Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-24 / 71. szám
3 napló rm. wärcttts at Tavasz a parkban — Szokolal fel▼. — Évente másfél métert nő A hódító olasznyár Legyőzte a tölgyet 18 — Ötmillió csemete a baranyai földekben az olasznyár elterjesztésének országos munkájába. Hét évvel ezelőtt a Mecseki Erdőgazdaság a Duna és a Dráva mellett, azonkívül Bóly és Töttös határában csemete kerteket hozott létre az olas&- nyár számára. Azóta a megye simább, alföldles tájain 1•» győzte a síkvidéki erdők W- rályát. a tölgyet is. Ezeken a részeken néhány évtized múlva alig lesz tölgy-, bükk-, vagy fűzfa, ahol csak meg- felei a talaj, olasznyárt tele- pitének a helyébe. Nem is csoda. Az olasznyárnak négy- ven év a vágási fordulója. — Csak negyven! Akkor vág- ják tarlóra, de addig ugyan- akkora fatömeget ad, mint a tölgy, vagy a bükk 100—120 év alatt. Igaz. csak lágyfa! de azt mondják, nálunk nagy jövője van a farost- és álta- Iában a cellulóziparnak, — emiatt nagy szükség van *Hl olasiznyárra. A bóly—töttösi csemetekert- bői a héten kezdték kiszáll!- tani az olasznyár-suhángoi. Hatszázezret telepítenek lebe- lőle a baranyai termelőszó• vetkezetek, állami gazdaságok! tanácsok. Már hat éve kiül- tetnek évi hat-nyolcszázezret! vagyis körülbelül ötmillió olasznyár került már a bara- nyai földbe. Ez a megye er- dőáüományának tíz százaléka, de hosszabb idő után húsz százalékra növelik ezt az arányt. Nagyobbra nem lehet! mert a baranyai erdők zöme hegyvidéki erdő. s ott csak a kemény fák élnek mer Sík- vidéki erdeinkben szinte kizá- rólag olasznyár díszük majd. — De árterületen nem 43 meg — figyelmeztet Földény! Mihály. —־ Az elöntést leg- feljebb egy hétig bírja. eset>- leg a mozgó, folyó vizet egy hónapig. Ugyanakkor a síkvidéki mély, üde talajt kedveli. Fia- tál korában ilyen helyen éven- te másfél, s néha két métert is nő, s harminc méterig nem- igen áll meg a növekedése. Tágasan kell telepíteni, zárt erdőben ötméteres kötésben! sorfaként pedig legalább há- romméteres sortávolságra, mert ennél szőkébb távolság esetében hamarosan ki kell ritkítani a felét. Egyébként egyméteres élű, kocka alakú ׳־"drót kíván. Ugyanakkor nem kívánja de meghálálja á talaiművelést, tehát végül is kultúrnövény. A szép rön- kök érdekében term7''׳ptesen megfelelő J ׳*endszeresen le kell nyesni az oldalágait. Egyébként a szar hadállást is kedveli. Talán hat évvel ezelőtt, egy meleg augusztus-eleji reggel alig esztendős fácskát mér- tek meg a bóly—töttösi cse- metekertben. Aztán estefelé megint megmérték, de akkor már öt centivel hosszabbat mutatott a szalag A gyors növekedés híre elterjedt és Baranyában megkezdődött egy nyárfafajta karrierje. Hivatalos neve: 1 214-es cián. Hazája Itálai. Magyar- országon azonban egyszerűen és kereken így hívják: olasz- nyár. — Nem tudjuk pontosan, hogy a dugványa mikor ke- rült Magyarországra —mond- ja Földényi Mihály, a Me- cseki Állami Erdőgazdaság csemetetermelési előadója. — Mivel az országban kevés a fa, ugyanakkor, főleg a farost- lemez gyártásához, nagy szűk. ség van rá. az illetékes fél- sőbb erdészeti szervek keres- tek egy gyorsan növő fajtát, s az Olaszországban szelek- tált fajtában találták meg. így kapcsolódtunk bele mi is gány van Alsószentmárton- bán, akik szövetkezetünk- ben dolgoznak, s ma még plusz gondoskodást