorba Győző, Lovász Pál és Pákolitz Ist- várt verseiből ad elő. Komlón másnap, 11-én ren- deznek ünnepséget, amelyen Kalász Márton és Takács Nemzetközi zenei tábor Pécsett Első alkalommal rendeznek Bartók Béla és Kodály Zoltán szülőhazájában nemzetközi zenei ifjúsági tábort. A rendező szerveknek — az Ifjú Zenebarátok Magyar- országi Szervezetének és Pécs város Tanácsának — az a célja, hogv megismertessék a külföldi és hazai részt- vevőkkel a két nagy mester műveinek hiteles előadását, az interpretáció különféle hagyományait és a mai magyar zeneszerzők néhány alkotását. A táborozás a Pécsi Tanátképző Főiskolán lesz augusztus 7-től 22-ig. A programban helyet kap a kiasz- szikus-romantikus zenei örökség, hazánk történelmének és jelenének megismertet.se is. A vendégek közreműkö- désével kamarahangversenyeket szerveznek, majd a tábor * résztvevői a záróünnepségen díszhangversenyt adnak.
