Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-07 / 32. szám
196T FFRRUÄR T; napló 2 Jelölőgyfílések Tanácstagi jefölőgyúlés lMM - Február 7-én délután ti órafcact Vasas 11 falu kultúrházábaa• Szabolcs falu pártszervezet helyt״ ségében, fehér hegyi Aj lakolA• bán, meszest munkásszállóban* Fürst Sándor úti orvosi rend«I6- ben, Sütőipari Vállalat kuHftrÚJJÁVÁLASZTJÁK A VEZETŐSÉGEKET Taggyűlések az fmsz־ekben Nagy érdeklődés a szakcsoportok iránt — Áruvásárlási kölcsön, személyi hitel — Ezernél több felszólalás termében, Budai 11. pámzertaM helyiségében. Egyetem utcai lak•- Uban. Széchenyi Gimnáziumban, Délszláv Iskolában, Susogó •a•■ déglőben, Jókai utcai iskolában, kertvárosi iskolában, Petőfi utcai iskolában, Vegyipari Technikum- bán, Ságvárl Endre művelődési házban, patacst kultúrházban. Február S-án, délután t őrskor! Vasas ti. falul kultúrbázban, V•■ sas L falul iskolában. Szabolcs falul pártszervezet helyiségében, József Attila kultúrházban (Bo- mén, a. II.), gyárvárosi lskolá- bán, Budai U. pártszervezet b•- lyiségében, pécsbányatelepl aknai pártbázban, Egyetem utcai lakó- iában, Délszláv Iskolában, vár•- si tanács vb ebédlőhelylségébea■ Szécbenyl Gimnáziumban, Bánya- ipari Technikum diákotthonában (Hunyadi út *.), Siklósi pártaser- vezet helyiségében (Szabadság út), Petőfi utcai Iskolában, Tanárkép- rá főiskolán, Bánki Dónál (M iskolában, Istenkdtl kultúr bánban. tevékenységüket. A néwálto- zást nemcsak a kiszélesedett tevékenységi kör Indokolja, hanem az is, hogy az utóbbi években a földművesszövetke- zeti tagok népes táborában — megyénkben jelenleg 55 ezer tagot tartanak nyilván — lé- nyegesen csökkent a kifeje־ zetten mezőgazdasági dolgo- zók számaránya és ezzel egye- nes arányban nőtt a nem me- ! tógazdasági foglakozásúak részvétele. A taggyűlések után február 12-én megkezdődnek a körze- ti földművesszövetkezeti kül- döttértekezletek és április 10-én kerül sor a megyei kül- döttgyűlésre. — Rné -־» Szombaton este Megyeri úti kirendeltségén rendezte meg far- sangi bálját a Szövetkezetek Baranya megvei értékesítő Köz- pontja. A KISZ־szervezet által rendezett bál '(iinő hangú- jlatban, hajnalban ért véget. A képen: a KI ׳ ‘ánecsoportja palotással nyitja meg a bált. ez évben 50 ezer hibrid naposcsibék beállítására van, ez- zel szemben az igény máris 85 ezer Az fmsz-ek keretében jelenleg 16 tojóhibrid szakcso- port működik, 1967-ben újabb 30 alakul. A tenyésztojást a magyarteleki, a baksai tsz és a Bólyi Állami Gazdaság biz- tosítja, de az igényeket csak 1968-ban tudják kielégíteni, amikor 170 ezer napos, illet- ve előnevelt csibét adnak a kistenyésztőknek. Fellendülő- ben van a házinyúl tenyész- lés is. Jelenleg 28 nyűltenyész- tő szakcsoport működik a megyében. Az idén ezek szá- ma 38-ra emelkedik. Az előző öt évben összesen 8000 vágó- nvulat adtak el a kistenyész- tők, 1966-ban egy év alatt nyolcezret és 1967-ben már 15 ezer nvulat adnak közfogyasz- tásra és exportra. Fellendült a háztáji szőlő- és gyümölcstermesztés is. Az állam a termelőknek hitelt nyújt új ültetvénytelepítések- hez, . s ezt sok községben — Nagyharsány, Szajk, Nagy tót- falu, stb. — már igénybe is vették. 