Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-02 / 28. szám
napló W6T FEBRHÄB 8. 3 Az egyházaskozári ak példája Vállalati vonások a tsz gazdálkodásában bovánx földrőt magas jövedelem — Ahol mén házassági és bevonulási segélyt is fizet a tsz — A fiaid ok szövetkezete ״A szövetkezeti jelleg megtartása mellett erősíteni, fejleszteni szükséges a vállalatszerű gazdálkodást. Ki kell fejleszteni a szövetkezetekben a vállalati gazdálkodás olyan kategóriáit, mint az értékcsökkenési leírás, a forgóalap, tartalékalap, rend- szeres munkadíj, önköltség és nyereség” .., (A KB 196S. májusi, a gazdasági mechanizmus reformjáról szóló határozatából.) Hálődiagramos tervesés és gépi feldolgozás Irsságos jelentőségű kezdeményezések a tervezési munkák korszerűvé tétele érdekében a DÉDÁSZ-nái Akárcsak az ipari üzemek, a Haladás Tsz is kötött bér- alappal gazdálkodik. Reith Imre főkönyvelő árgus szem- mel figyeli, hogy nem lép- ték־e túl a béralapot, s ha igen, miért? Ha azt tapasz- talja, hogy a túllépés mögött nincs termelés, azonnal ״ria- tíózíatja” Hársfaival Imre tsz- elnököt, ilietve a tsz vezető- ségét és gyors, operatív be- avatkozás következik. A főkönyvelő rendszeres önköltség számításokat végez, s minden negyedévben átnyújt egy összesítőt a tsz főbb ve- zetőinek, a különböző muta- tők alakulásáról Szinte min- dent nyilvántartanál? és ősz- szehasonlítanak. Ha megkér- dezzük a főkönyvelőtől, hogy 1962 első negyedévében hány forintért állítottak elő egy li- tér tejet, vagy hogy milyen volt a hízósertéseknél a ta- karmánvértékesülés, percek alatt válaszol. Dr. Major Fe- renc, a Megyei Tanács fő- könyvelője szerint az egyhá- zaskozári adminisztrációnak je- lenleg nincs párja a megye- ben. Üzemi fürdő A Haladás Tsz nemcsak a munkaszervezésben, stb-ben honosított meg vállalati voná- sokat, hanem a szociális jut- tatásokban is. Bár a rend״- let csak 196G-ban jelent meg, ők már 5 éve fizetnek táp- pénzt. 1959 óta 450 forint szü- lési segélyt utalnak ki az anyáknak; az SZTK fizette baleseti segélyt évek óta 100 százalékra egészítik ki. Három éve vezették be a házassági segélyt, mely az évi jövede- lem 5 százalékával egyenlő. Két év óta bevonulási segélyt is adnak, összege egyenlő a fiatalember félhavi átlagos jövedelmével. Két üzemi fürdőjük van, a traktorosok-gépészek, illetve állattenyésztők számára. Még a napid:j-rendszert is beve- zették: aki a mezőgazdasági technikum levelező tagozatára jár, útiköltség térítést, plusz 25 forint összeget kap. A leg- közelebbi tervek: a fizetett szabadság bevezetése, s hoz- zájárulás az öregek napközi otthonának felállításához. Az utóbbi nem jelent külő- nősebb gondot a tsz számára, hiszen a Haladásban — élté- rően a legtöbb tsz-től — vi- szonylag nem magas az őre- gek száma. A tsz-tagok átla- gos életkora a nyugdíjasokat is beleszámítva, nem több 45 évnél. Egy seregnyi 18—20 éves fiatai dolgozik még az állattenyésztésben is — a Ha- !adást akár a fiatalok szövet- kezeiének nevezheténk. Az egyházaskozári példa mindenki számára bebizonyít- ja, hogy mit jelent a vállalati vonások alkalmazása a hozzá- értő vezetés számára. Magától értetődik, hogy mindez nem járhat együtt a szövetkezeti jelleg tagadásával. A tsz-tag továbbra sem lesz munkavál- 1316, hanem megmarad tulaj- dohosnak. S mint tulajdonos- nak, az alapvető kérdéseket eldöntő szavazati joga van, az ő igenlő szavazata nélkül nem lehetett volna például megho- r.osítani az említett vállalati elemeket, közöttük a norma- rendszert sem. Magy ar László — Törpe vízmű Somberekén. Rövidesen megkezdik Sombe- reken a vízgazdálkodási társu- lat szervezésében a törpe víz- mű építését. A vízlevezető árkok rendezése idén tovább folytatódik. Erre a munkára 250 ezer forintot költenek. Ezenkívül két vasbeton hidat is emelnek a községben 470 ezer forintos beruházással! irányítja, csak az rendelkez- hét vele. A