Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-26 / 49. szám

napló

ran. FEBRUAR 28.

Modern alkimisták

Nyolcvanmillió forintos rekonstrukció

csak állami üzletekben < ged vásárolni és állami v lalatokkal dolgoztatni, modern aranycsinálók a vedelem újraelosztásé gazdagodnak meg. A má dikán felvett fizetésű egy órán belül már tóvá osztódik, részesül bel egy kárpitos, egy vir: árus, egy pincér, stb. B ravalók ide-oda. a )pénzű fogy, másoknál viszont f halmozódik. A maszek k ipar, az árusok, pecsenye tők és lángossütők gon< san kitöltik az állami sz gáltatás hézagait, kihaszn ják a hiánycikk froni kihasználják a konjunkr rát, akár olajkálvhár akár autó-alkatiészről v szó. A kávéházi ״péterfil rekből” megépülnek a p■ cér erődítmények, a ny. lángossütögetésből aut születnek, magas banki tétek halmozódnak fel. I kozatosan kialakul a pect nyesütők és kofák arisztc ráciája, a modortalan ú gazdagok elterpeszkednek nyaralóhelyeken, a város villanegyedeiben

״Nocsak” mondják munkások, és szombat d׳ utánonként sokan elmenn a maszekhoz fúrófejeket h szörülni egy kis mellét sért. Egyes gyárakból 1 lépnek a legjobb szakmu kások és elszegődnek a ír szék mellé segédnek. Más ״tiknevelésbe” kezdenek családi ház udvarán va más spekulációba, hogv me közelíthessék a szármáz szerint ״egyéb” címszó al; emlegetett réteg életszinv nalát.

A maszek azt mond; ” hogy megérdemli magas keres >tet, mert j dolgozik, és amit kiad kezéből, azt, aztán megné hetik, különben is szeme nek áll a világ. Igaz. És a is tudjuk, hogy óriási k lönbség van a kisiparos között. Olvadok is vanna akik alacsony kereseti miatt képtelenek kifizet az adójukat. így minden i talánosítás igazsástalansá hoz vezethet, Nem lehet e! kalap alá venni sem az ip rossá״ot, sem az árusok, v sározók rétegét. De a ped gógus meg azt mondja, ho! ő legalább olyan jól végzi munkáját az iskolába mint ahogyan a maszek se lont csinál, és különben egyetemet végzett, és az e osztási viszonyok értelmébe elvileg az 5 pedagógusi i zetése és a maszek ipar! jövedelme közötti különbse — abszurdum.

Az ügyeket még bony lítja, hogy az aranyosinál(! rétege gazdagságának ar! nyában pöffeteg lett. Büs: ke a pénzére, villájára, at tójára, és szegény pedag! gus feje felett, aki tanít a gyermekét, sainálkozt elnéz. Ezt sem lehet által! nosítani, de látunk és ha lünk ilyeneket és káromki dunk. Van egy kettősség 1 elosztás területén, ami b zony elég nehezen orvoso ható. Az emberek nag többsége a végzett műnk! jának arányában részesül megtermelt javakból, s aranycsinálók rétege viszoi ügyeskedése révén megkéri li ezt a törvényt, és a műi kásság. hivatali, értelmisé dolgozók nehezen megken sett pénzéből nagy méltói tálán részeké• kihasít rrt: gának. Az új gazdaságin nyitási rendszert kialakíl politikusok, közgazdászok í ár- és .bérkorrekciók ka! csán jó lenne, ha tudom! nyos elmélyültséggel fo! lalkoznának majd az elás: tási viszonyok saiátossága val is ... Erre az elméle felmérésre — azt hiszem - nagyon sokan számítanak i elvárják a vezetőtől.

