Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-21 / 44. szám
ס U napló וימד. február n. Megkezdődött o muriké c szőlőkben Csúszós utak A karambol után kihallgat* ták Jóska édesanyját is. Ezt mondta: — Jóska nagyon jó gyerek, csendes, szolid. A férjemmel többször is beszéltünk róla, hogy milyen jó. Csavarogni nem szokott, este mindig ott- hon volt. Pista mamája így ismeri fiát: — Pista nagyon rendes fiú, soha semmi baj nem volt ve- le. Csavarogni nem szokott, este mindig otthon van ... Egyszer hozott haza egy rá- diót. Azt mondta, hogy 100 forintért vette iskolatársától... Nem, nem szokott csavarogni. Most vasárnap este mi fél 9- kor lefeküdtünk. még nem volt otthon. Másnap reggel, amikor felébredtünk, mond- ta, hogy fáj a válla . .. * Amikor Fistáék lakására be- kopogtam, akkor jelentette “ki a mama. hogy ügyvédje útján megtiltja ... Pista a rekamién ült és a tv-t nézte. — Fáj még a vállad? — Már lassan rendbejön. — Most aztán megtanulhat- tad, hogy autót nem szabad lopni. — Én nem loptam! — tilta- kozott. — Nem? Hát akkor ... — Ez csak jogtalan haszná- lat! — mondta határozottan a jogi formulát. Igaza van. A jogszabály va- lóban így mondja. Pista ezt már kitűnően tudja. Bár a magyart is így ismerné, mert most az első félévben magyar ból megbukott. A jogot — már ami ide vonatkozik — megta- aulta. Ha nem is egészen hi- aátlanul. Mert a BTK erre azt mondja, hogy jogtalan tasználat és veszélyeztetés! A mellette ülő Jóska életét ve- izélyeztette. Ha nem ő, hanem történetesen a Jóska töri el a /állát, akkor a BTK öt évig erjedő szabadságvesztésre is ehetőséget ad. így ״csak” há- ■om évig terjedhet... * .,Bármit nem akarunk ír- 1i • •.” Néhány szót azonban négis a történet kapcsán. Au- ósok, jól zárni a kocsikat! deg aztán nem árt néha, ha 1 szülő időnként belenyúl a ;sebébe és megnézi, megvan-e lz autója kulcsa. Mert amig 1 mama főz, addig a gyerek záztízzel hajt. .. Megtörténik: ׳alami értékesebb holmit hoz laza a fiú, vagy a lány. Vet- em, vagy kaptam — mond- ák. A szülő pedig elhiszi? Az én fiam este mindig ott- ion van” — mondta Pista desanyja. Később pedig ezt: Vasárnap este fél 9-kor le- eküdtünk, még nem volt ott- '°n, másnap reggel, amikor elébredtünk . , .״ Mikor jött aza Pista? A Wartburg úgy néz ki, lintha egy nagy acélmarok leggyúrta volna. Többtízezer orint kár. Valakinek ezt ki ell fizetnie! A fiatalkorú yermekért a szülő a felelős... De kedves mama, miért karja megtiltani, hogy ezeket ;írjuk? Garay Perem- váltak. Két fiatalember a s nagy virtuskodás után meg- szeppenve mondta el a tör- i. ténteket. * s Nevezzük az egyiket Pistá- nak, a másikat Jóskának. Pis- ta elsős gimnazista, Jóska iparitanuló-intézetbe jár. Ba- rátkoznak, együtt járnak, né- ־ ha elmennek valamelyik klub- y ba tv-t nézni, j Január 29-én is ketten men- ' tek el egy ifjúsági klubba tv-t . nézni, majd este 8 óra körül * hazafelé indultak. De hadd , mondja a továbbiakat Pista: _ | — Valahogy kedvem kere! kedett autózni egyet. A Rád- í nics utcában találtunk egy _ Wartburgot. Volt nálam négy kulcs, az egyikkel sikerült az ajtaját kinyitni. Beültem és [ szóltam a barátomnak, hogy ő _; is üljön mellém. Ne csinálj " j már ilyen marhaságot — י i mondta, de aztán ő is bebújt. , i Egyi kulcs jó volt a motorhoz ;! is, elindítottam. Kihajtottam ?