Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

Hogyan ?!!$0!: ki a magyar szavakat? Mii tud a kutató a kisagyról? Beszélgetés dr. Szentágolhai Jánossal A villám — Ennek alapján lehetőség nyílik majd arra, hogy az Or- szagos Pedagógiai Intézet isko- Úttípusok szerint is kidolgozza a kiejtési követelményeket. De a jövő tanító és tanárnem- zedéke elé ennél is nagyobb kő- vetelményeket állítanak majd. — Javasoltuk a Művelődés- ־'igyi Minisztériumnak, hogy a nevelőképző intézetekben már a felvételi bizottságok vegyék figyelembe a jelentkező kiejté- sét és javíthatatlan beszédhibá- sokat ne vegyenek fel. Eddig ugyanis sok olyan hallgató ke- rült be magyar szakos tanár- növendéknek, aki például sejpí- tett vagy dadogott. A jövőben intézményesen gondoskodni kell minden bölcsész- és tanár- képző főiskolai hallgató be- szédtechnikai képzéséről is. A magyar anyanyelvi művelt ségben tehát jelentős hiányos- ságot pótolnak most a szakem- berek. A kézikönyv alapanya- gát — az értelmező szótár hét kötetét, valamint a többi emlí- tett munkát — az Akadémia Nyelvtudományi Intézete, to- vábbá a három bölcsészkar, és a négy tanárképző főiskola ma- gyár nyelvtudományi tanszéke dolgozza fel. A kézikönyv szer- kesztői: Lőrincze Lajos és Deme László. A munkaközösség tag- jai: a hét tanszék vezetői, közöt- tűk dr. Temesi Mihály. Nehéz, fáradságos munka, csakúgy, mint azoknak a riportereknek, színészeknek a munkája lesz, akik majd a magyar nyeVű tő- megek körében érvényre juttat- ják a kézikönyvet. De nem lehe- tetten munka. — A régi Kodolányi-bemuta­tó nemcsak nyelvészeti kudarc, hanem siker is született. Vass Éva, Bessenyei Ferenc és To- manek Nándor is játszott a da- rabban, ök az erősen nyelvjá- rási szövegkönyv külön ilyen jellegű olva? it tar­tottdk. Nehéz mur. . de ál- lítom, kitűnően megtanulták az ormánsági nyelvájárást. Ha pe- dig egy nyelvjárást meg lehet tanulni, akkor hogyne lehetne megtanulni a köznyelv kiejté- sét?! — majd hozzáteszi — ha pedig a helyes magyar ki- ejtés mellett megtanuljuk a szép magyar kiejtést is, akkor ez feltétlenül hozzájárul a ma- gyár nemzeti műveltség szem- pontjából lényeges anyanyelvi műveltséghez. TTJRKOTIA Gomolicki szovjet ősnövény- kutató az Uzbekisztanban lé- vő Gisszar hegység délnyugati nyúlványainak közelében ed- dig ismeretlen új növényfaj levéllenyomataira bukkant. A kérdéses növény levelei igen keskenyek — 4 mm —, és na- gyón hosszúak, 30 centiméte- resek. A kutató Turkotia-nak nevezte el az új növényt, amelynek korát 140 millió év- re teszi. ETEL — METÁNBÓL Egy angol biológus kutató- csoportnak sikerűit ehető pro- teint előállítania metánból. A metánt egy Északi-tengeri földgázfúrásból nyerték. A gázt Igen gyorsan szaporodó baktérium ״táplálására” hasz- nálták fel az eljárás során. A felfedezők szerint — ameny- nyiben sikerűi az eljárás nagy- üzemi technológiáját megolda- ni — 72 000 m3 földgázból 10 tonna proteint lehet előállt- tani hangsúlyt is eltolja. Pedig a nemzeti műveltségben, az anya nyelvi műveltségnek is ki kell teljesednie. Francia- és Németországban már fél évszázaddal ezelőtt lexikális gyűjteménybe foglal- Iák