Bertba Bulcsú

A középkori titkos kémia

** hiába kísérletezett aranycsinálással... Arany helyett legendát hozott lét- re és egy átöröklődő szel- lemet, magatartást, vágyat. Bizonyos embercsoportok vágyát a közvetlen pénzcsi- nálásra társadalmilag hasz- nos munkavégzés nélkül. A modern alkimisták, úgy tű- nik, sikeresebbek, mint a középkor makacs kísérlete- zői. Elég ha megállunk egy téren, délelőtt, délután vagy este, és azonnal megakad a pillantásunk olyan embere- ken, akiket egy üzem mun- kahelyi kollektívájában, vagy egy általános iskola tanári karában nehezen le- hetne elképzelni. Akik a megtermelt anyagi javakból a végzett munka aránya- bán részesülnek, alig értik, hogy X-nek, és Y-nak mi- bői telik szinte évente új drágán vámkezelt külföldi autóra, villalakásra a vá- rosban és villa-nyaralóra a Balaton mellett és előkelő ruházatra és évek óta is- métlődő nyugati utazásokra és egyáltalán ...?

Munkánk .béréből kifizet- jük lakbérünket, számláin- kát, eltartjuk családunkat, vasárnap sört iszunk, uta- zunk az országban. Minden jó munkára törekvő, egyen- letesen dolgozó ember tisz- tességes szinten él család- jával együtt. Az indiai éhe- zésekről szóló híreket alig tudjuk átérezni. Vannak gürcölő társaink, akik örök- ké túlóráznak, mellékállá- sokban robotolnak az esti órákban, takarékosan esz- nek, nem dohányoznak, nem isznak, nem vendéges- kednek. Amikor összegür- cölik a Trabantjukat vagy talpalatnyi földecskére épí- tett víkendházukat, bálin- tunk, hogy ״bizony megkop- lalták”. Es bólintunk, ami- kor egy-egy magasabban kvalifikált értelmiségit Iá- tunk egészen magas élet- színvonalon élni, mert tud- juk, hogy a professzor hó- napról-hónapra százak éle- téről dönt mozdulataival, tudásszintjével. Tudjuk, hogy az élsportolók kalória fogyasztása többszöröse egy átlagemberének, és ezt biz- tosítani kell, ha a nemzet- közi mezőnyben egyáltalán jelen akarunk lenni...

Arckifejezésünk akkor vá- ük csodálkozóvá, amikor a ״mesevillából kigördülő me- seautóról és az autóban ülő mesenőről” kiderül, hogy hogy egy. maszek gombké- szító tulajdonában leledze- nek. Aztán ugye a maszek garázsok bőséges alkatrész- ellátása. Az AUTOKER-ben aligha kap az ember egy Opelhez alkatrészeket, de X és Y szerelőműhelyében mindent. A maszek szerelő természetesen tizenhatszoro- sát keresi annak, amit az állami vállalat szerelői. Az- tán a pincérvillák, pincér- szőlők, gebines autók. Az- tán a vásárosok modern la- kásái, autói. A kofák, vi- rágárusok megdöbbentő

gazdagsága.

,

országos vásárokon az ízlés- télén PVC retikülökkel meg- jelentek a vásározók. Kise- lejtezett diplomáciai óriás- kocsikon érkeztek, bárány- bőrbundákban, kövéren és magabiztosan. Ma a legújabb típusú Opel Karavánokkal járják már a vásárokat. A munkás, a pedagógus, a ta- nácsi tisztviselő pedig bá- múl és azt mondja ״érdé- kés..." ״A végzett munka arányában részesülök én a javakból, ez rendben. De a vásározó vagy kofa minek az arányában részesül?” Tűnődésünkben mindig el- jutunk addig a pontig, hogy a magyar állam nem ad egy árva vasat a vásározóknak, ml több. állami cégeket-£11 ״ az eletéi ׳ francia }át! filmet (főszer°pl׳? • Anna Kari rendezte: J. L. 0039 rd> vet!” február 27־én. hétfőn fél

״*־akor ár Miki׳*•* filme

tátikái előadása kp»ret*ben P város Doktor Sándor Művelőd Házában. Jegyek 6 forintos áx válthatók.

—׳ Magyarország a n. világhá- borúban címmel tart előadást Dé- nes Béla főiskolai docens március l-én este 6 órakor Pécs város Doktor Sándor Művelődési Házé- bán a Száz esztendő Magyarorszá- gon c. sorozat keretében. Kísérő- film: Soha többé! Belépés díjtalan.