1967-ben újabb tíz ilyen szőlő- és gyíimölester- melő szakcsoport alakul a megyében 4100 hold területen, ezek tagjai felszámolják — a helyi termelőszövetkezettel el- cserélik — szórvány ültetvé- nyeiket és egy tagban alakít- iák ki az új szőlőterületeket, így könnyebben megoldható azok gépi művelése, növény- védelme. A tagértekezleteken öröm- mel fogadták azt az új ren- delkezést, hogy^ ettől az évtől kezdve a mezőgazdasági tér- inelőszövetkezeti tagok is ve- hetnek fel áruvásárlási köl- csont, illetve személyi hitelt a takarékszövetkezetektől He- lyeselték a földművesszövet- kezetek új elnevezéséről szóló rendelkezést. Élttől aZ évtől kezdve az fmsz-ek általános fogyasztási és értékesítési sző- vetkezet név alatt folytatják A napokban tartják a fal- vakban a földművesszövetke- zeti taggyűléseket Ezeken a vezetőség beszámol az elmúlt négy év munkájáról, és a ta- gok megválasztják az új ve- zetőséget. A közgyűlések legfőbb jel- lemzője a nagy aktivitás és érdeklődés Szentlőrincen pél- dául 529-en vettek részt a tag értekezleten, de még az olyan kis községben is, mint Liget, több, mint százan megjelen- tek, s igen sokan hozzászól- tak a falut érintő problémák- hoz. Eddig közel háromszáz vezetőségválasztó tagértekez- let zajlott le a megyében, a résztvevők száma jóval meg- haladta a húszezret és a jegy- zőkönyvek adatai szerint ezernél több hozzászólás hangzott el. A hozzászólásoknak csak- nem a fele az ellátással fog- lalkozott. E téren igen nagy változást hozott az utolsó négy esztendő, sok új bolt, cukrászda, vendéglátóegység létesült, illetve korszerűsíté- sükre 121,5 millió forintot fordított a megye. A vidék ellátása sok tekintetben meg- közelíti már a városi színvo- nalat. De még mindig van tennivaló. Sok helyen szóvá- tették például a kenyérellá- tást, különösen kis községek- ben akadozik az ellátás. A kenyér minőségét is kifogá- solták, sok helyen szinté is- meretlen fogalom a friss ke- nyér. A MÉSZÖV ezért több- szőr szólt a sütőiparnak, de a tagértekezletek felvetései újabb határozott intézkedésre késztetik a központot. A má- sik panasz a falusi boltok hiánycikkeire vonatkozik, fő- log a vas-műszaki cikkekre. A tagértekezletek is tükrö- zik. hogy nő a háztáji áruter- meiés. Szinte minden község- ben azt kérték a felszólalók, hogy az fnisz segítse hozzá a községet minél több tójóhib- rid beállításához. Lehetőség József Attila־em!éktáb!a Párizsban zésénél megjelent Jean Basde- vant, a francia külügyminisz- térium kulturális kapcsolatok- kai foglalkozó főigazgatója és Valkó Márton, a Magyar Nép- köztársaság párizsi nagykő- vete. _______________ _ H étfőn délután Párizsban emléktáblát helyeztek el a Rue de Vieux Colombier 4 szám alatti ház falán, azon• az épületen, ahol József Atti- la párizsi tartózkodása idején lakott. Az emléktábla lelepleMAQÁNYOS KONZERVEBÉDEK helyet és akkor rendszere• háztartást fogok vezetni. Néhány hét még. és Ko- vács Lajos búcsút mond a szobának, ahol az energeti־ ka jóbarátságban megfér az üzemfenntartással és a beru- házással. és ha jobb idők köszöntenek majd ránk ta- vasszal. mind többször ki- kerékpározik majd a mohé- esi szőlőhegyek felé. leheve- redik a szederfák alá. vagy kiül a folyópartra a viaet nézni. Jókedélyű ember, csöndes fanyar humorral nézelődik a világban, a saját életét is így mérlegeli. Azt mondja: szerényen, mérték- kel éltem ... Ezzel a mérv■ téktartó. óvatos türelemmel várja most a nyugdíjas esz- tendőket, melyeket felderít majd a sok régi férfikópé- sás emléke, de lehangolnak majd a magányos konzerv- ebédek. Vagy higyjOnll Claude Chapelle agglegény francia