igé- nyelnek. Mindezek ellenére szeretnénk előbbre jutni, s ehhez igényeljük a szövet- ség segítségét. Mint kül- dött. a budapesti kongresz- szuson is ezeket szeretném elmondani. י= Rné — Szakköri és pályaválasztási kiállítás Hozzáértés és szakmaszeretet Fönök—■titkári telefonrendszer — Az M 31-es Diesel-mozdony modellje — ízléses élősarok házi lakatos'tanulók M 31-es Diesel-mozdonyának min- den ben pohtos modellje. A mozdony nemcsak méretará- nyos. de üzemképes is. Sok nézője volt a Mohácsi Farostlemezgyár ipari tanulói által készített színes farost- készítő gépnek, mely azon- túl, hogy a gyerekek hozzá- értését bizonyítja, egyúttal ismeretterjesztő célokat is szolgál. Ez egyébként az egész kiállításra jellemző. A rendező szervek gondoltak is erre: a kiállítás látogatóit hozzáértő emberek kalauzol- ják végig a termen. A kiál- lítás másik nagy célja: a pá- lyaválasztás megkönnyítése. A KISZ-bizottság és a ta- nács művelődési osztálya meg szervezte az iskolák csopor- tos látogatását, jó lenne azon- bán, ha a szülők is útba ej- tenék. Valamennyi szakma — a bádogostól, a bányalakato- sig — képviselteti magát né- hány munkarabbal, 6 akinek a szakmunkás szó hallatán eddig csak a nehéz kalapá- csők és az olajos ruhák ju- toltak eszébe, meggyőződhet róla, mennyi szív, hozzáér- tés, elméleti és gyakorlati is- meret — sőt tehetség kell ah- hoz, hogy valaki mestere le- gyen szakmájának. A kiállítás minden résztve- vőjét nehéz volna felsorol- ni. Sőt még a munkáltatók neve is hosszú sort adna, így csak néhányat a legsikereseb- bek közül: kiváló munkát vé- geztek a Munkaügyi Minisz- tórium 500-as, 501-es, 502-es, 506-os és 508-as intézetének tanulói és tanárai, a Leöwey és a Bánki Danát gimnáziu- mok politechnikás diákjai és oktatói, a Gépipari és az Épí- tőipari Technikum növendé- kei, valamint a Villamosipari és a Bádogos Ktsz tanulói. Egy érdekes kezdeményezés sikerét bizonyítja a Janus Gimnázium élősarka: az is- kóla dísznövény-gondozó és virágrendező szakkört létesí- tett, mely a japán példa alap- l ján igyekszik a tanulók ízlé- séf és szépérzékét fejleszteni. A kiállítást az egyébként is sok szép darabbal szereplő művészeti gimnazisták ren- dezték. B. 8. gél meghirdették a részvétel feltételeit. A zsűrinek — mely január óta járta a me- gye iskoláit —, több ezer egyéni, illetve munkacsoport által készített tárgyból kel- lett kiválasztania a legsike- rültebbeket. A vitrinbe és polcra került ' tárgyak több- sége modell, illetve a közép- iskolák politechnikás tanulói esetében szépen kidolgozott, ízléses lakásdísz vagy ruha- darab. A kiállítás tárgyainak készítői három csoportra oszthatók: helyiipari, MüM- rendszerű, illetve középisko- lai tanulók, az egymás mel- lett sorakozó munkadarabok így lehetőséget adnak az ősz- szehasonlításra is. A tegnap délelőtti megnyitón részt vevő szakemberek egyöntetű megállapítása: színvanalkülönbséget alig-alig lehet ten- ni, s ez különösen a poli- technikai oktatást végző kő- zépiskolákra nézve hízelgő. A bemutatott munkák kö- zül néhányat érdemes ki- emelni. MüM. 500-as szak- munkástanulókép ző-intéze- iének híradástechnikai mű- szerészei hat kulcsos főnöktitkári telefonrendszert ké- szítettek. A berendezés vala- mennyi forgalomban levő ké- szüléknél többet ״tud”: négy állomásból áll, két fővonalat lehet