<*>

(Foto: dr. Szász)

125 ezer palack bori naponia

Az Állami Pincegazda- ság Batthyány utcai új üzemében tavaly decem- berben állították üzembe a német gyártmányú töl- tő- és mosógépet, me- lyekhez januárban egy olasz gyártmányú cím- kézőgép is csatlakozott. Az új gépsoron a próba- üzem alatt tizenkét féle borfajtát palackoztak, a napi termelés a palack- típusoktól függően ,15 és 24 ezer között mozog, február 21-én érték el a 24 900 palackot. A gép- sor teljes kapacitása jó- val nagyobb. A jelenlegi két és félezres óránkénti teljesítmény helyett 3—4 ezres teljesítményre is képes.

Baranya

le^na^yobb

gabonasilója

Jól halad a Malomipa- ri és Terményforgalmi Vállalat gabonasilójának építése. A nagy anyag- igényű betonozási mun- ka befejeződött és meg- kezdődött a gépek hely- színre szállítása. Beszere- lését március közepén kezdik meg. Az elmúlt évben a tervezett három és fél millió helyett 5 millió forintot építettek be, a teljes beruházási összeg 16 millió forint.

berendezés fokozatosan olyan hőfokra melegíti fel a sört, hogy abban a csírák, bakté- riumok elpusztulnak, és ugyan- az a berendezés már szállí- tásra, fogyasztásra készre le is hűti a palackokat.

Ami pedig az új hordófejtö üzemrészt illeti: teljes mér- tékben likvidálják a hagyó- mányos fahordókat és helyet- tűk könnyű fajsúlyú, könnyen tisztítható, kezelhető 50—100 literes alumínium hoixlókat rendszeresítenek. Tisztításuk automata körmosógéppel tör-, ténik.

150000 hektó

— Három év múlva, 1970- ben fejeződik be a teljes re- konstrukció — mondotta Vissi Vendel, a gyár főkönyvelője —, ami azt jelenti, hogy mi is belépünk a nagykapacitású sörgyárak sorába. Felkészül- tünk rá. Nagyszerűen kvalifi- kált műszaki gárdánk mellett, tapasztalt régi szakembereink és közép- illetve felsőfokú technikumot végzett fiatal- jaink is elegendő számmal vannak ahhoz, hogy nyűgöd- tan nézzünk az új feladatok elé. Hiszen végül is ״csak” 150 ezer hektoliterrel kell nő- vélnünk teljesítményünket, hogy elérjük a félmillió hek- toliteres évi termelést.

A legközérdekűbb hírt mégis a legvégére hagyta.

— A megnövekedő sörmeny- nyiség kétharmad részét 1970 után is a pécsi, baranyai ven- déglátó vállalatok kapják.

Igaz, kicsit korai még utá- naszámolni, hogy a plusz 150 ezer hektoliterrel milyen ma- gasra emelkedik majd a pé- esi, baranyai sörfogyasztók fejkvótája, de izgalmas szá- molásnak ígérkezik. Érdemes rá időt fordítani.

S. Gy.

technológiájának korszerűsí- tésével, ami azt jelenti, hogy a régi nyitott sörhűtő bérén- dezés helyett teljesen zárt, hi- giénikus hűtőrendszert tervez- tek és a sörpincében is tel- jesen új típusú, 400 hektoü- teres alumínium ászokhordók cserélik fel a régebbi fa, il- letve kisebb térfogatú alumi- nium hordókat. Eredetileg ezek a hordók — szaknyel- ven ászoktankok — közös tér- ben voltak elhelyezve, az új tervezés szerint már el lesz- nek különítve egymástól és kezelésük, tisztításuk egy csempézett falu kezelőfolyo- sóról történik. Ugyancsak eb- ben a pincében kap helyet a szintén zártrendszerű sörve- vezeték hálózat, amelynek időközönkénti tisztítását a régebben több munkást le- kötő, kezdetleges és nagyon munkaigényes módszerek he- Ivett, modem, cirkulációs, vegyszeres mosással egyetlen ember is elvégezheti,

