Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-19 / 43. szám
SOLTRA ELEMÉR tellektusok révén, melynek okait, gyökereit, összetevőit most hagyjuk figyelmen kívül, felfigyelnek és vitatkoznak, vagy egyetértenek a műalko- fásokkal. Az igazi műalkotá- sok azonban végül is mindenki számára hozzáférhetőek, csak nem mindenki számára egy- azon szinten. Mondok egy egyszerű példát: József Attila Altatódalát szeretik és mond- ják az óvodások is, de ha egy hatvanéves ember olvassa, mennyivel gazdagabban érzel- mekkel, tapasztalatokkal teli- tettebben élvezi a mű érté- keit. A művészetet kútnak ne- vezhetném. amelyből lehet ki- esi pohárral, de nagy vödör- rel is meríteni. A ״merítés” mértéke rengeteg tényezőtől függ, egyének és nemzedékek szerint változhat. Az alkotó számára, munka közben, hogyan vetődik fel es a kérdés? — Maximális felelősségén- zettel dolgozzék. Hogy a mű végül sikerül vagy sem, meny- nyíre jó vagy mennyire rossz, más kérdés. A művésznek az a kötelessége, hogy a reá!- lizmus módszerével törekedd jék a valóság művészi meg- ragadására, köznapian szólva* ' igazat mondjon, képességeihea ׳ mérten a legjobb színvonalon. ׳ Magam vállaltam a feladató- kát, hogy ennek a társada- ׳ lomnak, amelyben élek, amely emberré tett, a valóságát, prob lémáit és viszonylatait kife- ' jezzem a magam eszközeivel, s a magam felismerései, meg- 1 küzdött igazságok alapján. Meghatároztam önmagámban a művészetem fejlődési prog- ramját, azzal a szándékkal, hogy ennek a társadalomnak képességeim szerint a legjobb munkásságot nyújtsam. A képek beszélnek — egy- re több kísérlet, egyazon tö- rekvésű kép sorakozik már a festő műtermében. A folklór dinamikus színvilágát idéző csendélet, amely festményként is, népművészetünk valódi ízét és sajátosságát megmutató kép ként is helytállt a dél-dunán- túli festők kiállítását Eszéken! Őszi táj, barna, vörös és fe* kete színekkel, a lenyugvó nappal, a múlékonyságat ér- Békéltető foltokkal s a szilárítr Ságot, a tovább- a rendíthe- teilen életet jelző grafikai elemekkel. Félkész sárga kép: az érett nyarat, a fény diada- lát sugározza. Különös, halas kép, a tájba feszülő dombok- kai, talán Hamigway ״Nagy Hala”, ősi, hatalmas és na- gyón fontos az ember számára. Van aztán itt egyszerűbb is: a halas csendélet békésebb és leha tároltabb, nem engedi a nézőt szabadon asszociálni, in- kább csak egy szép kép, talán tanulmány jellegű. A másik kép ismét izgalmas: kopár, sallangoktól mentes ágak fúr- csa összjátékát, sűrűsödését, ritkulását, egymást-fedését* viszonylatait láthatjuk ״a ba- lett jutott az eszembe” —־ mondja a festő, és valóban, a művészetek titkos rokonsága teszi izgalmassá a képet. Egy vH öt év az iskolákban J Táj, fákkal főiskolai tanár, 36 tanár- ־*־ képzős hallgató tanács- ״dó tanára, ami valahol a kö- zépiskolai osztályfőnök mun- kájára hasonlít. Neve nem is- meretlen a pécsiek előtt, nagy- számú kiállításon vett részt, egy időben a Magyar Képző- művészeti Szövetség Dél-du- nántúli Területi Szervezeté- nek titkára volt. Művészete az utóbbi időben jellegzetesebbé, körülhatárol- hatóbbá, markánsabbá vált. Ő maga így látja: — A hallgatókkal való ál- landó foglalkozás, a fiatalok friss érdeklődésének, egyéni észrevételeinek, sok feltett kér- désnek mondhatnám kénysze- rí tő ereje van: az ember ma- -a is kénytelen minden prob- iémának alaposan utánanézni, hogy válaszaiban ritkán té- ved jen. Másfelől esztétikai tagozatot vezetek a pedagó- gusak ideológiai továbbképző- sónek keretén belül, közép- és általános Iskolai rajz-, zene- és irodalomszakos tanárok ré- szere. A képzőművészet hely- zetének, problémáinak nyomon követése mellett így jóformán rákényszerülök az általános esztétikai kérdések állandó tanulmányozására, a különféle művészeti ágakban folyó vitáik, áramlatok, vélemények, kéz- deményezések figyelemmel ki- sérésére. így az alkotómunka 19 egyre több tudatos elemmel