rákapcsolni, ellátja ezek ki- és bemenő forgal- mát, plusz a négy készülék egymás között is forgalmaz- hat. Az elterjedt típusokkal szemben a személyi vonalak- ra is lehet ״várost” kapcsol- ni, s egyetlen mozdulattal bármelyik egység ״kinevezhe- tő” fővonal-fogadónak. A berendezést mintegy 300 munkaóra ráfordításával ki- záróiagosan tanulók készítet- tették. A kiállítás másik ér- dekepsége: az előfizetői be- szédszámláló készüléket el- lenőrző berendezés. A tele- fonelőfizetők és a ׳ posta kö- zött gyakoriak a viták, a be- szélgetést számláló műsze- rek ugyanis nem egyszer té- vednek. A most bemutatott ellenőrző készülékkel a kar- bantartó műszerészek gyorsan és pontosan kontrollálhatják a számláló jelfogó megbíz- hatóságát. Ezt a berendezést a közeljövőben ״sorozatban” gyártják a tanulók. * 14 A szakmaszeretet, a hozzá- értés, a hobby és a végte- len türelem szülötte a fűtőAz első, ami megkapja a látogatót: a műgond. A kiál- lítás polcain, vitrinjeiben több mint 300 termék és modell kapott helyet, de egyetlenegy ׳sem árulkodik arról, hogy készítőik tulajdonképpen még gyerekek. A KISZ Baranya megyei és Pécs városi Bi- zottsága és a Városi Tanács művelődési osztálya az el- múlt évek szakköri és pálya- választási kiállításainak sike- re alapján az idén minden eddiginél gazdagabb anyagot gyűjtött össze, hogy a Tech- nika Házának nagytermében egy héten át reprezentálja a megye szakközépiskoláinak, szakmunkásképző intézetei- nek és szakköreinek munká- ját. A kiállítás előkészítése már a múlt év szeptemberében megkezdődött, amikor a ren- dező szervek pályázat-jellegA hét végétől Tavaszi szfinel Első tanítási nap április 6-án B hét végién kezdődik az Idei, tavaszi szünet. A diá- kok március 25־én, szamba- tcm mennek utoljára isko- lába, majd április 6-án, csü- törtökön lesz az első tanítá- ai nap. Az általános iskolai napközi otthonok a szünidő- ben is működnek. Az iskolákban változatos, gazdag programot állítottak össze a gyerekeknek. A Rádió és Televízió is azámos érdekes műsorral — dramatizált mesékkel, rá- diójátékokkal, filmekkel, atb. — várja a vakáció ide- |én a diákokat. Március hó 26-án és 27-én kétrészes »véd rádiójáték hangzik el. Március 29-én sugározza a Fetőfi-adó Moravecz Imré- nek a eerdültebb ifjúság ré- ezére készült ״Útvesztő” cí- mű rádió játékát. A Televízió a tavaszi szü- net minden napján matiné- műsorokkal kedveskedik fia- tál nézőinek. Közvetítést ad a Televízió ifjúsági művé- szeti együttesek írunzei fesztiváljáról is. * 1 Hat i) Másdömpert kapott a Közép-dunántúli Kőbánva Vál- talat. A 37S lóerő teljesítményű szovjet gép egy fordulóban Z7 tonna hasznos terhet szállíthat, háromszor annyit, mint az idáig használt típusok. A térkép szélén Kiderül aztán sorjában, hogy nemcsak műtrágyából kellene több, a kukorica- betakarítás gépesítése sincs megoldva. Két éve vettek 90 ezer forintért egy Far- mer szárítót, használni azóta sem tudják, mert a kombájnokhoz — az AG- ROKER nem tud adaptert adni. Elégedetlenek a fór- gálámban levő kukorica faj- tákkal is, új, bővebben tér- mő hibridek kellenének már. A kezdő tsz-szövetség egyik fontos feladatát kell, hogy képezze a jobb vető- magellátás. — Elterjedt a híre, hogy mi nem akarunk belépni a területi szövetségbe. Ez ka- csa, hisz falugyűléseken tárgyaltuk meg ezt a dől- got és tagjaink