költőnek, áld asl mondta: ״akinek nincsen oénze, nincs hitele; akinek nincs engedelmes neje* nincs nyugodalma; akinek nincsenek gyermekei, annak nincs öröme és akinek nto- csenek rokonai, annak nln- csen gyámkodnia. De akinek mindezekből =emmija sincs az gond nélkül élhet..: Thiery Árpád kálására. A vállalati vezetők alaposan utánagondolták a megrendelést, és azt mond- ták végül csüggedten; ezt mi nem bírjuk technikával. Az igazgató az utolsó órá- bán Kovács Lajost bízta meg; találjon ki valamit. Végül is néhány ló műszaki ötlet segítségével úgy meg- oldották, hogy a megrende- lő legnagyobb meglepetésére féláron tettek ajánlatot az alkatrészek gyártására. Kovács Lalos szoba-kony- hás ’ lakása a gyár közeié- ben van. ha éjszaka elófor- düh valami kis probléma az üzemben, csak átszaladtak érte. hetenként kétszer-há- romszor. A fizetése most kétezerhétszáz. Azt mondja: ha a felét vagv valamivel többet megkapok a nyugdíj- bán nem lesz baj. — Csal ád ? Fel eség 7 — Halvány, kópészerű mosoly suhan át az arcán. — Ő. agglegény vagyok — mondja. — Érdemes volt? — Hát hogyne Főzni, ta- karítani jobban tudok, mint egy nő. Ha összejövünk a barátaimmal, a halászlé fő- zése mindig az én felada- tóm általában csak vasár- nap szoktam főzni, konzer- vekből de a nyugdíjban ve- szék majd eav vljlanytflzbelesúrítve egy kis órába: semmiség. Nevek, dátumok. Azt mondja: gyerekkorom idején Jugoszláviában .. Azután: négy reált végeztem Pécsett... Dárdán a gőz- malomban gyakornokosko- dott. majd Szegeden elvé- gezte a hároméves felsőipari iskolát. Utána visszakerült Jugoszláviába. Egy mozirész- vénytársaság műszaki veze- tője lett. majd az újvidéki villamosmúveknél dolgozott. A következő pályaállomás Mohács volt. azután a hábo- rú következett. Katonaság. A közigazgatásban dolgo- zott. Végül 1952-ben vissza- tért Mohácsra, azóta itt dől- gozik a vállalatnál. — Az energetikus beosz- tás tulajdonképpen csak úgy rámragadt — mondja — A többiek gépészek. Én értek a villamossághoz. — Megbecsülték a pályá- ián? — Mindig. De én a reklámokat sohase szerettem. Mondiák a kollégái, isme- ׳־ősei: sok újítást kitalált, de az újítási díjat sohase vette föl. A legnehezebb, legbonyolultabb helyzetek- ben is tehetett számítani rá. A gyár egy alkalommal ren- delést kapott a Csepel—Die- sei motorok kipufogó csonk- Iának öntésére és megmun— Mostanában megy va- laki nyugdíjba önöknél? — Biztos. Egy ilyen üzem- ben, mint a miénk, mindig akad. aki éppen nyugdíjba készül — mondják az Orszá- gos Öntödei Vállalat 07. számú mohácsi gyáregységé- nek titkárságán, majd kis idő múlva megtudom, hogy a ..következő", aki március elsejével nyugdíjba megy: Kovács Lajos energetikus. Míg megérkezik. • van egy- két perc eltűnődni az idő gyors múlásán, meg min- denféle dolgokon, amelyek ilyen alkalommal eszébe jut- nak az embernek. Azután megjelenik az ajtóban Ko- vács Lajos, biccent, és az ember csak töpreng közben, egyre csak töpreng magé- bán: ugyan hol láttam már ezt az arcot? — Unalmas lesz nyugdíj- bán. — Nem. nem lesz unalmas — tiltakozik. — Egyáltalán. Sőt. Nagy barkácsoló va- gyök. Sokat foglalkozom te- levíziókkal. rádiókkal, álta- Iában híradástechnikával. Szép kis szakkönyvtáram is van otthon. Nem fogok unatkozni, kérem. ötven-hatvan év alatt any- nyi minden történik az em- berrel. nogy az borzasztó, és mégis: így könyörtelenül életrajza Jelöltjeink Garai istvánné