gazdagodik, ami számomra rendkívül hasznos. Műtermében a festőállvá- nyon különös, erőteljes, sötét olajkép. A Képzőművész Sző- vétség delegációjával Romá- niában járt az ősszel, az ottani benvomások, útiélmények saA népművészet: kancsó és szőttes Negyedóra szerep a színpadon: százötven óra próba a tükörfalú teremben. És lemondott vacsorák, tányéron hagyott vajas kenyerek. Holnapután bemutató ... írógép kopog az egyik szobában. Valaki diktál: — Címzés. Mrs. O’Neill... New York ... Kérjük az író özvegyét, járuljon hozzá férje Méltóbb palotát című színművé- nek magyar nyelvű előadásához ... Biztosít- juk, hogy társulatunk az ön elképzeléseinek megfelelően... — Az igazgatói irodából szű- rődnek ki a szavak. A tűzoltó megigazítja derekán a szíjat. Az ügyeletes orvos a helyén ül. A pénztárfülke ablakát lefüggönyzik. A ruhatáros átveszi az utolsó kalapot. A csillárok kihunynak. Kéz- dődik az előadás. Néhány óráig itt dobog a város szive. Melyik páholyban ült Móricz Zsigmond, amikor 1934-ben Pécsre látogatott és a Vaszary Piri vendégfelléptével játszott Légy jó mindhalálig előadásán részt vett? Ki em- lékszik arra, amikor egy irodalmi esten sze- gény jó Sarkadi Imre és Tamási Áron még együtt olvastak föl a színház dobogóján? Hol van az a madár, amely Kogan hegedű- jéből szállt ki a pécsi színpadon? Megje- gyezte-e a diák azt a pillanatot, amikor Kodály Zoltánt vagy Németh Lászlót lát- háttá meg a nézőtéren? Ki emlékszik a moz- dulatra, amellyel Olga Lepesinszkaja meg- köszönte a fölnyűjtott virágcsokrot? Elszálló pillanatokból, tünde varázslatból épít a színház kristálypalotát a jövőnek. Ez a csupa illékony anyagból, fényből és hangból emelt épület akkor is szilárdan áll majd, amikor a valóságos falaknak már csá- kányt feszit az Idő. Tüskés Tibor illik. Nemzeti Színháza csak egy lehet va- lamely nemzetnek.) Az épület oldalfalaira már kevesebb dísz jutott. Hátul, a Perczel utcai front pedig már olyan, mint egy ga- bonaraktár. Sima falban lőrésnyi ablakok. De ne legyünk igazságtalanok. Valóban Steinhardték modora kissé behízelgő, sokai ad a látszatra. Az épület díszítőelemei azon- bán — a maguk nemében — színvonalas al- kotások. A homlokzaton és az aldalfalak fül- kéiben a magyar dráma nagy alakjainak — Kisfaludy Károlynak, Vörösmartynak, Szig- ligetinek, Csiky Gergelynek és Erkelnek — mellszobrait helyezték el. Ezek a baranyai származású kitűnő szobrász, Kiss György al- kotásai, a kupolán egyensúlyozó Géniusz- szoborral együtt. Sőt Steinhardt nemcsak felületet, homlokzatot díszít, hanem az épüle- tét az adott környezetbe is állítja, és belső teret is alkot. Kihasználja a terep adta lehe- tőséget, szintkülönbséget. Azonkívül feladatot oldott meg: olyan épületet emelt, amely — ha szűk is ma már, de a korszerű színpad- technikával megfiatalítva — betölti szerepét. Tudta, hogy a nézőtér csak egyik része a színháznak, a függöny egy, a nézőtérrel majdnem azonos nagyságú színpadot választ el. Sőt a színpad mögött próbatermeknek, díszletraktárnak, műhelyeknek, irodáknak, öltözőknek is hely kell. Sajnos, az épület- nek ez a része kissé zsúfolt, csupasz és dísz- télén, mint egy fekete kottafejekkel beraj- zolt néma és unalmas partitúra. De ami nélkül nincs eleven előadás ... Zongoraszó hallatszik ki a szűk folyosóra... Az ajtó félig nyitva. A próbaterem falán a pad- lótól a mennyezetig érő tükör. A táncosok a korlátba fogóznak. Egy hang számol: — Egyet-kettőt-hármat-négyet... Ismétlés ... — 4 NEGYVENNÉGY és félmillió forintot fordítottak í második ötéves terv során í baranyai iskolák és óvodái fejlesztésére. Mi rejlik e mö■ gött az összeg mögött? A vá- laszt elsősorban újabb szá- mokka! lehet megadni, be- ruházási összegekkel, új léte■ sítmények adataival, tehál mennyiségi eredményekkel. A második ötéves terv el- ső komolyabb baranyai isko- lai beruházása a beremendi építkezés volt. Itt négy álta- tános iskolai osztálytermel létesítettek, pontosain egymillc 800 ezer forintos költséggel Majd Mohácson építettek fel egy teljesen új iskolát. így Uj-Mohácson kezdődött meg az oktatás tizenkét tantermes iskolában, hatmillió-ötszázezer forintért. A pécsváradi álta- láncé iskola és gimnázium ugyancsak a második ötéves terv során épült fel. Az ál- talános iskolában nyolc, a gimnáziumban négy tanterem van, a kettő összesen nyolc- millió forintot igényelt. A komlói gimnázium és közgáz!