a helyes kiejtés tudnivalóit. Nálunk először a Pécsi Tanár- képző Főiskolán 1059-ben ren- dezett nyelvtudományi konfe- rencia határozataiban szerepel: ״Feltétlenül szükséges a ma- gyár köznyelvi kiejtés normájá- nak régóta időszerű megállapí- tása, s e normának a megfelelő intézmények — színpad, rádió, stb. által történő országos nép- szerűsítése.” Ezerkilencszázhatvanöt őszén e követelménynek tett eleget az egri konferencia, melyet a he- lyes magyar kiejtés ügyében hívtak össze. Ezt a Magyar Nyelvtudományi Társaság a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézete, az Egri Tanárképző Főiskola, vala- mint a TIT Országos Elnöksége rendezte. Itt már — felmérve az anyanyelvi műveltség helyze- tét — sürgős feladatként jelöl- ték meg a köznyelvi kiejtés sza- bályainak legalábbis ideiglenes megállapítását. Az elmúlt héten pedig már ennek érdekében ült össze az Akadémia nyelvmű- velő és nyelvtudományi Közös- sége. Ezen Deme László, a Nyelvtudományi Intézet tudó- mányas főmunkatársa, a pozso- nyi egyetem magyar nyelvtudo- mányi tanszékének professzora előterjesztette a köznyelvi ki- ejtés ideiglenes kézikönyvére készített javaslatát. A munka- közösség megvitatta majd elfő- gadta ezt a javaslatot. A vitán természetesen részt vett dr. Temesi Mihály is. — Lényegében rögzíteni ki- vánjuk köznyelvünk legalább azon teljes szóanyaga kiejtésé- nek normáit, amely az értelme- ző szótárban szerepel — mond- ja. — Ezért fel kell dolgoznunk e szótárnak mind a hét kötetét, a Leíró magyar nyelvtan 2 kö- tétét, valamint a nyelvművelő kézikönyv jelenleg még kézirat, bán lévő anyagát, de feldolgoz- zuk az egyes magyar beszédhan gok kiejtésére vonatkozó nor- matívákat is, továbbá különö- sen a rádió, a televízió, és a Színház- és Filmművészeti Fő- iskola részére a hangsúly- és hanglejtésformák teljes anya- gát. — Ha elkészül az ideiglenes kézikönyv? FOLYÉKONY HALAK Japánban a halfeldolgozás új technológiáját dolgozták ki. A kibelezett halakat külön- leges folyadékba helyezik, amely feloldja a húst. Az ol- datból ezután ccntrifugálással külön választják a csontokat és a szálkát. Az erőleveshez hasonló, vitaminokban és ás- ványl sókban igen gazdag, nagy kalóriatartalmú tápiáié- kot kapnak. LÁNCTALP — GUMIBÓL A rugalmas guminak sok előnye van a nagyobb szilárd- ságú, de kemény és súlyos acéllal szemben. Ennek figye- lembevételével a kunszki mű- szaki gumicikkek gyára lánc- talpas traktorok részére kb. 25 m hosszú és 0,5 m széles gumi szalagokat állít elő, ame- lyekben nagyszilárdságú acél- huzal-betétek vannak. A tas- kenti-gépgyár szereli fel eze- két a gumitalpakat a trakto- raira, amelyeket a távoli északi vidékeken, havon és mocsaras talajon biztonságos vontatásra használnak. Másfél évtizeddel ezelőtt tör- tént: A Pécsi Nemzeti Színházban Kodolányi darabját játszották, a Végrendelet címűt, s a kö- zönség egyszercsak feszengeni kezdett, s többen alig tudták elfojtani mosolyukat. A mo- soly nem a jelenetnek szólt, ha- nem az egyik színész okozta, aki cigányzsargont próbált ormán- sági nyelvjárásként beszélni. Azt mondja most dr Temesi Mihály, a Pécsi Tanárképző Fő- iskola