Dr. Pilaszanovich Imréné A Pécsi Kesztyűgyár kész- tyúvarrónője. a gyár egyik szocialista brigádjának veze- tője. Munkáscsaládból szár- mazik. pártonkívüli. Egy gyér- meke van, a férje az Ércbá- nya Vállalat dogozója. Garai Istvánné a Pécsi Kesztyűgyár- bán csaknem egy évtizede dolgozik. Munkája elismerése- ként a Kiváló dolgozó jelvény nyel és oklevéllel tüntették ki. A IX pártkongresszus tisz- teleiére brigádjával vállalást tettek, amit túlteljesítettek. Selejtmentes munkát végez- nek. Gyári munkáján kívül szívesen vállal a köz érdeké- ben is feladatokat, a társa- dalmi munkából mindig ki- veszi a részé!. Mind munká jában, mind magánéletében példamutató. Fiatalabb műn- katársait szívesen segíti, át- adja szakmai tapasztalait. — Képviselőjelöltnek most jelö'- íék először. lír. Donhofler Szilárd Dr. Pilaszanovich Imréné pécsi munkáscsalád gyermeke Iskolai szülői munkaközösségi tevékenysége során került kap esolatba a nőmozgalommal. 1959-ben a Nőtanács megyei elnöke lett. 196.3 óta dolgozik, a megyei TBC-szanatórium kultúrfelelőse. Az 1963. évi tanácsválasztások idején me- gyei tanácstaggá választották. Körzetében. Egyházaskozáron és Nagyhajmáson eredménye- *en tevékenykedett. Működése Idején Egyháznskozár gyógy- szertárat, gyógyszerészlakást, öregek napköziotthonát kapott Megyei tanácstagi megbizatá- sát lelkiismeretesen, nagy oda adással végezte. Körzetének választói a tanácsciklus befe- jezése alkalmából levélben fe- jezték ki köszönetüket. Dr.. Pilaszanovich Imréné 1965 óta párttag Eddigi tévé- kenysége, lelkiismeretessége, a közösségért érzett felelősség tudata teszik őt alkalmassá országgyűlési képviselővé való jelölésire. I jazbinsek Vilmos Dr Donhoffer Szilárd a °é- esi Orvostudományi Egyetem rektora jelenleg Is képviselő. Az országgyűlésnek azon tag- jaj közé tartozik, akik sok javaslattal segítették képvtse- lőtársaik munkáját. Dr. Din- hoffer Szilárd eddigi ;épvi- selői munkája egy fő tévé- kenység köré csoportosul: igen aktív munkát fejt ki az or- tzággyűlés egészségügyi és «o ciális bizottságában. Ide tar- toznak az orvosképzésben el- ért eredményei is. Szorgal- mazta. hogy nemcsak a k'i- nikák. hanem a kórházak munkáját is vonják be az egyetemi oktatásba, hangol- ják azzal össze. Dr. Donhoffer Szilárd a kór- élettan professzora. 1902-ben született. Több mint nyolcvan tudományos munkája jelent meg. 1961-ben megkapta * Kossuth-díjat. Hosszú évekig oktatási és tudományos rek- torhelyettes, ma az egyetem rektora Pártonkívüli. 1926-ban született Vasason. Tizenöt éves korában már bá- nyász volt. 1951-ig a vasas! abán dolgozott, majd a kom- lőj tértijét gyors felfejleszté- sének időszakában a szórna- lista bányavárosba .került. El- végezte a műszaki egyetemet Munkatársai nagy gyakorlata és szakmaszeretete mellett mindenekelőtt fáradhatatlan- ságáért tisztelik. 1964 nővén! herében — a zobáki sújtó'é?- robbanást követően —. ehhez az akkor még rosszhírű, de óriási lehetőségeket rejtő új üzemhez került. •A mindé׳■ :ehézséget vállaló törzsgárdt és műszaki gárda mellett *ze- mély szerint is nagy érdemei vannak abban, hogy Zobak- akna egy év alatt a tröszt legmegbízhatóbb üzeme lett. Párttag. Tíz évig tevékeny- Kedlett a . komlói városi párt- végrehajtó bizottság kereté- óeb, s' most legutóbb a tröszt: végrehajtó bizottság■ tagjává választói, ták, Országgyűlési képviselőnek most jelöl’ék első ízben.