■ dasági szakközépiskola építése ugyan 1966-ra húzódott át, mégis a második ötéves terv létesítményének számít. Az iskolai részben tizenkét tan- terem van, a kollégiumban pedig nyolcvan diák fér el. összesen tizennégy és fél- millió forintot költöttek rá, négy és fél millióval többet, mint amennyire számítottak. Számtalan iskolát bővitet- tok a megyében. A siklósi gim náziuni két új osztálytermet kapott, egymillió-hétszázezer forintért, az újonnan épült sellyei 4 osztályos gimnázi- um költsége pedig kétmillió forint volt. 1965-ben, tehát a második ötéves tervben kéz- dődött a szentlőrinci 12 tan- termes általános iskola felépí- tése, ami 1966-ban fejeződött be, s összesen hétmillió!- hétszázezer forintba került. JELENTŐSEN fejlődött a második ötéves tervben a ba- ranyai óvodai hálózat is. Sze- derkényben még 1962-ben népgazdasági beruházásból bővítették az óvodát. így 500 ezer forintos költséggel újabb kisgyerek csoport kerülhetett oda. Átalakítással hozták lét- re a 75 férőhelyes hosszúheté- nyi óvodát. Ennek költsége egymillió 300 ezer forint volt. Ezek tehát a mennyiségi eredmények. Velük együtt azonban jelentős minőségi vál tazásokat is eredményezett a megye iskolai hálózatéiban a második ötéves terv. Olyan minőségi változások ezek, amelyek nagymértékben nö- vélik a szocialista oktatás színvonalát. Lássuk először az óvodákat: Az említett öt év alatt 72־ ről 90-re növekedett a bara- nyai óvodák száma. A kilenc- ven óvodában 4571 kisgyereket nevelnek. Ennek segítségével a szigetvári és a sásdi járát bán is épült több óvoda. E két járás közül különösen a szigetvári számított fehérfolt- nak az óvodai ellátottság szem pontjából. A második ötéves terv során létesült 18 baranyai óvodából három a szigetvári járásban épült. Szentlászlón, Mozsgón és Almamelléken. Óvodával szegényesen ellátott terület a sásdi járás is. Most már azonban Szalatnakon és Baranyajenőn működik egy- egy óvoda Komlón, a Sallai utcában négy, a Tompa Mi- hály utcában kettő, Szilváson pedig 'egy csoportos óvoda lé- tesült. Bár ezek a mennyi- ségi fejlődési adatok országos viszonylatban is igen jók, még- is az óvodák minőségi vál- tozása a legszembetűnőbb. A pécsi járás dicséretes kezde- ményezése után megyeszerte arra használták fel a községi tanácsok a községfejlesztésii alapot, hogy a meglévő óvó- dákat korszerűsítsék Sokat segítettek ebben a munkában a járási tanácsok is a felújí- tásá keret segítségével. Az eredmény? Amíg 1960-ban a baranyai óvodák 34,7 százaié- ka volt közművesített, most 56.5 százalékuk az. Sőt, nem- csak törpevízműves falvakban, hanem házi vízvezeték segít- ségével is vízművesítettek számos óvodát. A pécsi járás- bán az óvodák 76,4 százaléka már vízvezetékkel ellátva mű- ködik. Náluk tizenkét olyan falu óvodája kapott vízvezeté- két, ahol nincs törpevízmű. Javult a felszerelés háztartási gépekben is. A második öt- éves terv kezdetén a 72 óvó- dában 32 háztartási gép volt, most pedig a kilencven ovo- dában 259 van. A MÁSODIK ötéves terv elején létesített sellyei és pécsváradi gimnázium első- sorban még a helyi általános , iskola tanerejére épül, s tizen- két osztályos formában műkő- Jött. Most normalizálódott a helyzetük és önálló gimnáziu- mokká váltak. — Siklóson ugyancsak két tantereim épült, . azonban tornaterem is létesült hozzá. Az általános iskolákban 17 műhelytereim létesült és : Siklóson létrehozták az első ; járási központi politechnikai műhelyt. A legnagyobb ered- | mény azonban a szakrendsze- ' rű oktatás növekedése. 