magyar nyelvtudományi tanszékének vezetője: — Gyakori eset, hogy még a színészek, a rádió és televí- zió riporterei sem ejtik ki he- lyesen a szavakat, a mondata- kát, hát még a riportalanyok... Ha például debreceni vagy ti- szatáji ember beszél a mikro- fonba, akármilyen magas álta­I lános műveltségű is. szinte biz- tos, hogy a ״helyes” szót ״hellyesnek” ejti és kissé a ség sem tengelykapcsolóra, sem sebességváltó-műre, hiszen a vonóerő és a fordulatszám a mo tor adott áramfelvételénél ön- működőén szabályozódik. Hogy mennyire előrehaladot־ állapotban van az elektromos autók problémája, jól szemlél tett az a hír, hogy jelenleg an goi szakemberek a Renault Mű vek és más francia cégek által készített villamos gépjárművel prototípusait vizsgálják. CIGARETTA — SALÁTÁBÓL Az Egyesült Államokban ki- Bérletképpen újfajta cigarettá- kát készítettek — nem do- hány- hanem salátalevelekből. A salátából készült cigaretták állítólag jó ízűek és termesze- tesen nikotin-mentesek. A ki- sérleti cigaretták gyártói azt remélik, hogy néhány éven belül ezzel a ״méregtelen áru- val” kiszoríthatják a hagyó- mányos cigarettákat. MYXIN — EGY ÜJ_ ANTIBIOTIKUM Kanadában új antibiotiku- mot állítottak elő, amely a hivatalos nyilatkozatok sze- rint, minden eddig ismertnél hatásosabb. A hírek szerint a myxin — így nevezték el az új antibiotikumot — 34 bak- térium és 49 gombafaj ellen hatásos. DAGANATOK ELLENI GYÓGYSZER? Az Amerikai New England-i orvosi kutatóintézet orvosa több mint 1500 kísérleti álla- tot kezelt a cápák májából ki- vont anyaggal, s a kezelés hatására a tyúkok, patkányok, egerek daganatai eltűntek. hez sokkalta több ujj kellene, mint ahány az embernek van. Az idegrendszert azonban ilyen korlátok nem kötik, mert a működő elemek száma — ez esetben a kisagy azon sejt- jei, amelyek a gátlást gya- korolják — oly nagy, hogy gyakorlatilag korlátlan. Autóink jelenlegi motorja mintegy 30°/0-os energiaátalakí- tási hatásfokával nem valami gazdaságos erőgép. Nem csoda tehát, ha rég foglalkoztatja az autótervezők fantáziáját a villamos hajtású autó megte- remtésének gondolata. Sokkal kedvezőbb a hatásfoka, amihez az is hozzájárul, hogy egyetlen mozgó része van csak és az is forgómozgást végez. Nincs szűk ' ,LENYOMAT HELYETT — ~ HAJ-ANALÍZIS A kaliforniai egyetem pro• fesszora új módszert dolgozott ki a bűnözők leleplezésiére. Azt állítja, hogy a haj vegyi analízise útján sokkal gyor- sabban azonosítható a tettes, mint az ujjlenyomatok össze- hasonlításának módszerével. Az emberi hajszál aranyat, ezüstöt és még 14 más fémet tartalmaz, nyomokban ugyan, de ma már jól meghatározha- tó mértékben. E fémek aránya egyénenként más és más, úgy- szólván nincs 2 egyforma ״haj- összetételű” ember. Nagy elő- nye az ajánlott új módstzer- nek, hogy a bűncselekmények színhelyén sokkal inkább ta- Iáinak elhullott hajszálakat, mint tiszta rajzolatú ujjlenyo- mátokat. Ily módon eredmé- nyesebb lehet a bűnüldözés. orfogaszat As amerikaiak olyan fogá- szatl űrfelszerelést készítettek, amely 26 műszert tartalmaz és súlya mindössze háromnegyed kiló. Az ürf elszerel és tervezője szerint ötnapos előkészítő