A második ütem

A második ütemben kerül sor a hordófejtő és palackozó megépítésére, melyek minden tekintetben korszerűbbek

lesznek a régebbi berendező- seknéL A palackozóüzemben három komplett gépsort sze- relnek fel automata rekeszki- rakóval, mosógéppel, fejtővel, kupakolóval, címkézőgéppel. A sör útja innen egyenesen a korszerűen hűtött palack- raktárba vezet, ahonnan a szállítás, illetve rakodás vil- lamos, emelővillás targoncák- kai történik.

A sör sterilizálása eddig fej- tés előtt történt. A rekon- strukció után a már palacko- zott és elzárt sört sterilizál- ják olyképpen, hogy a teli palackok egy alagútrendszerű pasztőrözőbe kerülnek, ahol a

1970-re

újjászületik a Sörgyár

A sörfogyasztás népszerű- •égére elég egyetlen példa: amíg a felszabadulás előtt az egy főre eső fogyasztás éven- te alig érte el a három litert, ma 43—44 liter a ״fejkvóta”,

A pécsi Pannónia Sörgyár rendkívüli erőfeszítések árán tudta csak úgy, ahogy kielé- gíteni a rohamosan növekvő igényeket. Pedig időközben sort kerítettek kisebb-nagyobb üzem bővítésre, korszerűsítés- re, de ez sohasem állt arány- bán a követelményekkel.

A terv kész

A korszerűsítés tulajdon- képpen az új főzőház építésé- ved kezdődött, amelyet már eleve félmillió hektoliteres termelésre terveztek. A vol- taképpeni nagy rekonstruk- «dóra, illetve annak első üte- mére ez évben kerül sor. Kész tervdokumentációja már csak a kivitelezőkre vár. Először az új sörfogadó állomást, az erjesztő és ászokpincét építik fel, s ezután kerül sor a hű- tőközpont rekonstrukciójára, továbbá az új csőalagútrend- ezer megépítésére. Kiss Tibor építész és Wieland János technológus mérnök, hacsak vázlatosan is, de szemlélte- tőén ismertette az új re- konstrukció lényegét.

Kezdjük talán a sör hűtésKerítések, korlátok, garázsajtók

A Pécsi Fémipari Vállalat bővíti a lakatos részleg szol- gáltató tevékenységét. A Szí- geti úti telepen a lakosság megrendelése és egyéni elkép- zelése szerint vasablakok, kü- lönböző korlátok, kerítések, kerítés- és garázsajtók, kapuk készítését vállalják, de lakbe- rendezési tárgyakat is készi- tenek vasbóL

A vállalat végezte eddig a Mekalor olajkályhák garan- ciáüs javítását. Jelenleg tár- gyalást folytatnak annak ér- dekében, hogy az olajkályha javítást vegye át a Villamos és Gépjavító Ktsz, mivel a szövetkezet gépkocsikkal ren- delkezik és a többi javításra szoruló háztartási géppel együtt az olajkályhákat is be tudja vinni a javítóműhelybe.

A TÜZÉR UTCÁBAN

rűan a kerítésnél. Várnak, várnak, de hiába, és mi is hiába próbáljuk megmagya- rázni, hogy ilyen az élet. és gyakran hiába próbálunk meg mindent, hogy felvidít- suk őket.;!

Valamikor az öregek ré- me volt a ״szegényház”. Az- előtt a rendőrség elfogta az öreg csavargókat, kolduso- kát és bedugták őket a sze- gén y házba. Negyvenöt óta eltelt huszonkét év. A mos- tani gondozottak között szinte nem is akad, aki ne dolgozott volna jó néhány évet rendesen. Sokkal több a tanult ember, s az egy- szerűbbekben is kialakult egy kis érzék a közösség iránt. Az utóbbi években már csak azokat hozzák ide, akik teljesen magukra ma- radtak, éveken át egyedül éltek a városban.' Itt új szó- kásokhoz kell igazodni, s egy ideig nemegyszer türel- metlenek egymással. De hát ismerik már a lemondás lo gikáját. s tudják, hogy egyé- ni körülményeik között ez a pillanatnyi legtöbb, és lassan minden jóra. derűs- re fordul a lelkűkben. Bői- esek ők. Nem úgy, mint mi.