vegyes brigád irá- nyitása a brigádvezető feladata. A négy brigád minden év elején részletes tervet kap ar- ról, hogy hol, mit kell termel- nie és milyen termésátlag©- kát, hozamokat kell elérnie. A brigádterv a központi terv egyszerű lebontása. A tsz köz- ponti vezetése rendszeresen figyeli és nyilvántartja a terv- teljesítés menetét. Volt egy év, amikor a kő- zösből származó jövedelmet aszerint osztották szót, hogy melyik brigád milyen ered- ményt ért eí. 1963-ban a Hegyhátmarócon lakó tsz-tag többet kapott az Egyházasko- záron, Tófűn és Szárászon élő tsz-tagnál. A jövedelem- elosztás ezen formája azon- bán nemhogy ösztönző lett volna, hanem nyugtalanságot és elégedetlenséget váltott kd, ezért áttértek a vezetők prog- resszív munkadíjazására. így a tsz-elnöknek, főagranómusnak, főállattenyésztőnek és főköny* velőnek csak a megállapított összeg 70 százalékát garantál- ják. A többit aszerint fizetik, hogy a tsz miképp teljesíti a tervét. Ha 80 százalékra, ak- kor 80 százalékot adnak, ha viszont 110 százalékra, akkor 120 százalékot fizetnek, mert minden százalékos túlteljesí- tés két százalék pluszt van maga után. A lényeget tekintve azonos elvek szerint történik a négy brigádvezető munkadíjazása is. Rendkívül jellemző, hogy számukra csak 1600—1800 fo- rint havi jövedelmet garan- tálnak. (0 Több jövedelemre csak akkor tehetnek szert, ha túlteljesítik a terveiket, a tér- veket túlteljesíteni viszont nem könnyű, mert meglehető- sen feszítettek és évről évre emelik azokat. 1965-ben pél- dául még csak 15 mázsás bú- zahozamot, illetve 2535 literes feiési átlagot írt elő a terv, 1967-ben már 20 mázsa búzát és 3200 liter tejet követelnek. Ennek ellenére, minden év- ben eredményesebbek a várt- nál, 1963-ban 101, 1964-ben 107, 1965-ben 112, tavaly pe- dig 117 százalékot értek el. Norma és nyereség A szövetkezetben nemcsak a vezetőknek kell dolgozniok a forintért, hanem a tsz-ta- goknak is. A tsz-ben ugyanis normával mérnek minden tel- jesítményt. A mintegy 1000 normát vagy egy évig tartó munka, illetve közgyűlési vi- ták után dolgoztál? ki. A nor- ma mindenki számára köny- nyen áttekinthető és érthető, mert minden munkát ״forin- tosítottak”, 120 mázsa műtrá- gya felmérésével például 66 forintot lehet keresni. Bár a normák mértéktartói?, azért elég feszesek ahhoz, hogy ne lehessen ״lógni”. Miként az ipari üzemekben, időnként a tsz-ben is normarendezésre kerül sor. Különösen a mun- kafelyamatok gépesítése ad erre okot. Nyilvánvaló példá- ul, hogy amikor a szalmale- húzásról a szalmabálázásra tértek á׳t, új normára volt szükség. Minden hónap 15. napján van fizetés. Az emberek bo- rítékban kapják meg a pén- züket, perforált szalagon szá- mól ják el a havi jövedelem és levonások különbségét. Nem 60, nem is 80, hanem minden hónapban 100 százaié- kot utalnak ki. Az év végi rá- adás nem lehet más, csak a nyereség. A tsz-tagságon is múlik, hogy lesz-e egyáltalán nyereség. Meredek dombok szabdalta vidéken, sovány földön gaz- dálkodik az egyházaskozári Haladás Tsz. Az átlagos lejté- si százalék eléri a 7—8-at, a kataszteri tiszta jövedelem nem több 6 aranykoronánál. Ennek ellenére, 1966-ban 262 mázsa búzát, 77 mázsa húst és 162 liter tejet adott a tsz az államnak minden száz szántóegysóg után, az egy dől- gozó tagra jutó, közösből szár- mázó jövedelem pedig meg- közelíti a 16 ezer forintot. Hogy a fenti számok mit jeleznek, akkor válik igazán szemléletessé, ha összehason- lítjuk őket a baranyai tsz-ek megfelelő adataival. 