gya- korlat elég a fogászati első- segély elsajátításához. A közelmúltban tért haza Japánban. Brazíliában, vala- mint Svédországban tartott előadó körútjáról, Illetve tu- dományos kongresszusokról a neves magyar agykutató, dr. Szentágothai János Kossuth- díjas egyetemi tanár, a Buda- pesti Orvostudományi Egye- tem Anatómiai Intézetének igazgatója, a Magyar Tudó- mányos Akadémia levelező tagja. Megkértük, hogy szá- mólján be a kutatási terüle- tén elért, eredményekről. — Az agykutatás nagyon sok területen halad előre nap- jainkban, de egy területen sem olyan nagyok a perspek- tívák, mint a kisagyvelő ku- tatásában —, felelte a pro- fesszor. — A kisagyvelő, mely az agyvelő hátsó részén fék- szik, több szempontból is elő- nyös kutatási objektum. Mint- hogy a kisagy egyike a ma- gasabb idegműködések, — szaknyelven az integráció — szolgálatában álló szerveknek, a rajta szerzett ismeretek egyúttal útmutatást adnak a még magasabb rendű ideghá- lázatok, például az agykéreg megismeréséhez. A tudomány történetében először vagyunk abban a helyzetben, hogy legalábbis elvben, megértjük, hogy egy bonyolult idegháló- zatban milyen működések zaj- lanak le. A kisagyvelőben ta- látható minden idegelemről — ismét csak elvben — pon- tosan tudjuk, hogy mit csinál- nak és mi a szerepük. — E kutatások területén ön milyen speciális részfeladatot vállal? — Reánk a kisagy elemei- nek egymással való pontos összefüggéseinek vizsgálata tartozik. Az ideghálózat kap- csolási elvét, vagy vázát :gye- kezünk tisztázni, úgy, ahogy egy rádiókészüléknek vagy műszernek a megfelelő szak- ember számára érthető kap- csolási vagy huzalozási váz- lata van. — Melyek e kutatások leg­fontosabb eredményei? — A legmeglepőbb új dán- ság talán az, hogy a kisagy nem izgalmi, tehát pozitív, hanem gátló működésekkel, he- Ívesebben működések akadá- lyozásával avatkozik be az idegműködések egészébe. Ta- Ián érthető lesz, ha azt mon- dóm: a kisagy úgy játszik, mint az orgonista, aki oíyan furcsa hangszeren játszanék, amelynek minden sípja egy- dejűleg szól és a billentyűk lenyomásával a zenész azokat hallgattatja el, amelyek hang- !ára éppen nincs szükség. E módon elméletben ugyanúgy lehetne játszani mint a szó- kásos hangszereken. A gya- korlatban csak az okozna ne- hézséget, hogy ilyen hangszer­mint ״műtrágya" ®»ovjeí kutatók megfigyelései lorán kiderült, hogy a nitrogén íemcsak speciális baktériumok közvetítésével és műtrágyázás kapcsán jut el a talajba, hanem l villámok útján is. A viharok tlatti kisülések hatására a le- tregőben levő nitrogén egyesül tz oxigénnel, és minden egyes villámcsapás nyomán a zuhogó 5ső mintegy 1500 kg nitrogén pxidult visz a talajba. Kiszámi־ tották, hogy egy év alatt a föld- re csapó sokmillió villám négy- setkilométerenként átlagosan kb. K>0 kg nitrogénoxidult ״rak »e■5 l felületre. Hasznos lenne, ha ezt a kü- önös ״műtrágyázási formát” rányítani tudnánk. N. A. Zu- »arjev szovjet agro-meteorológus ízzel kapcsolatban a viharfel־ lökkel borított égbolt ״megcsa- >olását’9 javasolta. Tanácsa sze- int 0,01 mm vastag fémszálon cisméretű léggömböt kellene Felbocsátani, amelyen keresztül íz adott helyekre lehetne irá- íyftani a kisülést. Igaz, hogy i roppant erejű elektromosság pillanatok alatt elégetné a finom lrótot, de ez nem akadályozná neg a villámot abban, hogy az onízált fémmolekulák útját kö- retve befúródjon a földbe, köz- »en létrehozva az értékes nlt- rogénoxidul vegyületet. 