1960- ‘ aan a felsőtagozatok 63,3 szá- zaléka. 1965-ben pedig 85,3 százaléka tanult már minden f tárgyat szaktanár segítségével. , Áz országos adatok e téren a . következő képet mutatják: t I960 : 81,6 százalék, 1965 : 91,4 s százalék. A fejlődés tehát Ba- 1 :anyában jóval nagyobb az [ *nszágosnál, s ehhez a máso- iik ötéves terv során kapott ז 14.5 millió forintos népgaz- ( iasági beruházás teremtette ו meg az alapot. י F. D. 1 ־- játos lecsapódása lesz ez a 1- festmény. — Izgalmas táj volt, szí- gorú és vad, jellemzi vala- _ hogyan az ott élő embereknek f a miénknél keményebb élet- módját. Megfesthettem volna a vadkanokkal és őzekkel teli, vad erdőségeket és a monu- mentális, félelmetes hegyeket — de minek? Inkább azt aka- 1 rom megfesteni, hogy az a táj - és az ott élő emberek világa 5 ilyen: szigorúbb, sötétebb. ke- ményebb, mint amit eddig is׳- . mertem. Még dolgozom a ké- ז pen, remélem, finomodik és j tisztul majd. anélkül, hogy . dinamikáját elveszítené. !!zárnánk a mélyebb mégisnerés útját, felületességre ne- :élnénk önmagunkat és má- !okát. A beszélgetés elengedhetet- énül érinti a közérthetőség kérdését A művészek jelké- >ek segítségével — a festők ״sínekkel, formákkal, a mu- :sikusok zenei jelekkel stb. :özvetítik mondanivalójukat. — Közismert, szinte már rözhely, hogy bonyolult kor- >an élünk — hangzik a festő 'álastza. — Mindenki elfogad- a az atomfizika hatalmas jredményeit, csodálja és is- neri, anélkül, hogy értené, diért lenne a korra jellemző művészet kevésbé összetett és bonyolult, mint az atomfizi- ka? Ugyanúgy, ahogy az atom- fizika eredményei az emberi cselekvés és fejlődés magas fokát bizonyítja, úgy bizo- nyitja a mai művészet is az emberi cselekvés, érzelemvi- lág bonyolultságát, differen- ciiálódiását és magas fokát. Az i A kép tehát nem a valósáig . ״leltári” látványát hivatott áb- ráaolni, hanem a valóságnak __ egy olyan, igaz képét, amely. — Mert ha én leltárilag föl- ismerem a tárgyakat, ez nem jelenti még azt, hogy azokat a tárgyakat igazán ismerem. S ha képről van szó: ha fölis- merem rajta a tárgyakat, nem biztos, hogy megértettem a képet. Nem egy előadáson, vitán vettem részt az utóbbi időiben, amelyek legfontosabb igazsága számomra az volt, ami legmélyebb meggyőződé- sémimé vált: a realizmus nem skatulya, hanem olyan vezér- fonal, amelyre felfűzhetjük a gyöngyszemeiket. Nem lehatá- nőit keret, hanem gerinc. Ez annak az esztétikai tételnek az igazolása, miszerint a reá- lizmus nem stílus, hanem mód szer, a valóság jelenségeinek olyan vizsgálati módszere, amellyeű eljuthatunk az igaz- ság lényegéhez. Ha azt monda- nőnk: a realizmus Stílus, a dolog formai oldalát ragad- nánk meg, csak azt állapíthat- nánk meg, hogy adott művek megjelenési formájúikban reá- lista formarendszert alkalmaz- nak, vagy nem. Ha viszont ( belátjuk, hogy módszerről van ( szó, akkor a legfontosabb tar- talmi kérdéshez jutunk el: az 1 alkotó emberi alapállásában ! realista igényű, a dolgok lé- nyegéhez, valódi realitásához j akar eljutni a jelenségek vizs- ( gálatában, s ehhez keresi meg ] a számára legmegfelelőbb mű- ן vészi formát. Ha a nealizmusrt ( csak stílusnak fognánk fel, ך atomfizika —, hogy e példánál maradjak — bizonyos szorgalommal és tudásmeny- nyiséggel minden átlagember számára megközelíthető, per- sze nem alkotó, tobábbfej- lesztő fokon. A művészet ״el- órhetősége” bonyolultabb va- lamivel. Mint új, ember által teremtett, objektív valóságot, egyesek pusztán tudomásul veszik. Mások, gazdagabb innagy vászon egy lerobbantott sziklafal élményéből született: ősi természeti erők titáni küz- delmét fejez* ki. de a fölvanu- ló, összecsapódó, feszülő erők az emberi élet általánósításá- bán is mondanivalót hordoz- nak. Álljon itt néhány a képeit közül, persze félig ״némán”, egyik nyelvüktől, a színektől megfosztva. Dallama Erzsébet