1966-ban, a megye szövetkezetei száz szántóegységre számítva ״csak” 255 mázsa búzát, 61.6 mázsa húst és mindössze 73,6 hektoliter tejet adtak az ál- lamnak. Az egy dolgozó tag- ra eső, közösből származó jö- vedelem ״csupán” 11 ezer fo- rint körül fog járni. Mindez azért feltűnő, mert a megye száz egynéhány tsz-e, mint összesség, sokkal kedvezőbb domborzati viszonyok között gazdálkodik, mint az egyhá- zaskozári, s a megye arany- korona átlaga sem 6, hanem pontosan 11! A vezetők munkadijazása Az egyházaskozári vezetői? egy sár vállalatszerű elemet alkalmaznak a tsz gazdálko- dósában. Ilyen, vállalati vo- nások figyelhetők meg például az üzemszervezésben, ponto- *abban a vezetők munkadí- jazásában. A Haladás Tsz-nek összesen 6 brigádja van: egy traktoros- szállító, egy azokat kiszolgáló segédmunkás, valamint négy vegyes brigádja. A tsz ugyan- is négy községet foglal magá- bán, s miden községben egy vegyes brigád gazdálkodik. A traktoros-szállító brigádot a tsz-e inak, főagronómus stb., tehát a tsz központi vezetése Szőlője mellett homokbányát művelnek. Jött panasz- ra, hogy beszakadozik a szó- lő. Beszéltem a tanáccsal, a tsz-elnöikkel, hogy vegyék meg az öreg szőlőjét. Vagy itt van annak az asszony- nak az esete, aki sokáig nem tudta meglátogatni ro- konait külföldön. írtam a Járási tanácsnak, onnan gon dolom továbbították a leve- let megfelelő helyre, s az asszony megkapta az útié- veiét. Jung József fiatal még, 41 éves, két gyermek apja. A nagyobbik szakács tanuló a komlói Béke étteremben, minden vágya ez volt, a ki- sebbik 2. általánosba jár. Nem asztalos dinasztia. Jung Jó- zsef édesapja nyugdíjas bá- nyász. — Ha újra választanák tanácstagnak nyilván csak- úgy dolgozna, mint eddig? — Világos. Kattan a fényképezőgép, búcsúzkodunk. — Hvettük az idejét, nem fog lemaradni a telje- *ftményben? — A, legyint, — majd ráhúzok. Indul be a rmfhélvbe a srúgó-búgó fényező masina kormányrúd j áhor. Miklós vári Zoltán biokban a lyukkártya rendsze- rű osztályozó és szorzógépek elvégzik a költségvetési mun- kólátokat, a normaóra-összesí־ tést és az anyagkigyűjtést — minden további emberi be- avatkozás nélkül. Az eljárás előnyei A tervezési munkák gépes!- tése megszabadítja a mémö- kök és technikusok százait a hosszadalmas és fárasztó me- chanikus műveletektől, ami egyúttal a produktív műszaki problémák megoldására fordít- ható idő megsokszorozódását is jelenti. Kiküszöbölhető a tervdokumentációkkal kapcsa- latos hatalmas mennyiségű gépírói munka is. Nő a doku- mentációk pontossága — hisz a kézzel és ״fejjel” végzett szorzás! és összeadási művele- tek százaiba mindig csúszik egykét hiba. A gépesítési program első részének megvalósítása már folyamatban van a DÉDÁSZ- nál. ügy tervezik, hogy az 1968. évi tervdokumentációk elkészítése már gépi úton tör- ténik, amitől egyebek mellett a tervezői termelékenység 40 százalékos emelkedését várják. lent Azután ellenőrizzük, megfelelően foglalkoztatják- e a kisiparosok a tanulóikat, betartják-e a bérkategóriá- kát? Az észrevétel vagy ja- vaslat jegyzőkönyvbe kerül, továbbítjuk a járásnak. Van-e foganatja? Magyar- egregyen rossz volt a zöld- ségeílátás. Arrafelé nyáron sok a táborozó. Hbeszéiget- tünk az illetékesekkel, ren- deződött az ügy. Legutóbb a sásdi lakás- építkezésekkel foglalkoztunk, az építőipar is átkerült az állandó bizottság feladatkö- lébe. A pártház mögött je- löltünk ki építkezés céljára helyet. Ipar, kereskedelem, építőipar? Tudja csuda, me- lyik a legkedvesebb tes-ület Azelőtt a pénzügyi állandó bizottság tagja voltam. Az *alkotó légkör” jó, bárcsak mindig lehetne számítani az állandó bizottság minden- egyes tagjára. Havonként van fogadóórám, de össze- futok választóimmal az ut- cán is, lehet az utca is fa- gadó órám színhelye. Az utóbbi időben mintha keve- sebben jönnének, biztos min den ügy rendben folyik. (Igazít svájci-sapkáján mi- közben mosolyra húzódik a 6zája.) A legutóbbi ügy egy öreg szászvári ember ügye. tése, valamint a 120/20 kilo- voltos állomásak tervezése és kivitelezése. Négyszázezer szorzás A tervdokumentációk össze- állításához a DÉDÁSZ terve- ző csoportjainak évente mint- egy 400 ezer szorzást és össze- adási műveletet kell elvégezni. Ez a feladat pusztán emberi erővel ma már egyre kevésbé teljesíthető, ezért a vállalat napirendre tűzte a mechani- kus folyamatok gépesítését. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok tanúsága szerint legcélszerűbb- nek a gyors működésű és vi- szonylag olcsó lyukkártya rendszerű gépek beszerzése látszott. A tervezés gépesítése lénye- gében a vezérkártyák alkal- mazásán alapszik. Valameny- nyi egységáras területről egy vezérkártya kerül lyukasztás- ra, mély tartalmazza a műve- let elvégzésének Arát, a fel- használt anyagok jelzőszámát, mennyiségét, egységárát és a kivitelezéshez szükséges nar- maórát. A tervező a létesít- meny megtervezése után csak a felhasználandó egységek té- telszámalt adja meg, a továbverékUlatál A hosszú asztaIon szorosan egymás mellett a Békés hálóbútor éjjeli- szekrényének ajtócskái, fele már fényesen. A zúgó-búgó fényezőgép ide-oda szalad- gál megszabott útján, a *kormányrúdnál” Jung Jó- zsef svájci-sapkában, szürke kötényben, puha házicipő- ben. A sásdi járási tanácson el- mondották róla, hogy aszta- los, a Baranya megyei Fa- ipari Vállalat szászvári üze- mében dolgozik, 1954 óta ta- nácstag, ötvenhat óta járási tanácstag, az ipari-kereske- delmi állandó bizottság el- nőké Nagy praxisa van, igen aktív, ebbéli tevékeny- *égének elismeréséül pedig tavalyelőtt megkapta a Mun ka Érdemrend bronz foka- zatát Elvonulunk egy csendé- sebb helyiségbe, ajtó nélkü- li szekrények spanyolfala vesz körül. Felfordít egy zöld asztalt a sok közül, s két ülőalkalmatosság is ke- rül. — Hát igen, sokfelé Jár- tam. Egyszer a kereskedelmi, máskor az ipari felügye- lővel. Évente programszerű- en ellenőrizzük a boltok el- látását, a választékot Ez •ok-sok próbavásárlást joA Dél-Dunántúli Áramszol- áltató Vállalatnál a villamos álózatok tervezésének és sze- slésének korszerűbbé és gaz- aságosabbá tétele érdekében ét új módszer bevezetése an folyamatban. Az első bódszer a munka programú- ksát helyezi új alapokra, a lásodik a tervezés korszerűsí- nét szolgálja. avar tálán gyüttmüködé* 1063 tavaszán — a külföldi akirodalmak tanulmányozó- 1 alapján —, a vállalatnál indenre kiterjedő vizsgál a- k indultak a hálódiagramos ogramozási módszer helyi icalmazása érdekében. (Eddig t az eljárást csak az építő- írban hasznosították.) Ami a ódszer lényegét illeti: isme־ tes, hogy a nagy ipari léte- mények megvalósításához imtálán részművelet végre- jtása szükséges. A kivitele- s során rendszerint nagy- ímú szakközeg, illetve koo- ráló vállalat dolgozik együtt ek kapcsolatainak áttekin- se és kézben tartása a régi )?!szerekkel ma már egyre lezebb, ami nap mint nap bonyodalmakat okoz. A há- liagramos programozás ezen dt: feltárja és szemléletes- teszi az egyes !észtévé- íységeket, illetve azok kap- latát hálószerűén összeál- ׳a az elemi tevékenységek- az össztevékenységet lz új módszer részletesen lerteti a végrehajtandó fel- ltok közötti időrendi sor- det munkaidő-szükségletű- és logikai kapcsolatukat összfeladat megvalósítása- c átfutási ideje pontosan ghatározható, s amennyi- 1 ez az átfutási idő a meg- ;edettnél nagyobb, rávliar azokra a területekre, me- ?en a határidőeltolódás je- kezeit DÉDÁSZ szakemberei a )diagramé« programozástól átfutási idő csökkenését a nelékenység növekedését, a lltási és anyagmozgatási ségek optimálissá tételét az ésszerű létszámgazdái- ás biztosítását várják. A jljővőben már ezzel a mód rel készül Pécs város fe- tség-áttérési programja (a >31 elosztóhálózat feszült- sültjének 10 küovoltra va- emelése), a pécs—siklósi küavoltca távvezeték éplrfintorító illatot lehel sztalosműhely, a párol- lulitúr, a szalmiákszesz nitrolakk fanyarkás ke״Honfoglalás" Komlón VJ Iskolát adtak át Komlón, a Szilvás városnegyedben, múlt év novemberében. A tizenkét tantermes Iskolát a tanulók a téli szünet utáni első tanítási napon foglalták cL — Szokolai felv. —• Minden ügy rendben folyik