4 Föld hőjének hasznosítása Uj-Zélandban az Északi-szi- Jet vulkáni területein a föld- >ől feltörő gőzt elektromos !nergia termelésére használ- iák fel. Az ún. geotermikus :nergia hasznosítására ma már sokfelé történnek kísérletek. A Szovjetunióban is megin- Jult azoknak a területeknek felkutatása és felmérése, ame- !yeknek a geotermikus ener- ?iáját hasznosítani lehetne. A izovjet szakemberek csaknem itven geotermikus területet 301 goztak fel, amelyek főleg íz aktív vulkánosságú Kam- satka félszigeten és a nyu- jat-szibériai alföldön helyez- cednek el. Kamcsatkán építik íz első geotermikus energiá- tál dolgozó kísérleti villamos !rőművet, amelynek teljesítő- cépessége 5000 kW lesz. Az :rőmű összteljesítményét .970-ig 88 000 kW-ra akarják :övelni. Ezzel a kísérleti erő- nűvel egyidejűleg megindult Szibériában is a geotermikus ?nergia felhasználása: itt a *,öld hőenergiáját városok táv- !ütésére használják fel. Hazánkban ugyancsak igen íagyjelentőségű a geotermikus :nergia. Magyarország terüle- ének ugyanis kétharmada geo- ermikus medence fölött fék- !zik. Az eddigi kutatások sze- int itt 1000—3000 'm mélység- :en kereken 850 000 köbméter ítlagosan 100 C fok hőmérsék- etű héwíz van. Ezt a hőener- *iát az iparban és a fűtésben ögjuk hasznosítani. MEDDIG EL A TEKNÖSBEKA? Köztudott, hogy a teknősbékák nagy kort megérhetnek. A nálunk honos mocsári tekrős. sem éppen rövidéletü, hiszen csak 14—16 éves korában lesz ivaréretté. De igazi matuzsá- lemek a tengeri teknősök közt vannak. Érdekesen bizonyítja ezt az Üj-Zélandból érkezett hir, hogy ott most pusztult el az az óriásteknős, amelyet Cook kapitány 1777-ben ajándé- kozott Tonga sziget királyának. Ez az állat legalább kétszáz esztendőt ért meg, mert 1777-ben már nyilván nem néhány esztendős ifjonc volt. Űj magyar eke A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet szakemberei olyan eke­típust kerestek, amely 1G—32 cm-es mélység határok között optimáli- san alkalmazható Különböző külföldi és magyar gyártmányokat vizsgáltak meg. Próbaszántást és ekénként 10 órás üzemi szántást végeztek, vizsgálták az ekék porhanyító hatását, a szántás nyomán felszíni rögösséget, a larlómaradványok mennyiségét, a munka- *tebességet és mérték az egyes ekefajták teljesítményét. Föld!*««יי ׳/ír tüzoltöraketa Japán rakétaszakemberek igen érdekes ״tűzoltórakétát” szerkesztettek. Nehezen vagy egyáltalán meg nem közelíthető helyeken keletkezett tűz — erdőtűz — oltására szolgál a készülék, amelyet a tűz fölé irányítanak, s a rakéta itt 30 méter magasban, elég nagy területen egyenletesen szétszórja vegyianyagból álló oltóanyagát. Hatóterülete, amelyen belül el tudja oltani a tüzet, 70 méter átmérőjű. A rakéta szilárd hajtóanyaggal működik, sebessége 30—55 méter másodper- cenként. H. D. Autó — villanymotorral

Next

/
Oldalképek
Tartalom