egyetértet- tek a szövetség létrehozá- sával. Az viszont tény, hogy olyan szövetséget sze- retnénk, amely hatékony segítséget tud nyújtani egy sor problémánk megoldásá- bán, mint a gépesítés, épít- kezések, belvízrendezés, stb. Termelőszövetkezetünk félreeső hely, vannak út- nélküli pusztai települé- seink, mint Totokföldje vagy Eperjes, több mint cserei- ן Most érkezett meg féléves késéssel az ősszel várt fősz- fór és káli műtrágya —100 vagonnal rendeltek — ze- torost kell előteremteni, aki hazaszállítja. így aztán nem is kellett bevezető a beszélgetéshez, Pécsett is a műtrágyaellá- tással kezdte hozzászólását Horváth László, s mint or- szágos küldött a budapesti kongresszuson is megemlíti majd. — Sok a jószágunk, több mint ezer szarvasmarhánk 2600 sertésünk van, s év- ről évre 40—50 vagon az abrakhiányunk. Miért, mert 14 mázsánál feljebb nem tudunk menni a kukorica átlagterméssel, így aztán a területet növeljük évről év- re, s ma már 1400 holdnál tartunk. Az igazság az, hogy eddig egyetlen deka műtrágya sem jutott a ku- koncára. Egy kisebb táb- Ián tavaly, kísérletképpen műtrágyáztuk a kukoricát, és 20 mázsát adott. Csak azzal az egy ténnyel, hogy műtrágyázunk, mi is elér- nénk a 18 mázsás átlagter- mést és nem volna abrak- vásárlási gondunk. szövetkezet központját megközelíteni, Matty vagy Kistapolca irányából, mind- kiét oldalon meglehetősen nagy kerülővel. A községe- ken áthaladva feltűnik, hogy egyetlen majornak sincs bekötőútja. Vasútállo- más egyedül Kistapolcán van, de a MÁV az idén ezt is megszünteti, mint rakó- dóhelyet A tsz választhat Nagyharsány és Beremend között, az előbbi közelebb van, de túlterhelt, Bere- mend pedig kiesik. A centrum már régen nem Siklósnagyfalu, hanem Egyházasharaszti. Az átte- lepülés igen költséges volt és évekig tarott. Az egye- sülésig mindegyik község felépítette a maga nagy- üzemi objektumait, ezek jórészét lebontották, s az új szakosított majorokban újra felépítették. így az- tán új építkezésre alig fu- tóttá, s férőhelyekkel ma sem állnak sokkal jobban, mint az egyesüléskor. Az iroda környékén is építőkkel találkozunk• bő- vítik, renoválják az épüle- tét. A mészszagú, nedves elnöki irodában Horváth László éppen telefonál. — Távol ■ műutaktőí! 8 1 térkép szélén, a me- gy« egyik legcsendesebb zugában gazdálkodik a va- !amikor nagyhírű, mosta- nában azonban keveset em- legetett szövetkezet, az egy- házasharaszti Jóbarát. így hívták jogelődjét is, amely az ötvenes évek végén oly gyakran szerepelt az újsá- gok hasábjain. Akkor úgy tűnt, hogy a siklósnagyfa- lusi Jóbarát, megyénk leg- jobb szövetkezeti gazdasá- gává növi ki magát. Történhetett volna így is, de közbejött egy és más, a Válságos 1962-es, 63-as idő- szak. Itt jött létre a megye első mammut termelőszö- vetkezete 7300 holddal, melyben öt falu és 2 pusz- ta népe kapcsolta össze jö- vőjét. Ez törést okozott a fejlődésben és elkeseredést. 1963 emlékezetes telén a tagság nem fogadta el a zárszámadási beszámolót, a közgyűlés félbeszakadt és a vezetőséget leváltották. Akkor került a tsz élére elnöknek Horváth László. Előtte a járási tanács me- zőgazdasági osztályán dől- gozott, tudta, nem könnyű az• amire vállalkozik. Ne- héz és csöndes évek követ- keztek. a lassú de biztos fellendülés évei. Siklóst elhagyva kétfelől Iahet a Jóbarát Termelő- i