Thiery Árpád

sorsok ezek. Valamikor úgy kezdődtek, mint a miénk: tele lendülettel, a hódítás eltökélt szándékával. Most érelmeszesedés, reuma, ma- gas vérnyomás, a nyolcvan év súlya kínozza őket. És a belső magányosságuk.

Herthné ״maga válasz- tóttá” és szereti a munká- ját. Tíz év óta dolgozik az intézetben, két éve a veze- tője. Az eredeti szakmája könyvelő. de valójában mindig pedagógus szeretett volna lenni. Az otthonban van ehhez módja.

— Nem fogja el önöket is néha a szomorúság eny- nyi megöregedett sors lát- tán? — kérdezem.

— Nem. Kívülről inkább szomorúnak látszik az inté- zet, mint belülről, bár igaz ehhez a szociális otthonok ״híre” is hozzájárul. Az őre- gek gyakran azzal a gon- dolattal érkeznek: itt én meg fogok halni. Látom az első percben a riadt szeme- két, a sírásra görbülő szá- jakat. Fontos a fogadtatás, és erre mi különös gondot fordítunk. De hát az is igaz, hogy elég sok gondo- zottunknak van hozzátarto- zó ja, néhány után fizetnek is, de nem látogatják őket Ezek ott topognak szomonek bizonyulnak, nincs egy nagy termük, ahol egyszer- re beférnének, s az ápoló- női létszám is lehetne ma- gasabb), de mindent elkö- vetnek. hogy emberséges, derűs körülményeket te- remtsenek az öregek szá- mára. Mindenütt rádió szói a szobákban, az intézetnek televíziója, kilencszázkötetes könyvtára van és folyóira- tok, újságok számolnak be az öregeknek a világ dolgai- róL Három műszakban 12 ápolónő vigyáz rájuk, rend- szeres orvosi ellátásban ré- szesülnek, saját gyógyszer- táruk van, különböző rö- vidhullámú, fizikoterápiái készülékek állnak rendelke- zésre, de a klinikákon, a kórházakban is éppúgy fo- gadják őket. mint bárki mást. Az állam havonta körülbelül 1300 forintot költ egy-egy gondozottra. Nyolc- vannak van valami kevés nyugdíja, illetve térítést fi- zetnek a hozzátartozók, át- lagban havi 300—350 forin- tot

Az életük mind kész. ér- demét tekintve befejezett regény. Magukba zárt, bölcs

mos tea. Cigányzenekar ját- szott Az otthon dolgozóm kívül huszonegy gondozot- tunk is jelmezbe öltözött A jelmezeket a színháztól kap- tűk, a különböző vállalatok pedig díjakat ajánlottak fel, mint például a Vendéglátó- ipari Vállalat a Sörgyár, a Porcelángyár, a Dohánygyár. A fodrászok elküldték a ta- nulóikat hajat bodorítani. Egy bazáros a tombolához adott dísztárgyakat, az új- mecsekalji diákok ugyan- csak tombolatárgyakat hoz- tak. Mondhatom, bárhova fordulunk, bármilyen ügy- ben, azt tapasztaljuk, hogy az emberek nagyon udvari a- sak és készségesek az őre- gekkel szemben;

Szeretet övezi őket, gyak- ran több és mélyebb ez, mint amit a hozzátartozók- tói kapnak. A természet rendjével megnyugodva él- nek a kellemes, nagy gond- dal rendben tartott három- ágyas szobákban. Az otthon nem mentes a gondoktól (a nyitott, huzatos mellék- helyiségeket át kellene épí- teni, a raktárak, szén táró- lók ehhez a létszámhoz szűk-