} a Szigeti útra és a vám irá- E ן nyába fordultam. Egyszercsak ' arra lettem figyelmes, hogy [ kerékpáros került a fényszó- 1 róba. Próbáltam kerülni, de ־ a macskaköves, síkos úton nagyon csúszkált a kocsi. Hol : jobbra, hol balra farolt, s már 1 csak azt vettem észre, hogy egy fa irányába haladunk ... Ugorj! — kiáltottam barátom- ra, kinyitottam az ajtót és ki- löktem, aztán én is kiugrót- tam a rohanó kocsiból. Egy hatalmas puffanást hallottam, miközben a földön hempereg- tem, és csörétnpölést. Az utca eléggé kihalt volt. Felugrót- j tam, láttam, hogy a barátom j fekszik a földön. Odaszalad-1 tam, aztán talpra segítettem. J Neki nem történt semmi baja, | de az én bal vállam nagyon ; fájt. Szaladni kezdtünk. A , rádiót a kocsiban felejtetted — mondta futás közben. Igaz, j meg is feledkeztem róla, hogy j a rádióm is velem volt egész j nap. Visszaszaladni érte már j nem mertem. Mindketten ha- j j zamentünk. Pista válla eltörött. Elestem — mondta otthon. Elhitték. Pista csak Wartburg autóra specializálta magát. Miért? Volt egy barátja, a barátja ! 1 mamájának pedig egy Wart- . burgja. Mit mond ez a barát? j j — Édesanyám, ha hazahozta ; : a kocsit, a garázs előtt meg-: ■ állt. Innen mindig én kormá- : nyoztam be az autót a ga- | rázsba. Néha velem volt Pista : is. Megtörtént, hogy — anyám bement a lakásba — nem a garázsba vittük az autót, ha- : nem kerültünk vele az utcán egyet. Mondtam Pistának, ; hegy kellene egy kulcsot esi- nálni a kocsihoz, akkor — ha : autózni szeretnénk — nem kellene anyámtól mindig el- ; lopni a kulcsot...” Pista ajánl- I kozott a kulcskészítésre. — Levettem róla a mintát és elkészítettem. De nem si- került egész pontosra. Nem baj, mondtam, majd gyakor- lati órán bent a suliban meg igazítom. így is történt. Egyik alkalommal a gyakorlati órán ; megreszeltem. Most már jó נ llett. zociolőgiai vizsgálat Ujmecsekalján A modern nagyváros A régi és az új lakás — Ügyvédem útján megtil■ | tatom, hogy erről bármit ií írjanak! — Bármit nem akarunk írni — Semmit se! így kezdődött a beszélgetés köztem és a mama között. * Mi is történt? Olvasóink a Dunántúli Nap- ló február 5-i számában egy tranzisztoros rádió fényképéi láthatták. A fénykép alatti szövegben a rendőrség arra kérte a lakosságot, hogy aki ennek a rádiónak a tulajdo- nosát ismeri, jelentse. A rádió , tulajdonosa másnap jelentke- zett: ״Enyém a kis masina, felismertem, tavaly lopták el tőlem a Hullám fürdőben” — mondta. A rendőrség a rádiót egy Wartburg autóban találta a Szigeti úton. Az autó neki- ment egy fának olyannyira, hogy az ütközés következtében a motor 16 méterre kirepült! A motorház, de az egész autó úgy összetört, hogy a kárt többtízezer forintra becsülték. Kiderült, a kocsit ismeretlen tettesek a Radnics utcából vitték el, s miután karambo- loztak, elmenekültek. Alig egy-két napra rá az ismeretlen tettesek múlva fizettessünk velük lak- bérpótlékot. Tudjuk, hogy ma még nehéz volna megva- lósítani ezt a javaslatot, ám mégiscsak érdemes megje- gyezni a gondolatot, hiszen egyszer el kell jutni erre a fokra is. Ki akar lakást cserélni? Konrád György és Szelényi Iván kutató azt is megkérdez- te, illetve megkérdeztette a 378 családtól, hogy ki akar egy-két éven belül vagy ké- sőbb elköltözni az új lakás- ból, tehát mennyire elégedett új lakótelepével illetve ottho- nával. A kérdések a részleges zsúfoltság problémáját is érin- tették. A gyermektelen vagy csak 18 éven felüli gyermek- kel rendelkező családoknál ugyanis csak 25 százalék be- szélt elköltözési szándékról, a 18 éven aluli gyermekeket el- tartó családoknál viszont 44, százalék volt az arány. A leggyakrabban hangoztatott indák az volt, hogy nagyobb lakást szeretnének. Igen érdé- kés, hogy a legtöbben Urán- városban akarják lebonyolíta- ni a lakáscserét. Ebben a tényben az is benne foglalta- tik, hogy a többség elégedett a lakóteleppel. Rendkívül tanulságos, hogy amíg a munkások és alkal- mázatták csupán 28 százaléka gondolt elköltözésre, addig az értelmiségnél 4« százalékra emelkedett ez a szám. Nem kevésbé elgondolkoztató, hogy az állami lakásoknál csak 56 százalék nem akar egyáltalán elköltözni, a szövetkezeti la- kástulajdonosoknál viszont 66 százalék nyilatkozott a végle- ges maradás mellett Pedig a szövetkezeti lakás fenntartá- si költségei sokkal magasab- bak as állami lakás bérénél. A nagyobb anyagi áldozat, a tulajdonosi viszony azonban tulajdonosi öntudatot is szül és cenetáló erőt fejt ki. Magyar UMé Folytatjuk — Újdonság: az ikermosógép — kisemberek lakta — angol, vagy francia új lakótelepet is, és biztosra vehetjük, hogy a szakirodalom által ideális- nak tartott száz százalékot se- hol a világon nem érik el. Bonyolítja a dolgot, hogy a lakások összférőhelyét meg a bennük élő embert tekintve a helyzet tulajdonképpen nem is rossz. A három fővá- rosi lakótelepen például 21110 férőhely van, a lakásokban pedig 20 908 ember éL Az ilyen globális statisztika azon bán elrejti a lényeget Attól ugyanis még egyetlen zsúfolt körülmények között élő nagy- család sem lesz boldogabb, hogy a szomszédjukban csak hárman, esetleg ketten laknak egy pompás, kétszobás lakást' Sőt! Fel kell figyelni a problé- mára már azért is, mert a zsúfoltság nem minden társa- dalmi réteg tagjait érinti egy- formán. Az uránvárosi 27 százalék igaz ugyan — de csak általában. Amíg ugyanis az alkalmazottaknál 39-re, a munkásoknál pedig 41-re ״ugrik״ a ״tűrhető” és ״rossz" együttes aránya, addig az ér- telmiségieknél 20-ra, a nyug- díjasoknál pedig mindössze 19-re csökken. A nagycsaládosok gondjai Talán sok olvasónk Ad teszi a kérdést, hogy miért foglal- kozunk ennyit a ténaával, hiszen több tízezer ember él még a Tettyén és a Balo-' kányban, s sokuk helyzetéhez képest még a zsúfolt uránvá- rosi lakások is eszményinek tekinthetők. Ez igaz. Még a legkisebb uránvárosi lakás is száraz és napfényes. Tény és való viszont az is, hagy — a kertes családi házakat nem számítva — több mint 30 000 pécsi él ma olyan emeletes, illetve társasházban, amely a felszabadulás óta épült. Hu- szónkét év alatt új lakásba került a — közben alaposan felduzzadt — város lakossá- gának egynegyede! Az új la- kások aránya tehát sokkal gyorsabban növekszik, mint ahogy — egyik évről a má- síkra visszatekintve — ész- révén nők, g lm nem vigyá- zunk, többé vagy kevésbé, de újratermelhetjük a zsúfoitsá- got is. A zsúfoltság különösen a négy, illetve annál többgyer- mekeseket, tehát a nagycsa- iá dósokat érinti érzékenyen, a Pécsi városi Tanács ada- tói szerint az elmúlt két év- ben — a Megyei Pártbizottság határozatának megfelelően — 33 nagycsaládost juttattak új otthonhoz. Minden jóakarat és segítőszán dók ellenére csak kevesen kaphattak közülük 3 szobás, vagy annál nagyobb lakást, mert az utóbbi évek- ben alig épültek ilyen állami lakások. Ez is azt bizonyítja, amit a szociológusok, demográfusok, és mások gyanítanak: a rész- leges zsúfoltság, a férőhelyek telítettségére törekvő lakáséi- osztás befolyásolhatja a nép- szaporulatot is. Hogy mi len- ne a megoldás? Valószínű az, amit Tillai Ernő Ybl-díjas pécsi tervezőmérnök is java- sóit: nem a lakásszámot, ha- nem a férőhelyszámot kellene megtenni a tervezés, beruhá- zás és lakásgazdálkodás ki- indulópontjának. Halmos Béla a Városépítés novemberi szá- mában azt javasolja, hogy a fiatal házasoknak utaljanak ki 4 férőhelyet, s az üresen maradó helyekért 2 és 5 év A kikérdezett 378 újme- ikalji család közül koráb- n csak 48 százaléknak volt álló lakása. A többi a szü- tői, albérletből Vagy mun- ®szállásról jött Csak egy- jyed részük lakott emeletes iban, s csupán 40 százalék indhatott kétszoba, konyhát :tleg annál nagyobb lak- zt magáénak. A többség — százalék — egyszoba, kony- oan élt 5 százaléknak pe- : csak egyetlen helyiség ju- t A lakások 68 százaléké- 1 nem volt fürdőszoba. mai lakás Snyei 1 378 uránvárosi család 70 zaléka ma két-, 19 száza- a pedig háromszoba ossz- nfortos lakásban él. A la- <ok többsége távfűtéses, ndössze 11 százalékuk la- ; egyszobás otthonban, ami első látásra — nem is lát- c rossz aránynak. E 11 szá- ókban azonban a konyha teakonyhává, a fürdőszoba lig mosdófülkévé zsugoro- t légi tapasztalat, hogy az óvárosiak kezdetben szinte totlan lelkesedéssel beszél- : az új lakásról. A kezde- Lelkesedés azonban később dja a helyét a reálisabb nléletnek. Ezzel magya- ható, hogy a 378 család a elhanyagolható 40 száza- a úgy nyilatkozott hogy rt volt valami jó a régi Isban is. Egyesek a na- bb konyhát, tágasabb szó- hiányolták, mások — 8 miék — a falusias életfar- elvesztését fájlalták, bb 6 százalék a belvárosi is iránt érzett nosztalgiát őbbség, a megkérdezettek százaléka azonban úgy !atkozott, hogy minden a volt a régi lakásban, [kor a részletekről érdek- ek, a kezdetleges komfor- az öreg, ócska épülete- a beázásokat és nedves iákat emlegették, kutatókat továbbra ls ér- 21te a nem elhanyagolható izázalék, ezért megvizsgál- hogy van-e valami ősz- üggés a lakások nagysá- és a lakásokban élő sze- yek száma, illetve a pa- Mk között Az európai irodalomból indultak ki, ך szerint egy család la- íelyzetét akkor minősít- ük jónak, ha a szobán- 1 laksűrűség 1,5 alatt ma- Ha nem haladja túl a 5t, akkor megfelelő, ha között jár, akkor tűibe- ha pedig több háromnál, jr ״kifejezetten rossz” linősítés. Eszerint osztó- va a családokat azt ta- tál ták, hogy 73 százaié- nem panaszkodhat ugyan százaléknál jó, 45 Száza- ál pedig megfelelő a fni- tés), van azonban egy bén nem elhanyagolható zúzalék, amely többé vagy sbé, de zsúfolt körűimé- t között él. A kutatók fel- se tehát beigazolódott Ksőfoltság ellen papírforma szerint az városiak nem is panasz- latnának a 73:27 százaié- arányra. A főváros három lakótelepén, Lágymányo- az Árpád-híd pesti hídfő- l és az Üllői útnál élő mint hatezer családnál ’ százalékos volt az arány, !breceni Uj Élet Parkban » éppenséggel 53:47-etért Megnézhetnénk akár egy — A munkásőrség megalakulásának 10. évfordulója al- kaiméból ünnepi gyűlést tart február 24-én, pénteken dél- után 3 órai kezdettel Pécsett, az Építők kultúrotthanában a Pécs városi, járási, Landler Jenőről elnevezett munkásőr- egység. A vegyipar fejlesztésének edik ötéves tervéről dr. !ich Miklós, a Magyar ikusok Egyesületének fő- ra, az egyesület pécsi írtjának rendezésében ma bán 5 órai kezdettel elő- t tart a Technika HázáA hideg idő ellenére is dolgoznak a siklósi termelőszövetkezet szőlejében. Metszik • szőlőt és hordják a trágyát A Hajdúsági Iparművek újtípusú ikermosógépét centri- fugával építették össze. Az új gépnek saját fűtőberendezése van, mely a vizet melegen tartja: egyszerre két kiló ruhát mos, három kilót csavar. Az új gépet valószínűleg már ebben az évben árusítják.
